A bölcsődék, mint a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények, szigorú jogszabályi keretek között működnek. Ezek a törvények és rendeletek garantálják a gyermekek biztonságát, fejlődését és a szolgáltatások minőségét.
A gyermekek napközbeni ellátásának alapjai
A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. Ez az alapelv a 1997. évi XXXI. törvény 41. § (1) bekezdésében található, amely a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szól.
A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető - a gyermekek életkorának megfelelően - különösen bölcsődében, hetes bölcsődében, családi napköziben, családi gyermekfelügyelet vagy házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban, valamint a Kt. (közoktatásról szóló törvény) által meghatározott egyéb formákban.
Fontos tudni, hogy nincs olyan szabály, amely tiltaná a kistestvér születése esetén a bölcsődébe járást, amennyiben a gyermek megfelel a 41. §-ban foglalt feltételeknek.
Kulcsfontosságú jogszabályok és rendeletek
A bölcsődei működés számos jogszabályban van lefektetve. Ezek közül a legfontosabbak:
- 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról.
- 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről.
- 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról.
- 415/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről.
- 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről.
- 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról.
- 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről.
- 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről.
- 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről.
- 20/2017. (IX. 18.) EMMI rendelet a bölcsődei dajka, a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy és a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személy képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről.
- 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról.
- 8/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról.
- 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról.
- Magyarország Alaptörvénye.
- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről.
- 2011. évi CXCV. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól.
- 2011. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról.
- 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól.
- 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről.
- 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról.
- 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról.
- 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről.
- 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról.
- 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról.
- 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról.
- GDPR - AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE.
- 354/2012. (XII.13.) Korm. rendelet a család- és gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett észlelő- és jelzőrendszer folyamatairól.
A bölcsődei ellátás speciális szabályai
A napos bölcsőde a fenntartó által meghatározott napi nyitvatartási időn belül biztosítja a gyermek ellátását. A Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramjának kidolgozásába be kell vonni a bölcsődei ellátás területén működő társadalmi-érdekképviseleti szervezeteket és a Kt. 98. § (1) bekezdése szerinti bizottságot.
A bölcsőde helyi szakmai programot készít az (5) bekezdés szerinti dokumentumok alapján. A fogyatékos gyermek a bölcsődei korai fejlesztésben, gondozásban vagy fejlesztő felkészítésben legfeljebb a hatodik életévének betöltését követő augusztus 31-éig vehet részt.
A próbaidő letelte után a gyermekkel közvetlenül foglalkozó szakmai csoport (orvos, gyógypedagógus, gondozónő) együttes véleménye figyelembevételével kell dönteni a gyermek további gondozásáról. Elutasítás esetén a gyermeket további korai fejlesztése érdekében a 36. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.
A gyermek bölcsődei nevelési év végén (augusztus 31.) távozhat, ha betöltötte a harmadik életévét, vagy ha a 36. § (2) bekezdése, illetve a 41. §-ban foglaltak indokolják.
A bölcsőde ezen felül egyéb, gyermeknevelést segítő szolgáltatást (pl. gyermeknevelési tanácsadást, játék-, eszközkölcsönzést) működtethet, illetve otthoni gyermekgondozást biztosíthat. A bölcsőde által biztosított külön szolgáltatásokat a gyermek 6. életévének betöltéséig veheti igénybe.
A gyermekhotel olyan gyermek részére nyújt 24 órás folyamatos ellátást, akiről szülője (gondozója) elfoglaltsága miatt átmeneti ideig nem tud gondoskodni.
Szakmai ellenőrzés és felügyelet
A bölcsődék szakmai ellenőrzése a Gyvt. 118. §-a alapján történik. A bölcsődék egészségügyi tevékenysége feletti szakfelügyeletet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes megyei (fővárosi) intézetének tisztifőorvosa gyakorolja.
A regionális módszertani bölcsőde együttműködik az egységes óvoda-bölcsődével.
Gyermekgondozási segély (GYES) és bölcsőde
A 2010. évi CLXXI. törvény módosította a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt. A Cst. 20. § (1) bekezdése értelmében gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt gyermek után.
A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt, az örökbefogadó szülőt - jogosult keresőtevékenységre a gyermek hároméves kora után, amennyiben a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben (pl. bölcsőde) gondozzák. A nagyszülőnek gyermekgondozási segély nem jár, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, kivéve a kormányrendeletben meghatározott eseteket.
Törvények, jogok és kötelezettségek oktatása gyerekeknek | Szólásszabadság | Gyerekakadémia
Egyéb releváns jogszabályok
A bölcsődei működéshez számos egyéb jogszabály is kapcsolódik, többek között:
- A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló rendeletek.
- A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendeletek.
- A gyermekjátékok biztonságáról szóló rendeletek.
- Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat.
- Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, valamint a GDPR.
Ezen jogszabályok ismerete és precíz betartása elengedhetetlen a bölcsődei intézmények szabályos és magas színvonalú működéséhez, biztosítva ezzel a gyermekek harmonikus fejlődését és biztonságát.