Adatbeágyazódás és információmenedzsment a járműfenntartásban

A járművek és gépjárművek legyártásuk után az ügyfelekhez kerülnek. Ahhoz, hogy a nagy értéket képviselő termék hosszú időn keresztül is ki tudja szolgálni tulajdonosát, szükséges annak ápolása, karbantartása, javítása, valamint felújítása. Összefoglaló néven ezeket a tevékenységeket gépjárműfenntartásnak nevezzük.

A gépjárműfenntartás fogalmai és jelentősége

A gépjárműfenntartás a járművek karbantartásával és javításával kapcsolatos tevékenységi körök összessége. Ennek része a karbantartás, amely mindazokat a ciklikusan ismétlődő műveleteket foglalja magában, amelyeket el kell végezni ahhoz, hogy a gépjármű megbízhatóan működjön és rendeltetésszerű használata mellett megőrizze megfelelő műszaki és esztétikai állapotát az élettartama során. A javítás a gépjármű üzemképességének helyreállítása érdekében tett beavatkozás, míg a felújítás az üzemelés érdekében tett olyan nagymértékű beavatkozás, amely során az eredetihez közeli állapotba kerül az adott alkatrész, fődarab vagy jármű.

Fontos fogalmak még:

  • Jótállás (garancia): Minőségvédelmi eszköz, amely jelenti az eladó (kötelezett) helytállását arra vonatkozóan, hogy az általa forgalmazott termék, vagy nyújtott szolgáltatás megfelel a törvényi, vagy a szerződéses követelményeknek.
  • Szavatosság: A forgalmazó garantálja, hogy a termék eladásakor megfelelt a jogszabályokban, vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak, minősége nem gyengébb az elvárhatónál valamint nincs rejtett hibája.
  • Gépjármű üzemeltetés: A gépjármű használatával kapcsolatos tevékenységek összessége.
  • Első üzembe helyezés: A gépjármű használati céljának megfelelő felkészítés és engedélyeztetés.
  • Újbóli üzembe állítás: A gépjármű időszakos használata esetén a használat előtti felkészítés, ellenőrzés vagy vizsgálat.
  • Bérlés: A gépjármű bérbe vétele időszakos vagy tartós használatra.

A gépjárműfenntartó létesítmények és tevékenységeik

A gépjárműfenntartó létesítmények olyan építmények, ahol a közúti személy- és áruszállítással foglalkozó gépjárművek karbantartását, javítását, szervizelését, felújítását, forgalmazását, tárolását illetve az ezekhez szükséges alkatrészek raktározását és forgalmazását végzik. Ezek a tevékenységi körök főfolyamatokból épülnek fel, és jelentősen eltérhetnek egymástól kialakításban, felszereltségben, szervezésben és irányításban.

A gépjárműfenntartó létesítmények fajtái:

  1. Márkakereskedések és szervizek
  2. Szolgáltató létesítmények
  3. Gépjármű üzemeltető telepek
  4. Gépjármű vagy fődarab felújító létesítmények

Márkakereskedések és szervizek

Ezek típusorientált szolgáltató létesítmények, ahol egy vagy több kijelölt gépkocsi márka forgalmazását, karbantartását és javítását, valamint a szükséges pótalkatrészek ellátását és kereskedését végzik. A vezérképviseletek irányítják őket, ami kiterjed a létesítés engedélyezésére, központi irányításra, vevőszolgálati szabályozásra, információgyűjtésre, főfolyamatok ellenőrzésére, alkatrészellátás szervezésére, továbbképzésekre, valamint a tevékenységek módszereinek és feltételeinek meghatározására.

Jellemző tevékenységi körök és az ezeken belül végzett tevékenységek:

  • Új és használt gépjármű forgalmazás
  • Karbantartás:
    • Átadás előtti átvizsgálás (nullrevízió)
    • Szerviz műveletek, vagy ápolási műveletek
    • Garanciális szervizszolgáltatás
    • Garancián túli szervizszolgáltatás
  • Javítás:
    • Garanciális javítás
    • Szavatossági javítás
    • Futójavítás vagy hibaelhárítás
    • Középjavítás
    • Karosszériajavítás
    • Haszongépjármű felépítmények javítása
    • Javítófényezés
    • Gumijavítás
  • Alkatrészellátás és kereskedelem

Szolgáltató létesítmények

Ide tartoznak az általános rendeltetésű szolgáltató létesítmények, ahol karbantartási és javítási tevékenységeket végeznek. Ezek a létesítmények gyakran a végzett tevékenységekről kapják nevüket (szakműhelyek).

Gépjármű szerviz típusok

Jellegzetes gépjárműfenntartó tevékenységeket végző létesítmények:

  1. Gépjárműszerelő: Ápolási és szerviz műveleteket, ellenőrzési, beállítási, beszabályozási, vizsgálati műveleteket, futó javításokat, hibaelhárításokat, fődarabok és főegységek cseréjét, valamint fődarabok és főegységek bontását, javítását végzi.
  2. Gázautó-szerelő: Alapellátásként gépjárműszereléssel, gázellátó berendezések beszerelésével, forgalmazásával, karbantartásával és javításával foglalkozik.
  3. Karosszériajavító: Karosszériák bontásával és javításával foglalkozik.

Az információáramlás és a diagnosztika fejlődése

A klasszikus információáram és a gépjármű menedzsment blokksémája mellett ma már az autófenntartás modern információárama dominál. A szervizelésnél elvégzendő ellenőrzési műveletek és a javításnál szükségszerűen alkalmazandó diagnosztikai műveletek során jelentős eltérés mutatkozik a járművek korcsoportja között.

Az idősebb korcsoportú járműveknél az egyszerű műszerekkel történő mérést és megbontásos hibafeltárást és állapotminősítést alkalmazzák, addig a 10 évesnél fiatalabb járműveknél az OBD-II, EOBD hibakód kiolvasást, vagy az üzemi paraméterek on-line kiolvasását, illetve programozott adatgyűjtést (Data Logger) végzik.

A klasszikus és modern információáram összehasonlítása a gépjármű diagnosztikában

A járműfenntartás jövője és a humán tényező

Az autófenntartás, diagnosztika és javítás jövőjét a piaci globalizáció határozza meg. A nagy volumenű felvevőpiacok, illetve a legfejletlenebb, de még számító piacok határozzák meg a technikai kezelés stratégiáját. A világon egységes rendszerre van szükség. Az ember (autószerelő) ehhez már felzárkózni nem tud, a fejlett országokban is csak keveseknek kell ismerni a rendszert, tehát az ember szerepét a fenntartásban minimalizálni kell. A szakképzett munkaerő degradálása a várható cél, a betanított szintnek elegendőnek kell lennie mind a karbantartás, mind a javítás területén. Emellett megjelenik a mechatronikai szerelő, aki megoldja a rendszerek speciális kapcsolatát akár a gyári kommunikáció felé is (nyelvi és informatikai továbbképzés tekintetében).

A mechatronikai szerelő szerepe a modern járműfenntartásban

Sárgatest termelődés a lombik kezelés során

A lombik kezelés során a punkciókor leszívják a tüszőt mindenestül. Felmerülhet a kérdés, hogy miből lesz a sárgatest, ha a petesejt kiszabadul a tüszőből és megtermékenyül, majd a tüsző maga átalakul sárgatestté, ami táplálja majd az embriót a 12. hétig. Punkciókor csak az érett vagy annak látszó tüszőket szívják le, de azon kívül vannak még apróbb, éretlenek. Azok ott maradnak és szépen növögetni kezdenek, ők termelik a sárgatestet.

tags: #beagyazodas #adat #uwhu