Minden szülő izgatottan várja a hozzátáplálás időszakát, mely egy fontos állomás a baba életében. Az izgatottságot azonban gyorsan felváltja a kezdeti bizonytalanság: Hogyan is kezdjünk bele? Mivel kínáljuk először a babát? Mi történik, ha nem ízlik neki? A kisbaba legmegfelelőbb összetételű táplálékát az anyatej szolgáltatja az első fél évben. Viszont a táplálkozás nem csak a megfelelő energia- és tápanyagbevitelről szól, hanem arról is, hogy a babát új ingerek érik, mely által fejlődik az emésztőrendszere, agya, immunrendszere, csontjai, izomzata is.
Mikor kezdjük el a hozzátáplálást?
Arra nincs pontos válasz, hogy mikor kezdjük el, hiszen minden kisbaba más ütemben fejlődik, és érik meg erre a „változásra”. Bár a szakirodalom szerint legkorábban a 4 hónapos kor után, tehát az 5. hónaptól várható. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1 éves korig vagy tovább ajánlja a szoptatást. Amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő anyatej és kiegészítésre van szükség, el lehet kezdeni a hozzátáplálást. A hozzátáplálás megkezdésénél legyünk türelmesek. Előfordul, hogy a baba az első kanál pépet kiköpi. Először meg kell tanulnia a pép lenyelését és hozzá kell szoknia az új állagú és ízű táplálékhoz, ezért kezdetben csak néhány kanálnyi gyümölcspépet adjunk a babának, majd fokozatosan növeljük az adagot. Kb. 4-6 hónapos kortól az anyatej, vagy ennek hiányában a tápszer önmagában már nem fedezi a fejlődésben lévő gyermek tápanyagszükségletét.
Négy hónapos kor előtt egyértelműen nem javasolt elkezdeni a hozzátáplálást, mert veszélyes lehet és károkat okozhatunk a gyermeknek. Hogy pontosan mikor érdemes elkezdeni a hozzátáplálást, azt gyereke válogatja. Akkor érett meg a gyermek a hozzátáplálásra, ha segítséggel ugyan, de stabilan ül, fejét és nyakát jól tartja, mozgatja, irányítja.
Miért nem érdemes hamarabb elkezdeni, mint az 5. hónap?
Azért, mert nagyjából ebben az 5-6 hónapos korban áll készen a baba emésztőrendszere arra, hogy az anyatejen / tápszeren kívül más ételt is feldolgozzon. Ezen kívül a mozgásfejlődése is ezidő tájban indul rohamos ugrásnak, ezáltal megnő az energiaigénye. A mozgáshoz felhasznált energián kívül, az agy fejlődéséhez is hozzájárul ez a többletenergia (ugyanis az energia több, mint felét az agy használja fel), valamint 6 hónapos kor körül a baba vasraktárai is kiürülnek, melyet pótolni kell, hiszen a vas hozzájárul a tanulás, a nyelvi képességek, a figyelem, a memória fejlődésééhez is. A javasoltnál korábban megkezdett hozzátáplálás következtében az ételallergiák kialakulásának kockázata fokozódik.
A hozzátáplálás módszerei és lépései
A hozzátáplálás során rengeteg új dolgot kell megtanulnia a babának, mint például, hogy hogyan kell a nyelvét fel-le, jobbra-balra mozgatnia, hogyan tudja lenyelni a pépes, később darabosabb ételeket. Vannak babák, akik 1-2 alkalom után jóízűen lakmároznak, és vannak, akiknek akár 10-15 alkalom is kell, hogy az új állagot, az új ízt megszokják. Ami biztos, hogy nincs két egyforma baba, se egyforma család.
Hagyományos pürés hozzátáplálás
A kezdeti kínálásoknál kb. méz állagú pépekkel/pürékkel kínáljuk a babát, mely lehet gyümölcs vagy zöldség. Az elérni kívánt állagot anyatejjel, vagy annak hiányában tápszerrel lehet hígítani. Miután már a sűrűbb pürékhez is hozzászokott a baba, megjelenhetnek a puha falatkák, melyeket a baba a kezébe tud venni. A falatkákat semmiképp ne keverjük bele a pürés ételbe, hiszen a baba ezt könnyen félrenyelheti. Amikor a baba a darabos ételért nyúl, nem biztos, hogy rögtön betalál majd vele a szájába, sőt, harapni, elrágni sem fogja tudni egyből. Mutassuk meg neki, hogyan tudja ezt elsajátítani. Milyen falatkákkal kínáljuk? Például banán, avokádó, barack, párolt brokkoli, sárgarépa, melyeket kb. 1-2 ujjnyi vastagra, és 1-2 babaökölnyi hosszúra vágjunk fel, hogy a baba meg tudja fogni. Elképzelhető, hogy eleinte csak pakolgatja majd ide-oda a kezében, vagy csak nyomkodja, esetleg ledobja a földre, de ezt hagyni kell, hogy ismerkedjen az étellel.
BLW (Baby Led Weaning) - Falatkás hozzátáplálás
A BLW, azaz a baba által vezetett elválasztás, vagy más néven falatkás hozzátáplálás, ami azt jelenti, hogy kihagyva a pürésített ételeket, a kezdetektől szilárd ételekkel kínáljuk a babát a család által fogyasztott ételekből. A baba önállóan eszik, a szülő nem etet, de jelen van. Ehhez természetesen az egészséges alapanyagokra és megfelelő ételkészítési technikára továbbra is szükség van, ugyanis ha a család ételeiből falatozik a baba, néhány apró változtatásra szükség lehet (pl. ne sózzuk az ételt).
BLW helye a hozzátáplálási módszerek között
A pürés és darabos ételek kombinálása
A pürés szakasz rövid, de fontos része lehet a táplálási folyamatnak. Néhány csecsemő nem fogja szeretni a püréket - minden baba más és más. A püré a legtöbb kisbaba korai étkezési tapasztalatainak része lesz, de ez nem jelenti azt, hogy minden csecsemő számára feltétlenül szükséges. Vannak babák, akik kitűnően, egészségesen elvannak a BLW-módszerrel. Vannak olyan babák is, akik nem, és problémáik vannak (tápanyaghiány, vashiány, alultápláltság, kalóriahiány, gyakori öklendezés, stb.). Babát tekintve, egyénileg kell megválasztani a neki megfelelő módszert. Amint rátértünk a darabos étkezésre, onnantól időnként azért kínáljunk pürés állagú ételeket is, hogy kitegyük a babát ennek a textúrának is. Előfordul, hogy a baba, aki eleinte elutasította a püréket, később elfogadja például ezzel az eszközzel, szívesen kipróbálja.
Ha baba többször megtagadja a püréket (nem kilöki a nyelvével!!), ajánljunk neki puha, kézrefogható (finger food, azaz kb. 1-2 babaökölnyi) ételeket. Azonban, ha a babának gondjai vannak a puha ételekkel, (pl. sokat öklendezik tőlük még úgy is, hogy biztosan jól ül és a falatok puhák ÉS jó az alakjuk, de így is ez történik vagy nagyon sokszor kiköpi), maradjunk még a püréknél néhány hétig. A baba elsőként „csócsáló” mozdulatokkal eszik (állkapocs fel-le mozog), amikor elkezd darabos ételeket enni. Körülbelül 6-7 hónapos korára a baba új készséget mutat: ez pl. a nyelv lateralizációja, annak érdekében, hogy az ételt jól mozgassa a szájában, és ételt vigyen a szája hátsó részébe lenyelés céljából (ha van tapasztalata pürékkel -kanálról leszopogatás/szívás, az sokat segít a falat/bólus szájban való hátra vitelében).
Mit és mikor adjunk a 8 hónapos babának?
Bármelyik módszer mellett döntünk, érdemes az új alapanyag bevezetését a délelőtti (és hétköznapi) órákra időzíteni, hogy az esetleges hasfájás, allergiás reakció, érzékenység ne az esti órákban „derüljön ki.”. A délelőtti (tízórai) étkezés kiváltása után, következhet az ebéd (kb. 8 hónapos korig bezárólag), majd ezt követően az uzsonna. 1 éves korig a reggeli és a vacsora kiváltása nem javasolt, mivel a babának 1 éves koráig szüksége van 500 ml anyatejre vagy annak hiányában tápszerre egy nap.
Az alapanyagok bevezetésének sorrendjére sincs kőbe vésett útmutató, de érdemes az alábbi javaslatok alapján végiggondolni, milyen élelmiszerekkel kezdjük meg a baba étrendjének felépítését. Ízre próbáljunk ne túl intenzív ízű ételt kínálni a babának (az ő ízérzékelésük amúgy is egészen más, sokkal intenzívebb, mint a felnőtteké - ami esetleg nekünk olyan „semmilyen ízű”, az nem jelenti azt, hogy nekik nem elég finom).
Vashiány megelőzése és vasban gazdag ételek
Hazánkban is komoly probléma a vashiány csecsemőknél, és éppen ezért az USA-ban a gabonaféléket és a pürésített húsokat részesítik előnyben az elsőként adandó ételekként - és ezzel maximálisan egyetértek. Ha valamire érdemes figyelni, az az, hogy vasban gazdag ételekből minél többet egyen a gyermek. A vörös húsok (disznó, marha) és a máj is sok vasat tartalmaz, zöldségek közül pedig a bab, borsó, lencse, csicseriborsó, zöld leveles zöldségek emelendők ki. Gabonafélék alatt főként a rizst-rizspépet ajánlják: ez a legkevésbé allergén, vasat tartalmaz, de más gabonaféle is alkalmazható (pl zab, kukorica, árpa stb), sőt célszerű is többfélét adni a rizs potenciális arzéntartalma miatt. Ha rizset-rizspépet vesz, akkor pedig célszerű az alacsonyabb arzéntartalmút választani, de változatos táplálkozás mellett nem kell az arzéntól rettegni. Ezeket a gabonapépeket elkészítheti tápszerrel, anyatejjel, vízzel is, kezdetben szoptatás végén 1 teáskanállal adhat, a cél, hogy 6-8 hónapos korban naponta kb. 2 alkalommal 30-50 grammot elfogyasszon a baba.
Gabonafélék bevezetése
Fontos, hogy lehetőleg minél többféle gabonát fogyasszon gyermekünk is. Használjunk teljes kiőrlésű gabonákat is, de figyeljünk arra, hogy a kicsiknek 1 éves kor alatt csak kifejezetten gyermekeknek szánt teljes kiőrlésű termékeket adjunk (pl. gabonapépek). A köles, a hajdina, a tönkölybúza, a bulgur, a zab, a kuszkusz vagy a quinoa mind tökéletes alternatívája a tésztaköretnek vagy éppen a rizsnek. Főzésükkor figyeljünk arra, hogy a súlyuknak körülbelül háromszorosára nőnek meg. Gondolatban osszuk el a tányért négyfelé, és az ételünk egynegyedét tegye ki a gabonaköret. A gabonafélék bevezetésével a babád új tapasztalatokkal lesz gazdagabb: rájön, hogy nemcsak a tej az egyetlen táplálékforrás. Számodra is érdekes és megható lesz látni, ahogy a babád rácsodálkozik az új ízekre: kóstoltass vele különböző ízű, vaníliás, gyümölcsös vagy zöldséges gabonapépeket.
Quinoa
Az Andokból származó quinoa-t szinte alig fogyasztják a magyarok, pedig elképesztően sokoldalú, finom és egészséges gabona. A quinoa a gyermekek étrendjébe 7-8 hónapos kortól vezethető be. Sokan bő vízben főzik, és ha elkészült, leszűrik a vizet. Ezzel a módszerrel könnyen túl puhára főhet. Úgy gondolj rá, mint a rizsre és úgy is készítsd el, csak arra figyelj, hogy nagyon gyorsan megfő. Főzés előtt válogasd szét a szemeket, ahogy nagyszüleink a rizzsel is tették annak idején. Nem kell megijedned, ez nem tart hosszú ideig, viszont mindenképp megéri a fáradtságot. Így biztosan kiszűrjük az egyéb magokat is (pl. fűmag).
Hajdina
A hajdina élelmi rostban nagyon gazdag (rosttartalma 25-szöröse a rizsnek!), tele van kalciummal, magnéziummal és káliummal is. Májgaluska helyett tegyünk hajdinagombócot a levesbe. Rakott és töltött ételeknél rizs helyett használjuk (ilyenkor főzzük egy kicsit tovább).
Tönkölybúza
A fehérjebevitel mindig gondot jelent nekünk, szülőknek, hiszen igyekszünk nem túl húsközpontúan táplálni a családot. Nos, tegyetek egy próbát a tönkölybúzával! Ha hiszitek, ha nem, kimagasló a fehérjetartalma. Viszont az elkészítésénél vonatkoztassatok el attól, hogy búza. Pedig hasonlóan kell elkészíteni, mint pl. a bulgurt. Ha húshoz keveritek, vagy hús mellé adjátok, felezzétek el a húst. A tönkölybúzának valóban olyan magas a fehérjetartalma, hogy le lehet mellette csökkenteni a húsadagot.
Tejpépek
Ha szoptatsz, nem szükséges tejpépet adnod az anyatej mellé, hiszen az tartalmaz minden szükséges tápanyagot a babád számára. Az új ételek étrendbe történő bevezetése tulajdonképpen maga a hozzátáplálás, hiszen annak lényege, hogy az anyatejen kívül más táplálékok is adhatóak a babáknak. A hozzátáplálás kezdetben mindig kis mennyiségű étel adásával történjen a szoptatások előtt, vagy után a baba preferenciája szerint. A fokozatosság mellett az új ételek kiválasztására is gondot szükséges fordítani, amit a baba igényei és szervezetének szükségletei befolyásolnak. A tejpépeket ezen szempontok miatt is ajánlottak a hozzátáplálás kezdeténél bevezetni, hiszen vannak közöttük gluténmentesek és gluténtartalmúak is, ami lehetőséget ad arra, hogy először pl. a gluténmentes rizspépet vezessük be. Azt, hogy a tejpép mikor kerüljön bevezetésre érdemes védőnőddel, vagy gyermekorvosoddal megvitatni, annak érdekében, hogy kisbabád a legmegfelelőbben legyen táplálva. Ha kisbabád gyorsan fejlődik, és tud ülni, mászik, vagy a járás kezdetének jeleit mutatja, a gabonafélék plusz energiát adhatnak a fizikai fejlődéshez. A tejpép, mely vitaminokban és ásványi anyagokban is gazdag, megfelelő energiaforrást biztosít a baba számára a lassan felszívódó szénhidrátokból. Így tökéletesen fedezi a kis világhódító szükségleteit, akinek majdnem háromszor annyi energiára van szüksége testtömegkilogrammonként, mint a felnőtteknek. Az egyre aktívabbá váló és folyamatosan növekvő kisbabád számára a tejpép mennyisége is arányosan növelhető a hozzátáplálás során. Önmagában a tejpép székrekedést nem okoz.
Glutén bevezetése
A gluténról mostanában sok rosszat hallani - ezért érdemes tisztázni, pontosan mi is ez. Lényegében egy fehérjéről van szó, amely csak bizonyos gabonafélékben található meg, mint a rozs, a zab, a búza vagy az árpa. Ezért fontos, hogy megtedd a megfelelő óvintézkedéseket: 4 hónapos kor előtt nem javasolt a hozzátáplálás megkezdése, igaz ez a gabonaalapú élelmiszerekre is: ne adj a babádnak glutént tartalmazó gabonát négy hónapos koráig, és ha előfordult a családban allergia vagy étel-intolerancia, akkor a biztonság kedvéért konzultálj gyermekorvosoddal vagy a védőnővel mielőtt megkezded a glutén bevezetését. Szerencsére a boltokban kaphatóak gluténmentes tejpépek is. Ha tehát mindig a babád korának és egészségi állapotának megfelelően választasz tejpépet, megelőzheted a problémákat. Glutént is kaphat a gyermek kis mennyiségben ugyanúgy, akár már 4-6 hónaposan. A babakeksz ételekbe történő belereszelése nem feltétlenül a legjobb, hiszen a kekszek alapból cukrozottak, édesebbek, előnyben részesítendők a számos helyen (bevásárlóközpont, DM, Rossmann stb.) kapható gabonaporok használata.
Milyen ételeket kerüljünk?
Fontos, hogy ne használjunk sót, se cukrot az ételkészítés során, hagyjuk meg az ételeket természetes ízükben. A túlzott sófogyasztás a vesét terheli meg, míg a túlzott cukorbevitel számos egyéb betegség kialakulását eredményezi, pl. cukorbetegség, elhízás. A baba emésztőrendszerét kímélve, igyekezzünk nem túl megterhelő nyersanyagokat választani.
- Tehéntej: nagy mennyiségben (fehérje és ionösszetétele nem jó a veséjének, „túlterheli azt”, továbbá növeli a vashiány rizikóját). 1, sőt mostanra 2-3 éves kor után szabad kínálni önálló italként.
- Méz: 1 éves kor alatt nem javasolt, ugyanis botulizmust (ételmérgezés, mely akár bénuláshoz is vezethet) okozhat.
- Nyers tojás, nyers hal, penészes sajtok, füstölt áruk, cukrozott, magas só tartalmú, valamint koffeint tartalmazó élelmiszerek: fogyasztása sem ajánlott.
- Édeskömény: se tea, se semmilyen más formában. Bár ennek használata nagyon elterjedt világszerte babák hasfájása, emésztési problémák kezelése céljából (hatása persze finoman szólva kérdéses), egy esztragol nevű hatóanyagot tartalmaz, ami bizonyítottan rákkeltő.
- Gyümölcslé: a hiedelemmel ellentétben ez nem egészséges, túl tömény, hízlaló, még 12 hónapos kor után sem igazán jó ötlet.
- Nitrátban gazdag zöldségek: Relatíve nagy mennyiségben tartalmaz nitrátot a spenót, cékla, zöldbab, tök, répa - de a szakirodalom egyáltalán nem tiltja ezek adását, csak azt emeli ki az Uptodate.com is, hogy 4 hónapos kor alatt ne adjunk ilyet semmiképpen (de 4 hónapos kor alatt eleve semmit nem ajánlott adni anyatejen / tápszeren táplálékként), mert a nitrát egy methemoglobinémia nevű betegséget okozhat, károsíthatja a hemoglobint. 4 hónapos kor után nyugodtan adhatjuk a változatos étkezés részeként, tehát a cékla egyáltalán nem tiltott. Külön kiemelendő, hogy hazánkban a fúrt kutakakból származó víz sok esetben magas nitráttartalmú - így ha a házi zöldségeket ezzel öntözik, vagy az ételeket fogyasztás előtt ezzel mossák, problémát okozhat.
- Földimogyoró: a jelenlegi ajánlások szerint az allergiára való hajlamnak megfelelően kell bevezetni. Ha nagy az allergiás hajlam (ekcémás, kiütéses a baba), akkor 4-6 hónapos kor között, ha közepes (vannak bőrtünetek, de nem súlyosak), akkor 6 hónaposan, ha nincsenek allergiás tünetek, akkor a család életmódja szerint később is be lehet vezetni.
Az étkezési környezet és a türelem fontossága
Nem kell feladni, ez teljesen normális, hogy ilyen kis makacsok! Amikor azt látjuk, hogy a baba elfordítja a fejét, nem nyitja a száját, ne legyünk erőszakosak, és ne csüggedjünk. Fontos, hogy az étkezések nyugodt, meghitt környezetben történjenek. Akkor se szomorkodjunk, ha eleinte mindent megkóstol, majd egyszer csak valamilyen kedvenc zöldséget visszautasítja. Lesznek ilyen korszakok, de ezen is túl kell lendülni, és pár nap/hét múlva újra megpróbálkozni vele. Ezért fontos, hogy amikor rossz napja van gyermekednek, ne kínáld új ízekkel, vagy ne akkor kezd el a darabos ételek adását. Próbáljunk meg már a kezdetektől egy rendszert kialakítani. Ne jutalmazzunk, és ne is büntessünk/fenyegessük az ételekkel, étkezésekkel. Nincsenek rossz és jó ételek. A mértékletességen és változatosságon van a lényeg. Továbbá ha mi valamit nem szeretünk (pl. brokkoli), ne fejezzük ki nem tetszésünket a gyerek előtt, mert lehet, hogy neki a brokkoli az egyik kedvence. A hozzátáplálás mindent összevetve nem olyan bonyolult dolog, csak annak tűnik, mert a legjobbat szeretnénk gyermekünknek. Próbáljunk meg olyan könnyedén gondolni a baba táplálására, mint a saját étkezésünkre.
A babának időre és türelemre van szüksége az etetési folyamat fejlődéséhez, és néhányuknak hosszabb ideig tart ez, míg másoknak. A baba testének fejlődnie kell (izom, koordináció stb.), és ez különböző ütemben történik.
Önálló evés és üléshelyzet
Az önálló evés nem egyedül evést jelent, ott vagyunk vele, optimális esetben mi is eszünk, mutatjuk/megfigyeli, hogyan kell. Az önálló evés azt jelenti, hogy a gyermeknek biztosítjuk azokat a feltételeket, amely mentén ő gyakorolhat, tapasztalhat a finom falatok által. A baba ne dőljön hátra/ ne legyen megdöntve, medencéje ne essen hátra. A baba ebben az életkorban simán felveszi ezt a pozíciót, ha a szék jól van beállítva. Ha nem, sajnos csak küzd és keresi a stabilitást, nem fog tudni az evésre koncentrálni és hamar félrenyelhet. Nem eszik órákig, nem kell aggódni, nem lesz baja a gerincének ennyi idő alatt - ez nem sok idő, a félrenyelés viszont sajnos nagyobb rizikó ha nincs ez beállítva, és ahhoz elég 2 másodperc is a rossz ülésből.
Öklendezés és fulladás
Van különbség az öklendezés és a fulladás között. Az ételekkel való küzdelem, -mielőtt a baba elsajátítaná a nyelés alapjait-, felesleges stresszt okozhat mind a gondozóknak, mind a gyermeknek. A babának egyszerre kell hogy tudjon lélegezni, rágni és nyelni - ez összetett és bonyolult. Ráadásul kb. 6-7 hónapos koráig az öklendezési reflexe nagyon előre esik a nyelven. Ha egy baba sokszor, rendszeresen öklendezik és küzd az első ételeivel, emiatt hányhat, és negatív társítást hozhat létre az étkezés és e rossz érzés között. Ez tartós hatással lehet az ételekkel való interakciójára. Az öklendezés súlyosbíthatja a refluxot is egyébként. Ha a baba a darabos ételektől hetekig, hosszabb ideig, vagy rendszeresen öklendezik, érdemes sorra venni a tipikus hibákat (etetési pozíció, falat formája- ne legyen pinduri!-, stb.). Az öklendezés el fog tűnni, hiszen az ezt kiváltó terület a nyelven hátrébb fog vándorolni idővel. Segít a megfelelő rágóka és formájú étel, hiszen ezek ingerlik a területet. Ha ezt a kis teste megszokja, tűrni is fogja idővel.
Rágásra szoktatás és a finger foodok
A rágásnál segíti az állkapocs erősödését, fejlődését, száj körüli izmokat edzi egy szuper rágóka is (nem mindegy a formája, anyaga, textúrája). Az elsőként kínált falatkák (finger food) hosszúkás, kb. 1-2 ujjnyi vastagságú, puha ételek legyenek, amelyeket a szülő össze tud nyomni a saját ujjaival, azaz nem alaktartóak. Ez a forma az ekkori jellemző fogás-technika miatt is fontos, ugyanis marok-fogással fog a gyermek kb 9-12 hónapos koráig (átlag 9 hónap körül). 9-12 hónapos kor körül alakul ez majd át szép fokozatosan a csipesz/csippentő fogássá (cél: mutató-, és hüvelykujjal való csippentés). Akkor fognak jönni a majd min. 1cm X 1cm méretű kisebb, puha falatkák (pl. párolt zöldborsó, áfonya, reszelt sajt, tojás kocka, eper kocka, stb.).
Kerülendő falatkák:
- Érme alakú, keresztmetszetben/vagy gömb alakú (pl. virsli karika, egész szőlő, koktélparadicsom, bogyós gyümölcsök, cseresznye, meggy, egész borsó, olívabogyó, kis darab sajt, földimogyoró, dió, magvak, kukorica, pillecukor, rágógumi).
- Kemény állag (pl. nyers sárgarépa, alma, dió, mandula, pattogatott kukorica).
- Ragadós állag (pl. mogyoróvaj, pillecukor, gumicukor, aszalt gyümölcs).
Addig ne adjunk kekszet sem, amíg a baba nem rágja jól a puha finger foodokat. A keksz külön kategória, ugyanis az a szájban a harapás hatására apró darabokra, morzsákra esik szét. Én nem ajánlanám az első időszakban (össze lehet turmixolni, így por lesz belőle, ezzel süthetünk, főzhetünk, pl. kókuszgolyót ami már jó állag). A nagyon kemény dolgokkal (pl. nyers répa, alma, dió, mandula) legalább 2 éves korig várjunk. Ezeket könnyebb félrenyelni, csökkentsük ennek valószínűségét úgy, hogy adjuk ezeket, de a megfelelő állagban (pl. reszelt alma).
Folyadékfogyasztás
Amíg kizárólagosan anyatejjel vagy ennek hiányában tápszerrel tápláljuk babánkat, nincs szükség egyéb folyadékra. Viszont amikor elkezdődik a hozzátáplálás, a szoptatások csökkenésével egyre nagyobb szerepe lesz a folyadékfogyasztásnak, melynek legjobb forrása a víz. Sok nagyszülőtől, idősebb ismerőstől hallhatjuk, hogy adjunk a babának teát, gyümölcslevet - de ezekre semmi szükség. Vásárolhatunk kifejezetten babáknak palackozott vizet, melyet felbontás után 24 órával el kell fogyasztani, vagy ezután forralva és lehűtve adni a babának.
Elsőként nyitott picike pohárral tanítsuk a babát inni. Ez azért kell, hogy pici átmérőjű legyen, mert maga a kis szája is pici (mi sem keverőtálból iszunk). A nyelve szabadon mozog, ez a helyes ivási technika, semmi nem fogja le (pl. cumisüveg). Emellett ekkor már 9-10 hónapos kor körül szívószálas itatóban gondolkodjunk, nem ajánlom rendszeresen a csőrös itatókat. A kulacs legyen pici (igen, kb. 1,5 dl), így a szívószál is rövid lesz benne. A szívószál puha, nem szelepes (mert akkor először rá kell harapni, majd inni, ez nem a normális ivás módszere). Vágjuk a szívószálat rövidre, a hegye a baba nyelve hegyéig érjen, ne érjen rá lefogva azt. Ne kelljen megdönteni a kulacsot (fej nem biccen hátra). Ha nem megy, kis pohárral gyakoroljuk a szívószálból való ivást, eleinte segíthet ez higított gyümipürével, majd vízzel.