Az okok, amiért egy 8 hónapos baba koponyáján pukli keletkezhet

A gyermekek mozgásfejlődése az első pár életévben nagyon gyors. Szinte napról napra fejlődnek, forognak, kúsznak, négykézlábra, majd két lábra állnak. Minden gyermek elesik vagy leesik minimum egyszer (inkább többször) gyermekkora során. Ez teljesen normális és szükséges része a gyerekek fejlődésének. Első szülők gyakori rémálma a koponyasérülés. Ennek bekövetkezte gyakorlatilag teljesen elkerülhetetlen. Amint a gyerek olyan korba ér, hogy kúszik, mászik, felfedezi a világot, a lepotyogás bekövetkezte inkább csak idő kérdése. Semelyik szülő nem tudja a nap minden percében szemmel tartani a gyerekét, de ez nem is baj, ha biztonságos az otthoni környezet. A szülői felelősség nagy, szinte 24 órás készenlétet igényel!

A koponyasérülés, gyermekkori fejtraumák kezelése sokat változott az elmúlt évtizedekben. Régebben képalkotó eljárásokkal megpróbáltunk mindent megtudni a koponyán belüli sérülésekről, illetve annak hiányáról (röntgen, CT). Ma szeretnénk a vizsgálatok mennyiségét, különösen a sugárterhelés miatt, csökkenteni. Ma a hangsúly a megfigyelésen van, a klinikai tünetek időbeni alakulásának vizsgálatán.

Fejsérülések típusai és gyakorisága

A fejsérüléseket sokféleképpen lehet osztályozni. A fejet érheti ütés, így keletkezhet zúzódás, horzsolás, vagy seb. A fejet ért ütés ezenkívül okozhat agyrázkódást is, amely során az agy nekiütközik a koponyacsontnak és visszafordítható sérüléseket szenved. A koponyacsont törések érinthetik a koponya boltozatát, az arckoponyát, de akár a koponyaalapra is terjedhetnek. A törések ezenkívül lehetnek vonalasak, darabosak; lehetnek elmozdulás nélküliek, vagy járhatnak elmozdulással. A koponyatörés okozhat érsérülést az agyállomány felszínén, amely súlyos, úgynevezett koponyaűri vérzések forrása lehet. Ritkán koponyatörés nélkül is bekövetkezhet agyállományi vérzés.

Az enyhe csoport adja a sérültek jelentős részét. A fejsérülések 85-90%-a kis, 5-10%-a közepes, 5% súlyos fejtrauma.

Miért különösen veszélyeztetett a 8 hónapos korosztály?

Azonban a koponyasérülteken belül a kétéves kornál fiatalabbak sokkal nagyobb odafigyelést igényelnek. A két év alatti gyermek nem tudja elmondani, mit érez, vannak-e panaszai, fájdalmai. Ha a sérülés pillanatában a szülő nincs jelen, a gyerek nem tudja elmondani, mi történt vele. Ez a korosztály nehezebben is vizsgálható. Mivel a kutacs egy ideig még nyitva van, ezért a koponyaűrben lévő sérülések sokszor nem okoznak tüneteket. Viszont a koponyacsont vékonyabb, így kisebb trauma is töréssel járhat. A 3 év alatti korcsoport különösen veszélyeztetett korosztálynak számít. Egyrészt az egészen kicsiknek még nagyon vékonyak és sérülékenyek a koponyacsontjaik, másrészt az esetlen mozgáskoordináció, a veszély nem felismerésével társuló kalandvágy hajlamosabbá is teszi őket az ilyen jellegű balesetekre. Valamint azt sem szabad elfelejteni, hogy ebben a korosztályban a tünetek megítélése is gyakran nehézségekbe ütközik. Éppen ezért ha 3 év alatti gyermeket ér valamilyen fejsérülés minden esetben orvosi ellátás szükséges!

Hazánkban elhanyagolás vagy bántalmazás következményeként évente 30 gyermek hal meg. Ennek 12%-a háromévesnél fiatalabb. A csecsemőkori bántalmazás egyik formája, mikor a gyermeket erősen megrázzák, így alakul ki a koponyán belüli sérülés. Ilyenkor nem is biztos, hogy a szülő ártani akar a gyermeknek, lehet, hogy csak a türelmét veszti, és így okoz súlyos sérüléseket.

Fejsérülések okai és tünetei

Az agy egy igen sérülékeny, puha szövet, melyet a kemény koponyán belül folyadék vesz körül. Ez a folyadék lehetővé teszi, hogy az agy egy bizonyos tartományon belül, következmények nélkül mozoghasson. Az aktív, izgő-mozgó és veszélyt nem ismerő gyermekeknél igen gyakran lehet a fejet ért traumákra számítani, azonban szerencsére általában banális baleset kapcsán kialakuló könnyű sérülésről van szó.

A baleseti mechanizmus

Beszélhetünk úgynevezett alacsony és magas energiájú sérülésekről, ezt az alapján különítjük el, hogy milyen mértékű erőbehatás érte a koponyát a baleset során. Alacsony energiájúnak számít, ha pl.: a gyermek beütötte a fejét az ajtófélfába, székbe, ágytámlába, ágyról esett le stb. tehát a szokványos háztartási balesetek kapcsán kialakult sérülések. Ha szaladgálás közben elesik, az is ebbe a kategóriába sorolható. Ez nem azt jelenti, hogy ilyen esetben hátradőlhetünk, hogy akkor semmi baj nem lehet a gyermekkel, csak nem szükségszerűen jelenti azt, hogy azonnali orvosi beavatkozásra van szükség. Természetesen egyéb körülmények, mint hogy mire esett a gyermek (pl.: beton, szőnyeg, járólap stb.) vagy, hogy kezével tompított-e az esésnél, vagy teljes mértékben a koponyán „landolt” árnyalhatják a szituációt.

Magas energiájú sérülésnek számítanak a közlekedési balesetek (kerékpáros, autós), a testmagasság kétszereséről illetve annál magasabbról történő esés (nem csak akkor, ha közvetlen a fejére esik!), a sí-, korcsolya-, lovasbalesetek. Ilyen esetben a mentőszolgálat azonnali értesítése javasolt! Nagyon jelentős, hogy a balesetet látta-e felnőtt vagy egyéb kompetens személy pl.: idősebb gyermek. A balesetet elszenvedő gyermek gyakran nem tudja elmondani, hogy pontosan mi is történt, ez adódhat életkori sajátosságokból, a baleset következtében kialakult amnéziából vagy az ijedtségtől stb. Ha nem tisztázhatóak pontosan a baleset körülményei, de a gyermeken fejsérülés nyomait látjuk, vagy arról számol be, haladéktalanul forduljunk vele orvoshoz!

A sérülés nagysága - ilyenkor figyelembe kell venni a gyermek nagyságát. Például a pelenkázóról leesés már nem nevezhető kis traumának, hiszen a pelenkázó magassága a gyerek magasságának többszöröse.

Tudatállapot változása

Ha a gyermek a baleset kapcsán végig magánál volt, a történtekre emlékszik, vagy kisebb gyermek esetén egyből erős sírás hallható, majd a gyermek könnyen megnyugtatható, akkor súlyos károsodással valószínűleg nem kell számolni. A baleset kapcsán kialakult rövidebb-hosszabb eszméletvesztés vagy közepesen súlyos, vagy súlyos koponyasérülést feltételez, mely minden esetben sürgős orvosi vizitet, adott esetben kórházi ellátást kíván meg! Nem csak az eszméletvesztés, de a zavart tudatállapot is ez utóbbi kategóriába esik pl.: a gyermek nem tudja megmondani, hogy hol van, a megszokottól eltérően viselkedik vagy aluszékony.

Egyéb tünetek

• Tapintható bőnye alatti vérömleny. Olyan a tapintata, mintha egy tejeszacskót tapintanánk.
• Vegetatív panaszok, mint hányinger, hányás, szédülés, látászavar, fejfájás.
• Neurológiai tünetek. Ebben a korban nagyon nehezen megítélhetőek. Amit laikusként észlelhetünk az a tudatállapotban bekövetkező változások, furcsa járás, zavartság, szokatlan viselkedés, pupillaeltérések, görcstevékenység.
• Kiemelkedő kutacs.
• Tapintható törés.
• „Epilepsziás” jellegű görcs.
• 6 hónaposnál fiatalabb babánál 3 cm-nél nagyobb átmérőjű vérömleny a halántékcsont vagy oldalsó koponyacsont vagy a fej hátsó része felett.
• „Pápaszem” vérömleny a szem körül (mint a mosómedve).
• Folyamatos vizes-véres orrfolyás/fülfolyás, ami az ütközés előtt nem állt fenn.
• Előzetesen ismert vérzésre hajlamosító betegség.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Gyakorlatunkban, ha tudjuk pontosan, hogy mi történt, banális a trauma, normális fizikális állapot, nincs törésre utaló jel, nincs vegetatív tünet, akkor tanácsadás mellett otthoni megfigyelés elégséges. Ha ezek a feltételek nem állnak meg, akkor hosszabb-rövidebb időre kórházi megfigyelésre felvesszük a gyermekeket.

Soha ne hagyd egyedül a kisbabádat, se a pelenkázón, se az etetőszékében! Még akkor se, ha a mozgásfejlettségi szintje alapján elvileg még nem tudna leesni. Fordulj orvoshoz, amennyiben eszméletvesztést, hányást, amnéziát, görcsrohamot, bénulást, bágyadtságot figyelsz meg rajta, vagy valamilyen külsérelmi jel (pirosság, duzzanat, sebzés) jelentkezik, illetve ha megváltozik a viselkedése. Ha a gyermek eszméletlen, óvatosan fektesd stabil oldalfekvésbe, azonnal értesítsd a mentőket.

Súlyos fejsérülés jelei, melyek kórházi ellátást igényelnek

• Magasról leesés (1,5 méter vagy annál magasabbról) vagy nagy ütközési energiájú sérülés (pl. közlekedési baleset).
• 3 hónaposnál fiatalabb gyermek.
• Kiemelkedő kutacs.
• Tudatzavar (nem tartozik ide az ütéskor 5 másodpercnél rövidebb eszméletvesztés), aluszékonyság (nem tartozik ide a sérülést követően egy órán túli amúgy is aktuális délutáni vagy esti alvás).
• Tapintható törés.
• „Epilepsziás” jellegű görcs.
• 6 hónaposnál fiatalabb babánál 3 cm-nél nagyobb átmérőjű vérömleny a halántékcsont vagy oldalsó koponyacsont vagy a fej hátsó része felett.
• „Pápaszem” vérömleny a szem körül (mint a mosómedve).
• Folyamatos vizes-véres orrfolyás/fülfolyás, ami az ütközés előtt nem állt fenn.
• Előzetesen ismert vérzésre hajlamosító betegség (pl. vérzékenység).

Közepesen súlyos vagy súlyos sérülés

Ha a sérülés 1 percen túli eszméletvesztéssel járt vagy azt követően tudatállapot romlás (kifejezett aluszékonyság, zavartság, ájulás, szokatlan viselkedés) lép fel, vagy görcstevékenység jelentkezik, vagy a koponyacsont láthatóan sérült, a gyermeket azonnal kórházba kell szállítani! Szintén kórházi ellátást kíván meg, ha a gyermek 5-6 alkalommal hányt, vagy a hányás még 6 órával a baleset után is jelentkezik. Ha „csak” romló fejfájást észlelünk, akkor is mindenképpen mutassuk meg orvosnak a gyermeket!

Otthoni megfigyelés

Ha a balesetet követően a gyermek azonnal felsírt, majd gyorsan megnyugszik és a szokásos módon folytatja a játékot, eszméletvesztés vagy hányás nélkül, akkor otthoni megfigyelés elegendő. Fontos azonban, hogy a gyermek megfigyelését otthon is folytatnunk kell, hiszen egyes esetekben a tünetek csak később jelentkeznek. Általában az első 24 óra a legkritikusabb, így ez alatt az idő alatt mindenképpen fokozottan figyeljünk gyermekünkre és bármilyen szokatlan tünet, viselkedésváltozás esetén haladéktalanul keressünk fel orvost! Súlyos tünetek kialakulásakor pl.: eszméletvesztés, görcsök a gyermeket mentővel szállítsák kórházba!

Diagnózis és kezelés

A fejsérülés súlyossága nem ítélhető meg egyértelműen egyetlen diagnosztikus vizsgálattal, a szakemberek is mindig a komplex kockázatelemzés elvégzését követően döntenek a gyermek további sorsáról. Kiemelkedően fontos - az anamnézis pontos felvétele mellett - az alapos fizikális vizsgálat, a neurológiai státusz megítélése. Ha kóros neurológiai tüneteket észlel a vizsgáló orvos, akkor képalkotó vizsgálat elvégzése szükséges.

Képalkotó vizsgálatok

• Ultrahangvizsgálat: Koponyaűri vérzések diagnosztikájában csak 1 éves kor alatt, nyitott kutacs esetén alkalmazható.
• Koponya röntgen: Gyakran végzett, azonban a törések nagy része nem ábrázolódik röntgenfelvételen és a sérülés hiányának hamis illúzióját keltheti még adott esetben súlyos agysérülés esetén is. A röntgenvizsgálat csak és kizárólag a koponya csontszerkezetéről ad egy képet. Arról, hogy a csonton belül, az agyban mi történt, nem mond semmit. A röntgenfelvétel készítése sokszor hamis biztonságérzetet ad.
• Koponya CT: Akut vérzések kimutatására a legjobb vizsgálómódszer, de kisgyermekkorban csak nagyon indokolt esetben kerül sor a jelentős sugárterhelés miatt, illetve ha az MR-vizsgálat nem áll rendelkezésre.
• Koponya MRI: Az idegszövet sérüléseinek legjobb vizsgáló módszere, azonban hátránya, hogy gyakran altatást, bódítást igényel és sok helyen nem elérhető. A koponya röntgen és a koponya ultrahang ezek vizsgálatára NEM alkalmas, és csak felesleges teher a gyereknek, szülőnek. A CT nagy sugárterheléssel jár, az MRI-hez pedig el kell altatni a gyereket.

A gyermekkori fejsérülések legfontosabb vizsgálómódszere a megfigyelés gyermekfejsérülések kezelésében jártas szakember által. Ez legalább 24 órás kórházi bennfekvést igényel. Ez alatt az idő alatt folyamatosan ellenőrzik a gyermek neurológiai státuszát és állapotromlás esetén azonnal képalkotó vizsgálat elvégzése, szükség esetén intenzív és idegsebészeti ellátás szükséges.

Agyrázkódás

Agyrázkódásnak azt nevezzük, ha az agy a fejet ért ütés következtében elmozdul a koponyán belül, és ez általában tüneteket okoz. Az agy trauma kapcsán kialakuló működészavara, amely a koponyán belüli elmozdulás következtében alakul ki, és nem jár maradandó károsodással. Az agyrázódás tünete széles skálán mozognak. Bekövetkezhet rövid eszméletvesztés, fejfájás, hányinger, hányás, amnézia, zavart viselkedés, szédülés, nehézkes járás, koordinációs zavar, látászavar, fülcsengés, aluszékonyság. Kisgyermekek sokszor nem tudnak beszámolni a pontos tünetekről, náluk sokszor étvágytalanság, nyűgösség, megváltozott viselkedés észlelhető. Koponyatraumát követő bármely fentebb leírt tünet észlelésekor orvoshoz kell vinni a gyermeket! A koponya és az azt kitöltő agyi-gerincvelői folyadék a kisebb fejsérülésektől megvédi az agyat, de nagyobb ütés esetén az agy nekiütődik a koponyacsontnak. Az agyrázkódás felismerése nem mindig könnyű. Külső jelei nincsenek, és bár a tünetei néha azonnal jelentkeznek, sokszor a sérülés után napokig késhetnek.

Agyrázkódás után csak a pihenés és a fekvés segít. Ha az alapos vizsgálat és adott esetben megfigyelés után a gyermeket hazabocsátják otthon is fontos a gyermek nyugalmának biztosítása, a fizikai tevékenység mérséklése az ún. agyrázkódást követő szindróma elkerülése érdekében, melynek tünetei akár hetekig is elhúzódhatnak. Ha a fejsérülésből gyógyult gyermeknél hetekkel később koncentrációs-, viselkedés-, alvás- vagy viselkedészavar, tartós fejfájás, emlékezetzavarok, szédülés, hányinger, koordinációs problémák, gyengeség jelentkeznek, akkor az említett szindrómáról lehet szó. Ezeket a tüneteket is feltétlen jelezni kell a kezelőorvosnak, nem megfeledkezve a korábbi koponyatraumáról!

Egyéb puklik a baba koponyáján

A teljesen logikus a púp vagy a dudor megjelenésének hátterét illetően elsősorban azon elgondolkodni, nem érte-e a fejet olyan fizikai behatás, melynek során kialakulhatott. A kis duzzanat gyakran nem más, mint egy nyirokcsomó, ilyenből ugyanis a fejen is jó néhány található, borsószemnyi megnagyobbodásuk pedig igencsak jellemző lehet például egy-egy bakteriális vagy vírusos eredetű fertőzés következtében vagy annak lefolyása után. Dudorszerű elváltozást okozhat továbbá egy zsírsejtekkel teli csomó, vagyis ateróma is, mely közvetlenül a bőr alatt található, és igencsak jellemző a hajas fejbőrre. A jelenséget az okozza, hogy eltömődik a faggyúmirigyek kivezetőcsöve, amellett azonban, hogy ez tisztán kivehető csomót jelent, általában fájdalmatlan és elmozdítható. Hasonló jelenség a zsírsejtekből álló lipóma is, melyet szokás az emberi test leggyakoribb kötőszöveti, jóindulatú daganataként is emlegetni. Minden más esetben, különösen, ha nagyobb vagy növekvő dudort észlelsz, keresd fel minél előbb orvosodat, aki annak alapján, milyen tapintása van, illetve fájdalmas-e, mobilis-e, javaslatot tesz a további teendőkre vonatkozóan.

A csecsemőkori koponyadeformitás (pl. plagiocefália, más néven laposfejűség) a fej aszimmetrikus alakját jelenti, amelyet a baba hosszas fekvési pozíciója okozhat. Ezek a deformitások nem csak esztétikai problémát jelenthetnek, de befolyásolhatják a koponya növekedését és az agy fejlődését is. Szerencsére a koponyaformáló sisak hatékony kezelést nyújt a csecsemőkori koponyadeformitások korrigálására. A koponyaformáló sisakok célja, hogy a fejlődő koponyának megfelelő formát adjanak, elősegítsék az egészséges koponya kialakulását és elkerüljék/kiküszöböljék a deformitásokat. A sisak egyedi tervezésű, puha műanyagból készül, és a baba fejére illeszkedik. A sisak viselése során a baba feje szabadon mozoghat, de a deformitást okozó nyomás megszűnik. A sisakok digitális mintavételt követően készülnek, speciális, belül kipárnázott műanyagból. Ez biztosítja, hogy a sisak viselése ne okozzon fájdalmat vagy kellemetlenséget a csecsemőnek a nap akár 24 órájában történő használat során, ami a kezelés 8-12 hónapos átlagos időtartamára jellemző. A koponyakorrigáló sisakok használata szigorú orvosi felügyeletet igényel. A kezelés időtartama alatt ortopéd szakember rendszeresen ellenőrzi a baba fejének alakját, és szükség esetén módosítja a sisak beállításait. A szülőket is bevonják a kezelésbe, akik tanácsot kapnak a sisak helyes használatával, valamint a baba gondozásával kapcsolatban. A koponyaformáló sisakok hatékonysága klinikai vizsgálatok alapján bizonyított. A sisak használata nem okoz fájdalmat vagy kellemetlenséget a babának, ráadásul a legtöbb csecsemő jól tűri a kezelést. A koponyaformáló sisakok éppen ezért ideális megoldást jelentenek a csecsemőkori koponyadeformitások hatékony és kíméletes kezelésére.

Daganatok gyermekkorban

A szülő gyakran látja, sőt meg is tapintja a gyerekén észlelt elváltozást, laikusként mégse tudja eldönteni, hogy az daganat-e. Csóka Monika (II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika, 1B onkológia, osztályvezető) szerint: „Gyermekkorban nagyon ritka a daganat. Évente 230-300 új eset fordul elő, s náluk ez a kór másnak tekinthető, mint a felnőtteknél. A fiataloknak jók a gyógyulási esélyeik - legfőképp, ha időben jutnak ellátáshoz. Ha panaszukat jókor, s tumorként kezelik. Nem mindegy, mi történik az elején, mikor indul a terápia, lesz-e műtét. Azt is tudni kell, hogy nem minden daganat rosszindulatú” - mondta az onkológus online előadása közönségének az SE Egészségnapján.

A test felszínén könnyű észrevenni a változást, hiszen a gyerek bőrét sokat látja a szülő. De mi van belül? A hasüregi szervek, a belek mellett elég a hely, elfér egy kis daganat. Amíg nem tapintható, nem okoz tünetet (pl. hasfájást), nem feszít, addig nem venni észre, és már nagy lehet, mire felfedezik. Ha váladékozik, vagy ha a szem, orr, fül belsejében van, árulkodóbb. De vajon ki vegye észre? A csecsemő folyton szem előtt van, gyakrabban látja védőnő, orvos, történnek nála szűrővizsgálatok.

Retinoblastoma

Egy különös kórképre hívja fel a figyelmet a gyermekklinika onkológusa. Bár tudja, hogy riasztó lehet a téma, de fontosnak véli beszélni a ritka, többnyire csecsemőknél kialakuló tumorról, ami a szem belsejében lévő ideghártyát (retinát) érinti. A retinoblasztóma rosszindulatú, de a gyors terjedése ellenére a gyermekkorban előforduló daganatok közül a legjobban (95-98%-ban) kezelhető. Az esetek kétharmadában egyoldali (a dominánsan öröklött formák főként kétoldaliak), gyakrabban több gócból fejlődik ki. A mindkét szemet érintő eseteket 9 hónapos, a féloldali esetek többségét 2-3 éves korig felismerik. Európai gyakoriságban: 15 ezer újszülöttből egynél fejlődik ki. Nálunk évi 4-6 esetet diagnosztizálnak. „Talán ritkasága is az oka annak, ha későn ismerik fel, holott ekkor elvész a látás, maga a szemgolyó is.” Pedig rögtön riadóztathatná a szülőt, ha tudná, mit jelent, ha elmarad a fényképeken a vaku okozta piros folt a gyerek szeméről. Ugyanis az ideghártya daganata miatt nem látszódik pirosnak a szem, hiába villant a vaku. A szemészeti vizsgálaton a szakmai elnevezésű „macskaszem tünet” mutatkozik: szürkésfehér visszfény a pupillán. A súlyos látásromlás előrehaladott állapotát a vakság követi. Még 2 éves kor előtt észre szokták venni a retinoblasztómát, ritka, ha csak 6 év fölötti gyereknél születik diagnózis. A fentieket hallva, nem meglepő, hogy az onkológus azért tanácsolja a gyakori fotózást, mert egy kórállapot időbeni felismerését reméli tőle. Egyes applikációk azt is jelzik a szülőnek, hogy a gyerek melyik szeme reagált a vaku villanására kórosan. Még ha pirosak is a szemek a fényképen a vakutól, s így a fénykép megnyugtatónak tűnik, biztos diagnózist természetesen csak szakorvos adhat kivizsgálást követően.

Csonttumorok

A csonttumor leginkább serdülőkorra jellemző, csontfejlődési hiba. Az ilyen eseteket olykor több havi szenvedés után diagnosztizálják. Addig sokan házilagosan (sportkrémmel) próbálják kezelni az okozott tüneteket. Dr. Csóka praxisában olyan eset is előfordult, hogy a daganatra egy patológiásan kettétört combcsont hívta fel a figyelmet. Mire a gyerek orvoshoz jutott, már elkéstek. Ezért megjegyzendő az onkológus figyelmeztetése, hogy minden szülő (és gyerek) vegye komolyan az úgynevezett csontfájást. Ha mindig csak egy adott helyen fáj, ráadásul éjszaka is, ne intézzük el azzal, hogy ez biztosan csak „növekedési fájdalom”.

Nyirokcsomó-duzzanat

A nyirokrendszer több száz csomója fontos feladatot lát el az immunrendszer működésében. Mivel a nyirokpálya behálózza az egész testet, a kórokozók is könnyen végighaladnak rajta. Ha a kórokozó a nyirokkeringésbe jut, a nyirokcsomókban gyors szaporodásnak induló limfociták (egyfajta fehérvérsejtek) segítségével megindul a küzdelem a fertőzés ellen. Ezért, a nyirokcsomók megnagyobbodása az esetek nagy részében ártalmatlan, az infekcióval szembeni védekezés velejárója. De, szögezzük le, a nyirokcsomó duzzanata esetében is fel kell deríteni a pontos okot, mert előfordulhat, hogy a nyirokcsomó-duzzanat előidézője valami súlyosabb betegség. Akár fennáll tehát fertőzés, akár nem, ha nyirokcsomó-duzzanatot észlelünk, mindenképpen vizsgáltassuk meg orvossal gyermekünket! Ne gondoljuk, hogy az egyszerűnek látszó csomó nem lehet daganat!

A daganatok bizonyos fajtái sokféle tünetet produkálhatnak - elhelyezkedésüktől, nagyságuktól, a szervekre gyakorolt hatásuktól függően. Néha a szülők figyelmen kívül hagyják a gyerek jelzéseit, nem gondolva, hogy rosszat jelenthetnek, holott a korai felismerés életet menthet. Magyarázat nélküli fogyás, láz, fáradtság, szokatlan fájdalom, bőrelváltozás esetén orvoshoz kell fordulni!

tags: #8 #honapos #babam #koponyaja #puklis