A lenőtt nyelv, más néven rövid nyelvfék vagy ankyloglossia, egy veleszületett eltérés, mely meglehetősen gyakori jelenség csecsemőkorban. A normál nyelvfék a nyelv alatt húzódó vékony kötőszövetes hártya a nyelv és a szájfenék között. Kóros esetben a fogínyen vagy közvetlenül mögötte ered és a nyelvcsúcsig, vagy tőle néhány milliméterre ér, megjelenését tekintve vékony, rugalmas hártya. Más esetekben a szájfenéken a nyelv tövét rögzíti a szájfenékhez és vaskos, merev pányvaként fogja a nyelvet.
A lenőtt nyelv fiúknál gyakrabban fordul elő (1,5-2,6x). Leggyakrabban születést követően derül fény a rendellenességre, ugyanis az eredményes szopáshoz elengedhetetlen a nyelv hatékony működése. A nyelv nem tud megfelelően mozogni, így táplálási, nyelési problémákat, akár rendellenes fogazatot, illetve később hangképzési zavarokat is okozhat.
Tünetek és problémák csecsemőkorban
Rövid nyelvfék esetén a csecsemő ügyetlenül szopik, a nem megfelelő vákuum képzés miatt gyakran elengedi a mellet, emiatt nem jut elegendő anyatejhez, éhes marad, nyugtalan, nem gyarapszik megfelelően. A szoptatás ideje elhúzódhat, miközben a baba szoptatás közben kattogó hangot hallat, kifolyik a tej a szájából. Cumisüvegből való etetés esetén megtévesztően jobban mennek a dolgok, de ez nem szól a lenőtt nyelv ellen, ugyanis az üvegből való táplálkozáshoz más szopási technika szükséges. Számos esetben az édesanya magában keresve a problémát emiatt nyúl tápszeres kiegítés után, holott megfelelő mennyiségű anyatej termelődik, csak a gyermek nem képes a mellekből kiüríteni.
Egyéb árulkodó jel lehet még, hogy a babának nem lehet felemelni vagy oldalra mozgatni, illetve a fogsoron kívülre juttatni a nyelvét. Az anya testén is okozhat tüneteket, ha a gyermeke lenőtt nyelvvel születik. Ha nem diagnosztizálják babakorban az elváltozást, kisgyermekeknél a hangképzésben, így a beszédfejlődésben is okozhat problémát, emellett nyelési nehézségek léphetnek fel, valamint nehezített lesz a nyelv szájpadlás felé vagy egyik oldalról a másikra történő mozgatása. Nem tudja a nyelve hegyével megérinteni a hátsó fogait és a szájpadlását, nyelve hegyét nem tudja az alsó fogain túlnyújtani, kinyújtani, felfelé nyújtani.
Diagnózis és kezelés
A lenőtt nyelvet gyermeksebész diagnosztizálja az édesanya által elmondott panaszok és a fizikális vizsgálat során észlelt jelek alapján. A lenőtt nyelv önmagában nem vonja maga után a szopási nehezítettséget, a csecsemők nagy része lenőtt nyelv mellett is tökéletesen táplálható. Ha a szoptatási tanácsadó instrukciói ellenére is fennáll a nehezített szoptatás, a frenotómia (vagy más néven frenulotómia), azaz a nyelvfék átvágása a megfelelő kezelés.
Amennyiben a lenőtt nyelv problémákat okoz, a legjobb, ha korán kezelik, mivel egyes tünetek a kor előrehaladtával súlyosbodhatnak. A kezelés célja, hogy lehetővé tegye a nyelv szabad mozgását. Alapesetben a frenotómiát, azaz a nyelvfék átvágását, hétköznapi kifejezéssel a nyelv felvágását szokták alkalmazni. Ez egy mindössze néhány perces, fájdalommentes eljárás, nem jár vérzéssel, és szinte azonnal megoldja a problémát. A csecsemő a beavatkozás után perceken belül táplálkozhat. Maga a procedúra néhány percet vesz igénybe, nem okoz fájdalmat, és maximum néhány csepp vérzést eredményez.
Érettségi 2017 - Magyar: Nyelvtörténet
Későbbi problémák kezeletlen lenőtt nyelv esetén
Kezeletlenül egyre több problémát okoz a lenőtt nyelv. Ha gyermekkorban is elmarad a diagnózis, felnőttként az érintettek a következőket tapasztalhatják: szájlégzés, különféle beszédzavarok, állkapocsfájdalom és nyitott harapás. A megrövidült nyelvfék azonban megakadályozhatja a szabályos nyelést, ami fogazati eltérésekhez, az arcizmok és rágóizmok nem megfelelő fejlettségéhez vezethet. Illetve a megrövidült nyelvfék akadályozza a tiszta artikulációt, hátráltatja legfőképpen az r, l, s, zs, cs hangok tiszta, megfelelő képzését.
A problémának négy típusa ismert, az első kettő gyakoribb, és a könnyebb is felismerni. Ezek esetében a nyelvfék vékony, általában rugalmas. A fogínyen vagy közvetlenül mögötte ered, és a nyelvcsúcson vagy a nyelv hegyétől pár milliméterre rögzül.
Egyéb okok a nyelv kinyújtogatására
A tipikusan a koncentráció jeleként azonosított nyelvnyújtás nem csak a gyerekekre jellemző, gyakran a felnőtteknél is előfordul - különösen a bonyolult feladatok végrehajtása során. Agykutatók szerint a kidugott nyelv ahhoz kapcsolódhat, amikor az emberek olyan komplex kézmozdulatokat hajtanak végre, melyekhez finommotoros mozgások szükségesek. Az agy nyelvnek szentelt része nagymértékű átfedést mutat a kézügyességnek és eszközhasználatnak alárendelt neurális hálózatokkal.
Szopizás közben teljesen normális, ha a baba kiölti a nyelvét, hiszen ez a mozdulat a kicsibe kódolt szopóreflexszel érkező mozdulat. 4-6 hónap után azonban a szopóreflexszel összefüggésbe hozható nyelvnyújtogatás elvileg eltűnik. Ha a pici nyelve szinte állandóan ki van öltve, érdemes megkérdezni az orvos véleményét. Különösen akkor, ha ehhez bő nyál is társul, pedig épp nincs növőben egy fogacska sem, vagy még annál is több a nyál, mint olyankor. Ha a baba éhes, nem feltétlen sírással kommunikálja ezt. Az éhség korai jele lehet a nyelvnyújtogatás, de akkor is tapasztalható, ha a pici jóllakott. Makroglosszia néven ismert az állapot, amikor a babának az átlagosnál nagyobb a nyelve - emiatt pedig jobban kinyújthatja a megszokottnál. A makroglosszia lehet genetikai eredetű, vagy a nyelvben található erek vagy izmok a normálistól eltérő fejlődése miatt.
Néhány baba kinyújtja a nyelvét, ha szeles, hasfájása van, vagy a megrekedt bélgáztól próbál megszabadulni. Előfordulhat, hogy valamilyen duzzanat, a nyálmirigy duzzanata jelenik meg a baba szájában, ami miatt kinyújtogatja a nyelvét. Ezt a leggyakrabban valamilyen fertőzés okozza. Sajnos a kiöltött nyelv a szájban növekvő daganat vagy ciszta jele is lehet. Ha a baba szinte mindig kinyújtja a nyelvét, nehezen eszik, érdemes alkalomadtán alaposabban is bekukkantani a szájába. Attól függetlenül tehát, hogy a nyelvét nyújtogató baba nagyon édes, jobb, ha a szülő utánajár, miért is csinálhatja ezt a kicsi.
