7 hónapos baba fogcsikorgatás: Okok és kezelési lehetőségek

Az éjszakai fogcsikorgatás, vagyis a bruxizmus az alvászavarok egyik leggyakoribb típusa. A fogcsikorgatás vagy bruxizmus azt jelenti, amikor valaki öntudatlanul nagy erővel szorítja össze a fogait, mintha rágni szeretne. A szorításon túl a két fogsor egymáshoz "dörzsölése", egymáson történő szoros mozgatása is jellemzi. Normál esetben a rágóizom összehúzódása és a fogak összeérése egy tudatos folyamat, melynek célja a rágás, a táplálék feldarabolása. Fogcsikorgatás esetén azonban ez öntudatlanul történik, nem rágás céljából.

A legtöbb ember időnként csikorgatja és összeszorítja a fogait. Az alkalmi fogcsikorgatás általában nem okoz komolyabb gondot, azonban ha rendszeres szokássá válik, a fogak károsodásához vagy elvesztéséhez is vezethet. Emellett állkapocs-, nyak-, fej- és fülfájdalom léphet fel.

Miért csikorgatja a fogát egy 7 hónapos baba?

A gyermekek 15 százaléka rendszeresen csikorgatja vagy szorítja össze a fogát alvás közben, ezt bruxizmusnak nevezzük. Többnyire ártalmatlan jelenségről van szó, ezt a rossz szokást általában kinövik. A fogcsikorgatás gyakori a gyermekek és a tizenévesek körében, különösen alvás közben.

A kicsiknél ez általában akkor történik, amikor a tejfogak kibújnak, illetve amikor a maradó fogak megjelennek. A leggyakoribb, hogy a kicsik hozzá akarnak szokni az új „szenzációhoz”, hogy kinőttek a fogaik. A fogváltás eredménye is lehet fogcsikorgatás, mivel az új, eltérő alakú fogakhoz még nem szokott hozzá a szervezet - ez idővel magától megszűnik. A legtöbb esetben a fogcsikorgatás a fogzás vagy a fogak helytelen elrendezése miatt következik be, és a maradandó fogak megjelenésével a probléma is rendeződik.

Nem árt tudni, hogy a fogcsikorgatás a szervezet stresszre adott válaszának része is lehet. Ha figyelünk, koncentrálunk, erőlködünk, ösztönösen összeszorítjuk fogunkat. Érdemes elgondolkozni azon, nincs-e valamilyen feszültségforrás a gyerek életében (például az óvodában, költözés, válás), ami ezt kiválthatta, vagy nincs-e túlterhelve.

További lehetséges okok

• Stressz és szorongás: A fogcsikorgatás a stressz egy levezetése. A stressz és a szorongás hozzájárulhat a fogcsikorgatáshoz.
• Fogak és az állkapocs hibás állása: Ha a fogak nem megfelelően állnak, nem illeszkedik össze rendesen az alsó és a felső fogsor, akkor elkezdi keresni a helyét az állkapocs, amiben nyugalomban tudna lenni. És ha ezt nem találja, ebből adódik a fogcsikorgatás.
• Alvászavarok: Az éjszakai fogcsikorgatás - alvás bruxizmus - az egyik leggyakoribb alvászavar, amit horkolás és alvási apnoe is előidézhet. A fogcsikorgatás az alvás mély fázisaiban fordul elő.
• Gyógyszerek és egyéb anyagok: A fogcsikorgatás egyes pszichiátriai gyógyszerek, például bizonyos antidepresszánsok ritka mellékhatásaként is jelentkezhet.
• Egyéb rendellenességek: A bruxizmus összefüggésbe hozható bizonyos betegségekkel, mentális rendellenességekkel, például a Parkinson-kórral, a demenciával, a gastro-oesophagealis reflux betegséggel, az epilepsziával, az éjszakai rémálmokkal.
• Családi hajlam: Az éjszakai fogcsikorgatás gyakran több családtagnál is előfordul.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Az enyhe fogcsikorgatás nem feltétlenül igényel kezelést. Sok gyermek kezelés nélkül kinövi a fogcsikorgatás időszakát. A tejfogak csikorgatása ritkán vezet komoly problémákhoz. Azonban a tartósan fennálló állapot a pihentető alvást gátolja, ezért érdemes szakembert felkeresni, ha az alvásunk mennyiségére és minőségére negatív hatással bír.

Hat évesnél idősebb gyerekek esetében, ha éjszaka hallható csikorgó hangok jelentkeznek, vagy rendszeresen fájó állkapoccsal ébred, akkor valószínűsíthető a bruxizmus. Fontos a fogorvos felkeresése, két okból is: a fogcsikorgatásnak oka lehet a fogak rendellenes elhelyezkedése, növekedése, így fogorvos meg tudja szüntetni a jelenség okát. Másrészt a bruxizmus károsítja a fogazatot, így az okoktól függetlenül fontos a fogak védelme és a károsodások megelőzése.

Milyen szövődményekkel járhat a kezeletlen fogcsikorgatás?

Mivel a fogcsikorgatás öntudatlanul történik éjszaka, maga az érintett gyakran nem veszi észre. A fogcsikorgatás tünetei és a tartós fáradtság, kialvatlanság ugyan figyelmeztető jelek, de gyakran ezzel még nem fordulnak orvoshoz. Gyakori, hogy a partner unszolására keresnek fel egy orvost az érintettek, a partner alvását ugyanis zavarhatja a hangos fogcsikorgatás. Sok más esetben a fogcsikorgatás a fogorvosi vizsgálatok során kerül felismerésre, ilyenkor azonban már az elkopott fogak jelzik a probléma fennállását.

Kezeletlen esetben a fogcsikorgatás szövődményeket okozhat. A kezeletlen fogcsikorgatás következtében jellemzően károsodik a fogak zománcrétege, valamint állkapocs ízületi problémák léphetnek fel. A közvetlenül a fül előtt elhelyezkedő temporomandibuláris ízületekben felléphetnek rendellenességek, amelyek kattogásszerű hangot adhatnak ki, amikor kinyitja és becsukja a száját. Az állkapocs ízületi rendellenességek fájdalmasak is lehetnek, valamint belőlük kifolyólag gyakran fejfájás is jelentkezhet.

A fogcsikorgatás a fogak kopásához és a rágóizmok túlzott igénybevételéhez vezethet. A frontfogak élei lekopnak, letöredeznek, az érintett fogakon nyaki kopások alakulnak ki, súlyosabb esetben a fogak rágófelszínén mindenhol megjelennek a komoly kopások. A csikorgatás elsősorban a fogak leggyengébb pontjait, jellemzően a frontfogak éleit támadja meg, vagyis lekoptatja, letöri a fogak csücskét. A csikorgatás okozhatja halántéktáji fájdalmat, tarkófeszülést, nyaki feszülést, sőt hátfájást is. Ezek mellett a fogcsikorgatás nem megfelelő mennyiségű és minőségű alvást okozhat.

Kezelési lehetőségek és tanácsok

Fogcsikorgatás esetén a cél a kiváltó ok kezelése, így szüntethető meg ugyanis a fogcsikorgatás és az abból fakadó alvászavar. Ha a kiváltó okként egy alapbetegséget, például a gastrooesophagealis refluxbetegséget (GERD) azonosítják, akkor ennek az állapotnak a kezelése javíthatja a fogcsikorgás állapotát.

Fogcsikorgatás esetén a fogorvos például fogcsikorgatás elleni sínt vagy fogvédőt javasolhat. Ezeket úgy tervezték, hogy a fogakat elkülönítve tartsák, hogy megszűnjön fogcsikorgatás és a következtében kialakuló károsodás. A harapásemelő sínek és szájvédők célja, hogy elkerüljék a fogcsikorgatást és a fogcsikorgatás okozta károkat, ezek az eszközök ugyanis külön tartják a két fogsort és nem engedik őket dörzsölődni. Kemény akrilból vagy puha anyagból készülhetnek ezek az eszközök, és a felső vagy alsó fogakra illeszkednek.

Egyéb kezelési módok és tippek:

• Relaxációs technikák: Ha stressz miatt csikorgatja a fogait, akkor a relaxációt elősegítő stratégiák, például a meditáció, a jóga elsajátítása is segíthet. A nyugtató elalvás előtti rutin kialakítása (pl. meleg zuhany, meseolvasás) is javasolt.
• Gyógyszerek: A gyógyszerek általában nem túl hatékonyak a fogcsikorgatás kezelésében, és több kutatásra van szükség a hatékonyságuk meghatározásához. A fogcsikorgatás kezelésére alkalmazható gyógyszerek közé tartoznak az izomlazítók, melyeket lefekvés előtt, rövid ideig érdemes szedni. A botulinum toxin egy formája, a Botox injekciói is segíthetnek néhány súlyos fogcsikorgatás esetén, akik nem reagálnak más kezelésekre. A kezelőorvos antidepresszánsok vagy szorongásoldó gyógyszerek rövid távú alkalmazását is javasolhatja, hogy segítsen kezelni a stresszt vagy más érzelmi problémákat, amelyek esetleg a fogcsikorgatás hátterében állnak.
• Száj- és állkapocs pozíció gyakorlása: Amennyiben tudatossá válunk a bruxizmusra, a helyes száj- és állkapocs pozíció gyakorlásával jó eredmények érhetők el.
• Alkoholfogyasztás mellőzése: Mellőzzük az alkoholt, mivel ronthatja a fogcsikorgatást.
• Figyelés és beszélgetés: A gyermekeknél érdemes odafigyelni, hogy vajon mi válthatja ki náluk ezeket a dolgokat, mi ijesztheti meg, mit élhet meg nehezen a kicsi, vagy mi foglalkoztatja mostanában. Ez például szerepjátékokkal, bábozással remekül előhozható.

tags: #7 #honapos #baba #fogcsikorgatas