A védőnői szolgálat feladatai és jogszabályi háttere Magyarországon

Hazánkban a gyermek- és családvédelem a már alapintézménynek számító védőnői szolgálaton keresztül valósul meg. A magyar védőnői szolgálat feladata napjainkban is az egészségvédelem, a betegségek kialakulásának megelőzése, valamint az egészségfejlesztés. 2015-ben a 100 éves védőnői szolgálatot hungarikummá nyilvánították, az indoklás szerint „az európai ellátórendszerekben nincs ennyire komplex, a lakosság szinte teljes spektrumát érintő prevenciós ellátás", mint a magyar védőnői rendszer.

A védőnők az egészségügy sajátos határterületén, a különböző társszakmák képviselőivel együttműködve látják el a törvények és jogszabályok, a módszertani útmutatók és a szakmai irányítás által meghatározott feladataikat. Összetett, egészségmegőrző családvédelmi szolgáltatást biztosítanak: szoros kapcsolatot tartanak a gondozottjaikkal, tanácsot adnak a különféle - egészségügyi, szociális, mentálhigiénés - problémákban; szűrővizsgálatokat szerveznek; védőoltásokat készítenek elő; egészségnevelő és más egészségvédő közösségi programokat biztosítanak a gondozottak számára.

Jogszabályi háttér és a védőnői feladatok

A védőnők feladataival az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény és a 49/2004. ESzCsM (Egészségügyi, Szociális és Családügyi minisztérium) rendelet foglalkozik. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai protokollja, amit a Védőnői Szakmai Kollégium állít össze, részletes útmutatóval szolgál e feladatok elvégzéséhez. A rendelet nagy vonalakban írja körül, hogy melyek a védőnők feladatai, melyek a következők:

• Család- és nővédelem, ezen belül a tanácsadás, a családgondozás.
• A 25-65 év közötti nők részére szűrővizsgálatok szervezése (pl. méhnyakrák szűrés).
• Várandósgondozás és a gyermekágyas időszakban nyújtott támogatás.
• Csecsemő-, gyermek- és ifjúsági gondozás, beleértve a státuszvizsgálatokat, a fejlődés nyomon követését és az egészségnevelést.
• A védőoltások előkészítése és a szűrővizsgálatokban való közreműködés.

A jogszabályok rendelkeznek a védőnői tanácsadás rendjéről, a kötelező családlátogatások gyakoriságáról, az ellátandó gondozottak számáról (jelenleg egy védőnő legfeljebb 250 tanköteles korú gyermeket gondozhat) és a dokumentációs feladatokról. A védőnői tevékenység szakmai felügyeletét a kormányhivatalok szervezeti rendszerében dolgozó vezető védőnők látják el járási és megyei szinten.

A 2017. évi jogszabályváltozások

A területi védőnők munkáját és a szülők kötelezettségeit megszaporították a 2017. szeptember 1-től életbe lépett módosítások. Az úgynevezett státuszvizsgálatokon, ahol a gyermek fejlődését követik nyomon, sűrűbben és kötelező jelleggel meg kell jelenni, a védőnői adminisztrációs munka pedig egyrészt emiatt, másrészt a szigorúbb jelentésrendszer miatt megnövekedett.

2017. január 1-ig a várandósok szabadon eldönthették, hogy igénybe veszik-e az egészségügyi rendszer védőnői ellátását, illetve a gyermekgondozásban nyújtott segítséget. Legfeljebb az egyszeri anyasági támogatás összege múlt rajta, amely akkor volt igényelhető, ha legalább négy várandósgondozáson részt vett. Ez évtől azonban kötelező, ahogyan a státuszvizsgálatok is, amelyeket gyakrabban kell elvégeztetni.

Az új szabály szerint az első hat hétben hetente látogatja az újszülöttet a védőnő, majd egy éves korig majdnem minden hónapban meg kell jelenni státuszvizsgálatra a rendelőben (a kivételek az 5., a 7., a 8., a 10. és a 11. hónap). Ezután, ha egyéves korban van valamilyen eltérés, akkor 15 hónaposan is van vizsgálat, majd másfél, azután két éves korban, és ha akkor van eltérés, akkor 2,5 éves korban, majd évente, és ha a gyermek nem tölti be 7. életévét az iskolába menetele előtt, akkor a 7. születésnapja környékén még egyszer.

A védőnők úgynevezett jelzőrendszeri funkciói is nyomatékosíttattak. Észrevételeiket írásban kell eljuttatniuk a Gyermekjóléti Központhoz, egy nyomtatvány kitöltésével, eddig elég volt telefonon szólni. További plusz dokumentációs teher, hogy az esedékes szűrésekről írásban is értesíteniük kell a szülőket, és ha nem jön el, ajánlott levélben ismét meg kell kérniük, hogy hozza el a gyermeket, továbbá két hónapos indokolatlan elmaradást követően erről értesíteniük kell a Gyerekjóléti Szolgálatot. Az új rendszer sok időt és rutint követel, „ezért a szülőktől az átmeneti időszakban türelmet kérünk, ha úgy érzik, nem figyelünk rájuk eléggé.” De a védőnők továbbra is azért vannak, hogy támogassanak és segítsenek!

A védőnői hálózat szintjei és a megelőzés hármas pillére

A védőnői hálózat Magyarországon a megelőzésre helyezi a hangsúlyt, melynek három fő szintje van:

1. Elsődleges (primer) megelőzés: Az egészségi állapot javítása, a rizikótényezők elkerülése/csökkentése, az egészséges életmódra és a mindennapos testmozgásra való nevelés stb.
2. Másodlagos (szekunder) megelőzés: A rizikótényezők, az elváltozások, a megbetegedések korai felismerése és jelzése.
3. Harmadlagos (tercier) megelőzés: A tartós megbetegedésben, fogyatékkal, hátrányos helyzetben élők gondozása, egészségi állapotuk és szociális helyzetük nyomon követése, segítségnyújtás.

A védőnők strukturálisan az egészségügyi alapellátás részeként működnek, de tevékenykednek oktatási intézményekben, részt vesznek a szociális alapellátásban, a gyermekvédelemben, a civil-karitatív szférában is. Szakmai tevékenységüket önállóan látják el, az alábbi szinteken:

• Területi védőnők: Feladatuk az óvodai védőnői feladatok és a nővédelemmel kapcsolatos teendők ellátása.
• Iskolai védőnők: Feladatuk a 6-18 évesek, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők iskola-egészségügyi ellátása; közreműködés az előírt orvosi vizsgálatok, szűrővizsgálatok, védőoltások lebonyolításában; a fokozott gondozást igénylők nyilvántartása, állapotuk nyomon követése, segítése.
• Kórházak szülészeti osztályán dolgozó védőnők: Feladatuk a várandós és gyermekágyas anyák ellátása, az anyák segítése a szoptatásnál; az újszülött hazabocsátásának előkészítése és az egészségnevelés.
• Családvédelmi szolgálatban dolgozó védőnők: Feladatuk az oktatási intézményen kívüli családtervezési ismeretek terjesztése, a válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése, a terhességmegszakítás előtti és utáni tanácsadás biztosítása.

A védőnői feladatok a várandósgondozástól a gyermek 3 éves koráig

A védőnők kulcsszerepet töltenek be a magzat-, a gyermek- és az anyavédelem területén, elsődleges feladatuk ebben az időszakban az egészséges csecsemő és gyermek fizikai, mentális és szociális fejlődéséhez szükséges környezeti feltételek megteremtése, az ezt akadályozó tényezők felismerése, betegség vagy környezeti veszélyeztetettség esetén pedig fokozott gondozás és látogatás.

Várandósgondozás

A védőnővel a várandósgondozás elején kerül kapcsolatba először a kismama: a szülész-nőgyógyász szakorvostól a várandósság megállapításáról szóló igazolással kell felkeresnie a lakóhely (vagy tartózkodási hely) szerint területileg illetékes védőnőt, aki kiállítja a várandósgondozási könyvet. A védőnői tanácsadáson általában 4-6 hetente kell megjelenni, de minimum 4 alkalommal - koraszülés esetén legalább egy alkalommal -, hogy a kismama jogosult legyen a szülést követően az anyasági támogatásra.

A védőnő a tanácsadások során általában az alábbi vizsgálatokat végzi:

• Testsúly, testmagasság mérése.
• Vérnyomás és pulzus mérése.
• Haskörtérfogat mérése.
• Magzati szívműködés vizsgálata.
• Vizeletvizsgálat.
• Alsó végtag megfigyelése és vizsgálata.
• Általános tanácsadás a terhességgel, babavárással kapcsolatban, válaszadás az anya kérdéseire.

Gyermekgondozás

A gyermek megszületését követően a védőnő a gyermekágyas anya felépülését és a gyermek fejlődését kíséri figyelemmel. A kisbaba megszületéséről a kórháztól kap értesítést, így már a hazaengedést követő 48 órában (kivétel a hétvége és munkaszüneti nap) meglátogatja a családot, majd a szülést követő első hat hétben hetente, utána havonta (az anya kívánságára gyakrabban is). A védőnő ilyenkor tanácsot ad az édesanyának a felmerülő feladatokról, problémákról: szoptatás, pelenkázás, öltöztetés, fürdetés, altatás stb.

A gyermekágyas időszaknak kiemelt jelentősége van a nő életében. A szülést követő hat hét alatt a szervezetben számos élettani, anatómiai változás zajlik. A szervezet regenerációja, a nemi szervek involúciója mellett az emlő átalakul, és a tejelválasztás lehetővé teszi az újszülött, a csecsemő táplálását. A szülés utáni hetekben az anya-gyermek kapcsolat erősödik, egyre szorosabbá válik. A pozitív élmények mellett azonban új feladatok is jelentkeznek az anya számára. Ezek közé tartozik az anyaszerep betöltése, az újszülött gondozása, táplálása, szoptatása stb. Az örömteli életszakaszban különböző kóros állapotok is előfordulnak. Enyhébbek közé tartozik a szülést követő fizikai fáradtság, a szoptatási nehézség, a vizeletretenció, a székrekedés (obstipáció) stb. Súlyosabb problémát jelent a vérzés, a fertőzés, a trombózis, a magas vérnyomás, a depresszió és más kóros állapot.

A védőnői tanácsadáson az édesanyának gyermekével eleinte havonta, később évente kell megjelennie, ezeken kívül az úgynevezett kötelező státuszvizsgálatokon, amelyek csecsemőkorban 1, 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos korban esedékesek a szokásos havi méréseken felül. A védőnő a státuszvizsgálatok alkalmával:

• Megméri a kisbaba súlyát és hosszát.
• Bizonyos életkorokban pedig fejkörfogatot és mellkörfogatot is.
• Megbeszéli az édesanyával a kisbaba fejlődésével, táplálásával, gondozásával kapcsolatos teendőket.
• Ellenőrzi, hogy a baba fejlődése megfelel-e az életkorának.
• A gyermek egyéves kora után a beszéd- és mozgásfejlődéssel, szobatisztasággal kapcsolatos teendőkben, valamint a neveléssel, a közösségbe való szoktatással kapcsolatos problémákban segíthet.

Szűrővizsgálatokra 1 évesen, 18 hónaposan, 2 és 3 éves korban kerül sor.

A védőnő szerepe a gyakorlatban

A területi védőnő alapvető munkaköri kötelessége a gyermekek testi, lelki és érzelmi jólétének biztosítására való törekvés. Minden ennek van alárendelve, a várandósgondozástól a családi körülmények megfigyelésén át a gyermek fejlődésének követéséig. Ennek ellenére a védőnői szolgálat nem hatóság, nem tilthat semmit, nem tehet kötelezővé semmit, viszont a védőnő minden tudnivalót elmond, minden kérdésre megfelel, és, ha szükséges, észszerű javaslatot tesz. Mindezt azért fontos kiemelni, mert a tanácsadói és ellenőrző szerepük miatt olykor rengeteg kritika éri a védőnőket, sok szülő úgy élik meg, hogy túlzottan beavatkoznak az életükbe.

„Mi nem kötelezhetünk senkit semmire - szögezte le Kovács Mónika, aki több mint tíz éve Budaörsön a 6. körzet védőnője - viszont ha bármi olyat tapasztalunk, ami veszélyezteti a gyermeket, azt jelentenünk kell a Gyermekjóléti Szolgálatnak.” Ilyesmire azonban ritkán kerül sor, mert a cél az, hogy közösen a szülőkkel hamar megoldják a felmerülő problémákat, hiszen a gyermekeknek az a legfontosabb, hogy szerető családban nevelkedjenek. A védőnő szerint nehezebb feladata a hibás gyermeknevelési szokások ártalmairól meggyőzni a szülőket. „Amikor például holdkompban látom a babát, elmondom, hogy fejlődését az segíti elő, ha lent a földön - ahonnan nem eshet le - szabadon mozoghat. Ezt persze lehet kéretlen beavatkozásnak tekinteni, de ha a gyermek mozgásfejlődéséből kimarad a kúszás és a mászás, az kihat az értelmi és egyéb fejlődésére a későbbiekben. Egy védőnőnek az empátián és a türelmen kívül ötletességre és olykor kis furfangra is szüksége van, amikor kiáll a gyermek érdekei mellett. „Például, ha egy újdonsült anyuka megkérdezi tőlem, hogy a nagymama mikor látogathatja meg az újszülöttet, a válaszom a köztük lévő viszonytól függ. Ha jó a kapcsolatuk, akkor azonnal, de ha feszültséggel terhes, minimum hat hét.

tags: #az #egeszsegugyi #miniszterium #szakmai #protokollja #a