Az 5 hónapos baba tápanyagigénye és a hozzátáplálás lépései

Az újszülöttek születésük után elveszítik testsúlyuk 5-10%-át, de a 10-14. napra visszanyerik azt. Féléves korukra megduplázzák a súlyukat, egyéves korukra pedig születési súlyuk háromszorosát érik el. A növekedésben a csecsemő megfelelő táplálása játssza a főszerepet, ami történhet anyatejes táplálással vagy tápszerrel.

A csecsemő gyomrának térfogata az első 24 órában nagyjából 5-7 ml befogadóképességű. Ez az első hét végére körülbelül 25 ml-re, majd a második hét végére 60-85 ml-re tágul. Így az első pár napban a csecsemő táplálékfogyasztása, bár kevésnek tűnhet, valójában megfelelő mennyiségű.

Az optimális táplálás fontos szerepet játszik a megfelelő súlygyarapodásban, az immunrendszer érésében, a mozgás fejlődésében, az értelmi és érzelmi élet alakulásában. Ha kétsége támad, hogy csecsemője elegendő táplálékot kap-e, kérjen tanácsot védőnőjétől vagy orvosától!

Anyatejes táplálás

A szülés utáni néhány napban sűrű, aranysárgás színű előtej (kolosztrum) termelődik. Ez koncentráltan tartalmaz fehérjéket, immunsejteket és ásványi anyagokat, amelyek erősítik az újszülött immunvédelmét. Bár ebből mindössze napi 100 ml termelődik, mégis kiemelt jelentőséggel bír az új környezethez való alkalmazkodásban.

Az első napokban tanácsos lehet kiegészítésként cukoroldat vagy tápszer adása is. Ez minden esetben attól függ, hogy az anyatej termelése hogyan alakul, és a csecsemőnek milyen táplálékigénye van - ehhez mindenképpen kérjen tanácsot védőnőjétől vagy orvosától! Idővel az anyatej összetétele és mennyisége változik, igazodva a csecsemő igényeihez.

Az első hónapokban napi 7-9 alkalommal kell mellre tenni a csecsemőt - ez a szám azonban természetesen a csecsemő igényeihez mérten egyedien változhat. A szoptatási idő optimálisan 5-20 perc. Mivel a csecsemő a szoptatás első pár percében veszi magához az anyatej 80%-át, a szoptatás idejének növelése nem növeli a bevitt anyatej mennyiségét.

Emellett fontos, hogy a szoptatási időszak alatt K-vitamin- és D-vitamin-pótlásban részesüljön a gyermek. Az első hónapokban érdemes etetés előtt és után megmérni a csecsemő testsúlyát annak eldöntéséhez, hogy megfelelő mennyiségű anyatejet képes-e magához venni, és megfelelően növekszik-e. A mért adatokat érdemes rendszeresen feljegyezni.

Az anyatej jótékony hatásai:

• A csecsemő fejlődéséhez és életszakaszaihoz legjobban illeszkedő tápanyagbevitelt biztosítja, és könnyen emészthető a csecsemő számára.
• Védelmet biztosít számos kórokozóval szemben (anyai ellenanyagokat, antimikrobiális fehérjéket és immunsejteket tartalmaz).
• A legkönnyebb és leghigiénikusabb táplálási mód.
• Változatos íze van, ami az anya táplálkozásától függ.
• Hosszú távon bizonyítottan segít megelőzni számos betegséget (pl. allergia, cukorbetegség, gyomor- és bélproblémák, elhízás, ekcéma).

A fentieken túl a szoptatás az anya esetében csökkentheti az emlőrák és a petefészekrák, illetve a csontritkulás miatti törések kockázatát idősebb korban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1 éves korig vagy tovább ajánlja a szoptatást.

Anyatej társadalombiztosítási támogatása

Az egészségbiztosítás keretén belül lehetőség van a csecsemő számára az anyatejes táplálás biztosítására. A csecsemő az alábbi esetekben jogosult anyatejellátásra:

• Az anya a saját tejével nem tudja táplálni, és a baba koraszülött vagy kis súlyú (2500 g alatti).
• Az anya a saját tejével nem tudja táplálni, és a csecsemő súlyos táplálkozási allergiában, felszívódási zavarban vagy hasműtéttel járó fejlődési rendellenességben szenved (pl. omphalocele, gastroschisis).
• Az anya egészségi állapota miatt alkalmatlan az anyatejjel való táplálásra.
• Az anya olyan fertőző betegségben vagy mérgezésben szenved, amely a csecsemő egészségét veszélyezteti.
• Az anya olyan gyógyszert szed, amely szedése a szoptatás időszakában ellenjavallt.
• Az anya súlyos tudatvesztéssel járó állapotban van, vagy pszichés állapota a szoptatást lehetetlenné teszi.
• Az anya a szoptatás időszakában meghalt vagy a gyermeket elhagyta.

Az anyatej társadalombiztosítási támogatással akkor vehető igénybe, ha azt a kezelőorvos orvosi vényen (recepten) rendeli (írja fel). Egy vényen egyszerre a csecsemő táplálásához a vény kiállítása szerinti hónapra elegendő anyatejet lehet rendelni.

Tápszerek

Vannak olyan körülmények (pl. az anya fertőzéses megbetegedése, az anyának nincs elég teje, sikertelen szoptatás stb.), amelyek miatt szükséges bevezetni a tápszeres táplálást a csecsemő életébe. Az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek készítésekor a gyártók az anyatej összetételéhez hasonlító tápszerek létrehozására törekednek.

Amennyiben nem elegendő az anyatej mennyisége, úgynevezett „anyatejpótló” tápszerre lesz szükség az első hat hónapban - ezek a különböző nevű készítmények „HA“, illetve „1“-es számmal jelzett típusai. A csecsemőtápszerek összetétele szigorúan szabályozott.

Speciális igény esetén (pl. tejfehérje-allergia) lehetőség nyílik a csecsemőt hidrolizált fehérje- vagy szójaalapú, telítetlen zsírsavakkal kiegészített vagy akár hipoallergén tápszerekkel etetni. Antireflux (AR) tápszerek is forgalomban vannak, amelyek segítenek megelőzni, hogy a gyermek visszabukja az elfogyasztott tápszert/tejet, ezt gyermekorvos írhatja fel vényre.

Elérhetők speciális vényköteles terápiás tápszerek is, amelyekkel a tejfehérje-allergia, az emésztési és felszívódási zavarok, a laktózintolerancia, galaktozémia tünetei, valamint a visszatérő hasfájás, szorulás enyhíthető. A koraszülöttek számára is elérhetők speciális tápszerek, melyek az ő igényeik szerint vannak kifejlesztve.

Az anyatej-helyettesítő (1-es jelzésű) tápszerek vénykötelesek, míg az anyatej-kiegészítő (2-es jelzésű) tápszerek akár drogériákban is beszerezhetők. A tápszer elkészítése előtt mossunk kezet, a fertőzés megelőzése érdekében valamennyi eszközt mosogassuk el, majd ezt követően sterilizáljuk is őket (forralással vagy sterilizáló berendezéssel).

Porkészítmények felhasználásakor pontosan tartsuk be a csomagoláson leírt utasításokat! A tápszer adagolását bemutató táblázat kötelezően feltüntetendő a tápszer csomagolásán, olvassuk el figyelmesen, hogy pontosan mennyi tápszer kell a babának. A tápszer elkészítéséhez használhatunk palackozott babavizet, mely felbontást követően azonnal felhasználható. Csapvíz használatánál mindig (kb. 5 percig) forralt, majd kb. 40 °C-ra hűtött vizet használjunk. Az elkészített tápszert 24 órán belül, hűtőben tartva még felhasználhatjuk.

Tápszerek társadalombiztosítási támogatása

A tápszer árához nyújtott támogatásra akkor jogosult a csecsemő, ha az orvos azt vényen rendeli (felírja). Nem minden tápszer árához jár támogatás, hanem - a gyógyszerek támogatásához hasonlóan - csak azokhoz, amelyeket a NEAK a társadalombiztosítási támogatásba befogadott.

A támogatással nem rendelhető, de különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek esetén - a gyógyszerek speciális finanszírozásához hasonlóan - méltányosságból kérvényezhető a térítési díj vagy annak egy részének átvállalása. A megfelelő tápszer kiválasztásához érdemes gyermekorvos vagy védőnő tanácsát kérni!

Hozzátáplálás: Mikor és hogyan?

Az esetek többségében a csecsemő tápanyagigénye 4-6 hónapos koráig 100%-ban kielégíthető az anyatejes táplálással, szoptatással. Kizárólag szoptatott csecsemők esetében kb. hat hónapos kortól vezessük be a szoptatás mellé a kiegészítő táplálást, mivel ekkor a kizárólagos anyatejes táplálás már nem fedezi a gyermek igényeit. Fontos, hogy a hozzátáplálást 6 hónapos kor körül kezdjük el, ne korábban, mert növelheti a túlsúly/elhízás kockázatát. A túl kései hozzátáplálás (6 hónap után) növelheti a vérnyomást, csökkentheti a testmagasságot és a BMI-t, a nagyon kései (8 hónap utáni) kezdés szintén az életkori magasságot csökkentheti.

Érdemes mindig a csecsemő fejlettségét, érettségét szem előtt tartani a hozzátáplálás megkezdésének időzítésekor. Érettségre utal, ha egy csecsemő már stabilan ültethető (segítséggel is), érdeklődik az ételek iránt, nyúl értük, szájához emel tárgyakat, fejét és nyakát jól tartja, mozgatja és irányítja.

A jelenlegi táplálkozási ajánlás először a folyékony-pépes ételek bevezetését javasolja, majd következhetnek a darabos és szilárd ételek. A rágásra szoktatás általában 8-10 hónapos kor körül kezdődhet el. Nagyon fontos a csecsemő igényeit szem előtt tartani és sohasem erőltetni vagy tömni a gyermeket. Minden csecsemőnek egyéni elképzelése van a hozzátáplálásról, némelyikük a pépeset preferálja, vagy az összenyomott, de nem teljesen pépesített ételt, van, aki saját maga szeretné kezdetektől kóstolni a puha, de darabos, megragadható ételt.

A legfrissebb ajánlások megengedőek az ételek bevezetésének sorrendjével kapcsolatban, a legtöbb tápanyag - gyümölcsök, zöldségek, húsok, olajos magvak, tejtermékek is - fokozatosan bevezethetőek 6 hónapos kortól. Új ízek bevezetésekor mind a mennyiséget, mind a minőséget illetően alapvető fontosságú a fokozatosság: egyenként, először csak kis mennyiséget adva vezessük be a gyermek étrendjébe az ismeretlen ízeket. Ha nem ízlik, ne erőltessük! A csecsemő elutasíthatja az új ízeket, előfordulhat, hogy csak több türelmes próbálkozás után fogadja el az újdonságot. Egy-egy új ízt ajánlott legalább 3 nap elteltével kínálni, ez kifejezetten fontos a potenciálisan allergizáló ételeknél.

A hozzátáplálást célszerű úgy megtervezni, hogy havonta 1 szoptatást váltson ki az újonnan behozott élelmiszer. Ezt a beosztást követve a gyermek nagyjából egyéves korára akár teljesen elhagyható az anyatejes táplálás.

Ételek bevezetése

A hozzátáplálás során először idénygyümölcsöket (pl. alma) és zöldségeket (pl. burgonya, sárgarépa, sütőtök) javasolt kipróbálni. Érdemes a délelőtti vagy a déli szoptatás/tápszer előtt próbálkozni, kb. 1-2 kávéskanálnyi mennyiséggel.

A gyümölcsök nagyon jó lehetőséget biztosítanak az ízekkel való ismerkedéshez. Bőséges választék áll rendelkezésünkre almával, őszibarackkal, sárgadinnyével, meggyel, cseresznyével, szilvával, körtével, banánnal és naranccsal. Csecsemőkorban ne adjunk aprómagvas gyümölcsöket (eper, málna, szeder).

Gabonafélék alatt főként a rizst-rizspépet ajánlják: ez a legkevésbé allergén, vasat tartalmaz, de más gabonaféle is alkalmazható (pl zab, kukorica, árpa stb), sőt célszerű is többfélét adni a rizs potenciális arzéntartalma miatt. A gabonaféléket hat hónapos kor alatt kerüljük, ezt követően szintén a fokozatosság szem előtt tartásával kínáljuk. Elsőként a zab, a rizs és a búza kerüljön be az étrendbe, majd 9-10 hónapos kortól megismertethetjük a babával a bulgurt, kuszkuszt, hajdinát is. A glutén bevezetése 6-12 hónapos kor között ajánlott, kezdetben szintén kis mennyiséggel.

A zöldségeket turmixolni, a héjasokat (pl. zöldborsó) pedig passzírozni ajánlott. Darabosan akkor adhatjuk, ha a gyermek már elég érett a biztonságos fogyasztásra, rágásra! Sűrítésnek használhatunk burgonyát, vagy később fokozatosan rizst, kukoricapelyhet is. Fontos, hogy az alapanyagok ellenőrzött helyekről származzanak, lehetőség szerint próbálkozzunk vegyszermentes zöldség-gyümölcs beszerzésével! Relatíve nagy mennyiségben tartalmaz nitrátot a spenót, cékla, zöldbab, tök, répa - de a szakirodalom egyáltalán nem tiltja ezek adását 4 hónapos kor után a változatos étkezés részeként.

A főzelékek komplettálása alatt a hússal, növényi olajakkal, majd tojással történő kiegészítést értjük. A húsok közül először a baromfi-, majd a sertéshús javasolt, 6 hónapos kortól pedig elkezdhetjük bevezetni a halat is a gyermek étrendjébe (pl. pisztráng, lazac, tőkehal). Alapvető fontosságú az alapos hőkezelés (főzés, sütés)!

A savanyított tejtermékeket (túró, pasztörizált sajtok, joghurt, kefir, vaj) 6 hónapos kortól fokozatosan bevezethetjük az étrendbe. Tiszta tehéntejet 1 éves kor előtt nem javasolt adni. Maximum 500 ml tejet fogyasszon naponta a kisgyermek, mivel a vashiányos állapot kialakulását elősegíti a túlzott tehéntej-fogyasztás.

A növényi olaj szintén hasznos kiegészítője a főzelékféléknek, kis mennyiségben (kb. 1 kávéskanál 1 deci főzelékhez) adhatjuk 7-8 hónapos kortól. A napraforgóolaj mellett használhatunk repce-, olíva- és lenmagolajat is. Újdonság a korábbi táplálkozási ajánláshoz képest - a földimogyoró allergia elleni megelőzésként - a földimogyoró korai (1 éves kor előtti) bevezetése.

Mit ne adjunk a babának?

• Tehéntejet nagy mennyiségben: Fehérje- és ionösszetétele nem megfelelő a veséjének, túlterheli azt, továbbá növeli a vashiány rizikóját.
• Édesköményt: Se tea, se semmilyen más formában. Bár használata elterjedt babák hasfájása, emésztési problémák kezelésére, egy esztragol nevű hatóanyagot tartalmaz, ami bizonyítottan rákkeltő.
• Gyümölcslevet: Ez nem egészséges, túl tömény, hízlaló, még 12 hónapos kor után sem igazán jó ötlet.
• Hozzáadott sót és cukrot: Kimutatott, hogy hiába ízesíti így az ételeket, nem nő hosszú távon a hozzátáplálás sikeressége, viszont ha csecsemőkorában minimálisra csökkenti a sót, cukrot, akkor későbbi életében a sós-édes ízérzés küszöbértékét igazoltan csökkenti.

A hozzátáplálás legfontosabb céljai:

1. Egészség, allergiaprevenció: A gyakori táplálékallergénekkel való találkozás a megfelelő időben, mennyiségben csökkenti a későbbi allergia, atópiás dermatitis kialakulásának esélyét.
2. Fejlődés: Új készségek, képességek, melyekhez mind tapasztalat kell: azaz evés.
3. Minőségi kiegészítése az anyatejnek/tápszernek: 6 hónapos kor után önmagában ezek már nem nyújtanak elég tápanyagot egy kisbaba táplálására.

Fontos, hogy az első ételek bevezetése ne konkrét időponthoz kötött legyen, hanem figyeljük a baba jelzéseit és tartsuk tiszteletben a saját tempóját. Ha a baba hízik, egészséges és láthatóan boldog, nincs miért aggódnia.

Folyadékpótlás

6 hónapos korig az anyatej a baba éhségét és szomjúságát is egyaránt csillapítja. Az igény szerinti szoptatással elegendő folyadék kerül a csecsemő szervezetébe. A hozzátáplálás megkezdése után (kb. 6 hónapos kortól) a baba az anyatej mellett már szilárd táplálékot is kap.

Kisgyermekkorban, amikor a gyermek felfedezi a világot, az intenzív mozgás is növeli a folyadékszükségletet. A kisgyermekeknek (1-3 éves kor között) naponta kb. 1-1,5 liter az elfogyasztott élelmiszerek folyadéktartalmát beleszámítva (például leves, gyümölcsök, stb.). A víz szerepet játszik a szervezet hőmérséklet-szabályozásában és a vér egyik fő alkotóeleme.

A 4-7 éves kor közötti gyerekeknek naponta kb. 950 ml folyadékot ajánlott inni, a kisiskolásoknak 7-10 éves kor között kb. 1000 ml-t. Az elegendő mennyiségű folyadék fogyasztása elengedhetetlen az agyműködéshez.

A babák és a kisgyermekek folyadékszükséglete:

• 6 hónapos korig: kb. 120-150 ml / testtömeg kg
• 6-12 hónapos kor között: kb. 110-130 ml / testtömeg kg (kb. 900 - 1100 ml összesen/ nap, ebből a szomjoltó mennyisége kb. 200-300 ml / nap)
• Kisgyermekek 1-3 éves kor között: kb. 80-100 ml / testtömeg kg (kb. 1000-1500 ml összesen / nap, ebből a szomjoltók mennyisége kb. 600-800 ml / nap)

Nem mindegy, hogy milyen folyadékot kapnak a babák és a kisgyermekek. A cola és az édes limonádék túl sok cukrot tartalmaznak, ezért rendszeres fogyasztásuk fogszuvasodás kialakulásához és elhízáshoz vezethet. Az édesítőszeres és a koffeintartalmú italok sem felelnek meg a babák és a kisgyermekek szervezetének. Folyadékpótlásra adható szénsavmentes víz, hársfatea, kamillatea, limonádé és frissen facsart gyümölcslevek.

Mikor kérjen segítséget?

Beszéljen a védőnővel, illetve házi gyermekorvosával, ha aggodalmak gyötrik a szoptatás miatt, vagy ha úgy érzi, hogy gyermeke nem kap elég anyatejet. Feltétlenül forduljon orvoshoz, ha étkezés után gyermekénél nagy mennyiségű hányás vagy kifejezett puffadás jelentkezik, illetve ha a korának megfelelő mennyiségű táplálék bevétele mellett testsúlycsökkenést vagy fejlődésben való visszamaradást tapasztal. Mielőbb keresse fel gyermekorvosát, ha a csecsemő széklete nyálkás vagy véres!

tags: #5 #honapos #baba #tapanyagigenye