Terhesség alatti digitális eszközhasználat és a kismamák egészsége

A terhesség egy csodálatos időszak, azonban számos kérdést és aggodalmat vet fel a mindennapi tevékenységekkel kapcsolatban. A modern korban a digitális eszközök, mint például a laptopok és mobiltelefonok használata szinte elkerülhetetlen. Fontos tudni, hogy ezeknek az eszközöknek a terhesség alatti használata milyen hatással lehet a kismamára és a magzatra.

Röntgenvizsgálat és sugárterhelés terhesség alatt

A terhesség általában nem kizáró ok a röntgenvizsgálat elvégzése szempontjából, és nem jelent veszélyt a magzatra. Bizonyos esetekben azonban mérlegelni, lehetőség szerint kerülni kell az alkalmazását.

Mikor nem jár kockázattal a röntgen?

A legtöbb röntgenvizsgálat a végtagokról, a fejről, a fogazatról, esetleg a mellkasról készül. A röntgensugárzás célzott, ezért a méhet és más nemi szerveket nem szokta sugárzásnak kitenni. A szórt sugárzás megakadályozása érdekében pedig ólmozott kötény és gallér viselhető. Kivételt képez a hasi röntgen, amely közvetlenül teszi ki sugárzásnak a magzatot, és értelemszerűen a védőkötény sem alkalmazható.

A diagnosztikus röntgenvizsgálat tipikus sugárdózisa alacsony, a hasüreg vagy a medence vizsgálata esetén sem jár számottevő kockázattal.

Az alábbi táblázat bemutatja a jellemző sugárdózisokat különböző röntgenvizsgálatok esetén, növekvő sorrendben:

A röntgenvizsgálatok többsége tehát néhány óra, vagy néhány hét természetes háttérsugárzásnak megfelelő sugárterheléssel jár. Egy röntgenfelvétel elkészítése során a szervezetet érő dózis a töredéke a CT-vizsgálatokra (1,5-20 mSv) vagy a PET-CT-re (25 mSv) jellemző sugárterhelésnek.

Mikor kell mérlegelni a vizsgálat elvégzését?

Mindig jelezze a terhesség tényét vagy annak lehetőségét az orvosnak, aki ennek az információnak a birtokában tudja mérlegelni a vizsgálattal járó előnyöket és kockázatokat. Bár a hasi, kismedencei vizsgálatok értékei is alacsonyak, itt már mérlegelést igényel a vizsgálat elvégzése és lehetőség szerint érdemes kerülni az alkalmazását. Előfordulhat, hogy a terhességre egy vizsgálat elvégzését követően derül fény, azonban ebben az esetben is nagyon valószínűtlen, hogy a diagnosztikai röntgen árthat a fejlődésben lévő magzatnak. A legkisebb rizikót is minimalizálva azonban orvosok azt javasolják a fogamzóképes korú nőknek, hogy lehetőleg a menstruáció 1. és 10. napja között végeztessék el a vizsgálatot.

A röntgennel járó egészségügyi kockázat nagyon alacsony, ám az orvosok mindent megtesznek azért, hogy még a kis kockázatnak se tegyék ki a magzatot, ha az elkerülhető. A végtag-, fogászati- vagy mellkasröntgen esetén erre általában nincs szükség, az ólomkötény megfelelő óvintézkedés. A hasi, kismedencei röntgen, gerincröntgen és a mammográfia esetén azonban az orvos más lehetőségeket is megfontol és ha van rá lehetőség, terhesség alatt nem végzik el ezeket a vizsgálatokat.

A körülményektől függően olyan képalkotó vizsgálatot is végezhetnek, amely nem jár sugárzással, ilyen az ultrahang vagy az MRI. Számos esetben a röntgenvizsgálat kiváltható más képalkotó eljárással is. A hasi és kismedencei szervek vizsgálatánál a kivizsgálandó panasz és a lehetséges betegség súlyossága alapján dönthet úgy az orvosa, hogy halasszák el a röntgenvizsgálatot a szülés utánra. Sürgős kezelést igénylő és más képalkotó vizsgálattal nem kiváltható, ám ritka helyzetekben a javaslat lehet a vizsgálat elvégzése is. Mivel a hasi röntgen is alacsony sugárdózissal jár, ilyen helyzetekben a vizsgálat elvégzése jóval kisebb kockázatot jelent a mamára és a babára is, mint annak elhalasztása.

Terhesség alatt általában nem végzik el a mammográfiát, vagy emlő ultrahangot alkalmaznak helyette, de rosszindulatú elváltozás gyanúja esetén, amennyiben a diagnózissal nem várható meg a szülés, a vizsgálat elvégezhető, a védőköpeny alkalmazása mellett. A nagy dózisú röntgensugárzás elsősorban a terhesség első trimeszterében okozhat fejlődési rendellenességeket, ezért leginkább ebben az időszakban indokolt más megoldást választani. A várandósság további szakaszában biztonságosabb a baba egészsége szempontjából.

Milyen veszélye lehet a magas sugárdózisnak a magzatra?

A magas dózisú sugárzás változásokat idézhet elő a baba gyorsan gyarapodó sejtjeiben. Lehetséges, hogy ezek a változások megnövelik a születési rendellenesség előfordulásának kockázatát, illetve a gyermek életének későbbi szakaszában a rákos elváltozások, mint a leukémia kialakulásának veszélyét. Fontos tudni, hogy ezen rendellenességek kialakulhatnak véletlenszerű mutáció, vagy más károsító környezeti tényező (dohányfüst, alkohol, vegyi anyagok, légszennyezés) hatására is, nem a sugárzás ezen betegségek legfőbb rizikótényezője.

Amennyiben várandósan viszi már megszületett gyermekét röntgenvizsgálatra, a felvétel készítése közben ne az anya tartsa gyermekét. A legjobb, ha az apuka vagy más hozzátartozó viszi el ilyenkor a gyermeket. A szintén a röntgensugárzás elvén működő CT-vizsgálatok már magasabb sugárterhelést jelentenek, így azok alkalmazása terhesség alatt - szemben a röntgenvizsgálatokkal - már erősen ellenjavallt, csak a legnélkülözhetetlenebb esetekben merül fel.

Mobiltelefon és laptop használat terhesség alatt

A telefonok, laptopok, tabletek használatának hatására nemcsak a szokásaink változnak meg, hanem a testünk is. Az emberi test hálózata rendkívül érzékeny rendszer, melyben a legapróbb változások is messzire mutató folyamatokat indíthatnak el.

A mobiltelefon hatása a magzatra

Nagyobb eséllyel váltak hiperaktívvá azok a gyerekek, akiknek édesanyja sokat mobiltelefonált a várandósság idején, mint azok a társaik, akiknek anyja keveset mobilozott terhesen - mutatta ki egy tanulmány. A Barcelonai Globális Egészségügyi Intézet doktorandusza, Laura Birks és kollégái több mint 80 ezer anya-gyermek páros adatait vizsgálta meg Dániára, Spanyolországra, Norvégiára, Hollandiára és Koreára kiterjedően. Az eredmények szerint az 5-7 éves kor közötti gyerekek esetében annál nagyobb volt a viselkedési problémák - elsősorban a hiperaktivitás - előfordulásának a valószínűsége, minél többet beszélt az édesanyjuk mobiltelefonon a terhesség idején.

A kutatókat meglepte az eredmény, mivel jelenleg nincsenek arra vonatkozó tudományos ismeretek, hogy a születést megelőzően a mobiltelefon-sugárzásnak való kitettség hiperaktivitást okozna a csecsemőknél. Az összefüggést azonban öt országra és időszakra - 1996 és 2011 között - kiterjedően megerősítették a szakemberek.

A különböző befolyásoló tényezők, köztük az anya kora, családi állapota és végzettsége figyelembe vételével a kutatók arra jutottak, hogy azok a gyerekek, akiknek az édesanyja legalább négyszer vagy egyhuzamban több mint egy órán át mobiltelefonált naponta a várandósság idején, 28 százalékkal nagyobb eséllyel voltak hiperaktívak, mint azok a társaik, akiknek az édesanyja naponta egyszer, vagy egyáltalán nem mobiltelefonált terhesen. Az Environment International című folyóiratban közölt tanulmány szerint azoknál a gyerekeknél volt a legalacsonyabb a viselkedési és érzelmi problémák kockázata, akiknek az édesanyja egyáltalán nem mobiltelefonált a várandósság alatt.

Robin Hansen, a davisi Kaliforniai Egyetem professzora mindezek ellenére úgy véli, hogy sokkal inkább a szülők nevelési módszereiben és szokásaiban kell keresni a választ a szülők mobiltelefon-használata és a gyermekkori hiperaktivitás között.

Milyen hatással van az ülőmunka és a várandósság a női testre?

A várandósság, a növekvő magzat élettani igénye megterheli a kismamák szervezetét, ezért hamarabb kimerülnek, fizikai teljesítőképességük csökken, jellemző a fáradékonyság, amit nem ritkán a terhességi vérszegénység fokoz. Nemegyszer az alvásigényük nő, miközben alvásproblémáik is adódhatnak, az alváshiány miatt figyelemzavar, a koncentráló képesség romlása is előfordulhat.

A női test középpontja a medence, melynek szerepe nemcsak azért kiemelkedő, mert várandósság esetén részt vesz a gyermek kihordásában, hanem azért is, mert megfelelő pozíciója izmok tökéletes összjátéka. A has- és hátizmok, a far- és csípőizmok, ízületek együtt biztosítják az optimális hasűri nyomást és a női test egészséges működését. Ennek ellenére a medencefenék izomzata testünk azon része, melyről nem sok szó esik, mire felnövünk. Nem is tudatosul bennünk, hogy belső szerveink megtartásában betöltött szerepe ha nem is kizárólagos, de mindenképpen kiemelkedő. Épp ezért olyan fontos az egészsége!

Ha stresszelünk, szorongunk, párkapcsolati problémáink vannak, az gyakran a hát, a váll, a derék és a medenceövi régió izomtónusának feszülésében, ezáltal fájdalmában is megjelenik. A gerinc görbületeinek íve fokozódik, a csigolyák terhelése egyenlőtlenül oszlik el, ezáltal kopások alakulhatnak ki. Erőltetett fejtartás alakul ki, ami a nyaki és vállövi régió túlterhelésével, az erek és az idegek tartós és extrém igénybevételével jár együtt. Ennek hatására az izmok zsugorodnak, fejfájás, migrén, fájdalom, befagyott váll-szindróma alakulhat ki. A medence helyzete megváltozik, a ráhelyezett nyomás tartósan fokozódik, melynek hatására a régió vér- és oxigénellátottsága jelentősen lecsökken, a porckorongok terhelése viszont nő.

Mi a megoldás az ülőmunkára?

A medence optimális pozicionálása, melyet nem a hagyományosan ismert 90, hanem a 110-130 fokos szög biztosít. Ehhez speciális kialakítású székre vagy ékpárnára lehet szükség, mely segíti a megfelelő testtartás kialakítását és fenntartását. Emellett kiemelten fontos, hogy óránként legalább 5-10 percre hagyjuk el az ülőpozíciót. Ilyenkor végezzünk nyújtógyakorlatokat, és mozgassuk át magunkat.

Napozás és hőség terhesség alatt

A várandósság hónapjai alatt alapvetően a mérsékelt napon való tartózkodás nem okoz komplikációt, de csak mértékkel szabad a napon tartózkodni, a direkt napozást kerülni kell és a hőség ártalmaitól is óvni kell magunkat kismamaként.

A napozás hatása terhesség alatt

A nyári időszakra általánosan érvényes, hogy a leendő kismamák erre a szezonra mondjanak le a napfürdőkről és a közvetlen napsugárzásról. A napozás során a magzat számára nem is feltétlenül az oly káros UV-sugárzás jelenti az elsődleges veszélyforrást, mivel ezek elnyelődnek a bőr különböző rétegeiben, hanem az anya testének esetleges túlzott felmelegedése. A mértékletes napozással szemben semmiféle kivetnivalót nem fogalmaznak meg a szakemberek. A hosszúra nyúlt napfürdők során azonban könnyen előfordulhat, hogy az anya testhőmérséklete 39°C fölé emelkedik, ez pedig a baba szervezetét egészségkárosító mértékben is megterhelheti. Napozás esetén külön védeni kell a méh területét a közvetlen sugárzástól.

Az UV-sugárzás is fontos tényező, azonban nem a baba, hanem a várandós nő bőrének védelme érdekében. A terhesség ideje alatt ugyanis a bőr a megszokottól eltérően, érzékenyebben reagálhat a sugárzásra, és a leégés veszélye mellett könnyebben alakulnak ki a terhesség után is megmaradó pigmentfoltok (pl. melasma) a napfény hatására. A napfény fokozhatja a terhességi maszk kialakulásának kockázatát.

A hőség elleni védelem terhesség alatt

A napozás mellett minden szélsőséges hőmérsékleti viszonyt eredményező hatástól óvakodniuk kell a kismamáknak. A legfőbb veszély a meleg hatására bekövetkező vérnyomáscsökkenés és a túlzott folyadékveszteség. A terhesség alatt a vérnyomás a legtöbb várandós nőnél egyébként is alacsonyabb a hormonális változásokkal összefüggésben. Ez természetes jelenség és nem jár közvetlen veszéllyel, a túlzottan alacsony terhességi vérnyomás azonban megnöveli a rosszullétek, szédülés, ájulás kockázatát, az ebből eredő baleset pedig a babának is árthat. Hasonló okból nem ajánlott a napozás mellett a hosszú ideig tartó forró fürdő sem. Bár a szakemberek véleménye szerint a tapasztaltabbak számára az óvatos szaunázás engedélyezett, a magas hőmérsékleten való hosszú időzés semmiképpen sem ajánlott.

A nyári hónapokban a meleg ellen az alábbi tanácsok segítségével lehet védekezni:

• Kerüljük a túlzottan zsúfolt helyeket, légkondicionálás nélküli tömegközlekedési eszközöket.
• A szellős, árnyas köztereken ellenben meleg napokon is elkerülhető a túlhevülés.
• Az öltözet legyen szellős, világos árnyalatú, és a fejet is óvni kell a közvetlen napsütéstől.
• A lakás túlmelegedését is érdemes elkerülni árnyékolással és hűtéssel, de a légkondicionáló berendezés túl hidegre történő állítása is hordoz kockázatokat az egészségre.
• Fogyasszunk elegendő folyadékot, szénsavmentes ásványvizet vagy kihűtött teát apró kortyokban.
• Napozzunk korán reggel vagy késő délután, amikor a nap kevésbé erős.
• Mindig használjunk magas faktorszámú napvédőt.
• Viseljünk könnyű, laza öltözetet, és ne feledjük a kalapot és a napszemüveget.

D-vitamin és napfény

A D-vitamin elengedhetetlen a csontok és az immunrendszer egészsége szempontjából. A napfény segíti a szervezet D-vitamin termelését. Amikor a bőr napfénynek van kitéve, az UV-B sugárzás hatására elindul a D-vitamin termelése a szervezetben. Ez a vitamin nélkülözhetetlen a kalcium és foszfor megfelelő felszívódásához, és a csontok egészséges fejlődéséhez.

Pszichológiai hatások

A napfénynek pszichológiai hatása is van: pozitívan hat a hangulatunkra. A terhesség során a hormonális változások gyakran vezethetnek hangulatingadozásokhoz, esetenként stresszhez vagy depresszióhoz is. A napfény hozzájárulhat a bőr rugalmasságának megőrzéséhez, különösen terhesség alatt, amikor a bőr nagy terhelésnek van kitéve a növekvő pocak miatt. A napfény serkenti a kollagén termelését, amely felelős a bőr rugalmasságáért és feszességéért.

Terhesség alatti vírusfertőzések

A baktériumok, vírusok vagy az egysejtű élősködők a terhesség bármelyik időszakában megbetegíthetik a magzatot, anélkül, hogy tünetekkel járó betegséget okoznának. A magzatra is veszélyes vírusfertőzések előfordulási gyakoriságát a terhesség alatt nem könnyű feladat megbecsülni: szerény becslések szerint ez 5 százalékra tehető. Ennél persze lényegesen több az észrevétlenül zajló fertőzés, mely sem a magzatban, sem az anyában nem okoz kárt.

Még ennél is magasabb a fertőzések száma, ha mindehhez hozzászámítjuk a többi kórokozó által okozott újszülöttkori fertőzést, amit az esetek körülbelül 7-10 százalékában ismernek fel - ezek nagy része a méhen belül észrevétlen marad. A magzati vírusfertőzések közül a legismertebbek a rubeola, a cytomegalovírus, a herpes simplex vírus, a hepatitis-B vagy az influenza által okozott megbetegedések.

Diagnózis és kezelés

A méhen belüli fertőzésnek jellegzetes, ultrahanggal felismerhető jelei lehetnek a magzaton és a mellékrészeken (méhlepény, magzatvíz) egyaránt. Az anatómiailag károsodott szervek működése is megváltozik, amit ultrahangos áramlásvizsgálatokkal szintén ki lehet mutatni. A gyanút megerősítheti a terhes nő kikérdezése, hiszen először ő fertőződik meg. További segítséget nyújtanak a kialakult betegség tünetei, bár ahogy már említettük, ezek sokszor rejtve maradnak. Pontos diagnózist a megfelelő laborvizsgálatokkal lehet felállítani: a további teendőket a fertőzést kiváltó vírus, valamint az általa okozott elváltozás ismeretében kell meghatározni.

tags: #terhesen #a #hasamon #laptopozok