A csecsemők folyadékszükséglete életkoronként és körülményektől függően változik. Míg a kizárólag anyatejes babáknál hat hónapos korig az anyatej tökéletesen fedezi a folyadékigényt, addig a tápszeres babáknál, valamint a hozzátáplálás megkezdése után már fontos szerepet kap a kiegészítő folyadékbevitel.
A kisgyermekek gyorsan rászoknak az édes innivalókra, szívesebben fogadják el őket és többet isznak belőlük, mint a vízből. Ezért sok anyuka úgy gondolja, hogy „legalább iszik a gyerek”, azonban ezek nem oltják a szomjat, a kicsi szomjas marad és még többet iszik, ami miatt az anya azt gondolhatja, több folyadékra van szüksége a kicsinek. Ha pedig kevesebbet iszik a megszokottnál, akkor aggódik, nehogy kiszáradjon, holott korábban azért ivott sokat, mert az édes innivalók „itatták magukat”.
Fontos megérteni, hogy a gyermekek ösztönei még jól működnek ilyen téren, pont annyit isznak, amennyire szükségük van! Ezért nem kell aggódni, ha eleinte csak egy-egy kortyot iszik a baba az itatópohárból.
Mennyi folyadékra van szüksége a babának?
A gyermekek folyadékszükséglete nem arányos testtömegükkel. Ha felnőttkorra a testtömeg 6-7-szeresére nő, a folyadékigény csak 2-3-szoros mértékben növekszik, azaz a gyerekeknek jóval több vízre van szükségük méreteikhez képest, mint a felnőtteknek. Gyerekeknél ezért még mérsékelt fizikai aktivitás esetén is jóval könnyebben alakul ki dehidratáció, kiszáradás. A gyermekek teste több vizet tartalmaz (70-80 százalék, szemben a felnőttek 50-60 százalékos értékéhez képest), így egy magasabb hidratáltsági szint fenntartása szükséges a szervezet normál működéséhez.
Anyatejes és tápszeres babák folyadékbevitele
Szoptatott kisbabák esetében hat hónapig az anyatej tökéletesen fedezi a gyermek táplálék- és folyadékigényét. Az anyatej több mint 80 százaléka víz, így a nyári melegben is ez a legtökéletesebb szomjoltó számukra. Ha az igény szerinti szoptatást követjük, nyugodtak lehetünk, hogy elegendő folyadékhoz jut a kicsi.
Tápszeres babáknál tápszer után, valamint melegben két étkezés között is kell adni kevés vizet. A régebbi könyvek teát írnak és gyakran az orvosok is azt javasolják, de ennek valójában nincs orvosi indoka, tehát nyugodtan lehet adni helyette babavizet vagy forralt vizet.
A tápszerrel táplált babák itatására különösen nagy hangsúlyt kell fektetni. A tápszerrel táplált babák jóval gyakrabban esznek előre, a szülők által kialakított napirend szerint, a tápszer összetétele pedig mindig azonos. A babák hamar jelzik, hogy meg tudják különböztetni az etetésre és az itatásra szánt üveget (ezért érdemes mást használni), és ügyesen differenciálni tudnak a választásukban éhségük vagy szomjúságuk szerint.
A hozzátáplálás (kb. 6 hónapos kortól) időszakára már egyértelműen különbséget tudnak tenni abban, hogy mit szeretnének fogyasztani. A hozzátáplálás időszaka a csecsemők számára a valódi differenciálódás kora. Nem csak a szilárdabb táplálék befogadását, feldolgozását és nyelését gyakorolják ilyenkor, hanem a folyadékfogyasztás egy a szopásétól teljesen különböző technikáját.
Hozzávetőlegesen testsúly kilogramonként 1,5 dl vízzel (folyadékkal) számoljunk a babák esetében. Ez például egy hat hónapos 7 kg-os babánál nagyjából 1 liter folyadékot jelent. Egy 8 kg-os babánál 1,2 literre van szükség. Ami nagyon soknak tűnhet, de ebben minden benne van. Például a gyümölcsben, főzelékfélében található folyadék is. És „csak” egy ajánlás, ne ijedjünk meg, ha úgy ítéljük meg nem iszik ennyit a babánk.
Az 1-3 éves kor közötti gyermekek naponta jó, ha 8 dl vizet megisznak.
A kiszáradás tünetei és megelőzése
A gyermekeknél jelentkező kiszáradás tünetei könnyen felismerhetőek. Nagyobb folyadékvesztés esetén a bőr feszessége csökken, könnyű ráncba emelni. A nyelv lepedékes lesz, a szemek aláárkolttá válnak, az ürített vizelet és széklet mennyisége csökken. A csecsemők esetében a fenti tünetek mellett bágyadtság, aluszékonyság jelentkezhet, kutacsuk beesik és a megszokottnál kevesebb pelenka fogy. A nagyobb gyerekek fáradtságra, fejfájásra, szédülésre panaszkodhatnak.
A kiszáradás a betegségek lefolyását is súlyosbíthatja, vírusfertőzés esetén például az immunrendszer alulműködik, ha nincs megtámogatva folyadékkal. Ilyenkor olyan heves tünetek jelentkezhetnek, melyek sokkal súlyosabb probléma gyanúját vetik fel, mint amilyenről valójában szó van.
A gyermekek folyadékigénye nyáron megnövekszik, éppen ezért a kánikula nagyobb odafigyelést igényel tőlünk, szülőktől. A nagy melegben fokozottabb lesz az izzadás és a folyadékvesztés is, miközben a gyerekeknek a játék hevében gyakran eszükbe sem jut, hogy igyanak. Mivel a gyermekek anyagcseréje gyors, így a vízháztartásuk is könnyebben felborul, a nem megfelelő folyadékellátás akár súlyos állapothoz, kiszáradáshoz vezethet.
Melegben (de még hűvösebb évszakban is, ha hosszabb útra indultok) ne felejtsd elvinni mindenhova magaddal a baba itatópoharát és benne egy kis vizet, mert az innivalóra mindig szüksége lehet!
Felmérések szerint a gyermekek jelentős része rendszeresen szomjaztatja szervezetét, leginkább a 9-10 éves fiúknál lehet kritikus a dehidratáltság. A rendszeres vízfogyasztásra a szülőnek meg kell tanítania gyermekét, mivel sokszor egyszerűen még nem ismeri fel, hogy szomjas.
A szülők felelőssége, hogy hozzászoktassák gyermeküket a rendszeres vízfogyasztáshoz. Ez azt jelenti, hogy már reggel, nem sokkal ébredés után pótolni kell a folyadékmennyiséget, melyet a szervezet a regenerációs folyamatokhoz használt fel, majd a nap során szabályos időközönként szükséges inni, hogy a folyadékháztartás megfelelő egyensúlyban maradjon.
Tippek a folyadékbevitel ösztönzésére
Ha a gyerkőc nem szívesen iszik, vagy nem akarja elfogadni a vizet, akkor érdemes egy-két trükkhöz folyamodni.
1. Varázsold vidám szokássá a vízivást!
Szülőként azt tapasztaljuk, hogy egyre nagyobb gondot jelent megszerettetni a vízivást a gyerekekkel. Annyiféle inger, az érzékszerveikre ható színes-illatos-látványos csomagolású innivaló, gyümölcslé, dobozos és műanyag palackos termék csábítja már a legkisebbeket is, hogy nehéz felvenni a versenyt ezekkel. Ugyanakkor mindent meg kell tennünk, hogy a vízivás természetes igénye legyen gyermekünknek.
Keress a gyerkőccel együtt a korának megfelelő ivóalkalmatosságot! Ha az önálló ivás a cél, akkor már 6-9 hónapos kortól érdemes próbálkozni az itatófejes poharakkal (ivópoharakkal), amiket a pici kezek is könnyen tartanak, nem szivárognak, nem borul belőlük a folyadék a gyermek nyakába. Olyat kell beszerezni, ami BPA-mentes, megbízható minőségű, ellenáll a fogaknak, harapásnak. Később érdemes beszerezni mintás poharakat, kulacsokat, kedvenc mesefigurával ellátott bögrét. Ügyelj arra, hogy ne tartalmazzanak olyan anyagokat, amelyek veszélyesek lehetnek az egészségére, és megfelelően tisztíthatók legyenek.
Fontos, hogy mindig legyen szem előtt vagy kéz közelben az innivaló. Ha a gyerekek látják az ivópoharukat, poharukat, kulacsukat vagy akár az asztalra kikészített kancsót, hamarabb jelzik, hogy innának.
Ha cumisüvegből iszik idővel érdemes áttérni a puha csőrös pohárra, mert ebből hasonlóan tud inni, mint a cumisüvegből, jó átmenet a pohár és a cumisüveg között. De akár rögtön kezdhetitek az ivást a pohárral is. Ha van módja próbálkozni, a legtöbb baba legkésőbb 1-másfél éves kora között megtanul pohárból inni.
A szívószállal ivás technikája jól edzi a száj körüli izmokat. Ebben az időszakban már különösen fontos, hogy az ivás technikája elkülönüljön a régebbi szopómozgástól.
A csecsemők magzati korban az anyaméhen belül töltött folyamatos folyadékkal körülvett időszakban szabadon kortyolnak a magzatvízből. Gyakori tapasztalat, hogy a nehezebben ivó gyermekek könnyebben fogadják el a pohárból kínált vizet pl. fürdés közben, vagy ezt megelőzően akár csak a fürdőkádból hajlandók kortyolni a vizet. Ilyenkor ne feledjük, hogy egy nagyon mélyen gyökerező, elemi saját tapasztalatukhoz térnek vissza.
2. Mutassunk példát!
Ha látja a gyermek, hogy mi is rendszeresen iszunk, ő is szívesen csatlakozik hozzánk. Nagyobbacska gyerekek szívesen veszik, ha felnőttes pohárból ihatnak, vagy akár koccinthatnak is velünk.
Mindig érdemes a szülőknek, és különösen az anyáknak első körben a saját ivási szokásaikra rátekinteni. Mennyi folyadékot fogyaszt egy nap, látja-e ezt a gyermeke? A szoptató anyák általában még nagyobb figyelemmel fordulnak saját folyadékbevitelük felé, de ahogy a gyermek fokozatosan átáll a szilárdabb ételek fogyasztására, az anyai ivás is egyre inkább a régi szokásokat mutatja.
3. Gyümölcsvíz
Ez az egyik legnagyszerűbb és legegészségesebb módja, hogy az unalmas víz átalakuljon valami különlegessé. A gyümölcsvíz készítéséhez csak némi zöldség, gyümölcs, fűszer és természetesen víz kell. Készítheted akár egy nagyméretű befőttesüvegben is, de léteznek kifejezetten gyümölcsvíz készítés céljára kifejlesztett gyümölcs “infúzióspalackok”, amelyek praktikus beépített tárolóval rendelkeznek. A gyerekek nagyon kedvelik a kis szívószálas, tetővel ellátott befőttesüveg kinézetű poharakat is.
A gyümölcsvíz elkészítésének csak a fantázia szabhat határt. Kerülhet citrom, eper, málna, áfonya, narancs, uborka és millióféle fűszerrel kísérletezhettek a gyerekek szája íze szerint. A friss menta, bazsalikom, rozmaring mellett a gyömbér is kedvelt ízesítője ezeknek az innivalóknak.
Figyelj arra, hogy bizonyos gyümölcsöket (így pl. az epret, málnát és a citrusféléket) csak 10-11 hónapos kortól érdemes bevezetni a gyermek étrendjébe. Fontos, hogy lehetőség szerint ne édesítsd a gyümölcsvizeket!
A későbbiekben a nyári melegben a vizet kiegészíthetjük más folyadékokkal is: felhígított gyümölcslével, házi készítésű koffeinmentes teával, vagy akár házi készítésű szörppel. A hangsúly természetesen itt is a megfelelő arányokon van, hiszen a cukros innivalók nem tesznek jót a gyermek egészségének, így ezek tényleg csak ritkán legyenek jelen a gyerkőc étrendjében.
Kevesen tudják, de az egészségesnek hitt gyümölcslevekből is csak korlátozottan érdemes adni a gyermekeknek. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Társaság 2017-es ajánlása óva int attól, hogy túl sokat kapjanak a gyerekek ezekből az italokból.
4. Gyümölcsös jégkocka
A legunalmasabb csapvizet is fel lehet dobni pár színes, érdekes jégkockával. Tegyél a jégkockatartóba fekete áfonyát, málnát, félbevágott szőlőszemet, dinnyedarabkát, ananász darabokat, töltsd fel vízzel, és fagyaszd le! Dobj a pohárba ezekből a színes jégkockákból párat és töltsd fel vízzel! Imádják a gyerekek.
5. Készíts jégkrémet!
Nem szeret inni, de azonnal vevő egy jégkrémre? Készíts te magad egészséges hozzávalókból finom nyári frissítőt. A házi fagyi -és jégkrémkészítőt formákat már számtalan helyen be lehet szerezni, neked csak annyi a dolgod, hogy feltöltsd őket.
Dobj a turmixgépbe néhány színes gyümölcsöt és készíts többféle smoothie-t. Sárga színűt banánból, ananászból; vöröset eperből, málnából; narancssárgát mangóból, narancsból és banánból készíthetsz. Keverheted vízzel vagy görög joghurttal és már mehetnek is a mélyhűtőbe.
6. Ne feledkezz meg a gyümölcsökről sem!
Ne feledd, hogy sok élelmiszer - így a zöldség és gyümölcs is - magas víztartalmú, így észrevétlenül hozzájárulhat a folyadékbevitelhez is. A nyári időszak ideális ebből a szempontból, hiszen bőségesen kínálja ezeket. Őszibarack: 89 százalék.
A gyermekek folyadékigénye - Miért fontos?
Már az enyhe kiszáradás is befolyásolja az élettani folyamatokat és fáradékonyságot, izomgyengeséget, fejfájást és szájszárazságot okozhat. A mentális képességek is gyengébb eredményt mutatnak, ha a szervezet nem jut rendszeresen megfelelő mennyiségű folyadékhoz, lehetőleg tiszta víz formájában.
Testünk 55-75 százalékát víz alkotja, néhány napnál hosszabb időt nem is élhetünk túl folyadékpótlás nélkül, mivel testünk nem képes a víz tárolására.
A gyermekeknél a normál működéshez magasabb hidratáltsági szint fenntartása szükséges.
Mikor fordulj szakemberhez?
Minden baba esete egyedi, ezért ha a babád nem eszik, kérd ki szakember véleményét. Át kell nézni az anamnézist, a baba technikáját, minden apró részletet. Nem lehet legyinteni, hogy „majd enni fog”, rengeteg esetben nem az a probléma, hogy nem eszik a kicsi mennyiségeket, hanem az, hogy nem ideálisak a feltételek.
Nem jó evési pozíció (próbálj meg te hátradőlve, szíjakkal, lábtámasz nélkül enni, megemelve a fejed). Nem biztonságos és nem kényelmes.
Nem jó ételek (sokáig csak püré, amit megun a gyerkőc és nem érdekes annyira, nem finom annyira. Íztelen ételek (a baba nem krónikus beteg akinek párolt, natúr burgonyán és almán kellene felnőnie. Az étel nem csak -főleg nem ekkor még- kalóriaforrás, hanem tapasztalatszerzés).
Sok rossz tanács, főleg ha szakembertől jön, az anya túlaggódik, megfélemlítik, és ekkor kezdődik a méricskélés, a stressz, aminek nincs helye a fesztelen evésnél.
Ha a baba nem TUD enni, akkor is a szakember segít, ez sem múlik el segítség és változtatás nélkül (pl. a hozzátáplálás nem csak a tápanyagbevitelről szól, ez látszik ebből a példából is. Ugyanúgy a tapicskolás, majszolás, érintés, tapasztalás, élményszerzés, ismeretek megszerzése.