Bernád Ilona, az Erdélyben született szülésznő, kutató és népi természetgyógyász életét és munkásságát a magyar néphagyományban fellelhető, generációról generációra hordozott tudás gyűjtésének és továbbadásának szentelte. Már 1963-ban, szülőfalujában, Makfalván, egy magyar református, nagycsaládban nőtt fel, ahol az iskoláit is elkezdte. Marosvásárhelyen érettségizett, majd Egészségügyi Líceumot, később Egészségügyi Főiskolát végzett, és letette a főasszisztensi vizsgát is. Szülész-nőgyógyász asszisztensként, ma bábaként határozza meg magát.
15 évet dolgozott szülésznőként a marosvásárhelyi régi szülészeten, a nyárádkarácsonfalvi, majd a marosvásárhelyi Ady negyedi körzeti rendelőkben, valamint a marosvásárhelyi vasúti poliklinikán (összesen 13,5 év).
A népi gyógyászat felismerése és kutatása
Bernád Ilona hivatása során azt tapasztalta, hogy egyre több a beteg, és megváltozott az életmódunk, közösségi és családi életünk, valamint környezetünk. Felismerte, hogy nem elég a testet orvosolni, szellemi gyógyításra, a lélek segítésére, a gondolatvilág átformálására is szükség van, a betegségtudat csökkentésére és a tudatosságra. A hivatalos orvoslásban és szülészetben nem alkalmazzák a sok ezer éves bevált tapasztalatainkat, ezért ő igyekszik azt kiegészíteni a magyar népi gyógyászat módszereivel, melyeket családjában és gyűjtőútjai során tanult.
Nagymamájától és szüleitől tanulta a magyar népi egészségkultúrát, gyógyászatot, az élet fenntartásához szükséges mindennapi tudást. Mindig eszébe jutottak az eligazító szavak, az egész embert figyelembe vevő gyógymódok, gyógynövények, gyógyélelmiszerek, fűszerek, amelyek szelídek, hatékonyak, helyesek, mellékhatásmentesek, ezért őrizték meg őket, és gyakorolják mind a mai napig.
Kutatási területek és módszerek
A kilencvenes évek elejétől megtanulta a modern természetgyógyászatot (csontkovácsolás, masszázs, energiagyógyászat, fülakupunktúrás addiktológia, gyógynövény-, aroma-, táplálkozásterápia, vízgyógyászat, kristálygyógyászat, méregtelenítő-kúrák, agyagterápia, sugárzásérzékelés), és a Hagyományos Tibeti-, Indiai-, Kínai Orvoslásokat. Szelíd születés, asztrológia, csillagbölcselet, asztropszichológia tanfolyamokra, önismereti alkalmakra (pszichodráma, Integrált Mozgás- és táncterápia, mesecsoport, önismereti saját élményű csoport) járt. Felismerte, hogy az ő útja a magyar népi orvoslásé, bábaságé, egészségkultúráé.
2000 januárjában kezdte a néprajzi képzést, és ez év tavaszától gyűjtéseit szülőföldjéről fokozatosan kiterjesztette a Kárpát-medencére (Kárpátalja, Felvidék, Őrség, Szlovénia, Vajdaság, Horvát-, Magyar-, Erdélyország, Partium, Bánság) és Moldvára. Több mint 26 évig kutatta a néphagyományunkban fellelhető generációról generációra hordozott tudást.
Húsz éve tanulmányutakra jár (Utódállamok, Etelköz, Írország, Svédország, Finnország, Észtország, Csehország, Franciaország, Olaszország, Görögország, Törökország, Bosznia, Németország, Norvégia, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Svájc, Nagy-Britannia, USA, Kanada, Perzsia, India, Kína, Belső-Mongólia, Tibet, Brazília, Argentína, Uruguay, Venezuela, Ausztrália, Új-Zéland), ahol nemcsak a magyar egészségmegőrző-, gyógyító- és bábahagyományt gyűjti a szétszórattatásban élő testvéreinktől, hanem a helyi hagyományos orvoslásokat, valamint a természetgyógyászati gyakorlatot is. Eddig körülbelül 2000 emberrel beszélgetett, magnóval, filmező- és fényképezőgéppel járva, és mindenhol naplót írva.
A népi gyógyászat fontossága napjainkban
A nemzeti mivoltunk meghatározója népi kultúránk, népi örökségünk. Ennek fontos része az életadás, egészségmegőrzés, gyógyászat, bábaság, mely a Kárpát-medencében és Moldvában egységes. Vannak vidékek, ahol ez töretlenül gyakorolt, mint például Moldvában, Gyimesben, Felvidéken: Zoboralján, Délvidéken: Horvát-Szlavóniában, Dél-Baranyában, Vajdaságban (bukovinai székelyek), Erdélyben: Mezőségen, Szilágyságban, Székelyföldön. De változik is, sokat kopott ősiségében, de gyarapodott tapasztalatában az idők során. Minden emberrel újraszületik, hiszen az őstudás része. Állandó kölcsönhatás van a néplélek, a közös tudás és az egyén között.
Bernád Ilona szerint ma elmondhatjuk: beteg a nemzetünk, betegek a magyarok. Ennek egyik oka a szétszabdaltság, szétszórtság, valamint hogy nem követjük, nem követhetjük egykori, kitapasztalt szellemi-lelki-testi egészségünket szolgáló életmódunkat. Az elvárosiasodás és életmódváltás következtében a népi gyógyászat hanyagolható, de reneszánszát is éli, mozgalmak indulnak az újratanulásáért és újratanításáért.
Dr. Oláh Andor szavaival élve: „A magyar szegényparaszti konyha megfelel a modern táplálkozástudomány és a reformétrend követelményeinek". A falun élő ember élete, munkája belesimul a természet ritmusába, táplálkozásával, böjtjével, munkájával, pihenésével; valamint közösségben, családban él. Hisz a gondviselésben, tiszteli az életet és az istenáldást, vagyis a gyermekáldást. Ahhoz, hogy e tudást, tapasztalatot életünk, gondolkodásunk részévé tudjuk tenni, hasznosítsuk egészségünkben-betegségünkben, nekünk is ismernünk kell. Nagyszüleinktől, szüleinktől, a gyógyítóktól, bábáktól, füvesektől, kenőktől, csontrakóktól látott-hallott, az ő tudatukban megőrzött élő tudást, bölcsességet át kell vennünk, tovább kell adnunk utódainknak.
A betegségek népi értelmezése és gyógyítása
A népi gyógyászat ősi pszichoszomatikus kóroktana szerint a lélek hat a testre, tehát lelki eredetű betegségekről beszélhetünk. Ezt a népi kóroktani szemléletet igazolják ma született tudományok, a pszicho-neuro-immunológia és pszicho-neuro-endokrinológia. Az ideg-, hormon- és immunrendszer molekuláris híddal összeköttetésben áll egymással. A stressz, a huzamosabb feszültség hat az idegrendszerre, amely hormonális elváltozásokat, majd immungyengeséget, betegségekre való fogékonyságot okoz. Tehát a betegség folyamatként alakul ki, s ha megszüntetjük a szellemi-lelki, értelmi, életmódbeli okot és visszaállíthatjuk a szervezet hármas egyensúlyát, visszatérhetünk ideális, teljes, egészséges állapotunkba. A moldvai magyarok azt mondják, hogy meggyovul, jobbul, tehát a jó felé mozdul el.
Bernád Ilona tapasztalata szerint hatékonyság szempontjából a legfontosabb a szellemi gyógyítás, a hit, az ima, a fohász, mely egységesen alkalmazott a Kárpát-medencében és Moldvában. Ennek több formája van: egyéni (a gyógyító imádkozik a kezelés előtt, alatt, és/vagy utána; a beteg imádkozik önmagáért, esetleg mindketten meghatározott napig), valamint közösségi (gyülekezet, család, asszonycsoport imádkozik a betegért).
Segít az ősi gyógymód
Népi gyógymódok és hiedelmek
A tünetekre, betegségekre, gyógymódokra vonatkozó szókincs a régi magyar nyelvben gyökerezik, és rendkívül színes, metaforikus. Az egyszerű emberek csodálatos, szívet melengető képekben beszélnek. Például a betegségneveink, mint az agyafúrt, szélütött, szélcsapta, agyszélhűdés, szívszélhűdés, a széltanra utalnak, az ún. honfoglalás előtti történelmi rétegbe visznek vissza. A gyógyításban használt bájilással, deszküntálással (csángósan), hittel, imádkozással, archaikus imádsággal (ráolvasással), jelképes cselekvésekkel, mint a keresztvetés, gyertyagyújtás, füstölés, vízvetés, visszaszámlálás, jelképes újjászületés (átbújtatás, névcsere) meggyavítják, megjobbítják a beteget.
A betegségeknek "uruság", vagyis orvosság (gyógynövényre érti) a gyógyszere, amely lehet Istenfa-egres, Jézus vére fű (orbáncfű), Boldogasszony palástja, Boldogasszony-lapi, Szentantal liliom (fehérliliom), bábakalács, tűzvirág (körömvirág), forrasztófű (fekete nadály), párlófű (apróbojtorján), ínnyújtófű, fülfű (kövirózsa), vérvirág, ezerjófű, ződség ződje, birács (csíramálé), sóstej (a kumisz utóda), gyógybor, gyógypálinka, avas zsír, liszteszsák stb.
A nagymamák, szülők szerepe a gyógyításban kiemelkedő. Bernád Ilona nagymamája például forró citromos teát, melegített ágyat, ecetes-vizes bedörzsölést és kámforos-szeszes folyadékot alkalmazott lázas állapotban. A kutyaharapást szőrével szólás nemcsak egy régi népi orvoslási módszert, hanem egy gyógyítási elvet is jelent, az analógia elvét, ami a homeopátiában is megtalálható. Hamvas Béla szerint az archaikus ember analógiákban, megfelelésekben, szimbólumokban gondolkodott és gyógyított.
A következő táblázat néhány példát mutat be a népi gyógyászatból:
| Betegség | Népi megnevezés | Gyógymód / Megjegyzés |
|---|---|---|
| Torokgyík | Gelka | Ráolvasás, gyógynövények |
| Fülfájás | Sutrikál a fülbe bent | Gyógynövények, például fülfű (kövirózsa) |
| Tejmirigygyulladás | Begyűlt a melle | Borogatás, gyógynövények |
| Kificamodás | Kimarjult a keze | Csontrakás, kenés |
| Orbánc | Szent Antal tüze | Szimbolikus rítusok, gyógynövények |
| Vérszegénység | Megette a patkószeget! | Almába szúrt patkószeg sütve, vas pótlására |
| Ijedtség | Kutyaharapást szőrével | A kutya szőrével való füstölés |
Bábaság és anyaság a magyar néphagyományban
Bernád Ilona, mint szülésznő és néprajzkutató, kiemeli a gyermekáldás és az életadás fontosságát, ami sajnos nem tartozik a mai társadalom prioritásai közé. A mai társadalom elmarasztalta a népi bábaságot és a népi gyógyászatot, holott egykor minden nő és asszony mellett volt egy bába. A bába a szülést segítő, és a gyermekágyas asszonyt és az újszülöttet ápoló nő volt. A bábaság azonban ennél sokkal összetettebb feladat volt, szerepe a szüléstől a halálig terjedt. A bába az egyes közösségekben a menstruációs problémáknál, a terhességi rosszulléteknél, és a szoptatásnál adott tanácsot, illetve mindenféle női bajt és gyermekbetegségeket gyógyított, fület lyukasztott, de akár férfiak nemi betegségét is kezelte.
Bernád Ilona szeretné továbbadni, hogyan lehet „magyarul”, saját szellemiségünkben, lelkiségünkben egészségesen, boldogan élni, természetesen gyógyulni és gyógyítani. A közösségi és családi élethez fontos, hogy a nők ismét felvállalják küldetésüket, anyaságukat; szülésüket tudatosan az életbe való beavatódásként, katarzisként, erőforrásként éljék meg, ne fosszák meg gyermekeiket első útjuk teljességétől, életre való felkészülésüktől.
A szavak ereje és a várandósság megélése
Bernád Ilona figyelmeztet, hogy mai társadalmunk már magában a szóhasználatban is jelöli hozzáállását a várandósághoz. Sokkal szívesebben használjuk a várandóságra a „terhesség” szót, amiben már eleve benne van az erősen negatív töltetű „teher” kifejezés. Holott nagyanyáink korábban sokkal pozitív kifejezéseket használtak: „boldog állapot”, „hordozós”, „jövője van”, vagy „gyermeket hord a szíve” alatt. Számunkra az lenne a legjobb megoldás, ha visszatérnénk régi magyar kifejezéseinkhez. Ezek a régi kifejezések ugyanis nem azt sugallják, hogy mennyire életveszélyes és komplikációkkal teli a szülés.
Régen a nők mindig hagyták, hogy az idősebb és tapasztaltabb nők, asszonyok tanácsoljanak nekik mind a várandóság alatt, mind a gyermekágyas időszakban. Ellenben a mai társadalom kirekeszti az idősebbeket, öregeket, szinte csúfolják őket, holott éppen az idős emberek - idős nők - rendelkeznek a legtöbb és legnagyobb tapasztalattal. A mai nők nagy része egyetemet végez, aztán karriert épít, és a folyamatos stressz és negatív hatások miatt a szervezetük és egészségük is megmutatja ennek jeleit.
A várandós nőt nem arra ösztönzik, hogy befelé figyeljen, élvezze az anyaságot, figyeljen a folyamatokra és változásokra a testében, kezdjen kapcsolatot teremteni gyermekével. Ehelyett állandó félelmet ébresztenek benne. Fontos lenne, hogy a nő lelke megérjen a szülésig, és ehhez szükséges a befelé fordulás. Őseink előszeretettel fohászkodtak a Boldogasszonyhoz és Szűz Máriához, tőlük kértek védelmet a születéstől halálig. Már a gyermek születését is különböző védő és óvó rítusok övezték.
Bernád Ilona publikációi és tevékenységei
Bernád Ilona több mint 11 könyvet adott ki tapasztalatairól, többek között:
- Egészségünkért I-II. (Magyar népi gyógyászat, Hagyományos orvoslások, Természetgyógyászat, Tanulmányok)
- Élő népi gyógyászatunk, Egészségünkért3 (összefoglalja a Kárpát-medence, Moldva népgyógyászatát, egészségkultúráját, konyháját)
- Isteni folyamat, Gyermekáldás, bábaság a magyar néphagyományban
- „Szerettem őköt úgy, ahogy kellett” (a csecsemőről, gyermekről szól néphagyományunkban, valamint népi gyermekgyógyászat újszülött kortól felnőtt korig)
- Magyarok Amerikája (útirajz, nemzetszociográfia, Gazda Józseffel közösen)
- Lélekföld, Tibet, Belső-Mongólia (expedícióról szóló útinapló-tanulmány, 300 fotóval)
- Útjaim a gyógyítás körül (tanulmányok a hagyományos és népi orvoslásokról, és útleírások az utódállamok magyarságáról, nagyvilágból)
Könyveiben tudományosan bizonyítja hagyományunk örökérvényű értékeit. Az életadásról, bábaságról szóló sorozatnak Isten segedelmével lesz még további négy kötete, következik az asszonyokról szóló, valamint a gyűjtött anyagot további kötetekben szeretné megjelentetni.
Előadások és konferenciák
Gyűjtéseire, tudományos alapra helyezett, népi módszereinket felújító munkájára felfigyeltek a szakmában. Sokfelé hívják előadásokat, tanfolyamokat tartani, többek között:
- ELTE Folklór Tanszék (2005)
- Magyarországi Országos Szülésznői Konferencia, Nyíregyháza (2003 - különdíj)
- Romániai és Magyarországi Országos Természetgyógyászati Kongresszusok
- Kriza János Néprajzi Társaság által szervezett Erdélyi Népi Gyógyászati konferenciák
- Magyar Orvostörténeti Társaság Népi Orvoslási Szakosztálya és az MTA Néprajzi Kutatóintézet Népi Gyógyászati Archívuma által megrendezett Népi gyógyászati konferenciák
- Születés Hete (2008-2014, 2013-ban a Születés Hete Arca volt)
- Clevelandi Magyar Kongresszus (2008)
- Csehországi Magyar Orvosi Egyesület által szervezett Orvosi Konferenciák (2009, 2011)
- MBT által szervezett ITT-OTT találkozó (Ohio, USA, 2010)
- Magyarok Világkongresszusa (2008)
- Szent Korona Országáért Alapítvány (2012, 2013) Konferenciái
- Hagyományok Háza (Budapest) 2016. tanfolyam
A konferenciákra írt tanulmányai más résztvevőkkel együtt könyvek és CD-k formájában jelennek meg. Bernád Ilona rendszeresen tart kismama tanfolyamokat, népi- és természetgyógyászati előadásokat a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetemen, asszisztens- és bábaképzőkben, iskolákban, népfőiskolákon, népi egyetemeken, alapítványoknál, egyesületekben, kismamaklubokban, nőszövetségeknél, egyházaknál, életmódtáborokban. 1998 óta több erdélyi lapnak (Népújság, Nyugati Jelen, Háromszék, Székely Hírmondó, Napsugár) írja a természet- és népi gyógyászati rovatát. Útinaplói, tanulmányai Észak- és Dél-Amerikától Új-Zélandig jelentek meg.
Bernád Ilona gyakorló természetgyógyász, manuálterapeuta. A gyógyító beszélgetés, valamint a hagyományos, természetes, összetett, személyre szóló gyógyítás és öngyógyítás híve. Öt éve megalapította és gondozza a Fészek - Magyar Néphagyományt Élő Női Kört. Beszédterápia, népi kezelések, női szertartások, gyógynövények is részei eszköztárának.