Gyermekszülés után eljön az idő, amikor az anyuka vissza szeretne, vagy vissza kell térnie dolgozni. A reggeli bölcsibe, oviba menetel sok helyen az anyukákra hárul, a délutáni elhozatal szintén, így logikusan jön az a gondolat, hogy részmunkaidőben kellene visszatérni az első években. A gyermekneveléssel kapcsolatos feladatok s a házimunka jelentős része még mindig a nőknél landol - tisztelet a kivételnek -, így a teljes megőrülés egyik hatásos „ellenszere” a részmunkaidős foglalkoztatás. A 4 vagy 6 órányi munka mellett jobban megoldható a reggeli és a délutáni logisztika, s könnyebb is visszarázódni a munka világába a több éves otthonlét után.
Mihez van jogunk ilyenkor, mik az előnyei és a hátrányai a részmunkaidős foglalkoztatásnak? Mire figyelj, ha ezt kéred? Ezzel foglalkozom a mai írásomban.
Részmunkaidő kisgyerekkel - mikor kötelező?
A Munka törvénykönyve egyértelműen megadja, hogy mely esetben kötelező a munkavállaló kérésére a részmunkaidős foglalkoztatás. 61.§ (3) A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig - köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.
A fenti paragrafus tehát egyértelműen kimondja, hogy ha a munkavállaló - nagyrészt ugye az édesanya - kéri, akkor a munkáltató nem tagadhatja meg a részmunkaidős foglalkoztatást. Figyelem, a teljes napi munkaidő a magyar munkajog szerint a 8 óra, azaz ennek a fele a 4 óra. A 6 órás foglalkoztatás már nem kötelező, az a munkáltató jóindulatán múlik.
Részmunkaidő kisgyerekkel - és mi van a 4 ill. 6 éves kor után?
Jogosan jöhet a kérdés, hogy mi lesz akkor, ha a fenti paragrafusban megfogalmazott időpont eljön. Nos, a munkaszerződés módosítása határozott időre jött létre, tehát a legkisebb gyermek 4. és a 6. életévét elérve a következő naptól újra teljes munkaidős lesz a munkavállaló. Persze ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne továbbra is megállapodni arról, hogy még egy ideig részmunkaidőben dolgozik. Ám itt már szükséges a munkáltató beleegyezése is.
Valóban ilyen egyszerű ez? Csak igénylem, s megadják?
Nem… ha az lenne, akkor nem kullognák az EU-ban részmunkaidősök aránya versenyben az utolsó előtti helyen (csak Bulgáriában rosszabb a helyzet, mint idehaza), és nem hallanám sorban a hozzám forduló anyukáktól azt a panaszt, hogy hiába szeretnék, s hiába (lenne) kötelező, a munkáltatójuk elzárkódik előle. A kifogások igen széles palettán mozognak, a „nálunk ez nem szokás„-tól kezdve a „főnök úr nem igazán szereti ezt„-ig minden van, sőt, egyes munkáltatók odáig merészkednek el, hogy letagadják az üres állásokat, ha a visszatérő anyuka jelzi, hogy ő bizony részmunkaidőben szeretne visszatérni, élve a törvény adta jogával.
Inkább kirúgják, vagy rábeszélik a közösre az anyukákat, sokszor akár annyi pénzt is kifizetve nekik, amiből amúgy 8-10 hónapig simán eldolgoznának, értéket teremtenének annak a cégnek napi 4 órában… logikus, ugye? Csak azért, mert nem illik az ódivatú, idejétmúlt s korszerűtlen munkaidő alapú gondolkozásmódba ez a fránya, formabontó részmunkaidő, inkább dobjuk ki az ablakon a kisgyermekes dolgozót, meg vele együtt több százezer, vagy több millió forintot… 🙁
Részmunkaidő kisgyerekkel - szép-szép, de mennyi lesz a bérem?
Természetesen a kevesebb munkaórára kevesebb bér is fog járni, ezt mindenképpen érdemes átgondolni, mielőtt benyújtjuk az igényünket a részmunkaidős foglalkoztatásra. A bért időarányosan csökkentheti a munkáltató, azaz ha pl. 400.000 Ft bruttó a teljes munkaidős dolgozó bére, akkor a 4 órás 200.000 Ft-ot, a 6 órás pedig 300.000 Ft-ot kell, hogy kapjon.
Csak azért mert „engedélyezi” a főnök úr nagy kegyesen a részmunkaidőt, nem kell belemenned abba, hogy ennek a szívességnek további ára legyen, amit te fizetsz meg azzal, hogy mondjuk a fenti példánál maradva nem 200.000, hanem csak 180.000 lesz a béred. Az egyenlő bánásmódról szóló törvényben a részmunkaidős foglalkoztatás kifejezetten úgynevezett védett tulajdonságként van definiálva, vagyis olyanként, amely alapján tilos bármiféle diszkrimináció, így az időarányosnál alacsonyabb bér fizetése tilos!
Hasonlóan „szép húzás” szokott lenni a kreatív, a jogot szabadon, saját szájuk íze szerint értelmező munkáltatóknál, amikor a részmunkaidősök nem kapnak cafeteria juttatást, vagy a szabadságnapok számát megfelezik az ő esetükben, „mert hát ők úgyis csak fele időt dolgoznak„. Mindkettő ellentétes az Mt.-ben írtakkal, így igenis jár a cafeteria juttatás, és ugyanannyi szabadságnap illeti meg őket, mint a teljes munkaidőben dolgozókat.
Részmunkaidő kisgyerekkel - hogyan hatnak majd ezek az évek a nyugdíjra?
A nagyon profi, előre gondolkodó és tervező anyukák arra is gondolnak, hogy hogyan számítanak be a részmunkaidős évek a nyugdíjba, esetleg többet kell-e dolgozni emiatt, hogy meglegyenek a szolgálati évek. Általános szabály, hogy a szolgálati idő számításakor nem kell arányosan csökkenteni a részmunkaidőben dolgozó munkavállaló szolgálati idejét, kivéve, ha a munkavállaló a részmunkaidős foglalkoztatás tartama alatt a minimálbérnél kevesebb bért kapott (ekkor szolgálati, illetve biztosítási időként csak a jövedelemnek a minimálbérhez mért arányos időtartama vehető figyelembe).
Természetesen a nyugdíj összegére - kis mértékben - kihatással lesz, hogy volt néhány év, amikor fele annyi volt a jövedelem, de ez az az ár, amit meg kell fizetni egy kisgyermekes munkavállalónak a részmunkaidő adta rugalmasságért cserébe.
Ki jogosult bölcsődei ellátás igénybevételére?
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 42. § (1) bekezdése szerint a bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltését követő augusztus 31-ig veheti igénybe a bölcsődei ellátást. Fogyatékos gyermek esetében a felvételét annak az évnek az utolsó napjáig lehet kérni, amikor a gyermek az ötödik életévét betölti.
A bölcsődei ellátás igénybevétele önkéntes, de a gyermek bölcsődébe történő felvételét a szülőn kívül kezdeményezheti a körzeti védőnő, a házi gyermekorvos, a háziorvos, a szociális, illetve a családgondozó, a gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság is. A bölcsődei felvételi kérelmet és az igazolást az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani.
Munkáltatói vagy szociális igazolás (bizonyos esetekben)
Néhány bölcsőde kérhet igazolást a szülő munkaviszonyáról vagy szociális helyzetéről, hogy prioritást tudjon biztosítani a rászoruló családoknak. Az állami bölcsődékben az anyukának munkáltatói igazolást kell vinnie, mellyel bizonyítja, hogy valóban visszaállt dolgozni. Tanulóként is igénybe vehető az állami bölcsőde, ebben az esetben a szülőnek azt szükséges igazolnia, hogy mely nappali tagozatú felsőoktatási intézmény hallgatója.
Magán bölcsődék esetében sokkal lazább a jelentkezés menete. Nincs szükség munkáltatói igazolásra, sem tanulmányi jogviszonyt igazoló papírokra, sőt az sem feltétel, hogy kerületi lakos legyen. A dokumentumok ellenőrzése után az intézmény visszaigazolást ad a felvételről, és meghatározza a beszoktatás időpontját.
Kell-e fizetni a bölcsődei ellátásért?
Az állami bölcsikben általában az étkeztetésért kell fizetni. Ha hiányzik a gyermekünk betegség vagy egyéb okok miatt, lemondás esetén az a következő hóban fizetendő számlán levonásra kerül. Néhány bölcsőde külön foglalkozásokat szervez a gyermekeknek, ezeknél előfordulhat, hogy részvétel esetén külön díjat kell fizetni a foglalkozásért.
A családi napközik és magánbölcsik saját maguk határozhatják meg, hogy milyen napi- és étkeztetési díjjal vállalják a gyermekfelügyeletet.
A kisgyermekek után, akik okán rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek a családok, vagy tartósan beteg illetve fogyatékos a gyermek, nem kell bölcsődei térítési díjat fizetni. Szintúgy, ahol három vagy több gyermeket nevelnek egy háztartásban.
Mikor érdemes jelentkezni?
Jelentkezési időszak: Az állami bölcsődék általában tavasszal, április és május környékén tartják a hivatalos beiratkozási időszakot. Az időpontok eltérhetnek, ezért érdemes előzetesen érdeklődni a választott intézménynél. Magán bölcsődék esetében általában egész évben lehetséges a beiratkozás, jelentkezés, szabad férőhelyek számától függően, de általában várólistát is szoktak vezetni a magán intézmények.
Korai jelentkezés: Különösen népszerű bölcsődék esetén érdemes akár fél évvel a kezdés előtt érdeklődni, hogy biztosítsd a helyet gyermeked számára. A Magyar Államkincstár vissza nem térítendő támogatást nyújt a kisgyermeket nevelő szülők munkaerőpiaci visszatérésének támogatása céljából. A támogatás a 2023.04.01-jét követően munkába álló vagy munkába visszatérő, bölcsődei ellátásra jogosult gyermeket nevelő szülő számára folyósítható.
Hogyan működik a gyakorlatban gyermekem bölcsődei beszoktatása?
A beszoktatás általában 2 hétig tart. Az első napon 10-11 óráig tartózkodik a gyermek a bölcsődében, majd fokozatosan nő a bent töltött idő. Az első héten a gyermek még nem feltétlenül ebédel vagy reggelizik a bölcsődében, de a második héten már ez is beépül a napirendbe. Ha az előző napokban nem volt probléma az ebéd és a tízórai elfogyasztásával, már itt reggelizik. A hétvégék után a szokásos napi rend szerint folytatódik a beszoktatás.
Ha nincs probléma, az anya már kimehet rövid időre a csoportból. Ha nagy a tiltakozás a gyermek részéről, visszahívjuk, tehát még a bölcsőde területén kell tartózkodnia. A délelőtti alvásidőben felkínáljuk az alvás lehetőségét az anya/apa jelenlétében. A nap nagy részét már édesanyja nélkül tölti a csoportban. Ha ébredés után uzsonnáig nyugodtan, csendesen pihen, vagy tevékenykedik, már itt uzsonnázhat. A gyermek az egész napját itt tölti.
Mennyi gyermek van egy-egy bölcsődei csoportban?
A bölcsőde működését a 1997. évi XXXI. törvény szabályozza, amely 42. § (1) bekezdése szerint bölcsődei ellátás esetén a gyermek napi gondozási ideje legalább négy óra és legfeljebb tizenkét óra. Tehát a gyermek bölcsődei beíratása esetén kérjük, hogy minimum napi négy órát járjon a gyermek a kiválasztott intézménybe. Egy csoportban általában 12-14 gyermek van.
Kik vannak a gyermekekkel napközben?
A bölcsődébe járó gyermekek nevelését, gondozását csoportszobánként 2 fő kisgyermeknevelő végzi váltott (délelőtt/délután) műszakban.
Az Emmi a középfokú végzettségű bölcsődei nevelők felsőoktatási képzését segítené
A 4 órás munkaviszony és a bölcsődei ellátás összefüggései
Amikor a GYES vagy GYED lejárta közeleg, minden kismama életében eljön az a pillanat, amikor el kell kezdenie gondolkodni a gyermek napközbeni elhelyezésén. A bölcsődei beiratkozás fontos lépés a szülők számára, akik biztosítani szeretnék gyermekük számára a megfelelő gondoskodást és fejlesztő környezetet. Problémát szokott jelenteni, hogy kevés a bölcsőde és sok a gyerek. Ezért annál jobb, minél előbb elkezdjük feltérképezni a lehetőségeinket a bölcsőde választást illetően.
A bölcsődei ellátás a gyermek három éves koráig biztosított, de a beiratkozás már 20 hetes kortól lehetséges. Az ideális kezdési időpont azonban a legtöbb szülő számára az 1 éves kor betöltése körül van. A bölcsődei rendszer figyelembe veszi, hogy a szülők jellemzően 1-2 éves időszakra igénylik a támogatást, ezért az intézmények a felvételi listák kialakításakor előnyben részesítik azokat a családokat, ahol a szülő munkába állása igazolt, és a gyermek életkora már alkalmas a beszoktatásra.
A gyed mellett is igénybe vehető a bölcsőde, ami nagy segítség a többgyerekes családoknak, hiszen a gyerek egy éves korától már vissza lehet menni dolgozni és egyúttal igényelni a bölcsődei ellátást is. A bölcsőde különösen fontos azoknak a családoknak, ahol nem csak az apa, de az anyuka is szeretne munkát vállalni, még a gyerek óvodai életkora elérése előtt.
Az önkormányzati bölcsödék (más néven állami vagy önkormányzati fenntartású intézmények) legnagyobb előnye a díjszabás. Itt a gondozási díj jövedelemfüggő, vagy bizonyos feltételek esetén teljesen ingyenes lehet, csak az étkezés díját kell fizetni. Hátrányuk viszont a korlátozott kapacitás, ami miatt a jelentkezési feltételek szigorúbbak, és a felvételi kritériumok szigorúan a lakóhelyhez kötöttek.
A magánbölcsödék (beleértve a családi bölcsődéket is) nagyobb rugalmasságot kínálnak a jelentkezés és a nyitvatartás terén. Itt nincs területi illetékesség, és gyakran kisebb csoportlétszámmal dolgoznak. Azonban a havi díj jelentős terhet róhat a család költségvetésére.
A munkaerőhiánnyal, a társadalom idősödésével egyre inkább ráirányul a figyelem a munkaerőpiac peremén lévő csoportokra, melyek munkaerő-tartalékait eddig kevésbé aknázták ki, így potenciális munkaerőforrást jelentenek: diákok, fiatal munkavállalók, kisgyermeket nevelő szülők, idősebb foglalkoztatotti korosztály és a nyugdíjasok, továbbá a fogyatékossággal élők. Magyarországon legkorábban a csed folyósításának lejártát követően (a gyermek születését követő 169. naptól) lehet keresőtevékenységet folytatni anélkül, hogy le kellene mondani az ellátásokról, vagyis az édesanya idő- és jövedelemkorlát nélkül vállalhat munkát.
A KSH adatai szerint 2024 harmadik negyedévében munka mellett átlagosan 31,5 ezren részesültek gyed-gyes juttatásban Magyarországon, mely három év alatt 14 százalékos növekedést jelent. Nemzetközi szinten, az OECD átlagában az édesanyák 45 százaléka aktív munkavállaló volt, miközben legalább egy 0-2 év közti gyermeket nevelt.
tags: #4 #oras #munkaviszony #bolcsode