Észak-Amerikához hasonlóan Magyarországon is egyre népszerűbbek a jellemzően néhány hónapos, intenzív és gyakorlatorientált képzés keretében szoftverfejlesztő szakmát adó tanfolyamok, az úgynevezett coding bootcampek. Az IT-szektor dinamikus növekedése és a jól fizető állások sokak számára vonzóvá tették a programozói karriert.
A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a tradicionális egyetemi képzések nem képesek elegendő szakembert kitermelni, és erre a piaci igényre reagálva jelentek meg Magyarországon az úgynevezett „programozó képzés”, vagy másnéven bootcamp. Ezek egy része nemcsak a programozó képzést, de végzett hallgatói elhelyezkedését is biztosítja hazai és külföldi informatikai cégeknél. Ráadásul garantált, akár minimum bruttó 350 ezer forintos kezdő fizetésért, ami megegyezik az egyetemet végzett, frissdiplomás szoftverfejlesztők munkabérével.
A bootcampek így egyszerre kínálnak megoldást a hazánkban is egyre kritikusabb - az iparági adatok szerint akár a 30 ezres szintet is elérő - informatikus-hiányra, valamint azok számára, akik új karriert kezdenének egy nemcsak itthon, de külföldön is jelentős perspektívával rendelkező iparágban.
Bootcamp vagy egyetem?
Az egyetemi oktatás a mai napig a legnépszerűbb út a szoftverfejlesztés elsajátítására. Sok cég szóba sem áll egy junior programozóval egyetemi diploma nélkül, és ha olyan neves egyetem informatikai karán sikerül diplomát szerezni, mint az ELTE vagy a BME, akkor szinte garantált az elhelyezkedés az informatika világában. A számítástechnika alapjait, az adatszerkezeteket, az algoritmikus gondolkodást remekül el lehet sajátítani ezeken a képzéseken. A végzettek jó eséllyel indulnak a munkaerő piacon, hiszen a megszerzett ismeretek még frissek és emiatt az első interjúkon is jó eséllyel indulnak a végzett hallgatók.
Ami némileg eltántoríthatja a leendő jelentkezőket, az a megszerezhető tudásanyag frissessége, valamint az, hogy az egyetemeken még mindig az elméleti oktatáson van a hangsúly, míg tanult ismeretek gyakorlatba ültetése háttérbe szorul. Nem utolsó szempont az sem, hogy egy 3 éves BSc alapképzés, és 2 év MSc elvégzésével 5 évet ül a leendő jelölt az iskolapadban, ezáltal 5 évvel később lép be a munkaerőpiacra. Az idősebb korosztály számára, akik esetleg már diplomát szereztek egy másik alapszakon, vagy a karrier váltóknak, akik pár éve már dolgoznak a szakmájukban, de váltani szeretnének IT területre, nem sok esetben lehet opció visszaülni az iskolapadba ennyi időre.
Charaf Hassan, a BME VIK (Villamosmérnöki és Informatikai Kar) dékánja szerint: „Az egyetemi képzés szerkezete már eleve definiál egy stabil alapot, mert a jellemzői, az absztrakció, a formalizmus, a problémamegoldás erre valók. A stabil, természettudományi alapra azután tudunk építeni. A tudáson túlmenően az egyetemi képzés, főleg a nappali tagozatos, személyiségformáló tényező. Az egyetemről nem ugyanaz az ember kerül ki a végzés után, mint akit felvettünk. A biztos tudásalapra építve a gyors tanfolyamokkal lehet frissíteni egy adott, új környezet ismeretét. Hasonló a helyzet egy új szoftvermódszertannal is. Ez egyszerűbb, mint egyedül »megnézni« az adott technológia szépségeit.”
Vidus Anett, a HumanField unit vezetője, senior HR-tanácsadó azt tapasztalja, hogy továbbra is súlyos a munkaerőhiány, főleg az IT-piacon: „Nem csupán szoftverfejlesztőkről beszélhetünk, hanem a teljes palettáról, vagyis a rendszergazdáktól kezdve a hálózatüzemeltetőkön át a távközlési szakemberekig. A koronavírus a szakemberhiányos helyzeten szinte semmit sem változtatott. A magasabb hozzáadott értéket képviselő, komplexebbek feladatkörök esetén elengedhetetlennek látszik az egyetemi képzés. A fejlesztők, IT-szakemberek esetében a legtöbb cég igényei, elvárásai nem csökkentek az utóbbi időszakban, továbbra is olyan embereket vesznek fel, akik kiemelkedő felkészültséggel rendelkeznek, ami a releváns tapasztalat mellett sokszor a jól csengő végzettséget is feltételezi. Összességében valamennyi képzést elvégzőnek jó esélyei vannak az elhelyezkedésre, de gyakran fordul elő, hogy a megbízóinknál erős preferenciát mutatnak a jelöltek végzettségét illetően is. A BME kitüntetett helyen van ebben a tekintetben. Többször is előfordult már, hogy az egyik ügyfelünk kizárólag BME-n végzett vagy MSc végzettségű jelölttel szerette volna betölteni nyitott pozícióit. De szeretik az ELTE-ről, Óbudai Egyetemről és az erős vidéki egyetemekről érkezőket is.”
Bozsoki Ádám, a No Fluff Jobs IT-pozíciókra szakosodott portál country managere szerint „az egyetemi/főiskolai képzési formák nemcsak egy technológiára fókuszálnak, hanem átfogó tudást adnak több év alatt, ami jó alapozást ad a későbbi szakmai kihívásokhoz. Ugyanakkor a pozíciók kiírásában elvárásként csak kevesen jelölik meg az egyetemi végzettséget, így nem zárnak ki esetlegesen jó jelölteket. Tény, hogy az informatika bizonyos területein elengedhetetlen a több éves felkészülés és a mély matematikai, algoritmuselméleti tudás, ilyen például az egyre népszerűbb adattudomány.”
Langmár Péter, a Green Fox Academy alapítója szerint: „Nem érdemes összevetni a két képzési formát, teljesen más a cél, a tananyag és a közönség is. Mi elsősorban karrierváltókat képzünk, akik már néhány évet dolgoztak, sok esetben már elvégeztek egy egyetemet. A gyakorlat pedig azt mutatja, hogy a diplomás, illetve a bootcampet végzett munkavállalók szaktudása jól kiegészítheti egymást.”
A bootcampek előnyei
A szoftverfejlesztők iránti egyre növekvő kereslet hatására hazánkban is megjelentek a bootcampek, azaz a „gyorstalpaló programozó képzések”. Az akkreditált képzések egyik legnagyobb hátránya, hogy drágák. Az 1-2 éves akkreditált képzések ára milliós tétel lehet, amit nem mindenki engedhet meg magának. De nem ez az egyetlen oka az akkreditált képzések magas árának. Ezek a képzések meglepően nagyfokú adminisztrációt követelnek meg a képzést nyújtó iskolától, ami szintén plusz költséget jelent a képző intézmények számára.
A tananyag sokkal inkább fókuszál a munkahelyeken hasznosítható tudás elsajátítására, jóval aktuálisabb, modernebb technológiákat tanítanak. Az ilyen képzéseken tapasztalt mentorok oktatnak, akik már régóta a programozói pályán vannak és bátran lehet hozzájuk fordulni, ha segítségre van szükségünk. Az alapok elsajátítása után egyéni, és csoportos projekteken lehet alkalmazni a tanultakat, amelyek nagyon jó fejlődési lehetőséget biztosítanak, hiszen a későbbiekben ezekhez hasonló projekteken fognak dolgozni a képzésen résztvevők.
A bootcampek diákjai általában kiemelkedően motiváltak arra, hogy újra dolgozhassanak, hiszen többségük a munkatapasztalattal már rendelkező, 21-45 év közötti korosztályból kerül ki, akik az addigi szakmai életüket hátrahagyva, időt, pénzt és energiát nem sajnálva áldoztak arra, hogy fél-másfél év folyamatos tanulás után új szakmát szerezhessenek. Nem meglepő, hogy a bootcampek diákjainak java része a napi nyolc órai iskolai oktatás után a szabadidejét is gyakorlással tölti, vagy autodidakta módon folytatja a tanulást, és akár önállóan, saját fejlesztési projekteken dolgozik.
A felsőoktatás jellemzően nem termeli ki kellő ütemben a munkaerő-utánpótlást az IT-szektornak. A bootcampek tehát egy olyan, különleges piaci helyzetben működnek, amelyben minden fél nyer: a szakmát váltó junior fejlesztő és leendő munkáltatója mellett maga az oktatási intézmény is. Ebben a helyzetben olyannyira motivált mindhárom fél, hogy a programozóiskolák bevétele nem csupán a hallgatók által fizetett tandíjból származik, de a munkaerőt kereső vállalatok is fizetnek számukra közvetítési díjat a gyakorlatilag azonnal „hadra fogható”, junior munkavállalókért.
Az IT területe, ebből következően a kapcsolódó szakmák is, rendkívül gyorsan fejlődnek, változnak. A piacon pedig nagy igény van informatikusokra mind itthon, mind külföldön, ezért az IT-szakemberek elhelyezkedése megoldott, minden végzettségi szinten. Az IT- és az informatikus fogalom értelmezése nem is egységes Magyarországon. „A képzés technológiai tananyagait és a személyes képességeket erősítő tréningjeinket is a piaci igények és kereslet alapján alakítjuk ki és finomhangoljuk folyamatosan. Tehát a konkrét partnercégeknél elvárt, illetve az adott informatikai munkakörökhöz szükséges speciális gyakorlati tudást és készségeket - soft skilleket - oktatjuk.
Developer Career Advice: Degree vs Bootcamp?
Bootcampek összehasonlítása
A junior szoftverfejlesztők képzésével foglalkozó PROGmasters azokról a fővárosi, magyar nyelvű bootcampekről készített összehasonlítást, amelyek aktív vállalati partnerkapcsolatokkal rendelkeznek az IT-szektorban, így céljuk, hogy a tanfolyamot követően elhelyezkedési lehetőséget is kínáljanak hallgatóiknak. A 6 legfontosabb tudnivaló a Codecool, a Green Fox, a PROGmasters, a [r]eaktorlabs, a Training360 és a Progmatic által szervezett képzések típusairól, árairól, a felvételi feltételekről, a fizetésekről és a garanciákról:
1. Minimum 4-5 hónap folyamatos tanulás a karrierváltás ára
A vizsgált fővárosi bootcampek képzése nappali rendszerű, ami azt jelenti, hogy a hallgatók jellemzően 4-5 hónapon keresztül minden hétköznap 6-8 órát tanulnak az iskolában. Ettől egy bootcamp gyakorlata tér el lényegesen: a Codecool másfél évig tartó képzése 1 éven keresztül minden második héten napi 6 óra iskolai oktatásból, majd 6 hónap szakmai gyakorlatból áll.
2. Akár 0 forinttal is el lehet végezni a képzéseket
A bootcampek tandíjai nagyon eltérőek: az ingyenes tanfolyamtól a közel nettó 3 millió forintos képzésig terjed a kínálat, de átlagosan nettó 1 millió forint körül alakul. Ugyanakkor szinte minden iskola biztosít egy 18-24 hónapos, halasztott részletfizetési konstrukciót. Ennek köszönhetően a tandíjat csak a szoftverfejlesztői karrier megkezdése után kell elkezdeni visszafizetni, így pár tízezer, vagy akár nulla forint befizetése mellett is elvégezhetőek a tanfolyamok. Viszont a halasztott fizetést választó hallgatóknak jellemzően 1 éves hűségidőt kell vállalniuk új munkahelyükön, míg azok, akik előre kifizetik a tandíjat, több helyen is jelentős kedvezményt kapnak. Két iskola kínál ingyenes képzést. A 2 év hűségidőt vállaló diákok díjmentesen végezhetik el a [r]eaktorlabs tanfolyamát, míg a Training360 nettó 1,5 millió forintos tandíját csak akkor kell kifizetnie a hallgatónak, ha nem végzi el a képzést, vagy nem fogadja el az iskola partnerei által ajánlott állást.
3. Az angol kötelező, de van, ahol a programozási alapképességek is
A hazai bootcampek többsége erős előszűrést végez azok körében, akik szoftverfejlesztést szeretnének tanulni. Az intézmények felmérik a jelentkezők kognitív készségét, személyiségét, motivációit és AC tesztek segítségével kooperációs képességét is, valamint legalább alapfokú, de inkább középszintű angoltudást is elvárnak a diákjaiktól. A PROGmasters ezeken túl a felvételizők programozási alapképességeit is vizsgálja egy szakmai teszt segítségével. „A programozási felvételihez minden felkészítő tananyagot ingyenesen biztosítunk, így a vizsgára a teljesen más területen, például pszichológusként, marketingesként vagy szociális munkásként dolgozó jelentkezők is eredményesen fel tudtak készülni pár hét alatt. A szigorúbb előszűrésnek köszönhetően viszont az elmúlt 3 évben végzett 125 hallgatónk 97 százaléka számára találtunk junior programozói állást, a többiek pedig maguktól helyezkedtek el” - mondja Filep Szabolcs, az összehasonlítást készítő PROGmasters vezetője. „A sikeres felvételihez szükséges alapszintű programozási tudás azért fontos, mert így a résztvevők nagyjából azonos tempóban tudnak haladni, és egymást segítve tudják gyakorolni a csapatban történő programozást, már a képzés első napjától kezdve” - teszi hozzá Filep Szabolcs.
4. Pár év alatt a havi 1 milliós fizetés is elérhető
A vizsgált bootcampek minimum bruttó 350 ezer forint körüli kezdő fizetést ígérnek végzett hallgatóiknak, ami nagyjából megegyezik az egyetemet végzett, frissdiplomás szoftverfejlesztők keresetével. „Statisztikáink szerint ráadásul a nálunk végzett hallgatók felének találtunk olyan munkát, amellyel havi bruttó 400-550 ezer forintot kerestek kezdőként, és jövedelmük pár éven belül eléri a bruttó 600 ezer és 1,2 millió forint közötti bért" - mondja a PROGmasters vezetője.
5. Van állásgarancia?
A hazai bootcampek célja, hogy a versenyszférában helyezzék el a végzős diákokat, erre több iskola pénzügyi garanciát is vállal. A Codecoolnak és a Green Foxnak maximum fél éve van arra, hogy olyan munkahelyet találjon a végzősöknek, amely legalább az ígért bruttó fizetést kínálja számukra. Ha ez nem sikerül, nem kell kifizetni a képzési díjat. A PROGmasters pedig azt vállalja, hogy végzett hallgatói 3 hónapon belül minimum bruttó 350 ezer forintot fizető szoftverfejlesztői állást kapnak, és a tandíj felét elengedi, ha ez valamiért mégsem teljesül. „Folyamatosan bővítjük partnercégeink számát, így már közel 45 munkahelyen dolgoznak volt hallgatóink, például olyan vállalatoknál, mint az Accenture, a BlackBelt, az Ericsson, a Nokia, a GE Healthcare, az evosoft, a Morgan Stanley, a Prezi, a Qualysoft vagy az UniCredit” - jegyzi meg a PROGmasters vezetője.
A fővárosi bootcampek közül a METU JUMP és a PROGmasters a tandíj összegének felére szóló pénz-visszafizetési garanciát ad arra az esetre, ha a hallgató a végzést követő 3 hónapon belül mégsem jut szoftverfejlesztői munkához.
Developer Career Advice: Degree vs Bootcamp?
6. Akik még nyáron belevágnak, januárra már szoftverfejlesztők lehetnek
Az összehasonlításban szereplő bootcampek honlapján elérhető információk szerint a Codecool 18 hónapig tartó képzésébe kéthetente lehet becsatlakozni. A Green Fox és a Progmatic legközelebb szeptember 9-én indít tanfolyamot, előbbire július végéig lehet jelentkezni, utóbbira pedig folyamatosan zajlik a kiválasztás.
Milyen pozíciókba lehet eljutni 4 hónap alatt?
Az „Informatikai fejlesztői karrier start program” erre a pozícióra képez szakembereket 3-4 hónapos tanfolyamokkal. Logikus gondolkodással, kitartással, elhivatottsággal, legalább középszintű angoltudással el lehet helyezkedni négy hónap után. A junior programozó felügyelet mellett minimális hozzáadott értéket képes előállítani, azonban további tanulás vár rá későbbi munkahelyén mentori segítséggel.
A junior szoftverfejlesztők és a programozó képzés végzősei egyaránt junior fejlesztők, akiknek sokat kell még tanulniuk és fejlődniük, ezért a cégek befektetésként tekintenek rájuk. A tudásbeli különbségek eltérőek lesznek, ami viszont biztos, hogy elhivatottnak kell lenned, ha helyt akarsz állni az IT világában.
Érdemes megfontolni, hogy mely területek érdekelnek a leginkább:
- UX designer/researcher: Az UX jelentése: user experience (felhasználói élmény). Ide minden beletartozik, ami egy internetes oldalt vagy applikációt trendivé, könnyen használhatóvá, kellemes kinézetűvé tesz. A designer inkább a kinézetért felelős, megtalálja az egyensúlyt a design és a használhatóság között. A researcher pedig tényeket, kutatási adatokat gyűjt a tervezéshez, például analitikai eszközökkel méri a felhasználói viselkedést. Műszaki affinitás, jó íráskészség és magas szintű idegennyelv-tudás (például angol) kell hozzá.
- Technical writer: A technical writer olyan műszaki jellegű dokumentációt képes írni, amely segíti adott termék vagy szolgáltatás használatát. Ez lehet online súgó, felhasználói kézikönyv vagy útmutató. A technical writer képes leegyszerűsíteni az információt a felhasználó számára érthető formában, tud vizualizálni például infografikával. A kezdő munkavállaló egyszerűbb szoftverek leírását tudja elkészíteni.
- Manuális tesztelő: Ő az, aki ellenőrzi, hogy egy indulás előtt álló weboldalon működnek-e a funkciók (a gombra kattintva eljut-e az ember oda, ahová szeretne), az esetleges hibákat pedig dokumentálja. Monotóniatűrést és precizitást igénylő munka. E pozíció egy részét már átvették az automaták, ám manuális tesztelőre valószínűleg még sokáig szükség lesz.
- IT Helpdesk (level 1): Ügyfélszolgálati munkakör, melynek összetettségtől függően több szintje létezik. 4 hónapos képzés után az 1-es szintű helpdesk pozíció jöhet szóba. Üzleti szolgáltatóközpontban (a szaknyelvben shared service center) magas szintű angoltudás kell hozzá írásban és szóban. Az IT helpdesk itt a világ különböző részeiről érkező kérdéseket-problémákat kezeli chaten, telefonon.
tags: #4 #honapos #informatikai #kepzes #velemeny