A csecsemők mozgásfejlődése rendkívül gyorsan változik az első életévben: először még csak ösztönös mozdulatok, majd célirányos mozgások, fordulás, kúszás, ülés, mászás, járás következnek. Az izomtónus az izmok folyamatos, alapszintű feszülése, ami akkor is jelen van, amikor nem mozgunk. A csecsemők mozgásfejlődése az egyik leglátványosabb és legfontosabb folyamat az első életévben. Egy újszülött még fejét sem tudja megtartani, néhány hónapra már forog, majd kúszik, mászik és feláll. Minden csecsemő a saját ütemében fejlődik - fiziológiai és további motoros készségek elsajátítása szempontjából is. Minél idősebb a gyermek, annál jobban tudja kontrollálni az izomzat összehúzódását és az ellazulását, ami lehetővé teszi számára, hogy később fejlődési mérföldköveket érjen el - beleértve a helyes fejtartás, testtartás, a hason fekvésből hátra fordulás, a felülés, a kúszás metódusát - és végül, hogy önállóan áll vagy jár.
A csecsemőkori neurológiai problémák kezelhetők, ha időben felismerjük őket. A leggyakoribb neurológiai problémák közé tartozik a fejlődésbeli elmaradás, az izomtónus-zavar, valamint az alvási és táplálási nehézségek. A csecsemők fejlődése egyéni ütemben zajlik, de ha egy baba jelentősen késik bizonyos mérföldköveknél (például fej megtartása, forgás, kúszás, ülés), az intő jel lehet. Ha a fent említett tünetek közül több is jelentkezik, érdemes gyermekorvossal vagy gyermekneurológussal konzultálni. A korai felismerés kulcsfontosságú, hiszen a megfelelő terápia (pl. gyógytorna) elengedhetetlen.
Mi az izomtónus és miért fontos?
Izomtónusnak az izmok passzív mozgatással szembeni ellenállását, feszítettségét nevezzük. Normál izomtónus esetén a passzív mozgatás során ellenállást tapasztalunk. Az izmaink akkor is tónusban vannak, ha nem használjuk őket. Ez amolyan készenléti állapot. Ha ez az ellenállás túl nagy, akkor feszes (spasztikus) izomzatról beszélünk. Az izomtónus kulcsszerepet játszik a többi között a testtartásban, de egyes szervek működésében is.
Az izomtónus zavarai: hipotónia és hipertónia
Amikor az izomtónus eloszlása nem megfelelő - azaz egyes izmok túl feszesek, mások pedig túl lazák, vagy a test két oldala között különbség van -, akkor izomtónus-eloszlási zavarról beszélünk. Az izomtónus zavarai két fő típusra oszthatók: hipotóniára (csökkent izomtónus) és hipertóniára (fokozott izomtónus).
Hipotónia (csökkent izomtónus)
Hipotonnak (hipotón) nevezzük azt az izmot, aminek túl alacsony az izomtónusa, petyhüdt, puha tészta tapintású. A hipotónia csökkent izomtónust jelent. A hipotónia önmagában nem betegség, hanem tünet. Több fokozata létezik, az egészen enyhétől az életet veszélyeztető állapotig (mozgásképtelenség, légzési nehézség, szív problémák) - ez már betegség. Jelentkezhet testszerte vagy csak egyes területeken. Leggyakrabban a vállöv és a törzs-nyak területe érintett. A hipotónia továbbá kihathat az orál-motoros készségekre is, ezen belül főként az állkapocs, az ajkak és a nyelv mozgásaira.
A hipotón gyermekek fej- és törzskontrollja kevésbé erős, emiatt nehezebb megtartaniuk a fejüket vagy később egy ülő helyzetet (jellemzően a felülés is később jelenik meg). A hipotón baba - az érintett területtől és súlyosságtól függően - küzdhet a szopizással (nem képes vákuumot képezni, túl lassan/sokáig szopik); nem szívesen fekszik hason, nem támasztja magát, gyakran “repülőzik”; nem tartja a fejét. Később a kúszás, mászás és járás során is megjelenhetnek a problémák, hiszen a puha és erőtlen izom minimálisan vesz csak részt a mozgásban. Emiatt késlelteti a mozgásfejlődést, valamint kóros mozgásmintához vezethet.
A gyenge állkapcsok nyitott szájtartást eredményeznek, amely akár gyenge nyálkontrollhoz (nyálfolyáshoz) is vezethet. A hipotón gyermekek az ajkaikat nehezebben tudják összezárni, emiatt a szívószálból vagy a pohárból történő ivás nehezített lehet, megtanulása több időt és gyakorlást igényelhet. Gyakran már szoptatási nehézségek is felléphetnek. Ivás során a folyadék kontrollálásával is adódhatnak nehézségeik, amely megmutatkozhat a folyadék kicsorgásában, köhögés és félrenyelés formájában is. A nyelv gyengesége pedig kihathat az étel, a falat szájtéren belüli irányítására.
A hipotónia okai sokfélék lehetnek: lehet veleszületett (pl. jóindulatú veleszületett hipotónia), vagy jelezhet más állapotot, mint például izomdisztrófia vagy bénulás. Kiválthatják izom-, ideg- vagy központi idegrendszeri problémák. A kiváltó ok sok esetben ismeretlen marad.
Hipertónia (fokozott izomtónus)
A fokozott izomfeszültség sok gyermeket érint. Ennek a rendellenességnek számos oka lehet, ezért ha egy csecsemőnél fokozott izomfeszülés jelentkezik, forduljunk orvoshoz a megfelelő intézkedések végrehajtása érdekében. A megnövekedett izomfeszülés két típusra osztható: izommerevségre és izomgörcsösségre. Mindkét jelenség a megnövekedett tónus - megnövekedett izomellenállás, valamint az ízületi, az izom és a csontrendszeri kapcsolatok csökkent mozgástartománya - tüneteinek része.
A hipertónia a fejbiccentő izom fokozott feszültségével is járhat. A nyaki és fejbiccentő izmot érintő fokozott feszültség, akár fájdalom, többféle problémát is okozhat. Az egyik ilyen, hogy a csecsemő nem tudja vagy alig képes függőleges helyzetben megtartani a fejét, emiatt a fejbiccentő izom hipertónia tünetek különösen 3 hónapos korára lesznek látványosak - ez az a kor, amikor a baba nyaki izma elméletileg már teljesen stabilan tartja a fejet, a fej egészét.
A fej tartása tekintetében 0-2 hónapos kora között gyanúra adhat okot, ha fejét hátra feszíti, amikor felemeled, illetve ha mindig csak az egyik irányba fordítja a fejecskéjét. Később, 3 hónaposan gyanús lehet, ha fejét mindig csak egy irányba fordítja, és sem hason fekve, sem ülésbe húzásnál nem emeli. Ha ezeket tapasztalod, azt mindenképpen jelezd a védőnőnek és a gyermekorvosnak.
A túl feszes izomzat ugyanúgy problémát okozhat a mozgásfejlődés során, mint a hipotónia. Általában megkésett mozgásfejlődés jelentkezik (kivéve a korai fejemelés). Ebben az esetben a legnagyobb gondot a fájdalom okozza. Hordozásnál is ez jelent nehézséget. A nyaki fájdalom, illetve a nyaki fájdalom érzete is csökkenthet. Ha pedig a feszes észés és a nyaki fájdalom eltűnik, mindenki boldog lesz.
Mi okozza az izomtónus zavarait?
A hipertóniát különböző okok okozhatják, beleértve az idegrendszeri vagy izomrendszeri problémákat. Néha az okot soha nem lehet azonosítani. A hipotónia okai közé tartozhatnak:
- Kisebb születési trauma
- Tartós oxigénhiányos állapot
- Genetikai eltérések
- Központi idegrendszeri sérülések
- Izomsorvadásos betegségek (pl. Duchenne-féle izomdisztrófia, veleszületett izomsorvadás)
- Izomdisztrófia
- Gerincvelői eredetű izomsorvadás (SMA I-III.)
A Duchenne-féle izomdisztrófia olyan genetikai betegség, amelyet a család nőtagjai hordozhatnak, a fiúk felénél kialakul. Az ideg-izom eredetű (neuromusculáris) betegségek korai felismerése nagyon fontos, mert az izomműködést támogató, általános anyagcsere-javító gyógyszerek, valamint az izom gyulladásos állapotának kezelése késlelteti a betegség előrehaladását.
Diagnózis és szakemberhez fordulás
Az izomtónus értékelése tapasztalatot igényel. A gyermekorvos és a védőnő is figyelemmel kíséri a baba fejlődését, de ha kétséged támad, bátran keress fel szakembert (gyógytornász, neurológus). A gyermekneurológiai vizsgálat az alap. A legfontosabb a korai fejlesztés. A szakmai irányelvek (pl. korai fejlesztés) kiemelik ennek fontosságát.
Az izomdisztrófiák diagnosztizálása szakorvosi feladat (gyermekneurológus, genetikus). A gyermek mozgásállapotának felmérését az alábbi szakemberből álló team végzi: gyógytornász-fizioterapeuta, szomatopedagógus, foglalkozásterapeuta (ergoterapeuta), valamint különböző szakorvosok (gyermekneurológus szakorvos, ortopéd szakorvos, gyermekrehabilitációs szakorvos).
Ha a baba 4 hónapos kora után sem mutat javulást, érdemes lehet felkeresni egy gyermekorvost vagy gyógytornászt. Minden baba más tempóban fejlődik, így ne aggódj, ha a te kis csöppséged kicsit később kezdi el emelgetni a fejét!
Kezelési lehetőségek és otthoni teendők
A gyermek izomtónusát fizikai, foglalkozási és logopédiai terápiával lehet növelni. Ez segít a gyermeknek a fejlődés útján maradni. A kezelés alapját mindig a hipotóniát kiváltó tényező kezelése jelenti, amennyiben ez lehetséges. Ezenkívül szükség lehet gyógytornára a motoros képességek és a testi erő fejlesztése céljából, beszédterápiára a légzési, beszéd- és nyelési nehézségek kezelésére, valamint a táplálkozás támogatására alultápláltság, alacsony testsúly esetén.
A legfontosabb az otthoni rehabilitáció, azaz a gyermekkel való játék alkalmával a szakorvosi ajánlások szigorú betartása a csecsemő fokozott izomfeszültségének enyhítése és az ilyen problémás gyermek fejlődésének támogatása érdekében. Az otthoni játék a fiziko-terápia és a gyógytorna kiegészítése. Nem károsítja azokat a gyermekeket, akik nem küzdenek az izmok túlzott feszültségével, és közben támogatja harmonikus fejlődésüket is.
A szülők napi szerepe meghatározó. Kerülni kell a hosszú ideig tartó feszített testhelyzeteket. Fontos üzenet a szülőknek: A fokozott izomtónus nem azonos a „jó izomerővel” - a merevség akadályozza a mozgást és a fejlődést. A legtöbb esetben a megfelelő időben elkezdett, játékos és szeretetteljes fejlesztés mellett a baba mozgásészségben teljesen behozza társait.
Hasznos otthoni gyakorlatok és játékok
- Masszázs: A baba érintése, simogatása, lábának vagy vállának enyhe megnyomása lehetővé teszi, hogy a baba hozzászokjon az érintéshez, és ne váljon tőle frusztrálttá. Helyezd a csecsemőt az öledbe, magaddal szemben, és finoman ringasd, helyezd a lábát a mellkasára, majd masszírozd meg a vállát és a karját. Fontos, hogy a mozdulatok nyugodtak, ritmikusak és ne hirtelenek legyenek, így a baba ellazulhat, és csökkentheti az feszes izmokat.
- A baba görgetése: Óvatosan görgesd a babát egy biztonságos felületen. Mindent nyugodtan, finoman kell csinálni, olyan mozdulattal, ami nem tud fájdalmat okozni, és közben figyelni kell a gyerek reakcióját.
- Gyermek ringatása labdán: Ha van edzőlabdád, akkor használhatod arra, hogy csökkentsd a baba fokozott izomfeszülését. Ülj rá a babával, és finoman ringasd egyik oldalról a másikra.
- A világ felfedezése érintéssel: Erősen ajánlott új textúrák megismertetése. Hasznosak lehetnek a különböző otthon lévő anyagok, mint a takarók, textilpelenkák, a bőröd, az apa pulóvere vagy szakálla, valamint a játékok - például a szenzoros kockák.
- Gyakorlatok pelenkázáskor és öltözködéskor: Mindig próbáld oldalra fordítani a babát, ahelyett, hogy felemelnéd. Ez ellazítja az izmokat és csökkenti a feszültségüket.
- Játszószőnyeg: Kiválóan alkalmasak a padlón való játékra, ami erősen ajánlott izomfeszüléssel küzdő babák számára.
- Szenzoros kocka: Ezek a kockák tökéletesen aktiválják a finom motoros készségeket, javítva a fogást és a kézizmokat.
Labdaügyesség fejlesztés első osztályosok részére.
A hipotón gyermekeknél, amíg a növekedés tart, célszerű a gyermekgyógytornászt időnként (évente) felkeresni, még akkor is, ha a szülő számára nincs nagyon feltűnő eltérés. A gyermekgyógytorna foglalkozáson a gyógytornász átnézi mozgásait, izületi szögeinek a tartományát, talpán való terhelését, gerincét, testtartását, ülését….stb.
A hipotonnak nevezzük azt az izmot, aminek túl alacsony az izomtónusa, petyhüdt, puha tészta tapintású. Azokat a szülőket várjuk, akik kíváncsiak arra, hogy babájuk mire képes/mire nem éppen adott időszakban, és segítünk az ehhez megfelelő, biztonságos hozzátáplálási módszert személyre, fejlettséghez szabottan kialakítani.
Bár a fokozott izomfeszültség okai eltérőek lehetnek, az otthoni ápolása a baba megfelelő gondozásával kezdődik. A legfontosabb az otthoni rehabilitáció, azaz a gyermekkel való játék alkalmával a szakorvosi ajánlások szigorú betartása a csecsemő fokozott izomfeszültségének enyhítése és az ilyen problémás gyermek fejlődésének támogatása érdekében.
A hipoton gyermekeknél, amíg a növekedés tart, célszerű a gyermekgyógytornászt időnként (évente) felkeresni, még akkor is, ha a szülő számára nincs nagyon feltűnő eltérés. A gyermekgyógytornász felkeresése különösen javasolt addig, amíg a mozgásfejlődés, testtartás kialakul (kb. 3 éves korig).
Az otthoni gyakorlatok nem helyettesítik a professzionális rehabilitációt, de nagymértékben támogatják azt, miközben szórakozást nyújtanak a babának. Ez is aktívan együtt töltött idő, ami szintén segíti a kapcsolatok építését.
A fokozott izomtónus nem azonos a „jó izomerővel” - a merevség akadályozza a mozgást és a fejlődést. A legtöbb esetben a megfelelő időben elkezdett, játékos és szeretetteljes fejlesztés mellett a baba mozgásészségben teljesen behozza társait.
A hipoton baba izomzata jellemzően nagyon puha, petyhüdt, és testük hasonlóan reagál a mozgatásra, mint egy rongybaba: végtagjaik lógnak anélkül, hogy könyökben, térdben behajlanának, testük elernyed. Fejüket is nehezen tudják mozgatni, illetve általában véve nehezükre esik a mozgás.
A hipertónia a fejbiccentő izom fokozott feszültségével is járhat. A nyaki és fejbiccentő izmot érintő fokozott feszültség, akár fájdalom, többféle problémát is okozhat. Az egyik ilyen, hogy a csecsemő nem tudja vagy alig képes függőleges helyzetben megtartani a fejét, emiatt a fejbiccentő izom hipertónia tünetek különösen 3 hónapos korára lesznek látványosak - ez az a kor, amikor a baba nyaki izma elméletileg már teljesen stabilan tartja a fejet, a fej egészét.