A lenőtt nyelv (ankyloglossia, rövid nyelvfék vagy letapadt nyelv) egy meglehetősen gyakori, veleszületett állapot, mely során a nyelv alsó része a szájfenékhez vagy a fogínyhez rögzül. Ennek eredményeképpen a nyelv nem tud megfelelően mozogni, így táplálási, nyelési problémákat, akár rendellenes fogazatot, később pedig hangképzési zavarokat is okozhat.
Az újszülöttek legfeljebb 10 százalékánál fordul elő, fiúgyermekeknél gyakoribb. A lenőtt nyelv fiúknál gyakrabban fordul elő (1,5-2,6x). Nem is olyan ritka, hogy a nyelv szabad mozgását gátolja egy kis függőleges hártya, amely a nyelv alsó felszínét az alapjához köti. Ez a kis nyálkahártya a nyelvfék.
Mi a normál nyelvfék?
A normál nyelvfék nem más, mint a nyelv alatt húzódó vékony kötőszövetes hártya a nyelv és a szájfenék között. Kóros esetben a fogínyen vagy közvetlenül mögötte ered és a nyelvcsúcsig, vagy tőle néhány milliméterre ér, megjelenését tekintve vékony, rugalmas hártya. Más esetekben a szájfenéken a nyelv tövét rögzíti a szájfenékhez és vaskos, merev pányvaként fogja a nyelvet. A normál nyelvfék a nyelv alatt húzódó vékony kötőszövetes hártya a nyelv és a szájfenék között, mely kóros esetben a fogínyen vagy közvetlenül mögötte ered és a nyelvcsúcsig ér.
Tünetek és diagnózis
Az érintett újszülött nem tudja megfelelően mozgatni a nyelvét, ezért sok esetben ügyetlenül szopik, a nem megfelelő vákuumképzés miatt gyakran elengedi a mellet, emiatt pedig nem jut elegendő anyatejhez. Ennek következtében éhes marad, nyugtalan, nem gyarapszik megfelelően. A szoptatás ideje elhúzódhat, miközben a baba szoptatás közben kattogó hangot hallat, kifolyik a tej a szájából. Egyéb árulkodó jel lehet még, hogy a babának nem lehet felemelni vagy oldalra mozgatni, illetve a fogsoron kívülre juttatni a nyelvét. Az anya testén is okozhat tüneteket, ha a gyermeke lenőtt nyelvvel születik.
Rövid nyelvfék esetén a csecsemő ügyetlenül szopik, a nem megfelelő vákuum képzés miatt gyakran elengedi a mellet, emiatt nem jut elegendő anyatejhez, éhes marad, nyugtalan, nem gyarapszik megfelelően. Cumisüvegből való etetés esetén megtévesztően jobban mennek a dolgok, de ez nem szól a lenőtt nyelv ellen, ugyanis az üvegből való táplálkozáshoz más szopási technika szükséges. Számos esetben az édesanya magában keresve a problémát emiatt nyúl tápszeres kiegészítés után, holott megfelelő mennyiségű anyatej termelődik, csak a gyermek nem képes a mellekből kiüríteni.
Leggyakrabban születést követően derül fény a rendellenességre, ugyanis az eredményes szopáshoz elengedhetetlen a nyelv hatékony működése. A lenőtt nyelvet gyermeksebész diagnosztizálja az édesanya által elmondott panaszok és a fizikális vizsgálat során észlelt jelek alapján.
Ezt eddig miért nem mondta senki? - Nyelvtanulás TANULÁS nélkül!? - titkos receptek Lupán Ágival
Mikor gondoljunk lenőtt nyelvre?
A lenőtt nyelv önmagában nem vonja maga után a szopási nehezítettséget, a csecsemők nagy része lenőtt nyelv mellett is tökéletesen táplálható. Ha a szoptatási tanácsadó instrukciói ellenére is fennáll a nehezített szoptatás, a frenotómia (vagy más néven frenulotómia), azaz a nyelvfék átvágása a megfelelő kezelés. Az orvos először megfigyeli a babát, hátha csinál magától is olyan mutatványokat, amely megkönnyíti a diagnózist: megpróbálja kinyújtani a nyelvét, ásít, sír. Ha ilyenkor az orvos lekerekített vagy hegyes nyelvecske helyett szív alakút lát, akkor már félig-meddig megalapozottnak tekintheti a diagnózist. Fontos információt ad még a fizikai vizsgálat. Ha csecsemőkorban nem okoz semmiféle problémát, akkor nem érdemes felvágni. A nyelvfék még megnyúlhat idővel.
A lenőtt nyelv hosszú távú hatásai
Ha nem diagnosztizálják babakorban az elváltozást, kisgyermekeknél a hangképzésben, így a beszédfejlődésben is okozhat problémát, emellett nyelési nehézségek léphetnek fel, valamint nehezített lesz a nyelv szájpadlás felé vagy egyik oldalról a másikra történő mozgatása. Nem tudja a nyelve hegyével megérinteni a hátsó fogait és a szájpadlását, nyelve hegyét nem tudja az alsó fogain túlnyújtani, kinyújtani, felfelé nyújtani. Kezeletlenül egyre több problémát okoz a lenőtt nyelv.
A rövid nyelvfék ugyanis lehetetlenné teszi, hogy a baba vagy kisgyerek a nyelvét túlnyújtsa az ajkain, és felemelje a szájpadlásához, vagy megérintse a nyelve hegyével a hátsó fogait. Hogy miért baj ez? A szoptatás és a tiszta beszéd is meglehetősen fontos rész az életünkben, de van még néhány dolog, amire nem gondolnánk: lenőtt nyelvvel nem lehet fagyizni, csókolózni, és fúvós hangszeren játszani.
Felnőttkori tünetek
Ha gyermekkorban is elmarad a diagnózis, felnőttként az érintettek a következőket tapasztalhatják: szájlégzés, különféle beszédzavarok, állkapocsfájdalom és nyitott harapás.
Kezelési lehetőségek
Amennyiben a lenőtt nyelv problémákat okoz, a legjobb, ha korán kezelik, mivel egyes tünetek a kor előrehaladtával súlyosbodhatnak. A kezelés célja, hogy lehetővé tegye a nyelv szabad mozgását. Alapesetben a frenotómiát, azaz a nyelvfék átvágását, hétköznapi kifejezéssel a nyelv felvágását szokták alkalmazni.
Ha viszont szoptatási problémát okoz, vagy a logopédus javasolja a beavatkozást, nem érdemes halogatni. Ugyanis alapesetben csak pár másodperces „műtétről” van szó. A sebészi beavatkozás néhány percet vesz igénybe, nem okoz fájdalmat, illetve maximum néhány csepp vérzést eredményez. A csecsemő a beavatkozás után perceken belül táplálkozhat.
Ez egy mindössze néhány perces, fájdalommentes eljárás, nem jár vérzéssel, és szinte azonnal megoldja a problémát. A baba fejét az asszisztens stabilan megfogja, az orvos érzéstelenítés után pár milliméteres metszést ejt steril ollóval. Általában minimális vérzést tapasztalunk, amely magától megszűnik 2-3 percen belül. A család úgy távozik a rendelőből, hogy már semmilyen vérzés nem áll fenn. A baba a beavatkozás után 20 perccel szopizhat.
Előfordul, hogy a nyelvfék jóval vaskosabb a szokásosnál. Ebben az esetben altatásos műtéttel oldja meg az orvos a problémát, felszívódó varrattal ölti össze a sebzést.