A legtöbb kismama alig várja, hogy végre megérezze a baba mozgását, hisz ettől a pillanattól még kézzelfoghatóbbá válik a Pocaklakó jelenléte. Ez az időszak tele van érzelmekkel, hullámvölgyekkel, kérdésekkel és csodálatos pillanatokkal. Az aprócska magzat különböző fejlődési szakaszokon megy át, amíg az anyaméhben van.
Természetes, hogy tele vagy kérdésekkel a témában, és az is, hogy aggódsz, ha valami szokatlant tapasztalsz, például buborék érzést a hasadban a 36. terhességi héten.
A magzat mozgásának fejlődése a terhesség alatt
Korai mozgások és az első érzékelések
Bár még a kismama semmit sem érez belőle, a magzat a 8-10. hét környékén már elkezd mozogni. Nyújtózik, forgó mozgást végez, fejét, karját, lábát mozgatja. A 12. héten a magzat még csak 80 mm-es, de már akár a hüvelykujját is képes a szájába tenni és szopizni. A 6-7. héten már reflexmozgásokat végeznek, elkezdenek ugyanis fejlődni a végtagok - igaz, ekkor az ujjak még nem válnak szét. Nagyjából 3-4 hét múlva ezek a mozgások már irányítottá válnak és képessé válnak arra, hogy ők maguk irányítsák a mozgásukat a méhben. A fej már látványosan alakul, rohamosan fejlődik az agy, és kialakul a szemük színe és érzékelik azt is, hogy vízben vannak.
Az először várandós kismamák általában a 20. hét környékén érzik, míg a többedszer szülők már a 16. hét környékén megtapasztalják az első magzatmozgásokat. Az sem ritka, hogy a mama számára csak a 24. hét környékén válik egyértelművé. Ezt nagyban befolyásolja a kismama testalkata is, vagyis a túlsúlyos anyukák csak később és kevésbé érzik, hiszen a hasukon levő zsírrétegen nehezebben hatol át a baba érintése. Az első terhességnél először azt gondolhatod, hogy ez bélmozgás vagy "korog" a hasad. Egészen addig, amíg először nem érzel valami egészen ritmikus vagy ismétlődő dolgot, és nem leszel tudatában ennek: Ez az én babám!
Gyakran finom kis belső érintés, felszálló buborékszerű érzés formájában jelentkezik. A kismamák gyakran hasonlítják az első magzatmozgásokat a pillangó szárnyának az érintéséhez is. Néhány nő az első magzatmozgásokat enyhe csiklandozásként, „halacskaként” vagy „pillangóként” írja le a hasban. Ezek az érzések általában a terhesség 18. és 22. hete körül jelennek meg.
A magzatmozgások intenzitásának növekedése
Ahogy egyre koordináltabbá válik az izomműködése, egyre többet és gyorsabban mozog. A 4 hónapos baba az ébrenlét idején igazi kis ficánka, aki gyakran bokszol, rugdos, forgolódik. Ebben az időszakban még bőven van rá lehetősége, hiszen hatalmas mozgástere van. Gyakran szájába veszi az ujját, lábujját, vagy a keze ügyébe kerülő köldökzsinórt.
A vékonyabb anyukáknál már a 22. hét környékén megérezheti az apuka is a baba mozgását, ha óvatosan a kismama hasára teszi a kezét. Húsosabb várandósoknál ez a 24-26. hét körülre tehető. Ahogy halad előre a terhesség és a pici egyre erősebb lesz, erősödnek az izmai, a rúgások és mozgások is egyre erőteljesebbé válnak. Itt már nyugodtan hívd oda többször az apukát is, mert nagyon jók az esélyek arra, hogy most már végre ő is részese legyen ennek a csodás élménynek.
A 30-32. hét között a Pocaklakók a legaktívabbak. Általában ilyenkor fordulnak meg. Az erőteljesebb rúgások akár fájdalmasak is lehetnek a kismamák számára. Ám nemcsak a láb mozgásával okozhat kellemetlenségeket. A megfordulás után a baba feje ráfekszik a medencebemenetre, amit forgolódás közben gyakran megnyom.
A 36. hét és a buborék érzés
A 36. héten a baba feje leszáll és rögzül a medencében. Így több hely marad a törzs és a végtagok növekedésére. Ekkor ugyan a tüdő megkönnyebbül, de a húgyhólyagra még nagyobb terhelés jut.
Néha csak enyhe csiklandozás, máskor hirtelen rángás vagy olyan érzés, mintha valami mozogna a hasban. Különös mozgások a hasban viszonylag gyakori jelenség, de ritkán beszélnek róla nyíltan. A has területén fellépő különös érzések és mozgások többségének teljesen természetes magyarázata van. Az egyik leggyakoribb okozó a bél perisztaltika, ami a tápcsatorna falában lévő izomzat természetes mozgása. Más szavakkal - a beleink egyszerűen próbálják továbbítani az ételt, és néha ezt jobban érzékeljük, mint szeretnénk.
Néha viszont egyáltalán nem a belek a felelősek. Lehet, hogy csak izomrángásokról van szó, amelyek hasonlóak a görcsökhöz vagy tikkekhez. Ezeknek számos oka lehet - a stressztől kezdve a test számára fontos ásványi anyagok hiányáig. Nem szabad megfeledkeznünk a hormonokról sem, amelyek óriási szerepet játszanak abban, hogyan érezzük magunkat - még a test belsejében is. A hormonális ingadozásokkal összefüggő emésztési változások jellemzőek például menstruáció vagy terhesség alatt.
A terhesség utolsó heteiben a megnövekedett méh a gyomrot az eredeti helyéről elmozdítja és ezáltal a visszaáramlást fokozza. Amikor az alsó bordákra kifejezett súly nehezedik, a gyomorégés kifejezetten kellemetlen lehet. Az alsó testfélből és a hasüregből érkező vénák egy véna cava nevű gyűjtőérbe ömlenek, mely a szívbe vezeti az elhasznált vért. Ez az ér az anya gerincoszlopának jobb oldalán fut felfelé. Amikor a várandós nő (többnyire a harmadik trimeszterben) a hátán fekszik és a méh súlya ránehezedik a véna cavara, abban a keringés lassul. Az anya először légszomjat, szédülést, rosszullétet érezhet, és amennyiben nem történik testhelyzet változtatás (legjobb ilyenkor az anyának a bal oldalára fordulni, így a megnövekedett méh súlya lekerül a vénáról), akár el is ájulhat.
Terhesség 26. hete ∣ Terhesség hétről hétre
A magzatmozgások jelentősége és megfigyelése
Miről árulkodnak a mozdulatok?
A magzatmozgások ismerete révén az anya egyre inkább megismeri a születendő gyermek méhen belüli állapotát, a baba biológiai óráját. A mozgások nemcsak az alvást vagy ébrenlétet jelzik, hanem a magzat reakcióit az anyai stresszhelyzetekre, amelyeket már a méhen belül észlel, ezáltal a magzati-anyai egység a biológiai történéseken túl már pszichés vonásokkal is gazdagodhat. Érdekes észlelés a kismama számára a magzat csuklása - ekkor ritmikusan ismétlődő mozgást érezhet a várandós nő néhány percig. A jelenség teljesen normális, egyáltalán nincs semmilyen kórjelző értéke, ezért nem kell kétségbe esnie miatta.
Mennyit mozog az egészséges magzat?
A magzat biológiai órájának megfelelően az ébrenléti időszakban a magzatmozgások száma jelentősen eltér, több az alvási periódusok során észleltekhez képest. Ezt az édesanya a hetek során megismeri, kitapasztalja és már ő maga jelzi környezetének, ha változást érez. Akkor kell aggódnunk, ha nem érezzük a mozgást. Fontos, hogy a 24. terhességi hét után minden nap érezzük a baba mozgását. A baba mozgása a pocakban fontos jele annak, hogy jól van és megfelelően fejlődik.
Szükséges a magzatmozgások számlálása?
Nincs tudományos bizonyíték arra vonatkozóan, hogy pontosan mennyi mozgásészlelés számít normálisnak. Éppen ezért nem minden orvos javasolja a kismamáknak, hogy vezessenek naplót a magzati mozgásokról. Ennek ellenére természetesen hátránya nincs, inkább előnye annak, ha ezt mégis megteszi a várandós nő, hiszen ezáltal jobban megismerhető a fejlődő magzat napi ritmusa, a külső tényezőkre (pl. bizonyos ízekre vagy ételekre, simogatásra, hangokra) adott reakciója. A magzatmozgásokat nyugodt, kényelmes, lehetőleg fekvő helyzetben érdemes megfigyelni.
Mit tegyek, ha nem mozog a magzat?
Először is, ne essen rögtön kétségbe! A magzat aktivitására számos tényező lehet hatással (pl. extrém időjárás, hőség, fronthatások), emellett azt is fontos tudni, hogy nincs két egyforma magzat, vagyis megeshet, hogy az Ön babája az átlagosnál kevesebbet mozog. A 3. trimeszterben a magzat növekedésével a méhen belüli hely is egyre kevesebb, így a csökkenő mozgások száma egyszerűen arra is utalhat, hogy kevesebb helye van.
Jelzésértékű lehet, ha drasztikus változást tapasztal a magzatmozgások gyakoriságában. Amennyiben a nap folyamán jóval ritkábban érezte a kicsi mozgását, vagy nyugalomban sem észlelt legalább 10 mozgást az elmúlt néhány órában, érdemes felkeresni a kezelőorvosát. Nagyon fontos, amennyiben az anya a terhességi hetek során bármilyen szokatlan, vagy általa rendellenesnek ítélt tünetet észlel, azonnal és inkább kétszer feleslegesen, mint egyszer későn forduljon szakemberhez a saját és magzata érdekében - és ez természetesen nem csak a magzatmozgásokra vonatkozik.
Egyéb kísérő tünetek a terhesség alatt
A várandósság kísérő tünetei a várandósság felismerésében segítenek (a korai időszak „gyanújelei”), védik a megfogant babát és az anya másállapotra való odafigyelését segítik. Legtöbbjük teljesen ártalmatlan tünet, vannak, amelyek kellemetlenséget okozhatnak, de lehetnek olyanok is, amelyek megnehezítik a várandós nő napjait. Egy részük átmeneti ideig áll fenn (pl. reggeli émelygés, hányinger) és néhányuk a kialakulás után végigkíséri a várandósságot, esetleg továbbra is fennmaradnak (pl. visszér). Egyszerűbb esetekben bizonyos kísérő jelenségek nem igényelnek kezelést, más esetekben a kellemetlen tüneteket csökkenteni lehet gyógyszermentes módon. Vannak olyanok is azonban, melyek bevezetői vagy figyelemfelkeltői lehetnek komolyabb problémának (pl. fejfájás + fokozott vízvisszatartás).
Emésztési zavarok és hormonális változások
- Hányinger és hányás: A hányinger, hányás a leggyakoribb a reggeli órákban, de a nap folyamán bármikor előfordulhat, sőt egész nap is tarthat. Éjszaka ritka, bár ha a kismama felkel, ekkor is lehet hányingere. Többnyire az első három hónapban fordul elő (első trimeszter, 12-14.hét), van akinek félidőig, ritka esetekben a várandósság végéig fennáll.
- Gyomorégés: A várandósság alatt termelődő sárgatesthormon (progeszteron) a nyelőcső és a gyomor közötti körkörös záróizmot (cardia) ellazítja és ezáltal az amúgy is csökkent motilitású gyomor savas tartalma a nyelőcső alsó részébe bekerül. Az égető érzés a mellkas alsó-középső részén lép fel, közvetlenül a szegycsont alatt és gyakran kevés savanyú folyadék felböfögésével társul.
- Fokozott nyálképződés (Ptyalismus): Ritkán a várandósság „bejelentő” tünete. Ilyenkor a szövetek lazábbá válnak, vérbőségük növekszik, a nyál és más váladékok termelődése is fokozódik.
- Székrekedés és aranyér: A sárgatesthormon hatására a bélrendszer is elernyed és a béltartalom továbbítása lelassul. Ha a széklet hosszabb ideig tartózkodik a bélrendszer aló részében, a vízvisszaszívás következtében keményebbé válhat, kialakul a székrekedés. Az aranyér kialakulásában a hormonális hatásokon kívül (sárgatesthormon), családi halmozódás, örökletes tényezők, kötőszöveti gyengeségre való hajlam, álló foglalkozás, többedik várandósság és a növekvő magzat is szerepet játszik.
Vérkeringési és mozgásszervi panaszok
- Visszér: A vénák feladata, hogy a szívbe visszaszállítsák a vért. Ha a vénák kitágulnak, a visszaáramló vér tartós nyomást gyakorol a véna falára, az egy idő után hosszabb, kanyargósabb, vastagabb lesz, a billentyűk működése elégtelenné válik, kialakul a visszeresség.
- Lábpanaszok és trombózis: Sok leendő anyukánál jelentkeznek lábpanaszok. Az erek az átlagosnál mintegy húsz százalékkal több vért szállítanak a méhlepény és a baba optimális vérellátása érdekében. A vénás megbetegedések, azon túlmenően, hogy nem nyújtanak túl szép látványt, rendkívül veszélyesek is. A várandós nő a terhesség alatt ötször nagyobb eséllyel számolhat trombózissal, mint aki nem terhes.
- Lábikragörcs: A várandósság alatt a legjellemezőbb a lábikragörcs. Főleg a harmadik trimeszterben jelennek meg és sokszor az éjszakai nyugalmában zavarják meg a várandós nőt, aki kemény csomót tapint a görcs helyén, és éles fájdalmat érezhet. Oka lehet a vér kalcium és/vagy magnézium szintjének csökkenése, az alsó végtag keringésének romlása.
Egyéb kellemetlenségek
- Hüvelyi folyás: A várandósság egész ideje alatt előfordul, ami a hüvely és a méhnyak fokozott vérellátásának a következménye. A hüvelynyálkahártya megvastagszik, a méhnyakban lévő mirigyek is több váladékot termelnek. A várandósság miatti hormonális változás következtében a hüvelyi környezet lúgosabb lesz.
- Fáradtság és gyengeség: A fáradtság, gyengeség és bágyadtság a korai időszak élettani tünete. Így érzékelik a nők, hogy a szervezetben történő változásokhoz sok energiára van szükségük.
- Légzési nehézségek: A várandósság vége felé a megnövekedett méh a hasűri szerveket és a rekeszizmot felfelé - a bordák alá - tolja és a légző-munkában szerepet játszó rekeszt gátolja a mozgásban. Ez nehezített légzéshez és időnként légszomjhoz vezet.
- Ájulás: Koraterhességben elsősorban hormonális hatásra, valamint a vegetatív idegrendszer átállása miatt fordulhat elő. A várandósság későbbi időszakában a növekvő méh több vért igényel. Amikor a vérnyomás csökken és elér egy bizonyos értéket, akkor az agy vérellátása csökken.
- Derékfájás: A sárgatest hormon a szervezet más részeihez hasonlóan az izületekben, ínakban és szalagokban is fellazulást okoz. Ez a medence-övet összetartó izületekben és a gerincoszlopot összetartó szalagokban is megjelenik.
- Haskörfogat növekedése és köldökkihelyeződés: A méh növekedésével a hasfal kezd előre domborodni. Ez általában a 16-20. hét körül kezd megjelenni, ilyenkor kezd a hasfali izomzat megnyúlni. A haskörfogat növekszik, és a várandósság végén elérheti a 100 cm-t.
- Fejfájás: A várandósság alatt -csakúgy, mint anélkül- bármikor előfordulhat. Koraterhességben gyakran társul hányingerhez.
- Pigmentáció: Várandósság alatt a festéklerakódás, pigmentáció fokozódik. Ez a bőrben lévő festékképződésért felelős sejteknek (melanocyták) a fokozott működése miatt történik.
- Terhességi csíkok: A bőr feszülése, a gyors és nagyfokú hízás, az egyénre jellemző kötőszöveti gyengeség esetén a bőr „megrepedezik” és kialakulnak a terhességi csíkok. Típusosan a hasfal két oldalán, a csípőn, a farpofákon, a combokon és a melleken a leggyakoribb a megjelenésük.
Megelőzés és enyhítés
Az egészségügyi kockázatok miatt és a panaszok elkerülése érdekében ajánlott, hogy a várandós nő mindezt megpróbálja megelőzni. A közmondás szerint jobb félni, mint megijedni.
Életmódbeli tanácsok
- Lábak felpolcolása: Tanácsos a lábakat olyan gyakran felpolcolni, amilyen gyakran csak lehet, ezzel ugyanis biztosan jót teszünk a lábunknak.
- Kiegyensúlyozott étkezés: Érdemes odafigyelni az étkezésre is. Kiegyensúlyozott étkezéssel erősítjük immunrendszerünket, és energiát biztosítunk a szervezet számára. Fontos megfigyelni, hogyan reagál a test az egyes ételekre. Néha az is lehet, hogy ételintolerancia áll a háttérben, például laktózra vagy gluténra. Próbáljon meg egy egyszerű étkezési naplót vezetni.
- Rendszeres mozgás: Akár könnyű sportolással is segíthetünk érproblémáinkon. Mértékletes, rendszeres mozgás például a séta, a nordic walking vagy a torna, mely edzi és erősíti a lábat, különösen a vádli izomzatát. A fokozott vérkeringés jó hatással van a gyengülő kötőszövetekre is.
- Úszás és vízi torna: Az úszás jótétemény az egész szervezetnek, mivel a vízben testünket könnyebbnek érezzük. A vízi torna pedig csodákat művel!
- Hideg zuhany: Otthon is kényeztethetjük lábunkat egy hűsítő fürdővel. A vízsugárral a láb külső oldalán a bokánál kezdve haladjunk a térdig felfelé, majd onnan a belső oldalon lefelé. Rendkívül frissítően hat és a vérkeringést is fokozza.
- Stresszkezelés: A stressz sok egészségügyi probléma csendes okozója, és az emésztőrendszer nagyon érzékenyen reagál rá. Érdemes beiktatni a napi rutinba az idegrendszer megnyugtatására szolgáló technikákat - relaxáció, meditáció, lassú séták a természetben vagy aromaterápia.
Speciális gyakorlatok és segédeszközök
Értorna az egészségért
Az érmegbetegedés megelőzhető, ezek a gyakorlatok pedig nem igényelnek sok időt, mégis igen hatásosak:
- „Ideje takarítani…” Emeljük fel mezítláb a földön heverő tárgyakat. Például papírzsebkendőt, papírdarabot, vagy zoknit, majd rakjuk le.
- „Masszázs sünilabdával” Gurítsuk a labdát ide-oda a földön mezítláb. Ezt tehetjük mind ülő, mind álló helyzetben.
- „Lábkörzés” Feküdjünk hanyatt a szőnyegen, majd behajlított könyökkel támasszuk meg a felsőtestünket. Egyik lábat kicsit felemelve körözzünk lábfejünkkel egyik, majd a másik irányba. Cseréljük meg a lábainkat és ismételjük meg a gyakorlatot. Lazító hatással van a bokára.
- „Hajlít és nyújt” Fekve vagy ülve amennyire csak bírjuk, behajlítjuk, majd kinyújtjuk lábfejünket. Felváltva végezzük mindkét lábbal.
- „Lábfejhinta” Talpunkat párhuzamosan a padlóra tesszük. Sarkunkat jó magasra emeljük, eközben a lábujjak a padlón maradnak. Majd lehelyezzük sarkunkat és közben hintázó mozdulattal emeljük meg a lábujja-inkat.
Lábmasszázs
Megkérhetjük partnerünket is, hogy masszírozza meg elnehezült lábainkat. Erre legjobb, ha frissítő, mentolos gélt vagy lábkrémet használunk. Pl. jó a vörösgesztenye kivonata, mely egyszerre hűsít és frissít.
Gyógyharisnya
Amennyiben a családban már előfordult visszér, ajánlatos kompressziós zoknit, vagy inkább kompressziós harisnyanadrágot hordani. A harisnyanadrág a megnyúlt hasizmokat is tehermentesíti. Nyári időszakban megelőzheti a hőhullámokat, ha időnként vízzel locsolja a harisnyát.