A 3 hónapos csecsemő hallásvizsgálata és fejlődésének mérföldkövei

Az újszülött érkezésével egy elképesztő kaland veszi kezdetét, tele izgalmakkal és új felfedezésekkel. A szülők számára a gyermek fejlődésének apró mérföldkövei jelentik az élet legfontosabb és legmeghatározóbb pillanatait. Különösen az első hónapokban történnek új dolgok napról napra, ahogy a baba egyre többet kommunikál, nevet, kacag, rácsodálkozik a világra és felismeri a körülötte élőket. Ebben az időszakban kulcsfontosságú a csecsemő érzékszerveinek, különösen a hallásának ellenőrzése, hiszen a hallás az egyik legfontosabb érzékszervünk, amelyen keresztül alapvető információkat szerzünk a külvilágból.

A hallás fejlődése a méhben és születés után

A babák már magzati korban is hallják a hangokat. A születésük előtti utolsó hetekben különös figyelmet fordítanak a külvilágból érkező hangokra, különösen a magas tónusúakra és az ismerős dallamokra, például az édesanyjuk hangjára. A magzat külső füle még fejlődésben van, de a belső fül már a 12. hétre kifejlődik, így a babák már nagyjából a 16. héttől hallják a kintről érkező zajokat. A méhben a hangokat nagyjából fele olyan hangosan hallják, mint mi. Reagálnak ezekre a hangokra: felgyorsul vagy lelassul a szívverésük a hang tempójától és hangerejétől függően. Erős vagy gyors hangokra a szívverés gyorsul, míg lágy és lassú hangokra lassul.

A baba születése után is emlékszik a méhben hallott hangokra, és erősen reagál, ha azokat később lejátsszák neki. Az első hetekben az újszülöttek hallása még fejletlen, tompa hangokra nem minden esetben reagálnak, mivel a fülükben lévő maradék magzatvíz füldugóként szolgál. Erős, éles hanghatásokra azonban már ekkor is összerezzennek. Az idő előrehaladtával egyre pontosabban érzékelik a hangokat, képesek különbséget tenni a saját és más babák sírása között, és keresik a hangforrást.

A születés utáni harmadik hónap körül az agy azon része, amely a hallásért, a beszédért és a szaglásért felelős, egyre aktívabb és befogadóbb lesz. Ekkor már a baba odafordul, amikor beszélnek hozzá, és igyekszik válaszolni a hallottakra. Öt hónapos korára már képes felismerni a hangok forrását, és érdeklődéssel fordul a hangok irányába, felfigyel a nevére is.

Csecsemő hallásvizsgálat: miért fontos és milyen módszerek vannak?

A halláskárosodásra még azelőtt fényt kell deríteni, mielőtt bármilyen tünetet okozna. Különösen csecsemő- és kisgyermekkorban az objektív hallásvizsgálati módszerek javasoltak elsősorban. Fontos, hogy a születéskori hallásszűrés és a 3 éves korban történő státusz felmérésen kívül is javasolt a gyermek hallásvizsgálata, ha felmerül a halláscsökkenés lehetősége.

Jelek, amelyek halláscsökkenésre utalhatnak:

• Megkésett beszédfejlődés
• A gyermek visszakérdezget
• Feltűnik, hogy kevésbé hall, mint korábban
• Nem reagál hangos zajokra
• Nem ad ki hangot, soha nem sír
• A már megindult gőgicsélés egyre ritkábbá válik, vagy elmarad

A gyermekkori halláscsökkenés - legyen az hallóideg károsodás vagy vezetéses halláscsökkenés - eredményes korai kimutatásához és ellátásához elengedhetetlen a kivizsgálási módszerek átgondolt összehangolása és kiértékelése.

A leggyakoribb objektív hallásvizsgálati módszerek:

1. OAE teszt - Otoakusztikus emissziós teszt: A vizsgálat során egy hangszórót és mikrofont tartalmazó készüléket helyeznek a baba fülébe. A készülék apró méretű és halk, kattanó hangokat bocsát ki. A belső fülből érkező válaszreakciókat méri. Gazdag Gábortól megtudtuk, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fülbe jutó és visszaverődő hanghullámokat lehet a készülékkel mérni, így objektív eredményt kapunk arról, hogy a hallás folyamata rendben lezajlik-e a gyermeknél. Az TOAE-s hallásszűrés bármely életkorban elvégezhető, éber gyermeken is, gyors eredményt ad, és a legkönnyebben tolerálható, kivitelezhető objektív vizsgálati módszer. Ideális körülmények között egy fülön 1 percen belül zajlik le.
2. BERA - Újszülött és csecsemő hallásvizsgálat: Ez a vizsgálat a hallórendszer belső, idegi struktúráinak működését térképezi fel. A hallás épségét vagy csökkenését tudja mérni. A vizsgálat során a baba fülére egy speciális elektródás fejhallgató kerül, mely a hangokra adott agyi reakciót méri. Az első szűrést BERA készülékkel javasolt elvégezni, a csecsemő 0-4 hónapos kora között. A BERA vizsgálaton célszerű maximum 6 hónapos korig átesni. Az első, teljeskörű hallásszűrést BERA készülékkel lehetőség szerint a kisbaba 4 hetes kora előtt kell elvégezni! A BERA vizsgálat körülbelül 20 percet vesz igénybe.

Mindkét vizsgálat nagy előnye, hogy nem jár fájdalommal, és a szülő jelenlétében, nyugodt körülmények között gyorsan elvégezhetőek. Ideális esetben alvó csecsemőn vagy nyugodt gyermeken történik a mérés. A vizsgálatokat szakasszisztens végzi, és mindkét fülön mért eredményről nyomtatott leletet ad.

A halláscsökkenést okozó tényezők lehetnek:

• Veleszületett halláskárosodást okozó méhen belüli infekciók (pl. TORCH komplex - Toxoplasmosis, egyéb, Rubeola, Cytomegalovírus, Herpes simplex vírus)
• Hallóideg károsodással járó postnatalis infekciók (pl. meningitis)
• Koraszülöttség vagy oxigénhiányos állapotban születés
• Öröklött hajlam

A problémák korai felismerése alapvető fontossággal bír a baba további fejlődése szempontjából. Szakemberek szerint, ha a babának hallókészülékre van szüksége, és már hat hónapos kora előtt felfedezik a problémát, a beszéd és a nyelvi fejlődés jelentősen javítható.

A 3 hónapos baba fejlődésének egyéb mérföldkövei

A baba 3 hónapos korában jelentős fizikai, mozgásbeli és érzelmi-értelmi változásokon megy keresztül, melyek közül kiemelkedően fontos a súly- és testhossz növekedés. Egy egészséges csecsemő általában elérheti 3 hónapos korra a születési súlyának dupláját is. A testhossz is szépen alakul, ilyenkor általában 60-62 centiméter körül alakulnak a számok, ráadásul a csontok és az izomzatok is folyamatosan fejlődnek, ami azt jelenti, hogy a baba egyre erősebbé válik.

Fizikai és mozgásfejlődés

A 3 hónapos baba mozgásfejlődése lenyűgöző ütemben halad előre. Ebben az időszakban a mozgáskoordináció és a motoros készségek fejlődése nagyon látványos. A baba kezei már nincsenek folyamatosan szorosan ökölbe zárva, a hüvelykujja nem simul állandóan a tenyerébe. Maga is nyújtja ujjait, és mi is könnyedén ki tudjuk nyitni a kezét például fürdetéskor. A körülötte lévő puha dolgokat tapogatja, markolássza, mint például a feje alatt lévő pelust, a ruhát, takarót, szerettei bőrét és haját, vagy a mellette lévő tárgyat.

• Tudatosabb mozgások: Már magabiztosabban ragadja meg a tárgyakat és tudatosabban, megfontoltabban mozog. A kalimpáló mozdulatok jellemzően akkor jelentkeznek, amikor valami miatt izgatottá válik. Ezeket az eseményeket rendszerint hangadással kíséri.
• Hasra fordulás és fejemelés: Érdemes továbbra is egyre több időre hasra fordítani a babát, hogy erősödhessenek a törzs izmai. Mostanra már képes hosszabb időre is megtartani a fejét, mikor hason fekszik. Hason fekve emeli a fejét és néhány percig tartani is tudja.
• Szem-kéz koordináció: A baba kézmozdulatai egyre pontosabbá válnak, finomodik a mozdulatok kivitelezése, egyre hatékonyabban tudják kezelni a körülöttük lévő tárgyakat. 3 hónapos korban az, hogy hozzá akarnak érni tudatosan a tárgyakhoz, abszolút a szem-kéz koordináció javulásának a jele.
• Objektumok manipulálása: Három hónapos korában a csecsemő háton fekve a kezeit maga előtt összekulcsolja, ökleit a szájába gyömöszöli, ezért az ököl rágását, vagy az ujjszopást nem csak éhségjelnek tekinthetjük.

Érzelmi és értelmi fejlődés

A gyermek agya ebben az időszakban hihetetlen fejlődésnek indul, melynek jeleit a szülők is láthatják. Ahogy kísérletezik a hangokkal, sikongat és gurgulázik, odafigyel a mozgásra és felfedezi a körülötte levő világot.

• Mosolygás: Általában a második hónap végére, a harmadik hónap elejére már tudatosan mosolyognak a babák. Ezek pedig az érzelmi kifejeződés kezdetei, amit a szülők nagyon-nagyon várnak.
• Interakció a környezettel: Egyre többet reagálnak a környezetükre, ismerőssé válnak számukra azok, akik folyamatosan körbeveszik őket. Az interakció a környezettel egyre fontosabbá válik, a kíváncsiságuk pedig soha nem tud lankadni.
• Hangadás és gőgicsélés: Kezeit, a körülötte lévő tárgyakat és személyeket hosszan nézegeti, közben különböző hangokat ad, játszik a hangjával. Gőgicsélése először főként magánhangzókat tartalmaz (például: oá-, ei-szerű hangok). A gőgicsélő játékban a szülők is részt tudnak venni, ha ismétléssel, a baba fölé hajolva megerősítik a hangadását. A baba utánzó képessége egyre pontosabbá válik, és folyamatosan megjelennek az ajakkal képzett mássalhangzók: p, b, m. A fejlődési szakasz vége felé nagy változás történik a hangadásban: a gőgicsélést felváltja a gagyogás.

Látásfejlődés

Bár az újszülöttek nem jó látással születnek, hanem látási potenciállal, amely a szem és az agy fejlődésével javul. A csecsemő látórendszere az élet első néhány hónapjában kezd fejlődni. Életének első két hónapjában a baba szemei nem megfelelően koordináltak, ami általában normális. Körülbelül 3 hónapos korukban elkezdhetik a szemükkel követni a dolgokat. A szemek egyre élesebben fókuszálnak, jobban követik a mozgó tárgyakat. Bár a csecsemők színlátása nem olyan érzékeny, mint a felnőtteké, általában úgy véljük, hogy a csecsemők 5 hónapos korukra már jó színlátással rendelkeznek.

Alvás és táplálkozás

A 3 hónapos kor egy nagyon fontos időszak a baba alvásának és táplálkozásának terén is. Ekkor abszolút jellemző, hogy a babák jól alszanak, hosszabbak az alvási ciklusaik, ami a kezdeti sokk után könnyebbséget jelenthet a szülőknek. Nagyon fontos, hogy igyekezzünk kialakítani egy fix rutint, legyen meg mindennek a sorrendje és ahhoz minden esetben tartsuk magunkat. Az anyatej vagy tápszer továbbra is létfontosságú a baba életében. A 3 hónapos növekedési ugrás könnyen érinthet minket is, így ilyenkor a legkevésbé se lepődjünk meg, ha folyamatosan éhes lesz a csemeténk és állandóan enni akar. Teljesen természetes, nyugodtan tegyünk eleget az igényének, mert a fejlődése szempontjából elengedhetetlen ez az időszak is!

Játékok és fejlesztés 3 hónapos korban

Egy 3 hónapos babának olyan játékokat kell kiválasztani, ami segíti az érzékszervi fejlődést és a motoros készségeket is előtérbe helyezi. Igazából sokat nem is kell tudniuk még: keltsék fel a figyelmet, szuper, ha van rajtuk valami birizgálni való, ha csörög rajtuk valami, vagy ha bizonyos részeik mozgathatóak. A csörgő zörgő játékok azért fontosak, mert segítik a babák hallását és hangfelismerési képességeiket is fejlesztik. Mivel a látásuk is egyre fejlettebb, variáljunk nekik a kontrasztos babakönyveket is! Ezek alapvetően fekete-fehérek, de vannak már olyanok is, melyek egyre több színt vezetnek be fokozatosan. A mesélés és mondókázás kulcsfontosságú már ebben a korban is. Attól, hogy nem értik még, nekik is nagyon jó, ha hallják tőlünk a rövid meséket. Hasznos és fontos dolog a meseolvasás is, amelyet jól artikulálva, megfelelő hanglejtéssel kell tenni, hiszen ez segíthet a gyermek számára abban is, hogy könnyebben és szépen tanuljon meg beszélni.

Mikor forduljunk szakemberhez?

A gyermek fejlődése szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy minél korábbi életkorban elkezdődjön a fejlesztése, ezért ha szülőként felmerül Önökben a probléma gyanúja, akkor mindenképpen forduljanak szakemberhez. Az első életévekben elsősorban az egészségügy (védőnő, házi gyermekorvos) feladatai közé tartozik a fejlődés nyomon követése és a megkésetten, vagy eltérően fejlődő gyermekek minél korábbi felismerése.

A következő tünetek esetén érdemes szakemberhez fordulni:

• Ferde a testtartása (ún. "kifli" tartás)
• Teljesen elhárítja, hogy hasra fektetve tegyék le
• Hason fekve nehezen és alig emeli a fejét, és csak néhány percig tartja meg (3-4 hónaposan)
• Hasra fektetve még nem támaszkodik az alkarjára (4 hónaposan), nyújtott karral a tenyerére (6 hónaposan)
• Egyik oldali végtagjait kevésbé mozgatja
• Kezei szoros ököltartásban vannak
• Nem nyúl a látott tárgyakért, játékokért
• Könnyű tárgyakat (pl. csörgőt) hosszabban nem képes megtartani, vagy játszani vele (megnézni, forgatni, szájba venni, rázogatni)
• Kezeit nem viszi a szájához
• Nem fordul az oldalára (4-5 hónaposan), hasról hátra, hátról hasra (6 hónaposan)
• Hangos zajokra nem reagál
• Nem ad ki hangot, soha nem sír
• A már megindult gőgicsélés egyre ritkábbá válik, vagy elmarad
• A mozgó tárgyakat nem követi a szemével
• Nem mosolyog vissza Önökre
• Túl lassan eszik, egyáltalán nem szopik, vagy túl sokat bukik
• Túlságosan nyugtalan, vagy épp ellenkezőleg nagyon nyugodt, aluszékony

Mivel az előzőekben felsorolt tüneteknek lehetnek szervi okai, ezért első lépésben a védőnőt és/vagy a házi gyermekorvost keressék fel, aki szükség szerint különböző szakrendelésekre küldheti a gyermeket. Amennyiben a kivizsgálás semmilyen szervi okot nem igazolt, akkor a pedagógiai szakszolgálathoz, vagy a korai fejlesztő centrumhoz fordulhatnak, ahol a gyógypedagógusból, mozgásfejlesztő szakemberből (gyógytornász, szomatopedagógus, konduktor) és pszichológusból álló szakmai team tud segítséget nyújtani a gyermek további fejlődésének érdekében. Fontos továbbá, hogy ha bármilyen problémájuk adódik, bizalommal forduljanak a gyermeküket kezelő szakemberek felé, hiszen csak akkor tudnak Önöknek segíteni, esetleg más szakembertől további segítséget kérni.

tags: #3 #honapos #ful #vizsgalata