A fiú csecsemők és gyermekek intim zónájának ápolása sok szülőt aggodalommal tölt el, különösen az első gyermekük esetében. Felmerülhet a kérdés, hogy vajon jól végzik-e a tisztítást, időben felismernek-e esetleges rendellenességeket. Ezek az aggodalmak érthetőek, hiszen rengeteg téves és elavult információ kering, és az orvostudomány fejlődésével sok korábbi tanács is megváltozott.
A leggyakrabban előforduló problémákat, mint a fitymaszűkület és a rejtettheréjűség, általában már a születés utáni első orvosi vizsgálat kiszűri, és a szülők bízhatnak a gyermekorvos rendszeres ellenőrző vizsgálatában is. Bár a túlzott aggodalmaskodás nem szerencsés, természetes, hogy a szülő a napi gondozás során felfigyelhet olyan gondokra, ami nem feltétlenül tapasztalható meg az orvosi vizsgálat során.
A fitymaszűkület és a sejtes letapadás
A fitymaszűkület nem ritka dolog, a csecsemők mintegy felét érinti. Ilyenkor a hímvessző végét borító bőr, a fityma nem húzható a makk mögé. Ez még nem minden esetben kóros elváltozás, meg kell különböztetni az úgynevezett természetes letapadástól (agglutináció), mely magától oldódó jelenség. A fitymaszűkület lehet veleszületett rendellenesség, de lehet szerzett is, mely az élet bármely szakaszában kialakulhat például ismétlődő gyulladások, sérülések, vagy bőrgyógyászati betegségek talaján kialakult hegek miatt.
A szülők körében nagy vitát vált ki, hogy kell-e a fitymát mozgatni, húzogatni, segítenek vagy éppen ártanak-e ezzel. Csecsemőkorban, vagyis egy éves korig, ha egyéb panasz (láz, vizelési nehézség, folyamatos gyulladás) nincs a gyereknek, akkor nem szükséges a szűk fitymával azonnal orvoshoz rohanni. A legfontosabb, hogy ne erőltessük a fityma fájdalmas hátrahúzását, ne feszegessük, különösen panaszmentes, 3 évnél fiatalabb gyermek esetében, mert ez maradandó sérüléshez, később elkerülhetetlen műtéthez is vezethet.
A fityma (előbőr) a hímvessző végén található bőrredő, ami a makkot és a húgycső nyílását védi. Az élettani csecsemőkori fitymaszűkület minden fiúcsecsemőnél előfordul. Élettani fitymaszűkület esetén a legfontosabb szabály, hogy ne nyúljunk a kisfiunk fitymájához, a jelenség egy állapot, mely nem igényel teendőt! A fityma makktól történő elválása már a magzati kor végén elkezdődik, ám a folyamat sokszor még kisgyermekkorban sem fejeződik be. Szintén normális élettani állapot tehát, hogy a fityma egy finom hártyával rátapadt a makkra − gyakori, hogy a fitymán lévő nyílás alig látható −, és arról fokozatosan, az életkor előrehaladtával magától leválik.
A smegma (ejtsd: szmegma) leváló hámsejtekből és mirigyek által termelt váladékból álló sárga, fájdalmat nem okozó, nem bűzös élettani váladék, mely a makk és fityma között képződik. Amíg a fityma a makkhoz van tapadva, addig a smegma sem tud kiürülni. Több európai országban 7 vagy akár 14 éves korig is normálisnak tartják a kisfokú szűkületet és a sejtes letapadást, és a folyamat megoldását teljesen a „természetre” hagyják. Magyarországon azonban 2-3 éves kortól már javasoljuk az óvatos fitymatornát és körömvirág kenőcsös kezelését.
A fitymatorna a fityma óvatos, finom átmozgatását, hátra-és visszahúzását jelenti, ami elősegíti elválást a makktól. A tornát 1-3 hónapon át, naponta akár többször is ajánlott végezni (pelenkázáskor és fürdetéskor). Az esti fürdéskor végzett fitymatorna előnye, hogy a meleg víz hatására a szövetek felpuhulnak, így a fityma könnyebben hátratolható. Nagyon fontos, hogy a fityma mozgatását csak addig a pontig végezzük, amíg a letapadás engedi (elképzelhető, hogy csak pár mm-t fog jelenteni), itt tartsuk meg egy kis időre (fél-egy perc).
Ha a fityma szűkülete akutan akadályozza a vizelést (fájdalmas, ballonszerűen feltágul), keressük fel az illetékes sebészeti ügyeletet! Ha a fitymaszűkület nem oldódik 5 éves korra, érdemes szakembert (háziorvos, gyermekgyógyász, urológus, gyermeksebész) felkeresni, aki tanáccsal ellátva helyileg alkalmazható szteroidos kenőcsöt (betametazon, triamcinolon, flutikazon) ír fel. A krémet kívülről kell vékonyan az előbőrbe masszírozni.
A fitymaszűkület megoldásának leghatékonyabb módja a heges, szűkült bőr teljes eltávolítása, avagy a radikális cirkumcízió, más néven körülmetélés. Ez az orvosi indikáció alapján végzett beavatkozás férfi betegeknél gond nélkül kivitelezhető helyi érzéstelenítésben. A gyermekek esetében egy nagyon gyenge narkózis ajánlott, mivel a beavatkozás lelkileg is megterhelő lehet számukra, illetve a műtétet teljes nyugalomban kell végezni a sikeres kozmetikai eredmény eléréséhez.
Húgyúti fertőzések és gyulladások
Ha a húgycsőnyílás körüli területek visszatérően irritáltak, gyulladtak, az csípős vizeletre, húgyúti fertőzésre utalhat mindkét nem esetében. A vizelet a makk és a fityma közé préselődik. Szintén a makk gyulladásához vezethet, ha a smegma nehezen ürül és felgyűlik a fityma alatt. Balanitis során a makk felületén gyulladás alakul ki, mely fájdalommal, váladékozással, pirossággal, duzzanattal, illetve vizelet-visszatartással járhat.
A fityma alatt felgyülemlő fehér színű, faggyú szerű váladék, az ún. smegma, ha nem tisztítják megfelelően, gyulladást okozhat. A szülőknek meg kell tanítani és rá kell szoktatni a kisfiúkat arra, hogy fürdéskor a fitymát hátrahúzva szappannal mossák meg alaposan a fütyijüket. Szobatisztaság kialakítása után rá kell őket szoktatni, hogy minden pisilésnél a fitymát húzzák hátra (ameddig a letapadás engedi) és pisilés végeztekor a bőrt húzzák vissza. Ezáltal elkerülhető az újbóli letapadás.
A paraphimosis (túlzottan hátrahúzott, majd visszacsúszni nem tudó fityma) veszélyes kórkép, mely legsúlyosabb esetben a pénisz végének elhalásával járhat. A hátrahúzva maradt előbőr a makkra ráfeszülve akadályozza annak keringését, melynek következtében duzzanat, vizenyő, fájdalom, vizelési képtelenség alakul ki. Általában enyhe fokú fitymaszűkület otthoni kezelésekor alakul ki, amikor elfelejtik a gyermek előbőrét hátrahúzás után visszahúzni, ez a keletkező duzzanat miatt később már nem vagy csak nagyon nehezen tehető meg. A paraphimosis azonnali beavatkozást igényel, mihamarabb jelentkezzünk az illetékes sebészeti ügyeleten!
A here fejlődése és lehetséges problémái
Másik rettegett helyzet az, ha a fiúbabáról kiderül, hogy a nemi szerveivel nincs minden rendben, heréje fejletlen vagy rendellenes helyzetű, nem szállt le a szokott módon a herezacskókba. A herék kifejlődését születéstől kezdve figyelni kell, és bármilyen kétség merül fel, szakorvoshoz kell fordulni vele. Rejtettheréjűségről akkor beszélünk, ha a here nem a herezacskóban helyezkedik el, vagyis amikor nem következett be a herék fejlődése során a has területéről a herezacskóba való leszállásuk.
Különféle kóros állások alakulhatnak ki, amelyek időben történő felismerése és kezelése döntő fontosságú a herék fejlődése és későbbi funkciójuk megőrzése céljából. A rejtett heréjűség enyhébb formája az ún. ingahere. A here ilyenkor nem tartózkodik a normális helyzetében, de a vizsgálat során a herezacskóba simítható és egy ideig ott is marad. Ez az állapot legkésőbb 10 éves életkorig magától javul, akár a pubertás kori férfihormonszint változásával meg is gyógyulhat.
Egyéb esetekben, a hasűrben maradt vagy „eltévedt” here esetében viszont a későbbi súlyos szövődmények (tumoros elváltozás, nemzési képesség zavara, herecsavarodás) megelőzése miatt a herék herezacskóban történő mesterséges leszállítását és rögzítését el kell végezni. A harmadik születési hónap után már a magától befejeződő hereleszállás esélye szinte minimális, e kor felett mindenképpen ajánlott a gyanús állású heréket gyerekorvosnak, vagy urológusnak megmutatni. A fiúgyermekek kóros hereállását optimális esetben az első életév végéig, de legkésőbb 2 éves koruk végére rendezni kell.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Ha a fiúcsecsemők vizelése nem ívelten, legalább gyufaszálnyi vastag sugárban történik, hanem csak csepeg, nehezen indul, akadályozottnak tűnik, akkor minél előbb mutassák meg szakorvosnak. Ha a fityma piros, duzzadt és esetleg váladékozik is, mindenképpen orvosi segítségre van szükség.
A megfelelő gondoskodás nem olyan nehéz, mint elsőre tűnik, és a legfontosabb, hogy tudjuk, mikor kell szakorvoshoz fordulni. Ha a szülők bármiben is bizonytalanok lennének, ne féljenek gyermekurológus segítségét kérni, hiszen a szakszerűtlen kezelés okozhatja a legnagyobb bajt.