Munkáltatói jogok és kötelezettségek az óvodai beszoktatás idején és a köznevelési jogviszonyban

Amikor egy kisgyermek eléri azt a kort, hogy közösségbe kerüljön, a szülők fejében ezer kérdés kavarog, és az érzelmi felkészülés mellett a jogi útvesztőkben való eligazodás is komoly kihívást jelenthet. A családi fészek melegéből az első intézményi lépcsőfokig vezető út sokszor papírmunkával, határidőkkel és adminisztratív kötelezettségekkel van kikövezve, amit nem árt időben átlátni. A hazai szabályozás igyekszik védeni a gyermekek és a szülők érdekeit, de a rendszer működésének megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy a felvételi folyamat zökkenőmentes legyen.

Óvodai nevelés és tankötelezettség: jogi változások és tudnivalók

A köznevelésről szóló törvény legújabb módosításai jelentősen érintik az óvodai nevelés szabályait és a tankötelezettség kezdetét. A törvény 8. § (1) bekezdésének módosítása az óvoda mint intézménytípus és az ott folyó óvodai nevelés pedagógiai tartalmát, feladatát erősítette tovább. Az új rendelkezés szerint az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény, amely a gyermeket fokozatosan, de különösen az utolsó évben az iskolai nevelésre-oktatásra készíti fel.

Az óvodai nevelés alóli felmentés változásai

Nem változott az az ágazati törvényi szabály, hogy a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson köteles részt venni. Ugyanakkor érdemi változások történtek a felmentés igénylésében és engedélyezésében:

• Az eddigi ötödik életév helyett csak a negyedik életéve betöltéséig adható felmentés a szülő kérésére.
• A felmentés indokai némileg szűkültek: csak a gyermek családi körülményei, valamint sajátos helyzete lehet indok, képességének kibontakoztatása nem.
• A felmentési kérelem benyújtásának szabályai szigorodnak: a szülő a kérelmét tárgyév május 25-éig nyújthatja be.
• A felmentést engedélyező hatóság hatáskörében is érdemi változás történt 2020. január 1-jétől: a jegyzőnek és a magánfenntartónak ez a hatásköre megszűnt, és a felmentés engedélyezése egy állami szervhez került át, konkrétan a fővárosi és megyei kormányhivatal általános illetékességgel eljáró járási hivatalához.

Új szabály, hogy amennyiben az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, akkor csak az óvodavezető vagy a védőnő rendelhető ki, és a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról. Az állami szerv döntése ellen bírósági jogorvoslatot lehet igénybe venni, melynek keretében a közigazgatási pert a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet megindítani. Fontos eleme a szabályozásnak, hogy a felmentést engedélyező szerv döntését a bíróság nem változtathatja meg.

Meddig maradhat a gyermek az óvodában?

A törvénymódosítás 2020. január 1-jével a tankötelezettség megkezdésével kapcsolatosan is érdemi változásokat vezet be. A köznevelésről szóló törvény 45. § módosított (2) bekezdése szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A szülő kérelmére a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. A szülő kérelmét az iskolakezdés évének január 15-éig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez.

Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, akkor csak szakértői bizottság rendelhető ki, és a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról. Ha a szakértői bizottság a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a felmentést engedélyező szerv a szülő kérelmére engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kora előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.

Az óvodai felvétel és az óvodai jogviszony létesítése

Az óvodai beiratkozásra a tárgyév április 20-a és május 20-a között kerül sor. A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a saját honlapján, és tájékoztatja az óvoda működésének helye szerinti települési önkormányzatot.

A jegyző hivatal figyelemmel kíséri az óvodáztatási kötelezettség teljesítését, és bejelentésre vagy hivatalból elrendeli az óvodai nevelés keretében folyó foglalkozáson való részvételt, ha a szülő nem tesz eleget kötelességének. Az óvodakötelesekről vezetett nyilvántartást a hivatal április 16-áig értesítést küld azon gyermek lakcímére, akiknek a tárgyévben óvodáztatási kötelezettsége megkezdődik. A szülő, ha azt az óvodai beiratkozás napján - az elektronikus elérhetőségének megadásával - kérte, elektronikus úton értesítést kap arról, hogy a gyermeke óvodai felvételt nyert vagy felvétele elutasításra került.

A beiratkozáshoz szükséges dokumentumok és a felmentési kérelem

Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek nevére kiállított személyazonosságot igazoló hatósági igazolványokat és lakcímet igazoló hatósági igazolványokat, továbbá a szülő személyazonosságát igazoló hatósági igazolványait és lakcímet igazoló hatósági igazolványát.

A szülő - a bölcsődei ellátásban részesülő gyermek kivételével - az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles beíratni a települési önkormányzat vagy a fenntartó által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban, vagy az óvodalátogatási kötelezettség alól felmentését kérni. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője, ha gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes hivatalt.

Az a szülő, aki felmentést kér a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, az óvodai beiratkozásra meghatározott időtartam kezdő időpontjáig nyújtja be kérelmét a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőhöz, továbbá a kérelem másolatát a kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjéhez. A kötelező óvodai nevelésbe beíratott gyermek szülője az óvodai beiratkozást követően a nevelési év során is kérheti a felmentést, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. A felmentett gyermek szülője a nevelési év közben is kérheti a gyermek óvodai felvételét az óvoda vezetőjénél.

Munkáltatói jogok és kötelezettségek az óvodapedagógusok esetében

Akár települési önkormányzati fenntartású óvodában közalkalmazottként, akár egyházi vagy magánfenntartású intézményben munkavállalóként dolgozik az óvodapedagógus, mindenképpen irányadóak rá a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 53. §-ában található munkavégzési kötelezettségeket szabályozó előírások. A munkaviszony akkor tudja beteljesíteni a célját, ha a felek - a munkáltató és a munkavállaló - gyakorolhatják a jogaikat, és teljesítik kötelezettségeiket. Az Mt. nem sorolja fel tételesen ezeket a jogokat és kötelezettségeket, de az egyes szabályokból ezek egyértelműen kiolvashatók. Általában az is igaz, hogy az egyik fél jogai a másik fél kötelezettségeiként jelennek meg. A továbbiakban a kötelezettségek oldaláról ismertetjük a témát.

Az óvodapedagógus fő kötelezettségei

A munkavállaló fő kötelezettségei a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettség, míg a munkáltató oldalán a foglalkoztatási és a bérfizetési kötelezettség jelentkezik. A munkavállaló kötelezettségei, amelyekből jól látszik a jogviszonyban tetten érhető alá-/fölérendeltségi viszony és a munkavállaló munkáltatótól való függősége (Mt. 6. §; 8. §; 52. §):

1. Rendelkezésre állás: Az óvodapedagógus köteles az óvodavezető - mint a munkáltatói jogkör gyakorlója - által előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni, és munkaideje alatt munkavégzés céljából, munkára képes állapotban az intézményvezető rendelkezésére állni.
2. Személyes munkavégzés: A munkavégzési kötelezettség azt is magában foglalja, hogy a pedagógus köteles munkáját személyesen ellátni, nem küldhet maga helyett mást.
3. Szakértelem és gondosság: A pedagógusnak a munkáját az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint kell végeznie. Utóbbiak körébe tartoznak a foglalkoztatási jogszabályokon kívül (Mt., Kjt.) az ágazati törvény és annak végrehajtási rendeletei, az Óvodai nevelés országos alapprogramja, az adott óvoda belső szabályzatai (szervezeti és működési szabályzat, házirend, kollektív szerződés).
4. Bizalomnak megfelelő magatartás: Az óvodapedagógus köteles a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani. A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.
5. Együttműködési kötelezettség: A pedagógus a munkavégzés részeként köteles munkatársaival együttműködni. Ebbe beletartozik, hogy munkáját úgy végezze, valamint általában olyan magatartást tanúsítson, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő.
6. Titoktartási kötelezettség: A pedagógus köteles a munkája során tudomására jutott szakmai titkot megőrizni. Ez a kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. Fontos, hogy a titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatokkal kapcsolatos adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre.
7. Képzésen való részvételi kötelezettség: Az óvodapedagógus hétévenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint - továbbképzésben köteles részt venni.

Munkáltatói tájékoztatási kötelezettség

A munkáltatónak tájékoztatnia kell a munkavállalót a munkahelyről, a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályokról, a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról, valamint a hatóság megnevezéséről, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti. A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége határidejének lerövidülése miatt, ha a munkaviszony 7 nap eltelte előtt megszűnik, a munkáltatónak a munkafeltételekről való tájékoztatást az utolsó munkában töltött naptól számított 5 napon belül kell megadnia. Lényeges, hogy az állományban lévő munkavállalók 2023. március 31-ig kérhetik a bővített tájékoztatás megadását.

A munkáltatói jogkör gyakorlása

A munkáltatói oldalon fennálló jogok összességét munkáltatói jogkörnek nevezzük, amelyet a munkáltató nevében egy vagy több (általában vezető) személy gyakorol. A munkáltatói jogkör tehát több személy között is megosztható a részjogosítványok és a részkötelezettségek meghatározásával. A munkáltatói jogkör gyakorlójának, gyakorlóinak személyéről, a jogkör megosztásának mikéntjéről mindig tájékoztatni kell a munkavállalót. Erre a tájékoztatásra írásban, a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül kell, hogy sor kerüljön, valamint ugyanilyen határidővel, ugyanilyen formában a munkáltatói jogkör gyakorlójának személyében bekövetkezett változásokról is értesíteni kell a munkavállalót [Mt. 46. § (1) bek. h) pont, (4) bek.].

A kinevezéssel, a munkaszerződés megkötésével, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony vagy a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói jogokat - az igazgató javaslata alapján - a tankerületi központ vezetője gyakorolja. Ha a köznevelési intézmény igazgatója javaslatával a tankerületi központ vezetője nem ért egyet, a pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazott kinevezéséről vagy jogviszonyának, munkaviszonyának megszüntetéséről az oktatási központ vezetője dönt.

Gyakori kérdések és válaszok

tags: #beszoktatas #ideje #alatt #munkaltatoi