A csecsemőgondozás egyik kiemelten fontos része a védőoltások beadása, melyek célja a gyermekek egészségének megőrzése és a súlyos, akár életveszélyes fertőző betegségek megelőzése. A legelső védőoltást a gyerekek még közvetlenül születésük után, a kórházban megkapják - ez az első BCG-oltás, mely a tuberkolózis (ismertebb nevén TBC vagy gümőkór) ellen ad védelmet. Legközelebb 2 hónapos korban kell oltásra vinni a picit a körzeti gyermekorvoshoz.
A gyermekek immunrendszere - mely a védekezésért felelős - még éretlen, így különösen érzékenyek bizonyos betegségekre. A magas átoltottsági aránynak köszönhetően ma már nem kell félnünk attól, hogy a gyermekbénulás miatt vastüdőre kerül szemünk fénye, védettséget kapnak a rubeola és a kanyaró ellen is.
A legfontosabb, hogy az oltás technikailag jól kivitelezhető legyen. Ehhez 1 év alatt legcélszerűbb a fekve rögzített helyzet. Nem kell a gyereket „leszorítani”. Azt a végtagot azonban érdemes megfelelően rögzíteni, ahova az oltás kerül.
A 2 hónapos korban esedékes oltások
A 2 hónapos korban esedékes oltás a DTPa+IPV+HIB kombinált védőoltás. Ez a kombinált oltás a következő betegségek ellen nyújt védelmet:
- DTPa: diftéria (torokgyík), szamárköhögés (pertussis), tetanusz (merevgörcs)
- IPV: poliomyelitis (járványos gyermekbénulás)
- Hib: Haemophilus influenzae B típusa által okozott megbetegedések, mint például agyhártyagyulladás, légúti nyálkahártya- és gégefőgyulladás.
Az alapimmunizálás betöltött 2, 3 és 4 hónapos korban történik ezzel a kombinált vakcinával. Az első újraoltás betöltött 18 hónapos korban esedékes. Később, 6 éves korban DTPa + IPV oltóanyagokat tartalmazó kombinált vakcinával kapnak emlékeztető oltást, majd 11 éves korban DTPa emlékeztető oltást az általános iskolák 6. osztályában.
Mire számíthatunk az oltás után?
Az oltás helyén mérsékelt duzzanat és bőrpír alakulhat ki. A leggyakoribb átmeneti reakciók lehetnek: láz, az oltás helyén kialakuló fájdalom vagy duzzanat, illetve hányás, hasmenés. A láz a szervezet normális reakciója, mely az oltóanyagra válaszképp alakul ki, és a védekező rendszer aktiválódását jelzi. Az oltás következtében kialakult láz a gyermekre semmilyen életkorban nem veszélyes; rövid ideig tart, lázcsillapítóval jól csillapítható.
Ha nagyon nyűgös a baba, kösd magadra kendőben vagy kenguruban, és kínáld meg gyakrabban anyatejjel. A duzzanat és a fájdalom általában már másnapra sokat javul, harmadnapra pedig már szinte biztosan elmúlik.
Mit vigyünk magunkkal az oltásra?
Az oltásra általában nem kell különösebb dolgokat vinni, elegendő magát a babát és a szükséges iratait (TAJ kártya, esetleg oltási kiskönyv, ha van már) magunkkal vinni. Fontos azonban, hogy a szülő nyugodt legyen, mert a baba megérzi a szülő feszültségét. Ha a szülő kedvesen, megnyugtatóan viselkedik és beszél az oltás előtt és közben a csecsemővel, az sok esetben segíti a baba megnyugodását.
A védőoltások fontossága
A védőoltások célja a gyermekek egészségének védelme és a súlyos betegségek megelőzése. A magas átoltottság révén számos betegség, mint például a diftéria, szamárköhögés, tetanusz, poliomyelitis vagy Haemophilus influenzae B okozta járványok ma már nem jellemzőek Magyarországon. A védőoltások hatásosságát bizonyítja, hogy napjainkban - a magas átoltottságnak köszönhetően - nincsenek diftéria, szamárköhögés, tetanusz, poliomyelitis vagy haemofilus influenza B okozta járványok hazánkban.
Gyermekgyógyászati oltási ütemterv – egyszerű emlékeztető az oltásokhoz (0-6 éves korig) NCLEX
A DTPa + IPV + Hib kombinált védőoltással elkerülhető szövődmények közül kiemelendő a diftéria, szamárköhögés, tetanusz, poliomyelitis vagy haemofilus influenza B okozta súlyos megbetegedések. A védőoltás elterjedésével világszerte jelentősen csökkent mindezen betegségek előfordulása, hazánkban az utóbbi években nem jelentettek diftériás megbetegedést, és a szamárköhögés is igen ritka. A súlyos és fájdalmas, gyakran végzetes izomgörcsökkel járó tetanusz ritkán ugyan, de manapság is előfordul, ezért a védőoltás jelentőségét még a 21. században sem lehet eléggé hangsúlyozni.
A védelem érdekében nem javasolt a lázas gyermek oltása, ugyanis fontos, hogy ha kialakul valamilyen komolyabb tünet vagy betegség, akkor tiszta képünk legyen, hogy mi okozta azt. Jó általános állapotú, gyógyulófélben lévő gyermekek néhány nap láztalanság után már olthatók, nem kell heteket várni. Az őszi-téli időszakban náthás, köhögős, felső légúti hurutos gyermekek szintén olthatók.
A védőoltás beadása ellenjavallt lázas betegség (ilyenkor halasztandó), illetve veleszületett vagy szerzett immunhiányos állapotok esetén, illetve korábbi pertussis vakcina beadása utáni 7 napon belül kialakult ismeretlen eredetű encephalopathia esetén a pertussis oltást ki kell hagyni a kombinációból.
