19 hetes magzat: fejlődés, vizsgálatok és echodenz bélkacsok magyarázata

A méhen belüli fejlődés rendkívül összetett és csodálatos folyamat. Ahogy a terhesség előrehalad, a magzat folyamatosan növekszik és fejlődik, miközben az anya teste is jelentős változásokon megy keresztül. Különösen izgalmas időszak a 19. terhességi hét, amikor a baba érzékszervi fejlődése felgyorsul, és a testén is számos új jellegzetesség jelenik meg. Ebben az időszakban végzett ultrahang vizsgálatok kulcsfontosságúak a magzat fejlődésének nyomon követésében és az esetleges rendellenességek időben történő felismerésében.

A 19. hetes magzat fejlődése

A 19. héten a magzatod nagyjából 240 grammot nyom, és körülbelül 15 centiméter hosszú - akkora, mint egy heirloom paradicsom. A lábak és karok már arányosak a testével. A vesék továbbra is vizeletet termelnek, és a baba fején elkezd nőni a haj. A bőre áttetsző, rózsaszínes színűvé válik, ahogy az alatta futó erek átütnek rajta. A kifejlődött tejfogak mögött megjelennek a maradandó fogak kezdeményei.

A magzat érzékszervi fejlődése jelentősen felgyorsul ezen a héten. Az agya külön területeket jelöl ki a szaglásnak, ízlelésnek, hallásnak, látásnak és tapintásnak. Kialakul a testén egy magzatmáz (vernix caseosa) nevű viaszos anyag, aminek feladata, hogy megvédje a bőrt a vizes közegben, és megakadályozza, hogy összeráncosodjon a magzatvízben. A magzatvízből már kortyolgat, és a magzatmázból leváló darabkákat a magzatvízzel együtt lenyeli, amiből később az első béltartalmak lesznek (ezt nevezik egyébként magzatszuroknak is).

Ha a magzat lány, a petefészkekben megjelennek a kezdetleges petesejtek. A fiú magzat apró hímvesszője már jól kivehető az ultrahangos képen. A 19. hetes baba szíve kb. 140-150-et ver percenként.

Az alábbi táblázat az ultrahang vizsgálat alapján mért magzati méreteket mutatja a terhesség 19. hetében:

Fontos! A feltüntetett értékek hozzávetőlegesek, átlagértékek, a magzati kor, valamint az egyéni tényezők függvényében eltérőek lehetnek, ami nem jelenti azt, hogy bármilyen probléma lenne. Ezzel kapcsolatban minden esetben az orvos a mérvadó. Az értékeket az ausztrál népesség átlag adatai alapján S. Campbell Westerway határozta meg.

Testi változások és tünetek a 19. terhességi héten

Bár a kismamák ebben az időszakban a legenergikusabbak, mégis előfordulhat, hogy fáradékonyabbak és kimerültebbek. Ez adódhat abból, hogy a szervezet nehezen tart lépést a terhesség alatti változásokkal, de vashiányból is. A kismama szíve 30-50%-kal több vért pumpál az ereiben várandóssága alatt, hogy megfelelő legyen a fejlődő magzat oxigén- és tápanyagellátása. Mivel a szív ilyenkor ennyire keményen dolgozik, nem ritka a várandós nőknél, hogy egy kis szívzörejt észlel az orvos. Általában ez normálisnak mondható, de előfordulhat, hogy az orvos további kivizsgálásra küldi a kismamát az okok feltárása érdekében.

Általánosan észlelhető tünetek a terhesség 19. hetében:

• Étvágynövekedés
• Striák kialakulása
• Székrekedés
• Szédülés, ájulás
• Orrdugulás
• Hasi fájdalom a pocak növekedése miatt

Észrevehetsz változásokat a bőrödön is. Vörösek lehetnek a tenyereid - ezt a plusz ösztrogén okozza. Sötét foltokat is láthatsz, melyeket egy átmeneti pigment növekedés okoz. Amikor ezek a foltok a felső ajkadon, orcádon, vagy homlokodon vannak, azt chloasmának, vagy más néven „terhességi maszknak” hívják. Ezen kívül észlelhetsz sötétedést a mellbimbódon, szeplőiden, sebhelyeken, a hónaljaidban, a belső combodon, és a szeméremajkakon. Ezek a foltok valószínűleg gyorsan eltűnnek a szülés után. Addig is fontos, hogy védd magad a naptól, viselj karimás kalapot, és használj naptejet, amikor a napon tartózkodsz!

Ebben az időszakban már előfordul, hogy a kismama magzata élénk mozgása következtében egyre nehezebben tud elaludni. Ez a probléma a harmadik trimeszterben már általánossá válik, ezért lényeges mindent megtenni annak érdekében, hogy a pihenés hosszú és zavartalan legyen. Az egy ágyban történő alvás ettől az időszaktól kezdve kihívást jelenthet, hiszen a kismama az egyre növekvő pocak végett már nehezebben tud aludni és megtalálni a megfelelő pózt, ami a szülésig egyre zavaróbb tényező lehet. A partnernek lényeges megértenie és elfogadnia az elkövetkezendő időszakra vonatkozó újabb alvási szokások kialakítását.

Praenatalis diagnosztika és lehetséges magzati ártalmak

Praenatalis diagnosztikának, azaz magzati korban történő vizsgálóeljárásnak hívják azokat a módszereket, amelyek a fejlődési rendellenességek felismerésére irányulnak. Szűrővizsgálatokkal - ultrahanggal, laborvizsgálatokkal, magzatvíz- és méhlepényszövet-mintavétellel - tárják fel a problémákat. Fontos, hogy az anyát is ki kell kérdezni, hogy volt-e valamilyen betegsége, be van-e oltva egyes vírusok (Rubeola vagy bárányhimlő) ellen.

A 12. héten végeznek először genetikai ultrahangos szűrővizsgálatot. A fejlődési rendellenességek közül a legjobban a Down-kórt lehet kimutatni, egy úgynevezett kombinált teszt (ultrahang és vérvizsgálat) segítségével. Ha ennek negatív az eredménye, akkor a 20. héten esedékes a következő ultrahang vizsgálat, így ha eddig még nem jelentkeztél be, itt az ideje.

Echodenz bélkacsok és egyéb ultrahangos jelek

A 19. héten végzett ultrahang vizsgálat során az orvos figyelemmel kíséri a magzat fejlődését és az esetleges eltéréseket. Az echodenz bélkacsok megjelenése az ultrahangon azt jelenti, hogy a magzat bélrendszere a szokásosnál világosabban (fehérebben) látszik. Ez egy olyan ultrahangos jel, ami önmagában nem feltétlenül jelent problémát, de további vizsgálatokat tehet szükségessé.

Az echodenz bélkacsok oka lehet például, hogy a magzat nyel valamennyi vért a magzatvízbe került vérzés miatt, vagy az emésztőrendszerben van egy átmeneti rendellenesség. Ritkábban súlyosabb állapotokra is utalhat, mint például cisztás fibrózis, Down-szindróma vagy vírusfertőzés. Ezért fontos, hogy ilyen eltérés esetén az orvos alaposan kivizsgálja az okokat. A NIPT (nem invazív prenatális teszt) és egyéb genetikai vizsgálatok segíthetnek kizárni a genetikai rendellenességeket.

Magzati ártalmak és fejlődési rendellenességek

Az embrionális szakasz (a beágyazódást követő 6-8. hét) a legkritikusabb időszak a méhen belüli fejlődés szempontjából, ekkor alakulnak ki a test alapvető szervei. Azonban a későbbi terhességi hetekben is jelentkezhetnek problémák. Azokat a méhen belüli ártalmakat, amelyek veleszületett fejlődési rendellenességeket okoznak, teratogéneknek nevezzük.

A szülések körülbelül 6 százalékában jön valamilyen rendellenességgel a világra a gyermek. Magyarországon ez évente 5000-6000 babát érint, és sajnos sokan közülük maradandó károsodással élnek. A veleszületett rendellenességeket a csecsemőhalálozás második legfontosabb okaként tartják számon.

A magzat fejlődésére károsak lehetnek a következők:

• Vírusok, baktériumok, paraziták:
  • Rózsahimlő (Rubeola): Főleg a terhesség első harmadában okoz fejlődési rendellenességet, siketséget, látáskárosodást (szürke hályog), szívbetegséget, értelmi fogyatékosságot, illetve a csontok fejlődésében is problémákat okozhat. Az ultrahang-vizsgálat során látszik a máj és lép megnagyobbodása, megvastagodik és meszesedik a méhlepény, a magzat visszamarad a fejlődésben.
  • Mumpsz (Parotitis): A terhesség korai szakaszában vetélést okozhat. Ha megmarad a magzat, akkor fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki (károsodhat a szív, az agy, illetve látás- és hallásproblémák léphetnek fel).
  • Parvo B19 vírus: Vetélést okozhat, ha a kismama az első trimeszterben kapja el.
  • Herpesz: Az arcon, főleg a száj és orr körül okoz jellegzetes nedvedző, fájdalmas kiütéseket, de előfordulhat a nemi szerveken is.
  • Cytomegalia vírus (CMV): Ez okozza a legtöbb méhen belüli fertőzést. Ultrahangvizsgálat során, ha meszesedés látszik a méhlepényen, az agyban és megnagyobbodott a máj és a lép, akkor erre a megbetegedésre gyanakodhat az orvos.
  • Bárányhimlő (Varicella): Többnyire idősebb anyáknál fordul elő, megközelítőleg minden hatezredik terhességnél. Ha a fertőzés a terhesség első harmadában lépett fel, akkor nagyon nagy eséllyel okoz fejlődési rendellenességet.
  • HIV: A HIV-pozitív terhes nők újszülöttjei 15-30 százalékos valószínűséggel fertőződhetnek meg a méhben vagy a szülés közben és az anyatejes táplálás során. A fertőzött terhes nőknek és az újszülöttnek vírusgátló gyógyszeres kezelést adnak, ami a kockázatot jelentősen csökkenti. A HIV-fertőzött nőknek nem javasolják a teherbeesést, ugyanis súlyos komplikációk adódhatnak. A magzat a fejlődésben visszamarad, átlagosan 500 grammal kisebb súllyal születik, és fennáll a koraszülés veszélye.
  • Toxoplazmózis: Élősködőket kutyák, macskák és egyéb más állatok terjeszthetik, de akár fertőzött élelmiszerekkel is az anya szervezetébe kerülhetnek. A macskák által okozott toxoplazmózis hatására fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki. A terhesség középső harmadában agyvelőgyulladást, az utolsó harmadban máj- és lépgyulladást, szívizomgyulladást okozhat.
• Gyógyszerek, káros szenvedélyek, környezeti ártalmak:
  • Röntgensugárzás: Mikrokefália (kisfejűség) jöhet létre, károsíthatja a magzat ivarsejtjeit közvetlen besugárzás esetén.
  • Nehézfémek, vegyszerek, toxinok: Nagyon károsak lehetnek a magzat fejlődésére, károsíthatják a DNS-t, komoly fejlődési rendellenességeket okozhatnak.
  • Gyógyszerek: A terhes nőknek bizonyos gyógyszerek szedése tilos. A gyártók ráírják a betegtájékoztatóra, hogy mi vonatkozik a várandós és szoptató anyákra. A thalidomid például súlyos rendellenességeket okozott az 1950-60-as években.
  • Keringési zavarok: Például az anya szívbetegsége vagy dohányzása miatt nem jut elegendő oxigén a magzat szervezetébe.

A méhen belüli magzati ártalmaknak sokszor nincs semmiféle olyan tünete, amelyet az anya érzékelne.

Teendők és tanácsok a 19. héten

A II. trimeszterben a 18-20. hét között esedékes a következő ultrahang vizsgálat. Jelentkezhetnek az alhasban vagy az ágyék területen fájdalmak, ez okot adhat egy orvosi konzultációra (általában a méhet tartó szalagok nyúlása okozza a fájdalmat, ami nagyon gyakori terhesség alatt). Azonban ha éles, egyre intenzívebb fájdalom jön létre, ami nem szűnik 30-60 perc alatt, akkor az praeeclampsiára vagy vetélésre utalhat. Ha ez a szúró érzés a jobb oldalon van, az vakbél problémát is jelenthet.

A várandós kismamák esetében nagyobb a húgyúti fertőzések kockázata. Ezek akkor alakulnak ki, amikor a húgyhólyagban felszaporodnak a baktériumok, aminek most nagyobb a valószínűsége a hormonális változások miatt. Amennyiben a kismama a szokásosnál gyakrabban jár vizeletet üríteni, vagy közben égő érzést tapasztal, lényeges szakorvosi konzultáció. Egy adag természetes antibiotikum segíthet abban, hogy a probléma már csírájában el legyen fojtva.

Terhesség alatt, többek közt a növekvő súlynak is köszönhetően, a kismama testtartása olyannyira megváltozhat, hogy kellemetlen tünetek jelentkezhetnek, amelyek gyakran hát-, derék-, csípőfájdalomban nyilvánulnak meg. Amennyiben hát- vagy derékfájás jelentkezik, összpontosítani kell a testtartás tökéletesítésére állva, ülve, és még alvás közben is:

• Álló helyzetben tanácsos előre billenteni a medencét, úgy, hogy a hát alsó része ne mozduljon el. Ezzel egyidejűleg meg kell feszíteni a has és a derék izmait, hogy azok természetes fűzőként működjenek, alátámasztva a derekat. Ebben az időszakban a magas sarkú cipőket érdemes elkerülni, hiszen hajlamosak a testsúlyt előre tolni.
• Ülő helyzetben tanácsos egy összetekert törölközőt a hát mögé helyezni, hogy megtámassza a derekat, és egy kisszéket vagy egy köteg könyvet a láb alá tenni, hogy egyenesen tartsa a testet.

A várandós nők kb. 7%-nál alakul ki mitrális szívbillentyű zavar. Ez az általában tünetmentes szívzörej rendszerint nem okoz problémát a várandósság során, de kivizsgálást és további megfigyelést igényel, ezért erre érdemes figyelmet fordítani.

Névválasztás

A név kiválasztása fontos döntés, ami egy életen át elkíséri a babát. Íme néhány tényező, amit nem árt átgondolni:

• Hangzás: Az, hogy kimondva milyen a név, az egyik legfontosabb dolog, amin el kell gondolkodnotok. Dallamos? Rideg? Jól passzol a vezetéknevedhez? Egy elkerülendő dolog: az a név, ami ugyanolyan hanggal kezdődik, mint a vezetékneved vége. (Pl: Molnárka Adrián).
• Egyediség: Egy szokatlan név segíthet a gyerekednek, hogy ne csak egy legyen a sok közül. Másfelől egy olyan elnevezés, amiről még senki nem hallott, és amit senki nem tud kimondani, olyan figyelmet okozhat, amit lehet, hogy a gyereked inkább elkerülne. A helyesírási variációk segíthetnek egyedivé tenni a nevet, ugyanakkor ha többféleképpen lehet leírni, a gyereked egész életében sok zűrzavart okozhat.
• Családi hagyományok: Sok szülő szokta elnevezni a gyerekét a nagyszülők, más rokonok vagy barátok után. Ha aggódsz a sértődések miatt, gondold meg, hogy a keresztnevet a család egyik oldaláról, a második nevet pedig a másikról szedd. Egy amerikai felmérésből kiderül, hogy a második név nagyon fontos a legtöbb szülőnek; a válaszolók 98 százaléka adott második nevet a gyerekének, ezek 7 százaléka pedig kettő vagy még több plusz nevet adott.
• Jelentés és örökség: A gyereked öröksége fontos része annak, hogy kicsoda, és lehet, hogy azt akarod, hogy a neve is tükrözze ezt. Nézz utána a családod eredetének, hogy megfelelő neveket találj!
• Becenevek: Az emberek, és főleg a gyerekek gonoszan tudnak viselkedni, ha becenevekről van szó, így próbáld meg kiszűrni az esetlegesen kínosakat! Egyik legjobb módszer, hogy tesztelj egy lehetséges nevet az, hogy hangosan kikiabálod, lehetőleg egy játszótéren!

tags: #19 #hetes #magzat #echodenz #belkacsok