Az egészségügyi kormányzat célul tűzte ki, hogy a kieső jövedelmet gyermekvállalás, vagy betegség esetén lehetőség szerint a jövedelmi helyzethez közel álló szinten pótolja, így biztosítva védelmet a családok, munkavállalók számára. Fontos feladatnak tekinti a lakosság és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését is, mindezek mellett megőrizve a GYED extra pozitív intézkedéseit, 2015. január 1-től egyszerűsödtek a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, valamint a baleseti táppénz számítási szabályai. Tájékoztatónkkal segítséget kívánunk nyújtani a változások megértéséhez.
A kismamáknak és a betegeknek járó pénzbeli ellátásokat érintő főbb változások
A gyermekvállalás, a betegség, illetve a munkával összefüggő baleset esetén az ellátások összege az ellátás igénybevételéhez legközelebbi időszak jövedelme alapján kerül megállapításra, így mind a béremelés, mind a minimálbér növekedés hatása érvényesül az ellátások összegében. Az egészségbiztosító, a NAV által átadott jövedelemadatok alapján állapítja meg az ellátások összegét, így megszűnik a foglalkozatók (egészségbiztosító és NAV felé történő) kettős adatszolgáltatása.
A csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj akkor is folyósítható, ha az ellátás ideje alatt a korábban végzett munkáért jövedelem kerül kifizetésre. Utazási költségtérítés jár annak a kismamának, aki a koraszülött intézményben ápolt gyermekéhez utazik annak érdekében, hogy gyermekét anyatejjel táplálja.
I. A ténylegesen kieső jövedelmek hatékonyabb pótlása
Kedvező változás, hogy 2015-től a jövedelmet a ténylegesen megkapott fizetés alapján állapítjuk meg. Ennek megfelelően a szerződés szerinti havi jövedelem kiszámítása esetén is figyelembe kell venni a járulékalapot képező pótlékokat, jutalmakat és egyéb kifizetéseket is. A mindennapi életben a jövedelem nem csupán a munkaszerződésben meghatározott összeget jelenti, hanem számos olyan egyéb juttatást, amelyet munkavégzés esetén megkap a dolgozó. A változás célja, hogy amennyiben nem tudja valaki a munkáját elvégezni, akkor erre az időtartamra az ellátás a jövedelmét a lehetőségekhez képest pótolja.
A kereset fogalmának meghatározása lehetőséget teremt arra, hogy ne jelentsen akadályt az ellátás kifizetésében az, ha valaki korábbi tevékenységért kap díjazást miközben ellátásban is részesül. Például: 2014. decemberben az igénylőt jutalomban, prémiumban részesítik, de a kifizetés 2015. január hónapban történik meg, amikor a kismama már csecsemőgondozási díjban részesül. Ezen juttatás kifizetése a korábbi szabályozással ellentétben nem zárja ki az ellátás folyósítását.
II. Valamennyi pénzbeli ellátás alapját a NAV-hoz bevallott jövedelemadatok alapján állapítják meg a kifizetők
A foglalkoztató minden hónapot követően 12-éig az adóhatósághoz bevallást teljesít valamennyi alkalmazott jövedelemére vonatkozóan, ezért 2015. január 1-jétől, amikor pénzbeli ellátást kér a biztosított, a foglalkoztatónak nem kell a jövedelemre vonatkozóan külön adatot szolgáltatni az egészségbiztosító felé is. Azoknak a munkavállalóknak, amely munkáltatónál nem működik kifizetőhely, a NAV által megküldött adatból állapítja meg az egészségbiztosítási pénztár az ellátást. Abban az esetben, ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, akkor a munkáltató által az adóhatósághoz beküldött bevallási adatokból történik az ellátások számfejtése.
III. Az új számítási szabályok szerint megszűnik a rendszeres és nem rendszeres jövedelem közötti különbség
Megszűnik a különbségtétel a rendszeres és nem rendszeres jövedelmek között, a nem rendszeres jövedelmek (pl. a jutalom, prémium, stb.) a rendszeres jövedelemmel azonos módon, teljes összegben az ellátás meghatározásának alapját képezik. Az ellátás alapjának meghatározásakor azokat a jövedelmeket kell figyelembe venni, amelyek a bevallások adatai alapján egészségbiztosítási járulékalapot képeztek, függetlenül a kifizetés elnevezésétől. Így a tényleges bevallott jövedelem alapján állapítjuk meg az ellátást.
Táppénz jogosultság és igénylés
A legkitartóbb munkaerőt is ledöntheti a lábáról a betegség. A táppénz sok esetben segítheti a munkavállalót, ugyanis betegszabadságra csak egy bizonyos ideig tarthat igényt. A pénzbeli juttatás azonban keresőképtelen helyzet esetén is jár. A magyar munkavállalók egyik legfontosabb juttatása, hogy ha a helyzet úgy kívánja betegszabadságra és táppénzre is jogosultak lehetnek, amelyeknek szabályait és feltételeit a Munka Törvénykönyve összegzi.
Alapesetben, egészségügyi problémából fakadóan, évi 15 munkanapot vehetünk igénybe betegszabadság címszó alatt: ilyenkor a munkáltató költségén gyógyulhatunk, míg fel nem épülünk betegségéből. Betegszabadság esetében 2024-ben egységesen a távolléti díj 70%-a jár, amiből ugyanúgy adózunk, mint a rendes fizetésünkből. Ha ez a 15 napos betegszabadság lejárt, illetve abban az esetben, ha a munkavállaló nem saját betegsége okán vált keresőképtelenné (hanem pl. gyermekápolási táppénz esetén), akkor táppénzre jogosult.
A táppénz naptári napok után jár, maximum 1 éven keresztül. A táppénz összege naponta legfeljebb a minimálbér kétszeresének a harmincad része (2015. évben napi bruttó 7.000,- Ft). A táppénz összegéből társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni. Fontos megjegyezni, hogy a táppénz maximális összege a minimálbérrel áll összefüggésben.
Táppénz igénylése: lépésről lépésre
Amennyiben betegszabadságra vagy táppénzre van szükséged, látnod kell, hogyan igényelheted. Elsőként is a betegszabadság igénylése hasonló a szabadságéhoz: a munkáltatónál kell kérni, és mindig szükség van orvosi igazolásra. A dokumentumokat a munkáltatónak kell eljuttatni, a határidő a munkahelytől is függ. A keresőképtelenség visszamenőleg is igazolható, akár 6 hónapra is.
Tudni kell, hogy a 2024.01.01-től a tb-kifizetőhellyel nem rendelkező vállalkozások az egészségbiztosítási pénzbeli ellátási kérelmeiket (pl. táppénz, csed, gyed) már csak a SZÜF portálon keresztül adhatják be. A magyarorszag.hu -> egészségügy -> egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai menüben érhető el az igénybejelentés űrlapja. A folyamatosan fennálló keresőképtelenség esetén a következő nyomtatványt kell beadni: EB_FOLYKK_01, ehhez fontos, hogy szükség van hozzá az előzményként benyújtott igénylés azonosító számára. Tehát a táppénz igénylése online, az ügyfélkapun keresztül történik.
✅HOGYAN IGÉNYELHETŐ AZ SSS BETEGSÉGI ELLÁTÁS | HOGYAN IGÉNYELHETŐ AZ SSS BETEGSÉGI ELLÁTÁS
A kérelmet a megérkezésétől számított 8 napon belül bírálják el, feltéve hogy a táppénz iránti kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény elbírálható, egyéb esetben (pl. adathiány) az ügyintézési határidő legfeljebb 60 nap.
A táppénz folyósítása megszakítható vagy megtagadható akkor is, ha a beteg nem jelenik meg az előírt orvosi kontrollon, nem működik együtt a gyógykezelés során, vagy megsérti a keresőképtelenségre vonatkozó szabályokat. A táppénz folyósítása 2026-ban nemcsak egészségügyi okból akadhat el, hanem adminisztratív hiányosságok miatt is. Ilyen lehet például az orvosi igazolások késedelmes benyújtása, a munkáltatói adatszolgáltatás hiánya vagy pontatlansága, illetve az, ha a biztosítási jogviszony adatai nem egyeznek az egészségbiztosítási nyilvántartásban szereplő információkkal.
Táppénz számítási módja 2015. január 1-től
- Amennyiben az igénylő, a táppénz és a gyermekgondozási díj jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
- Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs az igénylőnek 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha az igénylőnek van legalább 180 nap folyamatos - Tbj. 5. § szerinti - biztosításban töltött ideje.
- Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját megállapítani, vizsgálni kell, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját megelőzően 180 napi folyamatos biztosításban töltött idővel.
- HA IGEN: Akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért - legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
- HA NEM: Akkor a táppénzt és a gyermekgondozási díjat a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a táppénzre és a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért - legalább 30 naptári napi - tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbérnél kevesebb. Ez esetben a tényleges, vagy szerződés szerinti jövedelem alapján kell a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját megállapítani.
- Ha az igénylőnek a táppénzre és a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában azért nincs legalább 180 naptári napi tényleges jövedelme, mert legkevesebb 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban/terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült a táppénz és a gyermekgondozási díj naptári napi alapját az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani. Ezt az összeget össze kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel, és amelyik a kedvezőbb azt kell folyósítani. A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező.
A fentieken kívül nem változik az ellátások folyósításának időtartama, valamint az ellátások mértéke sem (vagyis a táppénz mértéke továbbra is 50 vagy 60%, a gyermekgondozási díj mértéke 70%). A maximálisan adható összeg a minimálbér emelkedésével arányosan növekszik. 2014. évben a minimálbér 101.500,- Ft volt, 2015. évben - az emelkedését követően - minimálbér havi összege 105.000,- Ft. A táppénz összege naponta legfeljebb a minimálbér kétszeresének a harmincad része (2015. évben napi bruttó 7.000,- Ft), a gyermekgondozási díj havi összege pedig legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70 %-a (2015. évben havi bruttó 147.000,- Ft) lehet.
Táppénz kódok és egyéb tudnivalók
A keresőképtelenség pontos okát az orvos rögzíti a táppénzes igazoláson, mégpedig egy meghatározott kóddal. Ezek a kódok jelzik többek között, hogy betegség, baleset, kórházi ellátás vagy gyermekápolás miatt történt-e a munkából való kiesés.
| Kód | Leírás | Táppénz mértéke |
|---|---|---|
| 01 | Üzemi baleset | 100% |
| 02 | Közúti baleset | 90% |
| 04 | Közegészségügyi okból történő elkülönítés | 60% |
| 08 | Beteg gyermek ápolása | 60% |
| 09 | Saját betegség, egyéb keresőképtelenség | 50% (folyamatos biztosítási időtől függően 60%) |
Nem jár táppénz (a táppénz kódok 2024 évi kategóriáitól függetlenül sem), ha a keresőképtelen napokra megkaptad a teljes fizetésed, a betegszabadság lejártát követő pihenőnapra, illetve, ha szünetel a biztosításod. Valamint akkor sem jár, ha nyugdíj folyósításban részesülsz.
A táppénzre való jogosultság tehát többtényezős történet. Fontos, hogy különbséget tegyünk a betegszabadság (a távolléti díj 70 %-a) és a táppénz (60-50%) között. A kódok függvénye az is, hogyan és mennyi naptári nap és összeg jár neked, ha igényled. A napi átlagkereset mellett, fontos, hogy biztosítási jogviszonya legyen az igénylőnek, orvos által kiállított jogosultság, és a biztosított munkavállaló ezután a jövedelme mértéke szabja meg az összeget.
Táppénz és munkaviszony megszűnése
A passzív táppénz intézménye már több mint egy évtizede megszűnt, így 2026-ban sem igényelhető akkor sem, ha a munkaviszony a keresőképtelenség ideje alatt szűnik meg. A korábbi passzív táppénz helyett ma más, feltételekhez kötött pénzbeli ellátások töltenek be védelmi szerepet. Ilyen például a megváltozott munkaképességű személyek számára elérhető rehabilitációs ellátás, valamint a tartós egészségkárosodás esetén megállapítható rokkantsági ellátás.
Pénzbeli ellátás folyósítása halálozás esetén
Táppénz, baleseti táppénz: Azokban az esetekben, amikor a táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult az ellátás iránti kérelmének benyújtása előtt elhalálozott, nem volt jogszabályi lehetőség arra, hogy a hozzátartozóknak állapítsák meg az ellátást, holott egy ilyen tragédia során minden segítségre szüksége van a családoknak. Ezt a helyzetet kezeli a jogszabály azzal, hogy a jogosult halála esetén a hozzátartozók is igényelhetik azt az a táppénzt, baleseti táppénzt, amire az elhunyt életében jogosult lett volna.
Gyermekgondozási díj: Abban az esetben, amikor a gyermekgondozási díj folyósítása alatt a gyermek meghal, a korábbi szabályozás értelmében a szülő nem kapta meg az ellátást a továbbiakban. Azonban az egészségügyi kormányzat célja a családok védelme.