A terhességmegszakítás, latinul
Az abortusz története és jogi háttere
Az emberiség legrégebbi törvénykönyvei közül Hammurapi törvénykönyvének 209-214. §-ai már a magzat védelméről szólnak. Például a 209. § szerint: „Ha egy awélum [szabad nemes] awélum lányát megütötte és magzatát elvetéltette vele, 10 siglum ezüstöt fizessen a magzatért.” A bibliai népek körében, az egyértelmű magzatvédelem mellett, még ismeretlen volt a művi abortusz.
A görög orvos, Hippokratész esküje, mely i. e. 460-ban született, a következőképpen fogalmaz: „Senkinek sem adok halálos mérget, akkor sem, ha kéri, és erre vonatkozólag még tanácsot sem adok. Hasonlóképpen nem segítek hozzá egyetlen asszonyt sem magzata elhajtásához.” Napjainkban az orvosok egy, a hippokratészi eskü alapján írt, rövidített esküt tesznek le, amely sok más kitétel mellett az idézett részt sem tartalmazza. Voltak olyan görög filozófusok, például Platón és Arisztotelész, akik másképp gondolkodtak az emberi életről. Platón bizonyos esetekben megengedhetőnek tartotta még a megszületett csecsemő megölését is, ez a gondolkodás általános volt a spártai teljesjogú polgárok körében is.
A római jogban az abortusz megítélésében két korszakot különböztethetünk meg: a "klasszikus" szabályok szerint az abortusz alapvetően erkölcsileg bűnös cselekedetnek számított. Az ókorban az abortusz nem volt általános, a gyermekgyilkosságot viszont annál szélesebb körben gyakorolták, mivel az abortusz életveszélyes beavatkozásnak számított a nő számára is. Kétféle módszert ismertek: mérgeket kapott a nő, vagy a nő hasára próbáltak fizikai eszközökkel hatni.
A kereszténység kialakulásakor az ókori Római Birodalomban bevett gyakorlat volt a terhességmegszakítás. Az első keresztény közösségek ezzel szemben a megfogant élet védelmét hirdették. A 80. körül keletkezett Lukács-evangélium tanúsága szerint Jézus a Szentlélektől fogant, és mint magzat is a közösséghez tartozott („felujjongott méhében a magzat” (Lk 1,41)). Az első század végéről származik a Didakhé, mely szerint a megfogant életet nem szabad elpusztítani: „Ne hajtsd el a magzatot, a megszületett gyermeket ne öld meg” (II., 2.). A 2. századi Barnabás levele hasonló tanácsot ad: „A magzatot ne hajtsd el, az újszülöttet ne öld meg!” (V., 6.) Az ókeresztény egyházatyák, mint Athénagorasz (†190 k.), Minucius Felix (műk. 3. század) és Tertullianus (†225 k.) is elítélték az abortuszt. Hasonlóképpen nyilatkoztak a későbbi zsinatok.
Animáció kérdése és teológiai viták
A teológusok között voltak, akik szerint a fontosabb szervek kialakulásakor, vagy az embrióállapot végén történik meg az animáció (a lélek megjelenése a testben). Ez a nézet egyébként nem keresztény szerzőtől, hanem Arisztotelésztől (†Kr. e. 322) ered, és Aquinói Szent Tamás (†1274), illetve az ő nyomán szinte az összes középkori skolasztikus filozófus követte. Mások ugyanakkor úgy gondolták, hogy az animáció a fogantatás pillanatában megtörténik.
Míg az egyházi törvényhozás az abortuszt gyilkosságként ítélte el, a moralisták és jogászok között fölvetődött a kérdés: vajon minden abortusz gyilkosság-e? A kérdést a teológiai értelemben vett úgynevezett animáció mindmáig megoldhatatlannak tűnő problémája indokolta, és a 11-12. században kezdődött el erről a vita.
A 16. század végén V. Sixtus pápa „
Az abortusz jogi szabályozása napjainkban
Napjainkban az abortusz egyre több országban válik törvényileg elérhetővé, bár léteznek ezzel ellentétes tendenciák is (például Lengyelország, El Salvador, Nicaragua). Az abortusz jogi szabályozása országonként eltérő. Egyes országokban legális, más országokban minden körülmények között illegális, számos országban pedig csak speciális esetekben (a magzat vagy embrió fogyatékossága, veszélyeztetett terhesség, nemi erőszak vagy vérfertőzés esetén) engedélyezett a terhességmegszakítás. Ha a terhességmegszakításnak nem állnak fenn a törvényes feltételei, akkor magzatelhajtásról beszélünk, ami bűncselekmény.
Az európai jogállamokban korlátlan, kizárólag a nő akaratától függő abortusz nem létezik. Mindenütt jogilag korlátozott abortuszrendszer létezik. Különbség a korlátozások rendszerében van:
Indikációs korlátozások: Az ilyen módszert követő országokban csak valamilyen meghatározott ok megléte esetén lehet a terhességet megszakítani (például a nő életének veszélyeztetése, a terhességet bűncselekmény okozta). Ezen országok közé sorolható: Belgium, Egyesült Királyság, Finnország, Írország, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Portugália, Spanyolország, Svájc és részben Olaszország. A gyakorlatban az Egyesült Királyság szabályozása, a törvény idővel kialakult megengedő értelmezése miatt a terhesség igen késői szakaszáig, a 24. hetéig bármilyen indokkal lehetségessé teszi az abortuszt.Időbeli korlátozások: Az ilyen rendszerű országokban egy meghatározott időpontig - általában a fogamzástól számított 12 hétig - az anya szabadon dönthet a terhesség megszakításáról. Az időpont eltelte után általában csak meghatározott indikáció esetén szakítják meg a terhességet.
Világviszonylatban megállapítható, hogy a nagy népességű országok (például USA, Kína, Oroszország, Japán) követik általában az időbeli korlátozást, míg az alacsony népességűek (pl. Izrael) az indikációs korlátozást követik. Egyes országokban léteznek olyan intézkedések, amelyek a legális művi abortusz keretein belül kívánják csökkenteni a terhességmegszakítások számát. Ilyen intézkedések közé tartozik, hogy a művi abortusz előtt a kismamának meg kell hallgatnia a magzat vagy embrió szívhangját (ez Magyarországon is kötelező 2022 szeptembere óta).
Abortuszjogok a világban - Global News Podcast, BBC World Service
Az abortusz Magyarországon: szabályok és eljárások
Magyarországon a terhességmegszakítás alapvető szabályait a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény és annak végrehajtási rendelete, a 32/1992 (XII. 23.) NM rendelet szabályozza. A törvény leszögezi, hogy a terhességmegszakítás nem a családtervezés és a születésszabályozás eszköze, a fogantatással induló magzati élet tiszteletet és védelmet érdemel.
Magyarországon 1956 óta végezhető szélesebb körben legálisan abortusz. Ezt a Ratkó-korszak kényszerített népességnövekedési stratégiája előzte meg, mely az abortusz tilalma mellett a gyermektelenségi adó bevezetésével (sok egyéb más jogtiprás mellett) írta be magát a magyar történelem súlyosan jogsértő korszakai közé. A tiltás következtében az illegális abortuszok száma egyes becslések szerint az évi százezres nagyságrendet is elérte. A terhességmegszakítás legalizálása után a helyzet javult, de a rendszer továbbra is megnehezítette annak igénylését az 1047/1956. számú minisztertanácsi határozattal, amely alapján a nőknek az abortusz bizottság előtt kellett megindokolniuk a döntésüket.
Jelenleg Magyarországon terhességmegszakítást igényelhetnek a magyar lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok és az Európai Gazdasági Térség bejelentett lakóhellyel rendelkező polgárai. Mellettük még a bevándorolt vagy letelepedett harmadik országbeli állampolgárok is, illetve, akik több mint 2 hónapja tartózkodnak az ország területén érvényes tartózkodási engedéllyel. Végül a menekült státusz elismerését kérelmezők, illetve, akiket a menekültügyi hatóság menedékesként vagy befogadottként elismert, és azok, akik az ország területéről nem utasíthatók ki, irányíthatók vissza.
A terhességmegszakítás feltételei és időkorlátai
Magyarországon az 1992. évi törvény alapján négy okra hivatkozva lehet terhességmegszakítást igénybe venni:
- Ha a terhesség veszélyezteti a nő életét, illetve egészségi állapotát.
- Ha a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved.
- Ha a terhesség bűncselekmény következménye vagy annak alapos gyanúja áll fenn.
- Ha a nő életében súlyos válsághelyzet alakult ki, ami a törvény szerint olyan „súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz”.
Ezekre hivatkozva a terhesség 12. hetéig végeztethető abortusz, aminek határideje a 18. hétig tolódik ki, ha a terhes nő korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, illetve, ha terhességét neki fel nem róható egészségi ok vagy orvosi tévedés miatt nem ismerték fel korábban. Ha legalább 50% az esélye annak, hogy a magzat genetikai okok vagy környezeti hatás következtében károsodott, az eljárás a 20. hétig elvégezhető (a diagnosztikai eljárás elhúzódása esetén 24. hétig). Az időkorlátozást figyelmen kívül kell hagyni, ha a terhes nő élete veszélybe kerül, illetve, ha a magzat a születését követően az élettel összeegyeztethetetlen rendellenességben szenvedne.
Orvosi megközelítésben a megtermékenyítéstől a terhesség 12. hetéig embrióról, ezt követően magzatról beszélhetünk. Jogi értelemben az embrió még nem minősül emberi lénynek, a magzat már igen. A terhességmegszakítás szabályai Magyarországon lekövetik ezeket a fejlődéstani és jogi kategóriákat.
18 év alattiak abortusza
18 éves kor alatti lányok esetében a terhesség megszakítása a 18. terhességi hétig történhet, és ehhez szülői beleegyezés szükséges. Korlátozottan cselekvőképes személy (pl. 14. évét betöltött 18 évnél fiatalabb kiskorú, cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló nagykorú) nyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének a terhességmegszakítási kérelmet tudomásul vevő nyilatkozata szükséges. Cselekvőképtelen személy (pl. 14 évnél fiatalabb kiskorú, cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló nagykorú) terhességmegszakításra vonatkozó kérelmét nevében törvényes képviselője terjeszti elő.
Az abortusz folyamata Magyarországon
A terhességmegszakítás folyamatát a családvédelmi szolgálatnál kell elindítanod. A folyamat során négy időpontot kell egyeztetned: két kötelező tanácsadáson kell részt venned a családvédelmi szolgálatnál, és kétszer meg kell jelenned egy egészségügyi szolgáltatónál (orvos, kórház).
Első tanácsadás a családvédelmi szolgálatnál: Erre a tanácsadásra még nem kell igazolást vinni a terhességről. Az első tanácsadás célja kifejezetten az, hogy megtartsd a magzatot. A családvédelmi szolgálat munkatársa ezért arról tájékoztat, hogy milyen támogatásokat kaphatsz, ha vállalod a terhességet és/vagy a gyereket, az örökbeadás lehetőségeiről és a terhességmegszakítás veszélyeiről. Az első tanácsadáson még maradhatsz névtelen.Orvosi vizsgálat: Egy pozitív terhességi teszt még nem elég a terhesség biztos megállapításához, azt nőgyógyászati vizsgálatnak is meg kell erősítenie. Az orvos megállapítja, hányadik terhességi hétben vagy, és 2022 szeptembere óta a magzat életfunkcióit is be kell mutatnia. Ez sokan úgy értelmezik, hogy az orvos köteles veled meghallgattatni a magzat szívhangját, de a szabályozásból ez nem következik egyértelműen. Jogodban áll kérni az orvostól, hogy tekintsen el a szívhang bemutatásától, és más módon is bemutathatja az életjeleket, például egy ultrahangfelvétellel.Második tanácsadás a családvédelmi szolgálatnál: Ez a tanácsadás legkorábban az elsőt követő harmadik napon tartható meg. Már magáról a terhességmegszakítás folyamatáról szól, és nem maradhatsz névtelen. Ezt követően nyilatkoznod kell, hogy továbbra is szeretnéd-e megszakítani a terhességedet. Ha igen, kitöltik a hivatalos kérelmet, és kiválaszthatod, hol végezzék el a beavatkozást.Beavatkozás az egészségügyi intézményben: A második tanácsadás után nyolc napon belül jelentkezned kell a választott rendelőben vagy kórházban. Ekkor még nem végzik el a beavatkozást, csak megvizsgálnak, és ha orvosilag is engedélyezik a terhességmegszakítást, időpontot egyeztetnek veled a beavatkozásra. A terhességmegszakítás napján a kérelmet aláírásoddal ismét meg kell erősítened.
Ha a terhesség bűncselekmény következménye, a terhességmegszakítás iránti kérelem benyújtását megelőzően a tanácsadás tartalmára, és a tanácsadást követő kötelező várakozási időre és ismételt megjelenésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ám a kérelmezőt az örökbefogadás lehetőségeiről és feltételeiről ebben az esetben is tájékoztatni kell.
Az abortusz költségei és diszkréciója
A terhességmegszakítás térítési díja 2024-ben 45 312 forint. Ahhoz, hogy elvégezzék a beavatkozást, be kell mutatnod egy igazolást arról, hogy befizetted ezt az összeget. Szociális helyzet függvényében, anyagi rászorultság alapján lehetséges, hogy a kérelmező csupán a térítési díj felét vagy csak 30%-át fizesse meg, illetve indokolt esetben egészében mentesüljön a díjfizetés alól. Ha az anya és/vagy a magzat élete veszélyben van/lesz a terhesség megtartásával, ha a magzat elhalt a méhben, ha a terhesség méhen kívüli, valamint ha a másállapot erőszakos bűntett következményeképp jött létre, a terhességmegszakítás költségeit az állam állja.
Jogod van ahhoz, hogy a terhességmegszakítás titokban maradjon, és csak azok tudjanak róla, akik az eljárásban részt vesznek, vagyis a családvédelmi szolgálat és az egészségügyi dolgozók. Az egészségügyi dolgozókat és a családvédelmi szolgálat munkatársait szigorú titoktartási kötelezettség terheli. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) is beállíthatod, hogy ki férjen hozzá ehhez az információhoz.
Abortuszjogok a világban - Global News Podcast, BBC World Service
Az abortusz módszerei Magyarországon
Jelenleg Magyarországon az abortusz műtéti úton vehető igénybe, kizárólag műtéti formában. A műtéti abortuszt nőgyógyászati vagy szülészeti osztállyal rendelkező kórházakban erre kiképzett orvosok végzik el. A beavatkozás körülbelül 15 percet vesz igénybe, ezt követően még megfigyelésre a kórházban kell maradnod néhány órát.
Műtéti abortusz
A terhességmegszakítás ma műtéti úton történik. A műtét lényege a méhnyak kitágítása és a méh üregének kiürítése. A 12. terhességi hétig leggyakrabban vákuumszívásos módszerrel (vákuum-aspiráció) távolítják el az embriót és a méhlepényt. Egy kb. 6-14 mm (a magzat nagyságától függően) átmérőjű csövet vezetnek a méhnyakba, és egy elektromos szívógép segítségével kiszívják a babát, majd egy speciális („küret”) kanállal ellenőrzik, hogy a magzat minden részét eltávolították-e. A rövid, hozzávetőleg 15 perces beavatkozás a terhesség 12. hetéig hajtható végre, melynek végeztével - néhány órás megfigyelést követően - a nő elhagyhatja a kórházat vagy klinikát. A 12. hét után önmagában már nem alkalmazható a vákuumos eljárás.
Középidős terhesség megszakítása esetén gyógyszeres vetélésindukciót végeznek, ami csak kijelölt szülészeti intézményekben végezhető. Ebben az esetben a nyakcsatorna gyógyszeres (prosztaglandin-E2) tágítását gyakran ozmotikus tágítókkal egészítik ki, és a méhtevékenységet nagy dózisú méhösszehúzó szer (oxytocin) alkalmazásával váltják ki. A vetélés lezajlása után a méhlepényt és a visszamaradó részeket műtéti úton (küret) távolítják el.
Tablettás abortusz
A gyógyszeres terhességmegszakítás a műtéti változat alternatívája, mely Magyarországon nem engedélyezett és nem alkalmazott módszer. Kétlépcsős folyamat: az első tabletta blokkolja azoknak a hormonoknak a termelését, melyek a terhesség fennmaradásához szükségesek; a 24-48 óra elteltével adandó második tabletta pedig erőteljes méhösszehúzódást, ezáltal művi vetélést idéz elő. A beavatkozást követően az orvosnak meg kell győződnie az abortusz teljességéről. A gyógyszer orvosi felügyelettel alkalmazható, kb. az esetek 94-96%-ban hatékony a terhesség 8-9. hetéig. A módszert 2012-ben ugyan regisztrálták Magyarországon, és két évvel később kiderült, hogy a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) döntése szerint is biztonságos, mégis az államtitkárság közleménye szerint "a kockázatok továbbra is vita tárgyát képzik", emiatt nem alkalmazható Magyarországon.
Így azok, akik nem műtéti eljárás útján akarnak abortuszt igénybe venni, kénytelenek elutazni olyan EU tagállamokba, ahol az engedélyezett, például Ausztriába, Franciaországba, Svédországba, Németországba vagy Spanyolországba, ahol az esetek 50-70%-ában választják ezt a megoldást. A magyar szabályozás miatt az abortusztabletta így csak azok számára érhető el, akik nemcsak az útiköltséget (és az ezzel járó munkahelyi kiesést) tudják kifizetni, hanem magát az eljárási díjat is, ami jelenleg a terhesség 10. hetéig általában 560 euró, hozzávetőleg 223 ezer forint.
Abortusz lehetséges szövődményei és kockázatok
A terhességmegszakítás, a legbiztonságosabb és legkörültekintőbb odafigyelés mellett is veszélyeket rejt magában. A műtéti terhességmegszakítás során előfordulhat a méh falának komoly sérülése, esetleg átszakadása, illetve a beavatkozást követő erős vérzés. A legsúlyosabb következmény a méh átszakítása, ami nagyon ritkán fordul elő, az összes terhesség megszakítás egy százalékánál történik meg. Terhesség alatt a méh fel van puhulva, sokkal könnyebb a falát átszakítani, mint nem terhes állapotban.
A terhességmegszakítások további veszélye lehet, hogy nem sikerül tökéletesen eltávolítani a magzati részeket. A visszamaradt magzatrészek fertőződhetnek, így magas lázat, gyulladást, erős vérzést okozhatnak, és a műtétet még egyszer el kell végezni. Számos tanulmány kimutatta, hogy a műtéti abortusz befolyásolhatja a jövőbeni teherbeesés esélyeit, emellett néhány esetben kimutatható volt a kapcsolat a korábbi műtéti terhességmegszakítás és a koraszülés között. A több ízben végrehajtott, nem vákuumos műtéti abortusz következménye lehet a méhfal belső felületének hegesedése, mely a későbbi teherbeesést nagyban megnehezítheti.
Lelki következmények
A testi szövődményeken kívül nem szabad elfeledkezni a lelki következményekről sem. Minden nőt megvisel az a tudat, hogy magában hordozott egy életet, amit önszántából megszakított. Általában ez az idősebb hölgyeket viseli meg jobban lelkileg. Abortusz esetén a magzat minden esetben meghal. Azzal, hogy az abortuszt választod, nem szűnsz meg anya lenni. A gyermekedet testileg elveszíted, de ugyanúgy anya maradsz. Ezt azok is sejtik, akik az abortusz után kijönnek a kórházból. Legtöbben ürességet éreznek, és nem azt, hogy visszatértek a régi életükbe.
Pro-life és pro-choice mozgalmak
Az abortusz kérdése mélyen megosztja a társadalmat, két fő irányzat alakult ki: a pro-life (életpárti) és a pro-choice (választás-párti) mozgalmak.
Pro-life (életért) mozgalom: Ekörül azok csoportosulnak, akik számára a foganás pillanatától kezdve szent és tiszteletre méltó az emberi élet, amit óvni és védeni kell. Az orvosi és társadalmi beavatkozásoknak is az életért kell történniük, még olyan nehéz esetekben is, mint amikor az anya és a magzat élete egyszerre forog kockán; és akkor is, ha például csak az anya élete menthető meg.Pro-choice (választásért) mozgalom: Ezt azok alkotják, akik az utód elvállalásának kérdésében teljes szabadságot követelnek a kismamáknak. Egyik érvük a nők önrendelkezési joga, amely alapján szabadon dönthet a terhesség megszakításáról vagy megtartásáról - különösen annak első harmadában. További érvként hozzák fel, hogy az abortusz korlátozásának eredményeként megszülető nem kívánt gyermekek élete egyes esetekben fájdalmas élet. A pro-choice mozgalom szerint a nőknek joguk van az abortuszhoz, és nem szabad őket a gyermek megszülésére késztetni a törvények szigorításával.
A pro-choice mozgalomnak létezik mérsékelt, az abortuszt csak a terhesség korai szakaszában (első 10-12 hetében) támogató irányzata, ez főleg Európára jellemző, az Amerikai Egyesült Államok pro-choice mozgalma általában a magzat méhen kívüli életképességéig (24. hétig) támogatja a beavatkozást.