A 16 hónapos baba kedvetlenségének okai és kezelése

A gyermek fejlődése során számos változáson megy keresztül, és a 16 hónapos kor is hozhat magával kihívásokat, melyek a kedvetlenség, nyugtalanság formájában jelentkezhetnek. Fontos, hogy a szülők figyeljenek ezekre a jelekre, és szükség esetén szakemberhez forduljanak.

Munkám során egyre több anyuka keres azzal a problémával, hogy már mindent kipróbáltak, de állandó nyugtalanság jellemzi a babát. Ilyenkor az anyukákban elsőként az a kérdés vetődik fel, vajon jól csinálok mindent?

Az idegrendszeri éretlenség és a fejlődési eltérések

Több okot is ki kell zárni először, mint például emésztési problémák, pszichés ok - egy új személy jelenléte vagy környezeti - egy megváltozott környezet, és egyéb újszerű dolgok, melyekre érzékenyen reagálhat a csecsemő. Ha minden okot kizártunk és mégis probléma áll fent, akkor érdemes tovább kutakodni.

Az idegrendszerben az érési folyamatok részben genetikusan kódoltak, másfelől a környezetből származó ingerek hatására indulnak meg. Normális esetben az érés egyet jelent azzal, hogy az adott gyermek életkorához és kortársaihoz képest kiegyenlített teljesítményt nyújt motoros, pszichés-kognitív és szociális területen egyaránt. Eltérő (lelassult, megkésett, stagnáló) fejlődés esetén okként merülhet fel az idegrendszer eltérő szerkezete, sérült, másképpen működő kapcsolatrendszere. Ebben az esetben idegrendszeri éretlenségről beszélünk.

Az idegrendszeri éretlensége egészen kiterjedhet arra a helyzetre is, amikor a gyermek nehezebben alkalmazkodik környezetéhez, amin gyakran csak az anyaméhhez hasonló állapot megteremtése segít: testközelség, „anya legyen velem mindig” állapot. A gyermek e problémák miatt társaihoz képest általában jobban fél kipróbálni új dolgokat, mert nem mindig tudja, hogy a teste hogyan reagál. A hirtelen, gyorsan változó élethelyzetekre rugalmatlanul reagál, nehéz alkalmazkodás jellemzi. Később az iskolában előbukkanhatnak figyelmi, tanulási, alkalmazkodási problémák.

Sajnos, nem tűnik el a probléma, nem növi ki az egyén, mint ahogyan ezt gyakran hallhatjuk akár szakemberek szájából is. Az első és legfontosabb teendő, hogy a figyelmeztető, gyanús jelenségekre korán figyeljünk fel, beszéljük meg szakemberrel. A szakember képes felmérni a baba idegrendszeri státuszát, fejlettségét, érettségét, észleli az esetleges eltérő fejlődés tüneteit, felderíti ezek okát, és segít a megfelelő kezelés megválasztásában. Az idegrendszeri éretlenség nagy hatással van a képességeinkre, ez több problémát is tud okozni a későbbi életünk során.

A szociális fejlődés problémái

A csecsemő már születésétől szociális (társas) lény. A szociális fejlődés azonban számos módon problematikus lehet és jó ezt minél korábban felismerni. A szociális kapcsolatok alapjait az élet nagyon korai fázisában sajátítja el a kisgyermek. A szülő-gyermek kommunikáció már néhány hónapos korban a szociális párbeszéd formáját ölti, a csecsemő társas partnerré válik, aki kezdeményez és válaszol mások kezdeményezésére, megjelennek a kölcsönösség elemi formái.

Erre a korai időszakra jellemző az emberi hang és az emberi arc előnyben részesítése, a mimika utánzása. Egy másik fontos kapcsolati készség, amit a kisgyermek kifejleszt magában az a szociális referencia. Ez a fogalom azt jelenti, hogy a csecsemő fél szemmel azt figyeli, hogyan reagálnak szülei arra, amit ő csinál. Ha valami ijesztővel találkozik, akkor az egészségesen fejlődő csecsemő információforrásként azonnal a szüleire néz, hogy értékes jelzéseket kapjon a környező világról (pl.: „Ez biztonságos?”). Ennek a szociális referenciának (vonatkoztatásnak) az elmaradása problémákat okozhat a későbbiekben, mert ez olyan alapkészség, amire számos más szociális készség épül.

Figyelmeztető jelek a csecsemő szociális fejlődésével kapcsolatban:

• A korszakra jellemző kommunikációs elemek elmaradnak (pl.: gügyögés). A gyermek nem próbálkozik kapcsolatba lépni környezetével, mimikája sivár. Nem észlelhető az érdeklődés a környezete iránt, amely kapcsolatteremtésre ösztönözné.
• A csecsemő nem kezdeményez mosollyal vagy hangadással „társalgást” és nem mosolyog vissza a felnőttre. Legkésőbb fél éves korig meg kellene jelennie az úgynevezett „szociális válaszmosolynak”. Ez azt jelenti, hogy a csecsemő mosollyal reagál a környezete, elsősorban a szülők közeledésére, illetve ugyanezt a reakciót válthatja ki az is, amikor meglát egy-egy ismert tárgyat maga körül. A mosoly azt jelenti, hogy a gyermek nyitott a környezetére, érdeklődő. Ez az első, tudatos mosoly tehát nem csupán a jókedv jele, hanem sokat elárul a csecsemő szociális és érzelmi fejlődéséről.
• Nem, vagy csak nehezen alakítható ki vele kölcsönös játék, nem vonható be közös helyzetekbe, és gyakran közönyös, kedvetlen. Figyelemfelkeltő, ha a kisgyermek a szülő közeledésére nem válaszol, vagy elkerülően viselkedik (pl.: elfordul, másfelé néz, nem néz a szülő szemébe) vagy, ha válaszol, akkor nagyon siváran (hangadásban, mimikában szegény).
• Nem kedveli, ha ölben van, nem szereti az érintéseket és a testi kontaktust (ölelgetés, csiklandozás). Ez azért is sarkalatos kérdés, mert az ölbeli játékok (pl.: ritmikus, mozgásos mondókák) segítik a csecsemő figyelmét összpontosítani, ami a tanulási folyamatokban fontos szerepet játszik. Figyelemfelhívó, ha még nagyon rövid ideig sem tud a csecsemő ezekben a helyzetekben megmaradni, és a testi kontaktushoz kapcsolt játékok nem kötik le.
• Jellemzően hiányzik a külvilág felé való érdeklődés. Fél éves kor után már minden érdekli az egészségesen fejlődő csecsemőt és nagyon kíváncsi. Ha a gyermek egyáltalán nem érdeklődik a tárgyak, játékok iránt és nem nyúl utánuk, az figyelemfelhívó jelként értelmezhető.

Az anya szerepe a gyermek korai szociális fejlődésében

Az anya viselkedése, kommunikációja, mentális és lelki állapota meghatározó a gyermek korai szociális fejlődésében. Csecsemőkorban a fejlődést az segíti a leghatékonyabban, ha az anya érzékeny és válaszkész a csecsemő jelzéseire, szükségleteire. Ha az anya lelki (pl.: depressziós) vagy mentális zavarral küzd, az veszélyeztetheti a gyermek fejlődését is, mert ebben az esetben a kisgyermek számára rendkívül fontos érzékeny anyai gondozás sérülhet. Az egyéves korban bizonytalanul kötődő gyermek óvodáskorban kevésbé érdeklődő, és nem annyira kíváncsi a társakra, a világra. Kudarcokat élhet meg a társas helyzetekben (pl.: közös játékok, kortársakkal való barátkozás).

Alvászavarok és túlzott alvásigény

Tisztelt Páciensek! Alvászavarokkal gyakran találkozunk csecsemő- és kisdedkorban, iskoláskorúaknál és serdülőknél. A 0-18 éves korosztály mintegy 20-30%-ánál fordul elő valamilyen alvással kapcsolatos probléma. Ha hirtelen elkezd sokkal többet aludni a babád, az gyanús lehet és aggodalomra adhat okot. Akár arról van szó, hogy elkezd hosszabbakat aludni, mint eddig, akár arról, hogy sokkal hamarabb álmosodik el, mint ahogyan szokott.

Az alvásigény életkoronként

Mekkora a baba alvásigénye a különféle életkorokban? Az újszülött babák napi 16-20 órát is aludhatnak, gyakran 2-3 órás szakaszokban, ami teljesen normális. Az agyuk most alkalmazkodik az új világhoz, az idegrendszer folyamatosan fejlődik, ezért még normális a sok rövid alvás, ahogyan az is, ha néha egészen mélyen alszanak, máskor pedig nagyon aktívan (beszélnek, forgolódnak, nyöszörögnek stb.).

10-12 hónapos kor körül egy nyugodtabb korszak kezdődik az addig rosszabbul alvó babák életében is: a mozgásfejlődéssel, szeparációs szorongással kapcsolatos problémák végetérnek, a felső metszőfogak már kibújtak, és a napközbeni sok mozgás, mászás, felállás, járás annyira lefárasztja a lurkókat, hogy délután is többet és mélyebben alszanak, valamint éjszaka is ritkulnak a felkelések. Sok baba ebben az időszakban először elkezd kicsit jobban aludni. A sok mozgás és a kevesebb lelki feszültség miatt a babák délután hosszabb és mélyebb alvásokat produkálnak, éjszaka pedig ritkábban kelnek fel.

A béke sajnos nem tart örökké. 14-15 hónapos korban sok kisgyermek újra nyugtalanabbul alszik. Ez a folyamat nemcsak fájdalmas, hanem könnyen felismerhető: duzzadt, gyakran piros íny, az arc egyik oldalának enyhe duzzanata, intenzív rágási inger, nyálzás és néha enyhe láz kíséri. Az áttörés 4-5 nap alatt lezajlik, majd újra visszaállhat a nyugodtabb alvás. Ezen a koron már érdemes alvási rituálékat kialakítani: kedvenc plüss, kispárna, esti mese, halk altatódal.

Ekkorra már kialakul a napi rutin, a legtöbb baba egy délutáni alvással és 10-12 órás éjszakai alvással beéri.

Alvászavarok típusai

Elalvási zavarok

Elalvási zavarról akkor beszélünk, ha a csecsemő, kisded önmagától, egyedül nem tud, illetve az idősebb kisgyermek nem akar elaludni. A csecsemők elalvási nehézségei általában rossz altatási szokásokra vezethetők vissza.

Átalvási zavarok-éjszakai felébredések

Ha nevelési-szoktatási hibát nem követnek el, 5-6 hónapos kortól a csecsemő átalussza az éjszakát. Természetesen a nyugtalan alvás, gyakori ébredések hátterében betegség is állhat (pl. tehéntejallergia), ezért az ilyen panaszokkal jelentkező családoknál is a részletes, pontos anamnézis és a csecsemő gondos kivizsgálása szükséges.

Parasomniák

A parasomniák közé azokat az alvászavarokat soroljuk, amelyeknél az alvás alatt szokatlan, nemkívánatos motoros és vegetatív tünetek lépnek fel (pl. alvajárás, éjszakai felriadás).

Mi okozhatja a túlzott alvásigényt?

A gyerekek alapból sokat alszanak, de ha a szülő azt veszi észre, hogy gyermeke napközben is álmos, mert nem tudja megfelelően kipihenni magát, akkor felmerülhet, hogy valami betegsége van. Dr. Tar Attila gyermekendokrinológus elmondja, mikor gyanakodjunk betegségre.

Cirkadián ritmus és hormonok

Minden ember egy úgynevezett cirkadián, vagyis napi ritmus alapján osztja fel a mindennapjait ébrenlétre és alvásra. Ezt a ciklust több dolog is befolyásolja, köztük az agyalapi mirigyben termelődő melatonin nevű hormon, melyet elsősorban a természetes fény szabályoz. Ugyanis még csukott szemen keresztül is eljut az agyba, eléri a tobozmirigyet, mely a melatonint termeli. Fény hatására szintje lejjebb csökken, vagyis felébredünk. Abban az esetben, ha sötét van, akkor a melatonin szintje megemelkedik, így elálmosodunk. Természetesen ebbe a folyamatba több minden is beleszól, többek között, hogy az ember mit szokott meg, vagyis hogy mire állt be a „belső órája”. Az alvás-ébrenlét folyamatára az adenozin nevű, energiatároló anyag is jelentős hatással van. A nap folyamán a szintje folyamatosan emelkedik, és alvás közben bontja le a szervezet. Ez azt is jelenti, hogy hiába próbálunk átállni kevesebb alvásra, ez nem lehetséges, mert az időhiány miatt le nem bontott adenozin folyamatosan halmozódik, azaz valamikor „le kell aludni a többletet”.

Betegségek

Legtöbbször betegség áll az alvási szokások megváltozása mögött. Gyerekeknél gyakoribb a hiperszomnia, vagyis a túlzott alvásigény, de általában idővel kinövik, ráadásul az, hogy kinek mennyi az alvásigénye, teljesen egyéni. Az alváskutatók szerint egy általános iskolásnak 10-11, míg egy óvodásnak 10-13 óra az ideális alvásmennyiség. Amennyiben valamiért feltűnően többet alszik gyermekünk a megszokottnál, akkor az legtöbbször betegségre utal, ám fontos, hogy az általában egyéb tünetekkel is jár (láz, torokfájás, orrfolyás, stb.), és ha a kór elmúlik, a gyerek meggyógyul, újra visszaáll a napi ritmus.

Hormonális problémák

• Pajzsmirigy-alulműködés: Ha nincs kísérő tünet, és a sok alvás nem múlik, akkor hormonális bajra gyanakodhat a szülő. Akárcsak a felnőtteknél, úgy a gyerekeknél is leggyakrabban pajzsmirigy-alulműködés húzódik a háttérben. Ebben az esetben ugyanis a szerv nem termel elegendő pajzsmirigyhormont (trijódtironin, T3 és tiroxin, T4), amelynek tünete lehet a fáradékonyság, álmosság is. Szűrése vérvétellel megoldható, és gyógyszerrel sikeresen kezelhető.
• IR, PCOS: Általában a felnőttek kapcsán hallani a betegségről, ám gyermekek esetében is előfordulhat. Ekkor a nőivel szemben a férfi hormonok kerülnek túlsúlyba, ami miatt nem megy végbe tökéletesen a tüszőrepedés, és ez cisztákat eredményez, ráadásul az inzulinrezisztencia miatt kezeletlen esetben akár 2-es típusú cukorbetegség is kialakulhat. A tünetek között a fokozott szőrösödés, menstruációs problémák, pattanásosság mellett a fáradékonyság és az étkezés utáni indokolatlan álmosság és a koncentrációkészség hiánya, nyugtalan alvás, is szerepelhet, így ezek fennállásakor érdemes a betegségre gyanakodni. A diagnózishoz labor és nőgyógyászati vizsgálat is szükséges!
• Kortizoltermelődés zavara: Sajnos a stressz a gyerekek életében is erősen jelen van, és ez könnyen okozhat alvászavarokat is. A panasz azonban szorosan összefügghet a mellékvese által termelt stresszhormonként ismert kortizol elégtelen termelődésével is. A tartós stressz leküzdéséhez ugyanis a szervezet folyamatosan több kortizolt termel, melynek hatására a mellékvese egy idő után kifáradhat, így a kezdeti magasabb kortizolszint után mennyisége egyre csökken.

Egyéb okok

• Stressz
• Kamaszkorral bekövetkező változások
• Alvási apnoe
• Vérszegénység
• Krónikus fáradtság szindróma

Mikor forduljunk szakemberhez alvászavarokkal?

Mire figyelj különösen oda, ha hirtelen többet alszik a baba? Ha több napig tart és más tünet is megjelenik. Ilyenkor érdemes alvásszakértőt vagy alvásambulanciát felkeresni, hogy kiderüljön, mi áll a háttérben.

Ha szokatlanul aluszékony, de nincs láza, csak figyeld és csak akkor vidd orvoshoz, ha más aggodalomra okot adó tünetei vannak (emésztési vagy légúti tünetek, fájdalom).

Mi a teendő, ha a baba hirtelen sokat alszik?

Hagyd, hadd pihenjen és figyeld az ébredés utáni állapotát: ha jókedvű, aktív, akkor nincs ok aggodalomra, ha azonban egyéb tüneteket is tapasztalsz (bágyadtság, étvágytalanság stb.) fordulj a gyermekorvoshoz!

A hirtelen megváltozott alvási szokások néha csak átmeneti problémák, fejlődési ugrások jelei, máskor azonban figyelni kell rájuk és különösen fontos, hogy a különféle életkorokban mást jelenthet a több alvás.

A nyugodt éjszakákért - Tippek az alvási szokások kialakításához

1. Ne legyen lelkiismeret-furdalásunk, mert attól csak még jobb szülők leszünk, ha segítünk gyermekünknek abban, hogy megtanulja az önálló alvást.
2. Számítsunk a gyerek tiltakozására. A szoktatás elején ne hagyjuk azonnal egyedül, maradjunk mellette, majd lassan csökkentsük az ágya mellett töltött időt. Ha sír, akkor mindig menjünk vissza hozzá kb 5 percenként, simogassuk meg, ismételjük, hogy aludjon, majd menjünk ki. A gyereknek tudnia kell, hogy nem hagyjuk magára.
3. Alakítsunk ki esti szertartásokat, amik kb ¾ órásak, ebben legyen benne a fürdetés, a mese, a dajkálás, a babák, macik lefektetése. Ebben az időben csak a gyerekre figyeljünk, élvezzük a vele töltött időt.

A nagy mozgásigényű totyogóknál elalvás előtt fontos a lecsendesítés. Lefekvés előtt 10 perc nyugodt tevékenység - mese, éneklés, simogatás, halk mondókázás - segít átvezetni a gyereket az aktív játékból az alvásba.

Délutáni alvás

Kell-e aludnia a gyereknek délután? A gyerekek alvásszükséglete, csakúgy, mint a felnőtteké eltérő. Annak megítélése, hogy szükséges-e a délutáni alvás vagy sem, a szülő feladata, receptet adni nem lehet. Egyetlen tényezőre kell figyelni, ez a gyerek. Ha ő kiegyensúlyozott, nem ingerült, nem nyugtalan akkor nem szükséges a délutáni alvás. Azonban ha alszik a gyerek, akkor figyeljünk arra, hogy alvás után legyen lehetősége az újbóli elfáradásra, töltsön több időt szabadlevegőn. A délutáni alvásból fel lehet ébreszteni a gyereket, 1,5-2 óra elegendő, az éjszakai alvásnál jobb, ha magától ébred a gyerek.

Egyes babák ebben az időszakban már csak egyszer alszanak napközben, mások még kétszer.

Mikor forduljunk szakemberhez általánosságban?

A figyelemfelkeltő jelek tartós (hetekig tartó) fennállása esetén a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálat munkatársaihoz (pszichológus, fejlesztő pedagógus) lehet fordulni, ahol szükség esetén továbbküldik a gyermeket a megfelelő szakemberhez.

Amennyiben a szülő (vagy az elsődleges gondozó) hosszantartó depresszióval, lelki, mentális problémákkal küzd, akkor neki is segítségre van szüksége. Ilyen esetekben a területileg illetékes felnőtt pszichiátriai és mentálhigiénés szakambulanciára fordulhat, ahol pszichiáter és/vagy klinikai szakpszichológus adhat segítséget. Az anya depressziója, mentális problémája esetén fontos lehet, hogy az anyán kívül egy egészséges, támogató felnőtt (pl.: apa, nagyszülő, rokon, barát) is legyen a gyermek közelében.

tags: #16 #honapos #baba #kedvetlen