Az élet első 1000 napja, azaz a várandósság (270 nap) és az első két életév (365 nap plusz 365 nap), az emberi élet leggyorsabb növekedési időszaka. Ebben a kritikus szakaszban a sejtek, szövetek és szervrendszerek differenciálódása és fejlődése a legintenzívebben zajlik. Nem a génjeinkben hordozzuk a végzetünket, sokkal inkább a környezetünk a meghatározó. A táplálás és a táplálkozás olyan komoly népbetegségek megelőzésében játszik szerepet, mint például az elhízás, a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a cukorbetegség.
Az epigenetika és a korai anyagcsere-programozás
Az epigenetika az új tudományág, amely megadja a választ arra, hogy a legfontosabb környezeti tényezők miként hatnak a hosszú távú egészségre. Tudta-e, hogy az egészséget körülbelül 20 százalékban a génjeink határozzák meg, 80 százalékban pedig a környezet befolyásolja a genetikai állományt? Ezt a folyamatot nevezzük korai anyagcsere-programozásnak.
- A környezeti hatások, mint a várandósság és a csecsemőkor alatti táplálkozás, közvetlenül hathatnak a génkifejeződésre.
- A tápanyagszegény étkezés a terhesség alatt alulfejlett magzat születéséhez vezethet.
- A csecsemőkori túlzott fehérjebevitel megnövekedett testtömeg-indexet (BMI) eredményezhet a későbbi években.
Várandósság: Az első 270 nap
A várandósság átlagosan 280 napig, vagyis 40 hétig tart. Az első trimeszter talán a legstresszesebb három hónap, amikor minden nap szorítunk a kis magzatunk fejlődéséért. A várandósság elindulását a HCG szint emelkedése jelzi: labortól függően 2 nmol/L vagy 39 nmol/L feletti érték jelent megtapadást. Az ultrahangon általában 1000-2000 nmol/L feletti érték elérésénél észlelhető már a petezsák, ez általában az 5. héten következik be.
A 4. terhességi héttől kezdődően a kismamák többségénél tapasztalható hányinger és émelygés, a mellek megnagyobbodása, bizonyos élelmiszerek kívánása vagy épp az ételektől való undorodás. Fontos tudnunk, hogy várandósan a szervezetünkben számos érték eltérhet a nem várandós normálértéktől, így ne ijedjünk meg a laboreredményektől.
Szűrővizsgálatok és orvosi vizitek
A 6. hét körül ajánlott először felkeresni a nőgyógyászt, ekkor ugyanis már detektálható a szívcső pulzálása. Az első trimeszterben fel kell keresni a területileg illetékes védőnőt is, aki kiadja a terhességi kiskönyvet. A 12.-14. hét között kerül sor a magzat első genetikai szűréseire, ahol a kombinált teszt során ultrahangvizsgálat és vérvizsgálat kombinációjával szűrik a rendellenességeket.
Táplálkozás a terhesség alatt
A baba fejlődése nagyban függ az anya étrendjétől, hiszen a magzat szervezete azokból a tápanyagokból épül fel, amit az édesanya fogyaszt. Terhesség alatt kiemelten fontos a megnövekedett vitaminszükséglet pótlása. Például a folsav és a B12-vitamin megfelelő bevitele kulcsfontosságú a velőcsőzáródási rendellenességek kockázatának csökkentésében.
Fontos tápanyagforrások kismamáknak
| Tápanyag | Elsődleges források |
|---|---|
| Folsav | Búzacsíra, máj, paraj, szójabab, tojássárgája, spárga, lencse, brokkoli. |
| B12-vitamin | Máj, hús, tojás, tej. |
| Fehérje | Sovány húsok, tejtermékek, tojás, tengeri halak. |
| Omega-3 és 6 | Repceolaj, tengeri halak, olajos magvak. |
Elavult az a nézet, hogy a kismamának "kettő helyett kell ennie". Az energiaszükséglet ugyanis csak kismértékben, körülbelül 300 kilokalóriával növekszik meg. Inkább a választott táplálék minősége legyen a mérvadó!
Dr. Kovács Eszter: Milyen vitaminokat érdemes szedni terhesség alatt?
Csecsemőkor: Az anyatej ereje
A baba legjobb tápláléka az anyatej. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a gyermek 6 hónapos koráig kizárólag anyatejet kapjon. Az anyatej fehérje-összetétele és mennyisége a gyermek igényeihez igazodik, így megalapozza az egészséges növekedést anélkül, hogy a csecsemő túltáplált állapotba kerülne.
A szoptatás előnyei:
- Kiemelkedő szerepe van az immunrendszer kialakításában és megerősítésében.
- Az anyatejes babák körében az elhízás ritkábban fordul elő.
- Védelmet nyújt a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint ellen felnőttkorban.
- A benne található fehérjék gyengéden edzik a csecsemő immunrendszerét.
Hozzátáplálás és a "mini felnőtt" csapdája
A hozzátáplálás során a legfontosabb a türelem és a fokozatosság! A babák étrendjébe csak akkor vezess be új ételt, amikor emésztőrendszere már megérett rá. Ez általában a 6. hónap után, de legkésőbb 7 hónapos korig esedékes.
Kisgyermeked 1 éves kor után sem mini felnőtt. Egy egyéves gyermek tápanyagigénye testsúlykilogrammonként számolva akár hétszerese is lehet egy felnőttének. Ne adjunk neki pizzát, chipset, cukrozott ételeket vagy italokat, mert ezek csak "üres kalóriák", amelyek nem biztosítják a fejlődéshez szükséges mikrotápanyagokat.
Fontos szem előtt tartani a következőket:
- Mindig tartsuk be a fokozatosságot az új ízek bevezetésekor.
- A sós és fűszeres ételek megterhelik a kisgyermek emésztőrendszerét.
- A szülői minta döntő: a gyerek azt fogja enni, amit tőlünk lát.
- A tejtermékek és sovány húsok naponta szerepeljenek a menüben.
Dr. Kovács Eszter: Milyen vitaminokat érdemes szedni terhesség alatt?
Az első 1000 nap során lefektetett alapok egy életen át elkísérik a gyermeket. A tudatos táplálkozás és a megfelelő orvosi gondozás nemcsak a jelenlegi fejlődést segíti, hanem egy egészségesebb felnőttkort is biztosít.