A betegségek elleni védekezés kiemelt eszközei a védőoltások, amelyek kulcsfontosságúak a gyermekek egészségének megőrzésében. Magyarországon az oltási naptár szigorúan szabályozott, és számos kötelező, valamint ajánlott oltás létezik, amelyek a súlyos betegségek megelőzését szolgálják.
Az egyik ilyen kötelező oltás az MMR (kanyaró, mumpsz, rubeola) védőoltás, amelyet a kisgyermekek 15 hónapos korban kapnak meg. Ez az oltás élő, legyengített vírusokat tartalmaz, és rendkívül fontos az egyének és a társadalom egészségének megóvása szempontjából, mivel megakadályozza a betegségek terjedését, és védelmet nyújt a súlyos szövődmények és a halálesetek ellen.
MMR oltás: Kanyaró, mumpsz és rubeola ellen
Az MMR védőoltás egy kombinált oltás, amely a mumpsz, a kanyaró és a rubeola elleni védelemre szolgál. Az oltásban lévő vírusok az élő, gyengített formái ezeknek az ártalmas betegségeknek, amelyek korábban súlyos egészségügyi problémákat okoztak világszerte.
Az MMR védőoltás általában csecsemőknek és kisgyerekeknek adott rutin oltások része, és a legtöbb országban ajánlott oltási terv része. Magyarországon a kötelező oltások közé tartozik, és a gyermekorvosi szolgáltatások keretében ingyenesen biztosítják.
Kanyaró
A kanyaró rendkívül ragályos, kiütéses betegség, amelyet vírus okoz, és elsősorban cseppfertőzéssel terjed. A légzőszervet, a bőrt és a szemet támadja meg. Magas lázzal, köhögéssel, orrfolyással és kötőhártyagyulladással kezdődik, majd az arcon és a fül mögött viszkető, rózsaszín kiütések jelentkeznek, amelyek azután az egész törzsre, majd a végtagokra is átterjednek.
A lappangási ideje 10-15 nap. Bár egyes szakértők szerint a betegség két héten belül nyomtalanul és magától gyógyul, szövődménye lehet légúti fertőzések, valamint tüdő-, vagy középfülgyulladás, agyvelőgyulladás, mely 1000 kanyaróban megbetegedett közül egynél jelentkezik. A fertőzéshez társuló agyvelőgyulladás után gyakran maradandó károsodás - halláskárosodás és értelmi fogyatékosság - alakul ki.
A kanyaróoltás azonban nem ad tartós védettséget, 11 éves korban újra oltják a gyerekeket.
Mumpsz (járványos fültőmirigy-gyulladás)
A mumpsz szintén vírus okozta megbetegedés, lázzal, izomfájdalommal és fejfájással kezdődik. Az állkapocs vonalában lévő, fül alatti nyálmirigyek megduzzadnak, és az érintett terület fájdalmassá válik. Ritkán követi szövődmény, igaz, nagy fájdalommal jár. Tizenéves és felnőtt betegek heregyulladása, mely az esetek 20 százalékánál fordul elő, azonban impotenciát okozhat.
Ezen kívül a mumpsz szövődményeként felléphet átmeneti agyhártyagyulladás és petefészek-gyulladás is. Az 1993-as évben a Lancet című szaklap adatai megerősítették, hogy a vakcina elismert szövődménye az aszeptikus meningitis.
Rózsahimlő (rubeola)
A rubeola is vírusos, fertőző betegség, hőemelkedéssel, apró, tűpöttyös bőrkiütéssel, torokfájással és orrfolyással jár, s enyhe lefolyású. Az oltás indokoltságát az adja, hogy bár jóindulatú betegség, a terhesség első három hónapjában 50, 25, illetve 9 százalékos valószínűséggel okozhat magzati ártalmat, vetélést, vagy komoly fejlődési rendellenességeket (süketség, vakság, szívfejlődési rendellenesség, mentális retardáció, májkárosodás).
A rubeola elleni oltást 1969-ben vezették be. Terhesség előtt célszerű ellenőrizni az immunitás tényleges meglétét.
MMR (kanyaró, mumpsz és rubeola) tanácsadás
Oltási reakciók az MMR oltás után
Az oltások után jelentkező átmeneti panaszok a szervezet természetes immunválaszának jelei, melyeket oltási reakcióknak nevezünk. Ezek kialakulására számítani lehet, és az oltottak (illetve szüleik) figyelmét is fel kell hívni ezekre.
Az MMR oltást követően, mivel élő vírusokat tartalmaz az oltóanyag, oltási betegség léphet fel. A tünetek az oltást követő 7-9. napon jelentkezhetnek, leggyakrabban lázzal. Az oltást követő 5-12. napon megjelenhet néhány kanyarószerű kiütés a gyermek bőrén, ezzel teendő nincsen, spontán múlik néhány nap alatt, amennyiben láz jelentkezik, lázcsillapítást alkalmazhatunk.
A legyengített mumpsz vírus csak igen ritkán okoz szövődményt, azonban előfordulhat kétoldali nyálmirigy-duzzanat. Az oltott személy bőrén kiütések jelentkezhetnek, általában a testen és az arc környékén.
Az MMR oltás után gyakran számolnak be viselkedészavarról, alvászavarról, néha dührohamok jelentkeznek 8-10 nappal az oltást követően. Ritkán beszámoltak az oltott gyermekekben idegességről, nyugtalanságról, szokatlan sírásról vagy álmatlanságról és étvágytalanságról. Ezek a tünetek csak átmenetiek és általában 1 héten belül (néhány napon belül) megszűnnek.
Ritkán előfordul az MMR védőoltásra adott erőteljes reakció is. Hozzávetőleg 1000-ből 1 esetben lázgörcs alakulhat ki az oltás kanyaró része miatt. Az allergiás reakciók előfordulása nagyon ritka, fél millió védőoltásból egy eset. Előfordulása esetén aggasztóak a hirtelen kialakuló panaszok, azonban a kezelés gyors és teljes felépüléshez vezet, maradandó károsodást nem okoz.
Mivel időközben a gyermeknél más betegségek is kialakulhatnak, ezért 1 héten túl elhúzódó, vagy súlyos tünetek esetén orvoshoz kell fordulni!
Mit tehet a szülő a panaszok enyhítéséért?
Az esetek többségében a panaszok átmenetiek, maguktól elmúlnak, esetleg tüneti kezelésként adható lázcsillapító, emésztési panaszokra probiotikum.
Súlyosabb esetekben adható antihisztamin (pl. szájon át) vagy szteroid (pl. kúp formájában), ám ezek többsége receptköteles készítmény, az alkalmazása orvosi utasításra történik. Tévhit, hogy a kalcium (bármilyen formában) hatékony lenne egy allergiás reakció kezelésében.
Amennyiben az otthoni gyógyszeres kezelés hatástalan, nem javulnak a panaszok, mindenképpen javasolt szakemberhez fordulni, aki meg tudja állapítani a tünetek súlyosságát, és javaslatot tesz a kezelésre, esetleg a kórházi ellátásra.
További fontos tudnivalók
- Az MMR oltás elhalasztása ajánlott lázas betegség, illetve várandósság esetén.
- Immunológiai károsodás (veleszületett vagy szerzett immunhiányos állapotok), alacsony trombocitaszám (ITP) esetén egyéni mérlegelés alapján szükséges dönteni az oltásról oltási tanácsadó segítségével.
- A védőoltás hatásosságát az immunglobulin-pótlás, illetve a vérkészítmények csökkentik.
- A bélgyulladás és az autizmus - a tévhittel ellentétben - nem állnak kapcsolatban az MMR oltással.
- Ha valaki nem kapta meg az MMR védőoltást a megfelelő időpontban, akkor azt bármikor pótolhatja.
- Ha valaki nem emlékszik rá, hogy megkapta-e az MMR védőoltást, vagy ha nem biztos abban, hogy teljesen immunizált a betegségekkel szemben, érdemes konzultálni az orvossal az újabb MMR védőoltásról.