A védőoltások hosszabb vagy rövidebb időre védettséget biztosítanak bizonyos betegségek ellen. Fontosságukat semmilyen, tudományos alapon nyugvó kutatási anyag nem kérdőjelezi meg, sokan mégis tartanak tőlük az oltást követő mellékhatások miatt.
Míg a gyermekbénulás néhány évtizeddel ezelőtt járványos mértékben fordult elő Magyarországon, addig napjainkban a poliovírus okozta megbetegedéstől egyetlen szülőnek sem kell tartania. A védőoltásoknak köszönhetően számos, korábban megállíthatatlannak hitt betegséget sikerült gyakorlatilag teljesen eltüntetni a fejlett világból.
Mi is az az oltást követő nemkívánatos esemény (OKNE)?
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a "mellékhatás" meghatározás helyett védőoltások esetén az "oltást követő nemkívánatos esemény" (OKNE) szakkifejezést alkalmazza. Előfordulásuk szerint négy főkategóriába sorolják a szakemberek ezeket az eseményeket: nagyon gyakoriról akkor beszélünk, ha tíz oltottból több mint egynél jelentkeznek a panaszok, nagyon ritka előfordulás esetén pedig tízezer oltásból kevesebb mint egy alkalommal.
A védőoltás az immunrendszert is válaszreakcióra készteti, ami többféle tünetet is okozhat. Az injekció helyén megjelenő fájdalom és bőrpír, illetve duzzanat mellett gyakran láz is jelentkezhet a gyermekeknél. Ezek a panaszok azonban a legtöbb esetben enyhék és viszonylag gyorsan elmúlnak.
Miért lázas a gyermek az oltás után?
Amikor az orvos beadja az oltóanyagot, tulajdonképpen egy „edzőpartnert” mutat be az immunrendszernek, amelynek feladata a védekezési mechanizmusok aktiválása. A láz ebben a folyamatban nem a betegség tünete, hanem az építkezésé: a szervezet éppen tanulja, hogyan ismerje fel és semmisítse meg a jövőbeli betolakodókat.
Amikor az oltóanyag a szövetek közé kerül, a szervezet őrszemei, a fehérvérsejtek azonnal akcióba lépnek. Ezek a sejtek nem tudják, hogy a beadott anyag legyengített vagy elölt kórokozókat, esetleg csak azok bizonyos fehérjéit tartalmazza; számukra ez egy idegen invázió, amire válaszolni kell. Ez a kis központ ilyenkor magasabbra állítja a „hőfokszabályzót”, mert a magasabb hőmérsékleten az immunrendszer sejtjei hatékonyabban tudnak mozogni és szaporodni, miközben a kórokozók - vagy jelen esetben az őket imitáló anyagok - számára kedvezőtlenebbé válik a környezet. Ez az oka annak, hogy az oltás után jelentkező láz valójában egy pozitív visszajelzés: a baba szervezete dolgozik, reagál és tanul.
Mely oltások okozhatnak lázat, és mikor?
- DTPa (diphteria-pertussis-tetanus) kombinált védőoltás: Csecsemőknél gyakran jár lázzal, amely a torokgyík, a szamárköhögés, illetve a tetanusz ellen nyújt védelmet.
- Haemophilus influenzae b (Hib) és pneumococcus elleni oltóanyag: Szintén okozhat hőemelkedést.
- MMR-oltás (mumpsz, kanyaró, rubeola): A mumpszot, kanyarót és rubeólát kivédő MMR-oltás 7-21 nappal a beadását követően válthat ki lázat. Az oltást követő 7. és 14. nap között ún. oltási betegség léphet fel lázzal, kiütéssel, esetleg nyálmirigy duzzanattal. A tünetek sokkal enyhébbek, mint a természetes betegségnél és 1-2 napnál nem tartanak tovább.
- Bárányhimlő elleni védőoltás: A védőoltást betöltött 12 és 15 hónapos korban kapják meg a gyermekek. Láz kíséretében, a test különböző részein jellegzetes, kezdetben apró, majd hólyagos kiütések jelentkezhetnek.
Az esetek körülbelül felében a gyerekek hőemelkedéssel, lázzal reagálnak az oltásokra. A legtöbb kötelező oltás - mint például a 2, 3 és 4 hónapos korban beadott kombinált oltások - után a láz általában az oltást követő első 12-24 órában jelentkezik. Ha a szúrás utáni második nap végéig nem emelkedik meg a hőmérséklet, akkor nagy valószínűséggel már nem is fog az adott oltás miatt.
Az MMR oltásról részletesebben
Az MMR oltás élő, gyengített vírusokat tartalmaz, ami azt jelenti, hogy a szervezet reakciója elhúzódóbb lehet. Az MMR oltás után nem ritka, hogy a láz csak 7-12 nappal a szúrás után jelentkezik.
Mire számíthat az MMR oltás után?
1 millió oltott közül egynél léphet fel súlyosabb szövődmény, agyvelőgyulladás formájában, ilyenkor kifejezett bágyadtság, aluszékonyság észlelhető, ami néhány nap alatt nyomtalanul eltűnik. Kisgyermekek lázas állapota gondos megfigyelést és folyamatos lázcsillapítást igényel.
Milyen betegség a kanyaró?
A kanyaró rendkívül ragályos, kiütéses betegség. Tünetei lázzal, orrfolyással, köhögéssel, kötőhártyagyulladással kezdődnek, majd a fül mögött kiütések jelentkeznek, amelyek azután az egész törzsre, majd a végtagokra is átterjednek. A leggyakoribb szövődménye a középfülgyulladás, a tüdőgyulladás, emellett előfordulhat hasmenés, agyvelőgyulladás, mely 1 000 kanyaróban megbetegedett közül egynél jelentkezik, tehát nagyságrendekkel gyakoribb, mint a védőoltás miatt esetleg kialakuló hasonló szövődmény. A fertőzéshez társuló agyvelőgyulladás után gyakran maradandó károsodás - halláskárosodás és értelmi fogyatékosság - alakul ki.
Milyen betegség a mumpsz?
A mumpsz vírus okozta betegség. Tünetei lázzal, elesettséggel járó megbetegedés, amely során az egyik oldali, majd a másik oldali fültőmirigy is begyulladhat. A fültőmirigyek a fül előtt és az állcsont alatt helyezkednek el mindkét oldalon. Gyulladásukkal az arc és a nyak megdagad és az érintett terület fájdalmassá válik. Serdülő fiúknál szövődménye heregyulladás is lehet, amely súlyos, maradandó károsodást okozhat, akár a nemzőképesség elvesztéséhez is vezethet. A mumpszvírussal történő fertőződés után ritkán hasnyálmirigy gyulladás alakul ki.
Milyen betegség a rózsahimlő?
A rózsahimlő, más néven rubeola, vírus okozta kiütéses fertőzőbetegség. Gyermekek esetében általában enyhe lefolyású kiütéses betegség, hőemelkedéssel, a tarkótájon megnagyobbodott nyirokcsomókkal, esetenként kötőhártyagyulladással.
Hogyan mérjük a lázat csecsemőknél?
Fontos tisztázni, hogy a kicsik alap testhőmérséklete valamivel magasabb, mint a felnőtteké, és a nap folyamán is ingadozhat a mozgás, az öltözködés vagy a sírás függvényében. A valódi láz 38 fok felett kezdődik, és 39 fok felett beszélünk magas lázról. Az oltás utáni reakciók leggyakrabban a 38-38,5 fokos tartományban mozognak.
A mérés módja is meghatározó: csecsemőknél a legpontosabb eredményt a végbélben történő mérés adja. Ilyenkor azonban nem szabad elfelejteni, hogy a végbélben mért értékből 0,5 fokot le kell vonni, hogy megkapjuk a tényleges testhőt. A digitális homlokmérők és a fülmérők kényelmesek, de sokszor pontatlanok lehetnek, ha nem megfelelően használják őket. Ha bizonytalanok vagyunk az eredményben, érdemes a hagyományosabb, de biztosabb módszerhez folyamodni.
Lázcsillapítás: mikor és hogyan?
Az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott az orvosi szemlélet a gyermekkori lázcsillapítással kapcsolatban. Míg régebben szinte azonnal gyógyszerhez nyúltak a szülők, ma már a szakemberek azt javasolják, hogy ne a lázmérő számait, hanem a gyermeket kezeljük. Ha a baba jól érzi magát, viszonylag aktív és megfelelően folyadékot fogyaszt, 38,5 fokig nem kötelező a lázcsillapító beadása.
Vannak tudományos vizsgálatok, melyek szerint immunológiai szempontból hasznosabbnak tűnik, ha nem adunk rutinszerűen láz-, illetve fájdalomcsillapító gyógyszert. A láz- és fájdalom ellenes szerek ugyanis csökkentik az immunológiai ellenanyag-képződést. Tehát csökkentik azt az immunreakciót, amit az oltás el kíván érni.
Gyógyszeres lázcsillapítás
Amennyiben mégis szükségessé válik a beavatkozás, két fő hatóanyagcsoport áll rendelkezésünkre: a paracetamol és az ibuprofén. Nagyon fontos, hogy ezeket az életkornak és mindenekelőtt a gyermek aktuális testsúlyának megfelelően adagoljuk. Sosem szabad rutinból, „emlékezetből” adni a szirupot vagy a kúpot, mert a babák súlya gyorsan változik, és a túl alacsony dózis hatástalan marad, a túl magas pedig megterhelheti a kiválasztó szerveket.
Fontos azonban, hogy az oltások előtt megelőzési céllal nem javasolt lázcsillapítót adni, és a védőoltást követően, még mielőtt a láz valójában kialakulhatott volna, szintén nem tanácsos, hiszen korántsem lép fel szükségszerűen minden esetben a testhő emelkedése.
Csak kifejezetten orvosi utasításra, csillapíthatatlanul magas láz esetén szokták javasolni a paracetamol és az ibuprofén tartalmú készítmények váltott alkalmazását.
Hogyan kezelje és csökkentse baba lázát | TYLENOL®
Fizikai lázcsillapítás és folyadékpótlás
A gyógyszeres kezelés mellett vagy helyett langyos vízbe mártott ronggyal borogatva is enyhíthetjük a lázat. A fizikai lázcsillapítás, mint a hűtőfürdő vagy a priznic (vizes borogatás), ma már inkább csak kiegészítő módszerként javasolt, és csak akkor, ha a gyermek nem tiltakozik ellene hevesen. A hűtőfürdő lényege nem a jéghideg víz, hanem a kellemesen langyosról induló, fokozatosan (tizedfokonként) hűtött víz, amely elvonja a hőt a testtől.
Fontos ilyenkor a folyadékpótlás is, a láz ugyanis gyorsan kiszáradhatja a szervezetet. A láz egyik legnagyobb veszélye nem maga a hőmérséklet, hanem a vele járó folyadékvesztés. A megemelkedett testhő hatására a párolgás intenzívebbé válik, a légzés felgyorsul, ami mind vizet von el a szervezettől. Ezért a legfontosabb feladatunk ilyenkor az itatás.
Tápszeres babáknál kínáljuk gyakrabban a megszokott pótlást, de ne erőltessük, ha egyszerre csak keveset fogad el. A nagyobb, már hozzátáplált gyermekeknél vízzel, hígított gyümölcslével vagy teával próbálkozhatunk. Ne lepődjünk meg, ha az étvágy ilyenkor alábbhagy. Ez egy természetes reakció: a szervezet az energiáit nem az emésztésre, hanem az immunválaszra kívánja fordítani.
Mire figyeljünk még?
- Öltöztetés és környezet: A lázas gyermeknek nem vastag takarókra, hanem szellős környezetre van szüksége. Egy vékony pamut body vagy rugdalózó bőven elegendő, és a szoba hőmérsékletét is érdemes 20-22 fok körül tartani.
- Pihenés és fizikai közelség: Hagyjuk aludni, amennyit csak szeretne. A „bőr a bőrhöz” kontaktus nemcsak a megnyugvást segíti, hanem a baba testhőmérsékletének szabályozásában is szerepet játszhat.
- Séta a lázas babával: Ha a gyermeknek csak enyhe hőemelkedése van és a közérzete jó, a friss levegő jót tehet, de kerüljük a közösséget és a megerőltető programokat.
- Fürdetés oltás után: Szabad az oltás napján fürdetni a babát, de érdemes kerülni a túl forró vizet, és ügyeljünk rá, hogy ne áztassuk túl hosszan a szúrás helyét.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Bár az oltás utáni láz az esetek túlnyomó többségében ártalmatlan, vannak bizonyos „piros zászlók”, amelyeket minden szülőnek ismernie kell:
- Ha az általános állapot romlása mellett indokolatlanul magas (39-40 fokos) lázat, valamint más tüneteket tapasztalunk, orvosi vizsgálat szükséges!
- Nem szabad otthon várakozni, ha a láz mellett testszerte kiütések jelennek meg.
- Ha a gyermek légzése nehézkessé vagy hörgővé válik, vagy ha az arc és az ajkak duzzadását észleljük.
- Szintén aggodalomra adhat okot, ha a láz 48 órán túl is fennáll, vagy ha a lázcsillapító beadása után sem csökken a hőmérséklet egy tizedfokot sem.
- Ha a baba vigasztalhatatlanul, magas hangon sír órákon keresztül (ez az úgynevezett encephalitises sírás), az is ok az azonnali konzultációra.
- A kiszáradás jelei: száraz nyelv, besüllyedt kutacs, kevesebb mint napi 4-5 pisis pelenka, vagy szokatlanul aluszékonyság.
Lázgörcs
A lázgörcs a másik olyan jelenség, amitől sok szülő retteg. Ez általában 6 hónapos és 5 éves kor között fordulhat elő a láz hirtelen emelkedésekor. Bár látványnak ijesztő - a gyermek elveszítheti az eszméletét, megfeszülhet vagy rángatózhat -, a legtöbb esetben nem okoz maradandó károsodást. Különösen az MMR oltás után ritkán előfordulhat lázgörcs - kb. 1000 beoltott gyermekből 1 esetben.
Helyi tünetek az oltás helyén
A láz mellett gyakran találkozhatunk a szúrás helyén jelentkező tünetekkel is. A bőrpír, a duzzanat és az érzékenység teljesen természetes, hiszen ott történt a beavatkozás, és ott koncentrálódik először az immunválasz. Van, hogy egy kisebb csomó is kitapintható a bőr alatt, ami akár hetekig is ott maradhat.
A helyi fájdalom csillapítására a legjobb módszer a hűvös (nem jeges!) borogatás. Egy tiszta, hideg vízzel átitatott textilpelenka csodákra képes. Fontos, hogy ne dörzsöljük, ne masszírozzuk a területet, mert azzal csak fokozhatjuk a gyulladást és a fájdalmat.