Az autizmus spektrumzavar (ASD) egy összetett fejlődésneurológiai rendellenesség, amely a szociális és kommunikációs készségek zavarában nyilvánul meg. Változatos megjelenési formákat ölthet, ezért autizmus spektrumzavarnak is szokták nevezni. A diagnózis felállítására általában a 2. életév körül kerül sor, mivel ekkorra már eléri a gyermek a fejlődés egy bizonyos szintjét, ami lehetővé teszi a tünetek felismerését. Az autizmus oka jelenleg ismeretlen, és a változatos megjelenési formák miatt kérdéses, hogy egyáltalán lehetséges-e egyetlen adott okot találni. Ami biztosnak látszik, hogy erős genetikai háttere van, amit különböző ikertanulmányok is alátámasztottak.
Az autizmus "gyors terjedése" és a diagnosztikai változások
Az utóbbi időben a fejlett országokban évről évre több gyermeknél diagnosztizálják az autizmust, ami felveti a "gyors terjedés" kérdését. Azonban nem tudjuk, hogy e mögött mennyiben van az autizmus prevalenciájának valódi növekedése, és mennyiben egyéb tényezők. A diagnosztikus kategória jelentősen kibővült az évtizedek alatt, ahogy az autizmus változatos formáit megismerték, egyre több eset került besorolhatóvá az 'autizmus' kategória alá, a kritériumok egyre több formára terjedtek ki. Az Egyesült Államokban például, ahonnan a legtöbb "gyors terjedésre" vonatkozó adat származik, az autizmus 1980 előtt nem is szerepelt önálló entitásként a diagnosztikai útmutatóban, a Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders-ben (DSM).
Az autizmussal diagnosztizáltak számának növekedése főként a társadalmi tudatosság emelkedésének és az állapot tágabb meghatározásának tudható be. Az orvostudomány kibővítette az autizmus kritériumait, mivel a szakemberek felismerték, hogy változatos formákban mutatkozhat meg. Dr. Stefanik Krisztina pszichológus és egyetemi docens szerint a nemzetközi epidemiológiai kutatások megközelítőleg évente 3-4 százalékos növekedést mutattak ki az autizmus előfordulási gyakoriságában. A növekedés hátterében elsősorban az autizmussal kapcsolatos tudás fejlődése, az autizmus fogalmának és diagnosztikus kritériumainak változása/tágulása, a megbízhatóbb és finomabb diagnosztikus módszerek állnak.
Mindezek mellett azonban nem zárható ki, hogy a genetikai állományra, valamint a méhen belüli idegrendszeri fejlődésre ható egyes környezeti tényezők is hozzájárulnak az előfordulási gyakoriság növekedéséhez.
Az oltásellenes mozgalom és Andrew Wakefield esete
Az egyik legismertebb és legveszélyesebb tévhit az oltásokkal kapcsolatban az, hogy autizmust okoznak. Ez az állítás évtizedek óta aggodalmat kelt a szülőkben, és jelentősen hozzájárult az oltásellenes mozgalom erősödéséhez. A történet 1998-ban kezdődött, amikor Andrew Wakefield, egy brit orvos, egy tanulmányt publikált a The Lancet nevű orvosi folyóiratban. A tanulmány azt állította, hogy összefüggés lehet a kanyaró-mumpsz-rubeola (MMR) oltás és az autizmus kialakulása között. Az MMR a kanyaró, a mumpsz és a rubeola elleni kombinált védőoltás, melyet hazánkban tizenöt hónapos korban kapnak meg a csecsemők.
Később kiderült, hogy Wakefield kutatása manipulált adatokon alapult, és pénzügyi érdekeltségei voltak az MMR oltás hiteltelenítésében. Richard Barr ügyvéd bérelte fel Wakefieldet a vizsgálat elkészítésére, aki MMR-gyártókat perelt az oltás által állítólag okozott autizmus miatt. Sőt, Wakefield saját oltóanyag fejlesztésén is dolgozott, amelyet a meglévő MMR vakcinák helyettesítésére kívánt bevezetni. Az orvosi kamara megállapította, hogy Wakefield összeférhetetlenségben és etikátlan magatartásban volt érintett, ezért orvosi engedélyét visszavonták. A The Lancet 2010-ben végleg visszavonta a tanulmányt.
Tudományos bizonyítékok és a valóság
Az azóta elvégzett számtalan kutatás egyértelműen bizonyította, hogy nincs kapcsolat az MMR oltás és az autizmus között. Egy 2002-es, 500 000 dán gyermek részvételével végzett vizsgálat, valamint egy 2005-ös Cochrane-metaanalízis sem talált összefüggést. Egy 2019-es dán tanulmány, amely 657 461, 1999 és 2010 között született gyermeken végzett megfigyelést, szintén arra jutott, hogy az MMR oltás nem növeli az autizmus kockázatát.
A WHO és az amerikai járványügy, vagyis a CDC (Centers for Disease Control and Prevention) is azon az állásponton van, hogy nincs kapcsolat az autizmus és a gyermekkori oltások között. A CDC például egy 2013-as tanulmányra hivatkozik, ami azt találta, hogy nincs összefüggés a születést követő két évben kapott védőoltások és az autizmus kialakulásának kockázata között.
Az oltások a modern orvostudomány egyik legnagyobb sikertörténetének számítanak. Az olyan betegségek, mint a kanyaró, a gyermekbénulás és a diftéria, drasztikusan visszaszorultak az oltásoknak köszönhetően. Az a tévhit, hogy az oltások autizmust okoznak, egy tudományosan megalapozatlan állításból eredt, amelyet azóta számos alkalommal megcáfoltak. Az oltások biztonságosak, hatékonyak, és elengedhetetlenek a közösségi egészség védelme érdekében.
Az oltásellenesség következményei
Az MMR-oltást felvevők aránya Nagy-Britanniában 1998 és 2008 között 92%-ról 73%-ra esett. Az elfogadott nyájimmunitáshoz, amikor egy betegség a populáción belül nem tud terjedni, általában 85%-os átoltottságra van szükség. Nyájimmunitás hiányában ezért olyan gyermekek is meg fogják kapni a betegséget, akiket a szülei beoltattak. 2008-ban, 10 évvel a botrány után, újra járványos méreteket öltött a kanyaró Nagy-Britanniában. Ebben az évben 1348 esetet regisztráltak, ami 2400%-kal magasabb, mint 1998-ban, amikor mindössze 56 eset fordult elő. Végül Wakefield etikai botlásának és a média szándékos nemtörődömségének ára 2006-ban egy 13 éves fiú halála lett, aki 1992 óta az első gyermek, aki kanyaró miatt halt meg Nagy-Britanniában, akit egy második követett 2008-ban.
A WHO - az ENSZ Egészségügyi Világszervezete - 2019 tíz legnagyobb egészségügyi kockázata közé sorolta az oltásellenességet. Az oltásokkal kapcsolatos tévhitek gyakran kihasználják a szülők természetes félelmeit és bizonytalanságait.
Magyarországi helyzet
Magyarországon számos kötelező védőoltást kapunk gyermekkorunkban, így például tuberkulózis, gyermekbénulás, mumpsz és hepatitis B ellen is beoltják a gyerekeket. Egy 2018-as felmérés szerint Magyarország kiemelkedő helyet foglal el az Európai Unióban a védőoltásokba vetett bizalom terén. Az ECDC adatai szerint Magyarországon 12 életkorhoz kötött kötelező védőoltás van, ami a második legmagasabb szám az EU-ban Lettország után (15).
A WHO Európai Régióra vonatkozó járványügyi adataiból látszik, hogy annak ellenére, hogy számos európai országban csak ajánlott védőoltások vannak, az átoltottság magas, ami azt mutatja, hogy az oltási hajlandóság nem csupán a kötelezőségen múlik. A kötelező oltások alól Magyarországon egészségügyi okokból lehet halasztást vagy felmentést kérni, önrendelkezéssel vagy az ellátás visszautasításának a jogával azonban nem lehet élni. Védőoltások beadásának többszöri megtagadása esetén a szülő a 2012. évi II. számú szabálysértési törvény alapján jelenleg 5000-től 500 000 forintig terjedő bírságra számíthat.
Oltást követő nemkívánatos események (OKNE) Magyarországon
Az oltást követő nemkívánatos eseményeket (OKNE) az oltást követő 30 napban lehet jelenteni a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnak (NNGYK). Az orvosok számára a jelentés kötelező, de a páciens vagy hozzátartozója is tehet bejelentést. Haláleseteknél az orvosnak abban az esetben is jelentést kell tennie, ha a halálozás már ismerten nem az oltás miatt történt. Az NNGYK tájékoztató anyaga is írja, hogy „az oltottak által az oltást követően tapasztalt nemkívánatos tünetek időbeli összefüggést mutatnak az oltással, de ez nem jelent automatikusan ok-okozati összefüggést.”
Ferenci Tamás klinikai biostatisztikus és orvosbiológiai mérnök magyarázata szerint az, hogy egy oltás nem okoz halálozást, nem azt jelenti, hogy oltás után nem hal meg senki, hanem azt, hogy nem halnak meg többen, mint oltás nélkül halnának meg. Az NNGYK jelentései szerint a 2010 és 2019 között jelentett 34 haláleset esetében a halál oka már meglévő, krónikus, vagy más betegség volt, a védőoltással való ok-okozati összefüggés nem állt fenn (véletlen, időbeli egybeesés történt).
A bélmikrobiom és az autizmus
Egy nemrégiben készült metaanalízis, amely megerősíti az autizmus spektrumzavar és a bélrendszer mikrobiomja közötti kapcsolatot, emlékeztet azokra a rendkívül heves reakciókra, amelyeket a lehetséges összefüggések egy korábbi felvetése kiváltott. A Nature Neuroscience 2023 június 26-i számában megjelent metaanalízis a vakcinákat már nem említi, viszont 25 korábbi vizsgálatnak egy új módszer segítségével történő elemzése során a lehető legerősebb kapcsolatot mutatta ki az autizmus és a bélrendszer állapota között. A bélmikrobiom bármilyen sérülése rontja az immunrendszer működését. A genetika, a környezeti tényezők és az étrend is erősen befolyásolják a mikrobom összetételét, és ezáltal megváltoztathatják a bél áteresztőképességét, lehetővé téve a kórokozók számára, hogy áthatoljanak a bélgáton, és fertőzést vagy krónikus gyulladást okozzanak.