A percentilis görbe, más néven növekedési vagy súlygörbe, létfontosságú eszköz a gyermekek fejlődésének nyomon követésében. Segít eligazodni abban, hogy a gyermek megfelelően gyarapszik-e, és hogy fejlődése összhangban van-e a kortársaival.
A percentilis érték azt mutatja meg, hogy az azonos életkorban lévő, azonos nemű gyermekek hány százalékának kisebb a testtömege, testmagassága, egyéb paraméterei az általunk megadottnál. Más szóval, ha egy gyermek a 50. percentilisben van, az azt jelenti, hogy kortársai 50%-a kisebb nála, és 50%-a nagyobb. Ha egy gyermek értékei a 15. percentilisben vannak, akkor a csecsemők 85%-a nála nagyobb ütemben, 15%-a pedig lassabban gyarapszik. Amennyiben a gyermek súlya a 85. percentilisben van, akkor vele egyidős csecsemők 85%-a nála lassabban gyarapszik. Mindegyik ütem normális, egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál.
A percentilis kalkulátor, vagy más néven növekedési kalkulátor, rendkívül hasznos iránymutatás lehet a gyermek fejlődésének követésében. Használatával a szülők nyomon követhetik gyermekük növekedését hetek és hónapok távlatában, és megfigyelhetik, hogy fejlődése milyen ívet fut be. Fontos azonban megjegyezni, hogy minden kisbaba fejlődése egyedi. Ha bizonytalanok vagyunk gyermekünk fejlődésével kapcsolatban, mindenképpen kérjük ki gyermekorvos vagy védőnő véleményét az értékek értelmezése során.
A növekedési görbék a fejkörfogat, a hossz- és a súlyfejlődésre vonatkozóan is léteznek. Minden életkorban más mértékű növekedést tekintünk normálisnak. A babák nem ugyanolyan ütemben gyarapszanak végig az első életévükben. Az újszülött súlygyarapodása a legintenzívebb, majd ez folyamatosan lassul. A 3-4 hónapos baba gyarapodása lassabb, mint 1-2 hónaposan, és ez a tendencia folytatódik. Ezen kívül nincs két egyforma csecsemő. Az alkat, az anyagcsere eltérő működése szerint óriási különbségek vannak az ugyanúgy táplált és ugyanannyi idős babák között. Vannak intenzívebben gyarapodó babák, és vannak lassabb súlyfejlődésű babák, valamint átlagos gyarapodók is.
A fiúk valamivel gyorsabban gyarapodnak, mint a lányok. A percentilis görbe azt mutatja meg, hogy a saját növekedési üteméhez képest a baba kiegyensúlyozottan fejlődik-e. Az első félévben érdemes olyan görbét használni, ami 0-6 hónap között mutatja a fejlődést és a heti gyarapodást tudjuk rajta rögzíteni. A vízszintes tengely mutatja a baba életkorát, a függőleges pedig a súlyát. A kettő metszete ad ki egy pontot a percentilis görbén.
Rengeteg percentilis kalkulátor létezik, amelyek a bevitt életkor és súly adat alapján automatikusan megrajzolják a baba görbéjét, összehasonlítva azt a referencia görbékkel. Két esetben érdemes ilyet használni: az egyik, ha a szülőt megnyugtatja, hogy folyamatosan nyomon követheti a baba súlyát, a másik pedig az az eset, amikor egy szakember felveti, hogy a baba súlyfejlődésével gond van. Ilyenkor hasznos, ha a szülő maga is ránéz a görbére.
A súlyfejlődésre vonatkozó percentilis görbéket sok ezer csecsemő fejlődési adatai alapján rajzolják meg. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) növekedési görbéit, melyek 2006 óta elérhetőek, a szoptatott csecsemők súlyfejlődése alapján állították össze. Ez az, ami valódi referencia a kisbabád fejlődéséhez, hiszen a szoptatás a biológiai norma, ennek megfelelően a szoptatott babák súlygyarapodása számít a normának. Ez mutatja meg azt a tartományt, amelyben a csecsemők fejlődése optimális. A régebbi percentilis görbék túlnyomórészt a tápszerrel táplált csecsemők fejlődési adatai alapján születtek, a tápszerrel táplált csecsemők azonban máshogy gyarapodnak. Ezért fontos, hogy amikor percentilis görbére visszük fel a kizárólag vagy túlnyomórészt szoptatott baba súlyadatait, ellenőrizzük, hogy a WHO görbéit használjuk-e.
A WHO 0-6 hónapos fiúkra vonatkozó percentilis görbéjén a középső zöld percentilis görbe, amelyhez az 50-es szám tartozik, az átlag gyarapodási értéket mutatja. Amennyiben a gyermek súlyfejlődése a 15-ös percentilisen helyezkedik el, akkor a csecsemők 85%-a nála nagyobb ütemben, 15%-a pedig lassabban gyarapszik. Ha a baba a 85-ös percentilisen gyarapszik, akkor a vele egyidős csecsemők 85%-a nála lassabban gyarapszik. Mindegyik ütem normális. Egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál. A babák különböznek egymástól alkatilag, anyagcserében. Bármelyik percentilis görbét követő baba súlyfejlődése rendben lévő. Az is rendben van, hogy nem hajszálpontosan a percentilist követi a baba növekedési görbéje, hanem néha picit alatta, máskor picit felette, egyéb időszakokban pedig pont rajta van az adott percentilisen.
Akkor érdemes figyelni, ha a baba súlygörbéje a felső vagy az alsó tartomány határán van, vagy azon túlmegy, azaz a 97-es percentilis fölé vagy a 3-as percentilis alá megy a súlya. Vagy ha a baba súlya ‘lecsúszik’ a saját görbéjéről, a görbe ellaposodik. Ilyenkor érdemes figyelni, hogy ez a tendencia átmeneti-e, azaz visszakanyarodik-e a saját görbéjére vagy esetleg egyre lejjebb csúszik. Az is aggodalomra adhat okot, ha a növekedési görbéje átmetsz két percentilis görbét lefelé.
Egy eset példája jól illusztrálja a percentilis görbe fontosságát: Juli 2 hónapos koráig gyönyörűen gyarapodott, hetente 200g körül. Majd a 9. héten a gyarapodása lassulni kezdett, a súlya lényegében stagnált. Az édesanyja aggódott, mert a 2 hónapos oltás után a kislány étvágytalan és nyűgös lett. Az édesanyja erőltetni kezdte a szopizást, mert félt, hogy nem jut elég tejhez Juli. Ennek következtében Juli a szopást egyre gyakrabban elutasította. A 11. héten tápszeres pótlást javasoltak neki, amit csak alkalmanként fogadott el a kislány. A konzultáció során megállapították, hogy az oltás utáni étvágytalanság, majd az erőltetés hatására kialakult szopási sztrájk lehet a gyarapodási probléma hátterében. Az anya tejtermelése megfelelő volt. Egy hét alatt a sztrájk kezelésére alkalmazott lépésekkel a szopás elutasítása teljesen megszűnt, Juli ismét gyakran kért szopni, és a súlya ismét a saját görbéjének megfelelő ütemben kezdett növekedni.
A percentilis görbe sokat tud segíteni a baba fejlődésének megítélésében, de önmagában csak a görbe nem elég informatív. A baba fejlődésének több mutatója van: a hossza, a fejkörfogata, a képességei, a mozgása, az ébersége vagy az aluszékonysága, és ezekkel összefüggésben az általános állapota és a hangulata. Ezek mind együtt mutatják meg, hogy a kisbaba jól fejlődik-e. A növekedési görbe, illetve a súlyadat csak egy részadat a baba fejlődéséről. Mindig nézzünk rá az összes tényezőre, mert egy adat önmagában nem mérvadó. Ugyanígy, az, hogy 1-2 hónapos korban 1-2 napig nem gyarapszik egy baba, vagy a későbbiekben van olyan hét, amikor stagnál a súlya, önmagában nem jelenti azt, hogy nagy baj lenne. Azt sem jelenti feltétlenül, hogy pótlásra lenne szükség.
Éppen ezért, amikor a súlyadatokat felvisszük, akkor érdemes felírni magunknak, hogy egy adott héten milyen élethelyzet, betegség, oltás, sztrájk, fogzás, mellgyulladás, tápszeres pótlás, változás a szoptatási gyakorlatban vagy egyéb változás volt az életünkben. A szoptatási gyakorlatban problémát jelenthet, ha nem kerül elég gyakran és elég hosszan mellre a baba, ezért nem tud elég tej termelődni, vagy rendszeresen csak az egyik mellre kerül rá. Az anya oldaláról is lehetnek olyan okok, ami a jó szopástechnika, a jó szoptatási gyakorlat ellenére is elégtelen tejmennyiséghez vezet.
Látjuk, hogy amikor valóban probléma van, akkor sem biztos, hogy a tejmennyiséggel van a gond. Ha pedig valóban a tejmennyiséggel van gond, akkor is a legtöbb esetben a szoptatási gyakorlat optimalizálásával, a gyakori, hatékony szoptatással lehet növelni a mennyiséget, és így nem kell pótláshoz nyúlni. Ha csökkenést, stagnálást észlelünk, és nem indul meg a baba súlya belátható időn belül, akkor mindig érdemes az okokat alaposan feltérképezni és szakemberrel konzultálni.
A percentilis görbék adatait át lehet számítani grammokra heti és havi szinten. Nagyjából az 50-es percentilis görbe adataiból az átlag heti és havi gyarapodási értékeket kapjuk meg. Hangsúlyozzuk, ezek az átlagértékek. Ha adatokat és percentilis táblázatokat nézünk, akkor ne felejtsük el, hogy az átlagos gyarapodás nem ugyanaz, mint a minimális gyarapodás. Ha a baba súlyfejlődése végig a minimum közelében van, és minden egyéb szempontból jól gyarapszik, akkor nagy eséllyel az alkata ilyen. Egy lassan gyarapodó babától nem várjuk, hogy átlagos gyarapodási értékeket mutasson.
Minden újszülött baba veszít a súlyából az első 4-5 napban. Ez normális. A súlynövekedés megindulása csak a 4-5. életnaptól várható. Ha ezután is csökkenés van, akkor segítséget kell kérni. Az újszülött súlygyarapodását nem a születési súlytól, hanem a legalacsonyabb súlytól számoljuk. A csecsemők többsége legkésőbb a 14. életnapra visszanyeri a születési súlyát. Ha ez nem következik be, akkor szintén érdemes segítséget kérned.
Fontos ellenőrizni, hogy jól mér-e a mérleg! Érdemes lehet próbaként rátenni 1 kg lisztet, vagy cserélni az elemet. Ugyanazon a mérlegen mérjük a babát, mindig meztelenül. Ha találsz összefüggést, akkor az fontos! Konzultálj akár több szakemberrel is. Ha tudod az okot, akkor annak megfelelő beavatkozást lehet választani. Ha betegség miatt csökken a súlygyarapodás, akkor értelemszerűen a betegség után várható, hogy visszaáll a saját percentilis görbéjére. Ha szopási sztrájkban van, akkor ennek oldása fontos. Ha oltás miatt étvágytalan, akkor ez pár nap alatt lecseng. Ha tejfehérje érzékenység áll fenn, akkor az anyai diéta ezen segít. Ha nem hatékonyan szopik, akkor a cumi elhagyása és a megfelelő szoptatási póz fog segíteni nektek.
Az első 6 hétben az újszülöttek súlya naponta gyarapszik, tehát a súlygyarapodás 24-48 óránként is követhető. A 2 hónapos, a 3 hónapos és az ennél nagyobb baba súlya már nem megy naponta felfelé. Pár napig stagnál, majd ugrik a súlyfejlődés. Ezért ne ijedj meg, ha a 2-3 hónapos babád súlya egyik napról a másikra nem változik.
Sok aggódástól kímélhetjük meg magunkat, ha követjük a növekedési vagy percentil görbéket. A percentilis táblázatok segítségével a gyermekorvos, iskolaorvos, védőnő és egyéb szakember hasznos információhoz juthat a gyermek fejlődésével kapcsolatban. A fejlődés követéséhez értelemszerűen a gyermek nemének, életkorának megfelelő táblázatot kell használni, és SOHA nem szabad következtetést levonni egyetlen adatból, értékből. A percentilis táblázat lényege a fejlődés követése egészséges gyermekeknél, vagyis több adat esetében lehet csak megállapításokat tenni. Ha lehet, a gyermek születésétől kezdve legyenek feltüntetve az adatok.
Amennyiben a gyermek adatai a táblázat párhuzamosan ívelt sávjaiban (mint egy autópályán egy útvonalon) haladnak, akkor önmagának megfelelően fejlődik. Amennyiben az alatti vagy feletti értékek vannak, akkor szükséges vizsgálat, esetleg kivizsgálás, hogy nincs-e valamilyen betegség. Amennyiben ez kizárásra került, akkor csak kövessük tovább az értékeket, valószínűleg genetikailag az átlagnál nagyobb vagy kisebb gyermekünk van. Súlyos betegségnél, koraszülötteknél a fejlődés visszamaradhat, a táblázat értelmezése nem vagy nehezen lehetséges.
A WHO által készített gyermeknövekedési táblázatok az alábbi oldalakról tölthetőek le. Az Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-vizsgálat (OLGYV) referenciaadatai alapján készült percentilis ábrák bemutatják a gyermekek testhosszának/testmagasságának, testtömegének és testhosszúság/testmagasság szerinti testtömegének alakulását. A Népességtudományi Kutatóintézet és az ELTE referencia adatainak felhasználásával elkészült egy olyan ingyenesen letölthető alkalmazás is, amely a gyermekorvosok, a védőnők és a szülők számára lehetőséget nyújt a gyermekek növekedésének és testi fejlődésének összehasonlítására.
A WHO multiközpontú növekedési referenciatanulmányának (WHO Multicentre Growth Reference Study) eredményei alapján készült növekedési görbék minden gyermekre vonatkozhatnak, függetlenül az etnikai hovatartozástól, a társadalmi-gazdasági helyzettől és a táplálás típusától. Kisebb valószínűséggel mutatja a gyermekeket alultápláltnak, mint a CDC vagy akár a magyar görbék, mivel a WHO szabványait több országból származtatták, beleértve azokat is, amelyekben alacsonyabb az elhízás aránya. Azaz előfordulhat, hogy egy baba a magyar KSH görbe alapján kicsi súlyú, míg a WHO görbén teljesen normál tartományba esik. A WHO-diagramokon a normál tartomány általában -2 SD és +2 SD között van (azaz -2,0 és +2,0 közötti Z-pontszám), ami megközelítőleg a 2. és 98. percentilisnek felel meg.
A percentilisek széle tök normális lehet, azt kell nézni, hogy a görbe merre tart: van-e megtorpanás, vonalátlépés, stb., lineáris-e a növekedés. Egyes esetekben használjuk a Z-scoret is. A gyerekek nem egyformák, ahogyan a felnőttek sem. A percentilis görbék pontosan ezt mutatják: ha 100 ugyanolyan nemű, ugyanolyan korú gyereket egymás mellé állítanánk, a lemért gyerek hányadik lenne a sorban.
A növekedést folyamatosan befolyásolja az alvás, trauma, stressz, regulációs zavarok, evészavarok, elhanyagolás, szegénység, étkezési nyomás, alacsony vasszint, alacsony kalciumszint, alacsony fehérjebevitel, D-vitamin-hiány, fertőzések, stb. A táplálási mód is kihat a növekedésre: a tápszerrel táplált babákhoz képest a szoptatottak viszonylag gyorsan híznak életük első három-négy hónapjában, majd viszonylag lassan. A legtöbb egészséges baba, gyermek normál módon növekszik. A normál növekedés során észrevehetünk ún. növekedési ugrásokat (gyors növekedési időszak), melyet kis nyugalmi, nem mérhető növekedési periódusok követnek. A normál növekedés tükrözi az általános egészségi állapotot és a tápláltsági állapotot. A kóros eltérések felismerését is segíti a percentilis görbe követése.
A táblázatok segítségével a gyermekorvos, iskolaorvos, védőnő és egyéb szakember hasznos információhoz juthat a gyermek fejlődésével kapcsolatban. A fejlődés követéséhez értelemszerűen a gyermek nemének, életkorának megfelelő táblázatot kell használni, és soha nem szabad következtetést levonni egyetlen adatból, értékből. A percentilis táblázat lényege a fejlődés követése, és több adat esetében lehet csak megállapításokat tenni. Ha lehet, a gyermek születésétől kezdve legyenek feltüntetve az adatok. Amennyiben ez alatt vagy feletti értékek vannak, akkor szükséges vizsgálat, esetleg kivizsgálás, hogy nincs-e valamilyen betegség. Amennyiben ez kizárásra került, akkor csak kövessük tovább az értékeket, valószínűleg genetikailag az átlagnál nagyobb vagy kisebb gyermekünk van.
A Novo Nordisk felkérésére, a méhen belül eltöltött időtartamhoz képest kissúlyúak (small for gestational age, SGA szülöttek) terhességtartam szerinti alakulását az ún. svájci séma alapján határozták meg. Ennek megfelelően, a 2000-2009. évi magyarországi élveszületések közül azokat tekintették SGA szülöttnek, akiknek a születéskori testtömege nem érte el a terhességtartamhoz tartozó átlagnak a szórás kétszeresével csökkentett (-2SD) értékét. A klasszikus - Battaglia FC & Lubchenco LO által kidolgozott - SGA értelmezés szerint viszont, amely meghatározás a 10. percentilisnél kisebb súlyúakat foglalja magában, értelemszerűen az élveszületettek kb. 10%-a esik ebbe a kategóriába. A fiúkra és leányokra, terhességi hetek szerint kidolgozott születési súly, születési hossz és BMI határértékeket, „A testméretek terhességtartam szerinti -2SD értékei a 2000-2009. évi magyar élveszületések alapján„ című táblázatban találjuk.
A Svájci séma szerint, amely német születési adatok alapján került kidolgozásra, meghatározott kissúlyú, azaz SGA szülöttek (amely tehát az élveszülöttek 3%-át jelenti) kb. 10%-nál - az alábbi tanulmány szerint - az „utolérés” (catch up growth) jelensége nem észlelhető. A kissúlyúak (a 2500g-nál kisebb súllyal születettek) többsége a tapasztalat szerint 2 éves korra behozza növekedésben lemaradását.
Arra biztatunk minden szülőt, használja az alábbi alkalmazást, hiszen ennek segítségével időben kiderülhet a nem megfelelő táplálás, sok lappangó betegség, táplálékallergia vagy felszívódási zavar, gluténérzékenység vagy hormonbetegség is. Kiemelt fontosságú az első életévekben a súlyfejlődés figyelése ilyen módon, hiszen sokszor ránézésre nem vehető észre, hogy baj van - a görbe ellapulása azonban objektíven mutatja a helyzetet. Nem javasoljuk a magyar görbék használatát, helyette a WHO görbéit ajánljuk, amit ezek az alkalmazások használnak.
A rögzített adatok önmagukban nem értelmezhetőek, csak úgy, ha azokat görbén látjuk, más WHO görbékhez viszonyítva. A középső, sötétzöld, 50-es percentilis görbe mutatja az „átlagot” (a harangszerű eloszlás közepét). Ha az Ön gyermekének súlya alul a piros, 3-as percentilis görbén helyezkedik éppen el, akkor az azt jelenti, hogy összes vele egykorú gyermek kevesebb mint 3%-a kisebb súlyú, kb. 97%-a pedig nagyobb súlyú nála.
Az alábbi görbén például egy rossz súlyfejlődés látszik, ez azért tanulságos, mert ha csak a baba aktuális súlyát nézzük, más anyukákkal beszélgetünk, úgy láthatjuk, a mi babánk is teljesen átlagos és jó súlyban van… Valójában a baba 4 hónapos koráig szépen fejlődött a saját tempójában, onnantól kezdve azonban súlygyarapodása lelassult és két percentilis görbét keresztezett 9 hónapos korára.
Baj van, mit tegyek? Alapvetően kérje orvosa segítségét! A Kroki magán gyerekrendelőben tudnak segíteni, a súlygyarapodási probléma komplex kivizsgálása az egyik specialitásuk. Két éves kor felett használható lenne a magyar görbe, de tapasztalataim szerint hiba fordul elő bennük, és számos ok miatt az okostelefonos megoldást sokkal jobbnak találom.
A gyermek mozgásfejlődése, Kondicionális képességek
A percentilis táblázat lényege a fejlődés követése, és több adat esetében lehet csak megállapításokat tenni. Ha lehet, a gyermek születésétől kezdve legyenek feltüntetve az adatok. Amennyiben ez alatt vagy feletti értékek vannak, akkor szükséges vizsgálat, esetleg kivizsgálás, hogy nincs-e valamilyen betegség. Amennyiben ez kizárásra került, akkor csak kövessük tovább az értékeket, valószínűleg genetikailag az átlagnál nagyobb vagy kisebb gyermekünk van. Amennyiben a gyermek adatai a táblázat párhuzamosan ívelt sávjaiban (mint egy autópályán egy útvonalon) haladnak, akkor önmagának megfelelően fejlődik.
tags: #11 #honapos #lany #percentilis #gorbeje