A 11 hónapos kor egy varázslatos időszak a babák életében. A kis felfedezők egyre bátrabbak, kíváncsiak és ügyesek.
A baba fejlődése rovat állandó szakértője dr. Tajti Zsanett csecsemőgyógyász-gyermekorvos, a Tündéri Doktornéni weboldal alapítója és tanácsadó orvosa.
Az első gyermekorvosi vizit előtt álló szülők gyakran érzik azt a különös kettősséget, amelyben a várakozás izgalma keveredik a bizonytalanság szorongásával. A rendelő várótermében ülve, kezünkben a kicsivel, hajlamosak vagyunk elfelejteni mindazt a kérdést, ami az elmúlt napok éjszakáin megfogalmazódott bennünk. Ez az írás segít abban, hogy magabiztosan, felkészülten érkezz a vizsgálatra, és valódi partnerévé válj a gyermeked egészségéért felelős szakembernek.
A gyermekorvosi látogatás sikere nem a rendelőben dől el, hanem már napokkal korábban, az otthoni megfigyelések során kezdődik. A szülő a gyermek legfőbb szakértője, aki a nap huszonnégy órájában látja a kicsi legapróbb rezdüléseit is. Gyakran előfordul, hogy a vizsgálóasztalon fekvő, esetleg síró gyermek láttán az édesanya memóriája blokkolni kezd. Ez egy természetes biológiai válasz a stresszhelyzetre, de hatékonyan védekezhetünk ellene. Érdemes a vizsgálat előtt átgondolni az elmúlt időszak eseményeit. Volt-e változás az étvágyban, az alvási szokásokban, vagy jelentkezett-e bármilyen szokatlan viselkedés?
Ezek az aprónak tűnő részletek néha többet mondanak egy rutin vérvételnél is.
A 11 hónapos baba mozgásfejlődése
A 11 hónapos baba a mászás királya: Bár sok kicsi már próbál állni és kapaszkodva lépegetni, a mászás továbbra is a kedvenc közlekedési módjuk.
Az első lépések: Néhány 11 hónapos már megtesz egy-két önálló lépést, kapaszkodva a bútorokba vagy a szülő kezébe.
Élvezi, hogy már tud állni: a pici gyakran felhúzza magát állásba, de ilyenkor még mindkét kezét használja közben, kapaszkodik.
A helyzetváltoztatás egyre gyorsabban megy, a gyermek pillanatok alatt szem elől veszíthető - melyet roppant módon élvez és ki is használ. Légy figyelmes, ha eddig nem tetted meg, itt az idő a lakást bababaráttá alakítani (például a sarkokat lekerekíteni, konnektorokat gyerekbiztossá tenni).
Figyelemfelkeltő jel lehet, ha a baba nem áll fel, nem ül stabilan támaszték nélkül. Az ülés és az állás a baba mozgásfejlődésének fontos állomásai.
A mozgásfejlődés egy másik terület, amely rengeteg aggodalomra adhat okot. Érdemes rákérdezni, hogy a baba izomtónusa megfelelő-e, vagy látható-e bármilyen aszimmetria a mozgásában. Ha a baba csak egy irányba fordítja a fejét, vagy nem szívesen fekszik hason, ezeket feltétlenül említsük meg.
A gyermekorvos az, aki objektíven látja a folyamatokat. Kérdezzünk rá bátran a súlygyarapodás ütemére, de ne csak a számokra koncentráljunk.
A 11 hónapos baba értelmi és érzelmi fejlődése
A 11 hónapos babák már nemcsak a játékokkal játszanak, hanem azokkal a tárgyakkal is, melyekkel a környezetükben találkoznak. Például egy dobozba dobálnak apróságokat, vagy épp a kanállal ütögetik a tálkát.
Egyre jobban megérti a felnőttek utasításait és kéréseit. Például, ha azt mondjuk neki, hogy „hozd a labdát”, valószínűleg oda fog menni és megfogja a labdát.
Érti a kint és bent közötti különbséget, megérti a „nem” szó jelentését.
Pici ujjával rámutat a tárgyakra.
Egyre artikuláltabbá válik a gőgicsélése, már ki tud mondani néhány egyszerű szót, például „mama”, „papa”, vagy „baba”.
Felfedezi, hogy a saját cselekedetei hatással vannak a környezetére.
A baba egyre szorosabb kapcsolatot alakít ki a szüleivel és a család többi tagjával. Szereti, ha foglalkoznak vele, és élvezi a közös játékot.
Meg tudják különböztetni az ismerős és idegen embereket. Az idegenekkel szemben előfordul, hogy félénkek vagy óvatosak lehetnek.
A baba egyre szorosabb kapcsolatot alakít ki a szüleivel és a család többi tagjával. Szereti, ha foglalkoznak vele, és élvezi a közös játékot.
Meg tudják különböztetni az ismerős és idegen embereket. Az idegenekkel szemben előfordul, hogy félénkek vagy óvatosak lehetnek.
A 11 hónapos baba szeretne mindent maga csinálni, legyen szó az evésről, ivásról, vagy éppen az öltözködésről. Légy vele türelmes és engedd, hogy próbálkozzon!
Egyre jobban képes kifejezni az érzéseit.
A 11 hónapos baba táplálása
Bár az anyatej vagy tápszer még mindig jelentős részt tesz ki a pici menüjéből, ebben a korban a babák már nagyon kíváncsiak az ételekre és élvezik az önálló evést.
A változatos és kiegyensúlyozott táplálkozás rendkívül fontos szerepet játszik a baba fejlődésében!
Fontos, hogy minél több ízt és állagot megismerjen. Kínálj neki különböző zöldségeket, gyümölcsöket, húsokat és gabonaféléket is.
Engedd meg, hogy maga próbáljon enni! Ez ugyan némi előkészületet is igényel: jó, ha olyan terítőt használsz, ami könnyen tisztítható, és az sem árt, ha az etetőszék alá teszel egy papírt vagy rongyot, hogy könnyebb legyen feltakarítani az étkezés nyomait.
Ha tapasztaltabb anyukákat kérdezel a hozzátáplálásról, mindannyian egyet fognak érteni abban, hogy a legfontosabb: ne görcsölj rá. Ha csak egyféle püréből eszik mennyiséget, akkor kínáld azzal többször. Ha úgy veszed észre, hogy szívesebben kóstol falatkákat, akkor kínáld a korának megfelelő, puha, darabos ételekkel.
Az etetés az anyaság egyik legérzettebb pontja, legyen szó szoptatásról vagy tápszeres pótlásról. A gyermekorvostól bátran kérhetünk tanácsot, ha bizonytalanok vagyunk a mennyiségeket illetően. Gyakori kérdés, hogy „Honnan tudhatom biztosan, hogy eleget eszik a gyermekem?”
A hozzátáplálás megkezdése előtt érdemes egy külön konzultációs listát készíteni. Ne csak azt kérdezzük meg, hogy mit adhatunk, hanem azt is, hogy mikor és hogyan.
A modern gyermekgyógyászat ajánlásai folyamatosan változnak, így az orvos segíthet eligazodni a legfrissebb protokollok és a nagymamák tanácsai között.
Ha a gyermek válogatós vagy elutasít bizonyos állagokat, ne tartsuk magunkban a frusztrációnkat. Kérdezzük meg, hogy ez az adott életkorban normális fejlődési szakasz-e, vagy esetleg szenzoros érzékenység állhat a háttérben.
A 11 hónapos baba alvása
11 hónapos kor körül a babák alvási szokásai továbbra is alakulnak, de egyre inkább közelít a felnőttek alvási ciklusához. Azonban minden baba egyéni, így az alvásidő és a szokások között jelentős eltérések lehetnek.
A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás hozzájárul a kicsi jókedvéhez és kiegyensúlyozottságához. A kipihent baba könnyebben tanul, jó kedvvel játszik.
Az olyan tényezők, mint a fogzás, betegség, vagy túl meleg szoba azonban befolyásolhatja kicsid alvását, ezek tipikusan olyan helyzetek, amikor még a jó alvó gyerkőcök is "elromlanak".
A legtöbb 11 hónapos nappal még mindig két alkalommal alszik, de vannak, akik már csak egyszer szunyókálnak. Az alvások hossza is változó, általában 1-2 óra között van. Az éjszakai alvás általában hosszabb, de előfordulhatnak ébredések.
Tippek a nyugodt alváshoz: Fontos, hogy a baba alvási környezete nyugodt, sötét és csendes legyen.
Ha a baba éjszakánként tízszer ébred, vagy nappal képtelen elaludni, ne féljünk segítséget kérni. Kérdezzük meg az orvost: „Vannak-e fizikai okai a gyakori ébredéseknek, például reflux vagy fülfájás?”
Az alvási környezet biztonsága is elengedhetetlen téma. Kérjük meg az orvost, hogy ellenőrizze, megfelelnek-e az otthoni körülmények a hirtelen csecsemőhalál (SIDS) megelőzésére vonatkozó ajánlásoknak.
Mire figyel a gyermekorvos?
A gyermekorvosi látogatás során a szakember felméri a baba általános állapotát, a növekedési és fejlődési mutatókat, valamint a szülő által jelzett esetleges problémákat.
A gyermekorvos figyeli a baba mozgásfejlődését, beszédfejlődését, szociális és érzelmi fejlődését.
Tipp: Minden szülőben benne van az aggodalom, mikor gyermeke olyan tüneteket produkál, amivel előtte még nem találkozott. Ilyenkor az interneten kezdenek keresgélni, de rendszerint nem kapnak megnyugtató választ. Épp erre nyújt megoldást a tunderidoktorneni.hu weboldal, ahol pár perces regisztrációval és a számodra megfelelő havidíjas csomag kiválasztásával, az információid alapján gyors orvosi tanácsadásban részesülhetsz.
Figyelemfelkeltő jel lehet, ha a baba nem áll fel, nem ül stabilan támaszték nélkül. Az ülés és az állás a baba mozgásfejlődésének fontos állomásai.
A gyermekorvos figyeli a baba táplálkozási szokásait, és tanácsot ad a hozzátáplálással kapcsolatban.
Az érzékszervek működése is ide tartozik. Bár a kórházban végeznek hallásszűrést, a szülői észrevétel pótolhatatlan. Kérdezzük meg: „Jól követi-e a tekintete a tárgyakat?” vagy „Megfelelően reagál-e a hirtelen zajokra?”
Az oltási rend betartása a gyermek egészségének egyik tartóoszlopa, de teljesen érthető, ha szülőként kérdéseink vannak a mellékhatásokkal vagy az összetevőkkel kapcsolatban. Kérdezzük meg: „Milyen reakciókra számíthatunk az oltás után, és hogyan kezeljük azokat otthon?” Érdemes rákérdezni a választható oltásokra is.
A prevenció nem áll meg az oltásoknál. A rutin vizsgálatok alkalmával érdeklődjünk a vitaminpótlásról, különösen a D-vitaminról és a téli időszakban szükséges plusz támogatásról.
A modern gyermekgyógyászat már nemcsak a testtel, hanem a lélekkel is foglalkozik. Ha úgy érezzük, gyermekünk szorong, szokatlanul félénk, vagy éppen ellenkezőleg, agresszív jeleket mutat, ezeket is osszuk meg a szakemberrel. Kérdezzük meg: „Vannak-e az adott életkorra jellemző viselkedési sajátosságok, amelyekre figyelnünk kell?”
Az édesanya mentális állapota közvetlenül hat a gyermekre. Ha fáradtnak, fásultnak érezzük magunkat, vagy úgy érezzük, nem találjuk az összhangot a babával, ne habozzunk erről is beszélni. Egy jó gyermekorvos felismeri a szülés utáni depresszió jeleit, és megfelelő szakemberhez tud irányítani.
Gyakori aggodalmak és kérdések a 11 hónapos baba kapcsán
Hörög, csapkod, fülét csavargatja, hajadat húzza, karmol és még sorolhatnánk a baba által elkövetett szokatlanságokat. De vajon normálisak ezek a jelenségek?
Nem vesz levegőt: Ha sír és sírás közben pár másodpercre nem vesz levegőt az csak annak köszönhető, hogy erőlködik, nem kell miatta aggódni. Más, ha a légzésfigyelő bejelez éjszaka, ilyenkor ajánlott mihamarabb orvoshoz fordulni, de a legtöbb esetben ilyenkor sem légzéskimaradásról van szó, hanem csak arról, hogy a baba túl messzire mászott az érzékelőtől. A légzésfigyelő úgy van beállítva, hogy 4 mp kimaradás után jelez, tehát ha sírás közben 1 légzés kimarad, az még nem gond.
Csukott szemmel álmában sír: Ilyenkor nem kell felvenni, felébreszteni. A babák szokatlanul aktívan alszanak, különösen az első pár hétben, amikor még nincs náluk valódi mélyalvás, illetve a mélyalvási szakaszok még nagyon rövidek. Ilyenkor a baba nincs ébren, csak álmában forgolódik, nem szükséges ilyenkor költögetni.
Hajadat húzza, az arcodba belemar: Ennek az az oka, hogy most fedezi fel a saját testét és a tiédet. Próbálgatja a saját testhatárait, 7-8 hónapos kor előtt ugyanis még azt hiszi, hogy ő és te egyek vagytok. Nem akar rosszat, nem akar bántani, és ezért nem is kell ilyenkor a kezére csapni. Elég, ha határozottan rászólsz (de ne túl indulatosan, mert akkor tetszeni fog neki a reakciód és a legközelebb is tesztelni fogja majd, mit reagálsz), majd megszünteted a kellemetlenséget okozó helyzetet (leteszed a kezedből a babát).
Harap: Ez is azzal függ össze, hogy még nem ismeri a saját testhatárait, fogalma sincs, hogy ezzel fájdalmat okoz neked. A teendő ugyanaz, mint a fenti esetben. Ha szopizás közben harap, akkor el kell venni tőle a cicit, határozottan rászólni, hogy „Nem”, aztán megint visszaadni. Általában ez csak véletlen szokott lenni, nem szándékos.
Furcsa hangokat hallat: Már az egészen kicsi babák is ijesztő hangokat adhatnak ki magukból alvás közben, ettől nem kell megijedni.
Egy pillanatra nem vesz levegőt, kezét széttárja: Ez egészen kicsiknél szokott előfordulni (3 hónapos korig), a veleszületett Moro-reflex okozza. A baba hanyattfektetve vagy számára bizonytalannak tűnő testhelyzetekben (pl ölbe ültetve) nem érzi magát biztonságban, ezért kapaszkodni próbál, ölelő mozdulatot tesz. Ijesztően néz ki, de valójában ártalmatlan jelenség, amit később kinő a baba.
Összekarmolja magát: Nagyon piciknél, újszülötteknél fordul elő, hogy csapkodnak és közben összekarmolják az arcukat.
Kezét rágja: 3 hónapos korig általában az éhség jele, amikor a csecsemő az öklét rágja, azt követően gyakran a fogzás okozza, de akár szájpenész is állhat a háttérben.
Csapkod: Az egészen picik is már félelmetesen tudnak csapkodni a kezükkel, lábukkal, mert amikor ők izgalmi állapotba jönnek (éhség, álmosság miatt pl.), akkor még az egész testükkel jelzik azt és nem tudják tudatosan kontrollálni a mozgásukat.
Miért sír a baba? Megtanulhatsz-e az ő „nyelvén” beszélni, vagy várnod kell egymás teljes megértésére addig, amíg meg nem tanul beszélni? Katt ide a válaszért!
Ha kisbabád időnként megfeszíti magát, nyugtalan, sír, a legtöbb esetben ez a frusztrációval állhat összefüggésben. A kisbaba idegének erősítése olyan szabályozott folyamatrendszerek mentén halad, amely mindenkinél más tempóban zajlik. Érdemes tudni azt, hogy az általunk észlelt fejlődési ugrások mellett olyan finom idegrendszeri és izomfejlődési változások is történnek, amelyek során bizonyos kisebb eltérések jöhetnek létre. Ezek nem mindig észrevehetőek, gyakran az izmok erősödésével teljesen korrigálódnak.
Maga a mozdulat elég észrevehető, hiszen gyakran ölbe véve tapasztalható. A baba homorít, hátraveti a fejét, megfeszíti hátát és a legtöbb esetben. Talán dühösnek is látszik.
Hason fekve gyakran megfigyelhető a „repülőzésnek” nevezett jelenség, a Landau-reflex. Ez más jellegű mozdulat, mint az előbb említett megfeszülés, mégis sokakban aggodalmat kelt. Ilyenkor a kisbaba főként hason fekve feszíti hátra magát, kezeit és lábait szabályosan megemelve, arcával előre nézve.
A fájdalom miatti feszülés súlyos sírással jár, és a baba nehezen megnyugtatható. A görcsös hasfájás, vagy a reflux miatti gyomorégés a tehetetlen csöppséget okozhat zaklatotá teszi. Hasfájás esetén a megfeszülés mellett lábait is fel-felhúzza, pocakja kemény, esetleg bélhangok hallhatóak.
A Moro-reflex valóban nem megfeszítés, de látványában ahhoz hasonló. A 3 hónapos kornál kisebb babák általában háton fekve, vagy felemeléskor, amikor nem érzik magukat biztonságban, széttárják kezeiket és egy pillanatra nem vesznek levegőt.
A szülés során fellépő komplikációknak - például az átmeneti oxigénhiányos állapotnak - is lehet hatásaik az izomtónusra, idegekre. Amikor például egy látogató érkezik a picihez, aki hirtelen felkapja, és ő megijed a váratlan helyzettől, az idegen hangtól, arctól, akkor testének befeszítésével reagál. A picik nagyon érzékenyek azokra a mozdulatokra, hangokra és apró ingerekre, melyek eltérnek a szülőktől kapottaktól. Ezért ha egy idegen személy a megszokottól eltérő módon, esetleg nagyobb lendülettel veszi fel őket, vagy szokatlan testhelyzetet alakít ki, akkor a babák gyakran frusztrálttá válnak. Mivel az ő kifejezési eszközük a hangjuk, az izmaik, ezért befeszítéssel és sírással próbálják kifejezésre juttatni kellemetlen érzéseket.
Lehet, hogy a köztudatban tévesen problémát jelent, amikor a baba „repülőzik”, de valóban ez egy fontos állomása a fejlődésének. 4 hónapos körül meg a pozíciót. Ha mi magunk kipróbálnánk, tapasztalnánk, hogy milyen nagy erőkifejtést kíván a testhelyzet gerincének izmaitól. Ezért is hasznos, mert hatékonyan erősíti a baba hátizmait. Felkészíti őt a további mozgásfejlődési állomásokra és ebben a testhelyzetben figyelmével távolabbi dolgokra is összepontosítani tud. Abban az esetben, ha még 6 hónapos korban is tapasztaljuk ezt, akkor forduljunk szakemberhez! Akkor is keressük meg babák mozgásfejlődését segítő terapeutát, ha a baba nem szeret hason feküdni. A hason fekvés rendkívül fontos a kúszás-mászás beindulása szempontjából.
Észrevehetünk bármilyen hibát, a szokásosól eltérőt, mozgásproblémát, vagy a fejlődésének megállapítását, amivel orvoshoz kell fordulni.
Amikor a baba biztonságérzete hirtelen lecsökken, valami váratlan dolog éri - például hangos zaj, vagy esés érzése - akkor karjait kitárja, egyfajta kapaszkodó, mintha átkarolni szeretne, akkor egy pillanatra nem vesz levegőt, amivel gyakran megijeszti szüleit. Mindez gyorsan lejátszódik, és van, hogy elsírja magát közben.
Ha nem tudjuk magunkat megállapítani, hogy a baba időnként miért feszíti meg magát, akkor mutassuk meg egy szakembernek. Nem könnyű azonban pontosan elmagyarázni a látottakat.
Ha bármi furcsát tapasztalunk, érdemes felkeresni a védőnőt, gyermekorvot, aki szükség esetén tovább küld megfelelő szakemberhez, fejlesztőhöz. Ha az egyébként ritka hátrafeszítések idővel sem maradoznak el, vagy bármilyen furcsa mozdulatot észlelünk a babaánál, akkor mindenképp kérjük ki gyermekneurológus tanácsát.
Rendkívül jó speciális fejlesztő tornák léteznek. A Dévény torna például sok esetben már néhány alkalom után is látványos eredményeket tud hozni.
Nyugtassuk meg őt! Ha sikerült kitalálnunk, hogy mi hozta ki a komfortérzetéből, akkor próbáljuk megszüntetni a kellemetlen helyzetet. A Landau-reflex abban a testhelyzetben jön létre, amelyik fontos a baba fejlődése szempontjából, ezért a napközbeni hason fekvést érdemes gyakran alkalmazni.
A Moro-reflex akkor okozhat némi gondot, ha gyakran érinti a babát. Ilyenkor tudunk neki azzal, ha kevesebbet fektetünk a hátára, többet az oldalára. Megfelelően biztonságos megtámasztással stabilan fogja érezni magát és a reflex kellemetlenségei is nagymértékben lecsökkennek.
11 hónapos baba mérföldkövei
A táblázatban a javasolt mennyiségek szerepelnek, de természetesen ha a kisbabád úgy dönt, többet szeretne enni az adott ételből, nyugodtan kínáld tovább őt. Lesznek olyan napok is, amikor a babád nyűgös, fáj valamije, jön a foga… ezeken a napokon elképzelhető, hogy a vártnál is kevesebbet, vagy szinte egyáltalán nem eszik majd.
A hozzátáplálás mindent összevetve nem olyan bonyolult dolog, csak annak tűnik, mert a legjobbat szeretnénk gyermekünknek. Próbáljunk meg olyan könnyedén gondolni a baba táplálására, mint a saját étkezésünkre.
Tipp: Minden szülőben benne van az aggodalom, mikor gyermeke olyan tüneteket produkál, amivel előtte még nem találkozott. Ilyenkor az interneten kezdenek keresgélni, de rendszerint nem kapnak megnyugtató választ. Épp erre nyújt megoldást a tunderidoktorneni.hu weboldal, ahol pár perces regisztrációval és a وقد مناسب havidíjas csomag kiválasztásával, az információid alapján gyors orvosi tanácsadásban részesülhetsz.
Amikor a gyermek beteg, a szülői stresszszint az egekbe szökik. Ilyenkor a leghasznosabb, ha van egy előre megbeszélt „akciótervünk”. Kérdezzük meg az orvostól a pontos lázcsillapítási protokollt: „Milyen hőmérsékletnél kell elkezdeni a csillapítást, és milyen szereket használhatunk felváltva?”
A fertőző betegségek kapcsán érdemes tisztázni a közösségbe menetel szabályait. „Mikor számít a gyermek már gyógyultnak és nem fertőzőnek?” - ez a kérdés segít megelőzni a visszaeséseket és a többi gyermek megfertőzését.
A láz nem ellenség, hanem a szervezet védekező mechanizmusa. Ne felejtsünk el rákérdezni a gyakori gyermekkori panaszokra sem, mint a fülfájás vagy a hasmenés. Tudnunk kell, mik azok a vörös zászlók, amelyeknél azonnal az ügyelethez vagy a kórházhoz kell fordulni. A kiszáradás jeleinek ismerete például életmentő lehet egy vírusos időszakban.
