A menstruáció késése vagy elmaradása (amenorrhea) sok nő számára aggodalomra adhat okot, különösen, ha a terhességi teszt negatív. Bár a terhesség a leggyakoribb ok, számos más tényező is befolyásolhatja a ciklust. A fogamzóképes nők számára a havonta jelentkező menstruáció általában azt jelzi, hogy minden rendben van a szervezetükkel. De ha kimarad a menstruáció, és terhesek sem vagyunk, milyen okok állhatnak a háttérben? A menstruációs ciklus egy bonyolult hormonális visszacsatolásokkal működő folyamat, így a menstruáció késése mögött a háttérben számos ok állhat, a fogantatástól az életmód miatt bekövetkező változásokig.
Mi számít normális menstruációs ciklusnak?
A nagykönyvben az van írva, és így is tanítják az iskolában, hogy a nők menstruációs ciklusa 28 napos. Az életben azonban nem ennyire menetrendszerű és atombiztos a menzeszünk, nagyon sok minden befolyásolhatja, hogy megérkezik-e a havi vérzés. A legtöbb nőnek 28 napos a ciklusa, de bármi egészségesnek és normálisnak számít, ami 21 és 35 nap közötti. Ha valakinek 21 és 35 nap között rendszeres időközönként megjelenik a menzesze, azt normálisnak tekintjük, egy-két nap eltérés nem számít. Fontos tudni, hogy a menstruáció néhány napos késése még nem rendellenesség, és nem kell komolyabb okra gondolni a háttérben. Különösen serdülőknél gyakori, hogy akár ki is maradhat egy-egy ciklus.
A menstruáció késésének lehetséges okai, ha nem terhesség áll a háttérben
Hormonális problémák
Az egészséges menstruációhoz egyrészt a hormonális rendszer egyensúlya, megfelelő működése, másrészt a nemi szervek megfelelő működése szükséges. A hormonrendszert érintő betegségek nagyon gyakran okoznak kimaradó menstruációt. Előfordulhat, hogy valamely hormonból (például az ösztrogénből) túl kevés termelődik a szervezetben, vagy egy másiknak (például a prolaktinnak) túl magas a szintje. A petefészkek működését az agyalapi mirigy irányítja, melyre hatást gyakorol a hypothalamus. A petefészkek termelik az ösztrogént és a progeszteront, ezek szintje a vérben szignálként hat az agyalapi mirigy működésére, így ez befolyásolja a petefészkek működésére ható egyéb hormonok termelődését.
Igen ritkán előfordulhat az is, hogy a hormonokat termelő mirigyeket érintő daganatok miatt borul fel a szervezet hormonegyensúlya. A szabálytalan periódusokban, a vérzés elmaradása és a fokozott vérzés esetén feltétlen gondolni kell a pajzsmirigy autoimmun gyulladásos betegségeire és működési zavaraira. Leggyakrabban a pajzsmirigy csökkent működése, az autoimmun thyreoiditis esetén fordul elő „nem magyarázható” vérzészavar.
Policisztás Ovárium Szindróma (PCOS)
A kimaradó, illetve rendszertelenül jelentkező menstruáció egyik leggyakoribb oka az úgynevezett policisztás ovárium szindróma, a PCOS, melyre többek között a férfi hormonok túl magas szintje lehet a jellemző. PCOS esetében elmaradhat az ovuláció is, illetve a petefészkekben apró ciszták alakulhatnak ki. A policisztás petefészkekben rengeteg alulfejlett, petesejtet érlelő tüsző található, és gyakran ezek nem képesek kibocsátani petesejtet, így az ovuláció elmarad. PCOS esetén egyéb hormonok is kibillenhetnek az egyensúlyi állapotból - ilyen hormon például az inzulin. Ennek az inzulinrezisztencia az oka, mely szoros összefüggésben áll a PCOS-sel. A PCOS igen összetett betegség, így a megfelelő terápiát nagyon körültekintően kell megválasztani.
Életmódbeli tényezők
Időnként külső okokban kell keresni a menstruáció kimaradásának okát. A terhességi teszt negatív eredménye esetén, a hormonokon kívül az életmódját is érdemes megvizsgálni.
- Stressz: A súlyos és hosszantartó stressz fokozza a stressz hormonok - többek között a kortizol - termelését, mely gátolja az egyik legjelentősebb nemi hormont, a GnRH-t. Ez negatív hatással van a peteérésre és a menstruációra is. A krónikus stressz legyengíti a szervezetet, betegségeket válthat ki, illetve hirtelen súlygyarapodást is okozhat, melyek ugyancsak kihathatnak a menstruációs ciklusra.
- Túlzásba vitt edzés: A túledzettség változásokat idéz elő az agyalapi mirigy, illetve a pajzsmirigy által termelt hormonokban, ami kihat az ovulációra és a menstruációra. A gondok akkor kezdődnek, ha napi szinten több órányi megerőltető edzést végzel.
- Testsúly változása: A soványság, a túlsúly, illetve a testsúly drasztikus változása mind hatással vannak a menstruációs ciklusra. Az elhízás befolyásolja az ösztrogén és a progeszteron hormonok szintjét, továbbá a termékenység csökkenését is okozhatja. A kóros soványság is megzavarhatja a rendszeres menstruációt, ha a szervezet nem jut elég zsírhoz és egyéb tápanyaghoz, akkor nem tudja a hormonokat megfelelően előállítani.
- Helytelen táplálkozás: Az étrend nagy szerepet játszik a menstruációs ciklus szabályos működésében. Fogyókúra hatására szabálytalanná válhat a menstruációs ciklus, késhet a menstruáció.
- Változás a napirendben: A belső órádat alaposan összezavarja, ha rendszertelen a napirended. Ha a munkahelyeden gyakran váltogatod a nappali és az éjszakai műszakot, vagy ami még rosszabb, teljesen kaotikus a napirended, akkor a ciklusod is elég kiszámíthatatlan lesz.
Hogyan optimalizáljuk a női hormonális egészséget a vitalitás és a hosszú élet érdekében | Dr. Sara Gottfried
Gyógyszerek és fogamzásgátlók
A menstruációs ciklusodban változást tapasztalhatsz, ha fogamzásgátló gyógyszert kezdesz szedni, illetve akkor is, ha abbahagyod a szedését. A fogamzásgátló gyógyszerek hormonokat tartalmaznak, egészen pontosan ösztrogént és progesztint, melyek megakadályozzák a peteérést és a pete kilökődését a petefészekből. A fogamzásgátló abbahagyása után akár 6 hónapba is telhet, mire a ciklusod ismét rendszeres lesz. Nem csak a szájon át szedett, hanem a beültetett és az injekciós fogamzásgátlók is okozhatják a menstruáció elmaradását.
A fogamzásgátlókon kívül más gyógyszerek szedése is hatással lehet a menstruációra. Kimaradást vagy késést okozhatnak például antidepresszánsok, antipszichotikumok, pajzsmirigy gyógyszerek, görcsoldók és egyes kemoterápiás szerek.
Korai perimenopauza és menopauza
A legtöbb nőnél 45 és 55 éves kor között kezdődik a menopauza. Abban az esetben, ha egy nőnél 40 éves kor körül vagy korábban jelentkeznek a menopauzás tünetek, akkor korai perimenopauzáról beszélünk. Ez azt jelenti, hogy a petesejtek száma csökken és ennek eredményeképp a menstruáció eleinte kimaradozik, majd végül teljesen megszűnik. Az utolsó menstruáció időpontját pedig menopauzának nevezzük, amit akkor tudunk meghatározni, ha az utolsó vérzés után egy évig nem jött meg a menzesz. Az előtte lévő időszakot perimenopauzának hívjuk, ami öt évig is tarthat. Ilyenkor előfordulhat, hogy egyre ritkábban jön meg a vérzés - ám ez is teljesen normális, egy természetes folyamat része, ami általában a 45-50 éves nőket érinti.
Krónikus betegségek
A krónikus betegségek, mint például a cukorbetegség vagy a lisztérzékenység, ugyancsak hatással lehetnek a menstruációs ciklusodra. A vércukorszintben bekövetkező változások kapcsolatban állnak a hormonális változásokkal is, ezért ritkán ugyan, de előfordulhat, hogy a rosszul kontrollált cukorbetegség szabálytalan menstruációt okoz. A lisztérzékenység gyulladásokat vált ki, amelyek károsíthatják a vékonybelet, ezzel megakadályozva azt, hogy a szervezet fel tudjon szívni minden kulcsfontosságú tápanyagot. Ennek következménye pedig lehet késői vagy elmaradó menstruáció.
Mikor forduljon orvoshoz?
Rendszertelen menstruációs ciklus, továbbá erős menstruációs fájdalom és intenzív vérzés esetén is tanácsos azonnal orvoshoz fordulni. Mivel menstruációs problémákat akár súlyos elváltozások is okozhatnak, ezért semmiképp nem érdemes halogatni a vizsgálatokat. Ha két menstruáció is kimarad egymás után, akkor érdemes felkeresni a szakorvost, hogy vizsgáljon ki minket. Ha valakinek rendszeresen vannak menzeszei, aztán egymás után három hónapig nem jelentkezik, azt másodlagos vérzéskimaradásnak nevezik, és mindenféleképpen ki kell vizsgálni. Gyógyszeres beavatkozásra ekkor lehet szükség.
