A csecsemők fejlődése minden szülő számára kiemelten fontos, így érthető, hogy aggodalomra ad okot, ha eltérést tapasztalnak, különösen, ha a nyelés fájdalommal vagy nehézséggel jár. A nyelési nehézség (diszfágia) és nyelési fájdalom (odinofágia) olyan állapotok, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak az érintett személyek életminőségére, mivel a nyelés folyamatának zavaraival járnak.
A nyelés egy összetett folyamat, amely számos izom és ideg összehangolt munkáját igényli. Bármelyik lépésének zavara vagy fájdalommal járó elváltozása komoly problémákat okozhat, beleértve a táplálék és folyadék bevitelének nehezítettségét, fulladást, és súlyosabb esetekben alultápláltságot vagy a félrenyelés miatt tüdőgyulladást.
A nyelési nehézség (diszfágia) csecsemőknél
A diszfágia gyakoribb az idősebb babáknál, illetve a kis súllyal született csecsemőknél, a koraszülötteknél, valamint a fejlődési rendellenességgel érkezett csöppségeknél. Enyhe tünetek esetén talán csak annyi tapasztalható, hogy néhány percre abba kell hagyni az étkezést, a baba etetését.
A nyelési zavar tünetei közül némelyiket könnyebb észrevenni, de akad, amelyik sokáig rejtve maradhat. Diszfágia esetén nemegyszer megfigyelhető, hogy evéskor megváltozik a gyermek légvételének hangja, esetleg gyakori nála a felső légúti hurut, vagy ismeretlen eredetű láz jelentkezik.
Gyakori tünet az étkezés utáni tejvisszafolyás, ami bizonyos mértékben normális jelenség a kisbabáknál, ám gyanúra adhat okot, ha hosszabb ideig fennáll, és nagyobb mennyiségben jelentkezik. A nyelés és a légzés egyensúlyának zavarára utalhat a gyakori félrenyelés, köhögés, a táplálkozás közben fellépő hirtelen elkékülés.
Az érintett babákra jellemző lehet a gyakoribb és elhúzódóbb tünetmegjelenés. Ha a gondok súlyvesztéssel, növekedési lemaradással, hosszan tartó evéssel, gyenge szopással járnak, komolyabb bajt is jelezhetnek. Akkor is diszfágiára lehet gyanakodni, ha az orrban, a torokban állandóan váladék található, ha sűrűn fordul elő köhögés, hányás, nyálzás, esetleg az étkezés után visszafolyó tej az orron át távozik. Ezekben az esetekben érdemes szakember segítségét kérni, kivizsgáltatni a gyermeket és megbizonyosodni az esetleges nyelési zavar fennállásáról.
A nyelés folyamatának szakaszai
A nyelés tulajdonképpen már a méhen belül megkezdődik, fejlődése fokozatos, a légzés és a nyelés idegrendszeri összehangolódása a terhesség utolsó trimeszterében alakul ki. A csecsemőknél azonban másként történik a nyelés, mint a felnőtteknél. Ugyanakkor tudni kell, hogy a babák száj- és garatberendezése különbözik a felnőttekét - ennek köszönhető, hogy szopás és nyelés közben is képesek levegőt venni az orrukon keresztül.
- Az első nyelési szakasz a szájban kezdődik, ahol a nyelv segítségével mozgatjuk az ételt, elősegítve a nyelést, később a rágást, miközben a nyál megpuhítja az ételt.
- A második szakaszt egy automatikus reflex irányítja: a torok izmai a garaton keresztül terelik a falatot a nyelőcsőbe. Az izmos billentyű felnyílik, a többi izom lezárja a légcső nyílását, így gátolva azt, hogy a falat „cigányútra”, vagyis a légcsőbe menjen, majd a tüdőbe kerüljön.
- Ha étel vagy folyadék kerül a nyelőcsőbe, akkor aktiválódik a harmadik szakasz. A torkot és a gyomrot összekötő nyelőcső izmainak összehúzódásával nyomja a falatot a gyomor felé. Egy második izmos billentyű felnyílása segíti, hogy az étel a gyomorba juthasson.
A diszfágiás tünetek többnyire a torok alsó részén mutatkoznak és sokféle okuk lehet. Ha fizikai vagy anatómiai akadály van az étel útjában, ha az agy, a torok, a nyelőcső idegeinek működése nehezített, ha a torok és a nyelőcső izmai rendellenesen funkcionálnak, az problémát okoz és kialakul a nyelési zavar.
Nyelési fájdalom (odinofágia) csecsemőknél
A torokfájás a torok vagy más néven garat gyulladása okozza, amit általában vírus- vagy baktériumfertőzések, ritkábban sérülések váltanak ki. Fontos kiemelni, hogy a mindennapokban többnyire vírusfertőzés (kb. 95%) áll a háttérben, aminek kezelésére sokan tévesen antibiotikum kúrát indítanak. Ez helytelen, hiszen a vírus okozta torokfájás általában 5-10 napon belül magától elmúlik, és az antibiotikum a kórokozó ellen nem is hat.
A nyálkásabb, esősebb, őszi/téli időben könnyebb elkapni a különböző fertőzéseket zsúfolt helyeken, így közlekedési járműveken, bölcsődékben, óvodákban, iskolai közösségekben, mivel a kórokozók cseppfertőzés, azaz köhögés, tüsszentés útján terjednek. A torokfájás a torok égető, szúró, kaparó érzéseként jelentkezik, a nyelés fájdalmas lehet. Nagyobb gyermekek szerencsére már el tudják mondani panaszukat szüleiknek, de a kisebbeknél, a csecsemőknél még csak következtethetünk rá. Náluk az étvágytalanság, a nehezebb nyelés, illetve a nehezített nyelés következtében fellépő nyálfolyás hívhatja fel a figyelmünket a bajra. A panaszokat hőemelkedés, láz, orrfolyás, köhögés kísérheti, mivel a torokfájás általában nem önmagában, hanem felső légúti fertőzés részeként, illetve bevezető tüneteként jelentkezik.
Reflux, mint a nyelési fájdalom oka
A csecsemők fejletlen emésztőrendszere miatt a savas gyomortartalom könnyen visszajut a nyelőcsőbe, pici babáknál ezért gyakori az étkezések utáni bukás. Ez nem feltétlenül jelez minden esetben problémát, okozhatja az is, ha a baba nagyobb mennyiséget fogyasztott egyszerre, vagy kapkodva, túl gyorsan lakott jól.
Csecsemőkorban gyakori jelenség a reflux. A nyelőcső záróizma, életkorból adódó gyengesége miatt nem zár még tökéletesen. A napjának nagy részét fekvő helyzetben töltő csecsemőnél így az elfogyasztott táplálék a gyomorból a garat felé visszajut a nyelőcsőbe. Ilyenkor hallhatunk a garatban meggyűlő váladék miatt szörtyögő hangot és ez okozza azt az érzetet, hogy a csecsemő hurutos. Előfordulhat, hogy ez a reflux egyetlen tünete, ám többnyire egyéb panaszokkal is jár.
A refluxos baba kezelése | Babamánia
Gyakori bukások jelentkezhetnek, a csecsemő sírósabb lehet, ezt okozhatja, hogy fájhat a gyomra, maró érzést érezhet a nyelőcsövében. Ha reflux áll a háttérben, akkor a gyerekek gyakran panaszkodnak rekedtségre, valamint olyan érzésre, mintha valami beszorult volna a torok hátsó részére. A gyermeknek nyelési nehézségei lehetnek, egyrészt a reflux okozta nyelőcsőgörcs miatt, másrészt a krónikus reflux okozta nyelőcsőszűkület miatt.
A visszaáramló gyomorsav rövid idő alatt gyulladásokat idézhet elő az érintett területen, ezért a csecsemő számára a nyelés fájdalmassá válhat. A fájdalom miatt a baba nyugtalan, rosszul alszik, elutasíthatja az evést. A visszaáramló gyomortartalom nemcsak a nyelőcsövet, de a légcsövet, légutakat is irritálhatja, az érzékeny nyálkahártyán gyulladásokat okozhat. Ez is közrejátszhat abban, hogy a refluxos babáknál gyakoribbak a felső légúti betegségek. Orrdugulás, nátha, visszatérő orrmelléküreg gyulladások (szinuszitiszek), valamint fülfertőzések jelentkezhetnek.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Csecsemőkorban már a kezdeti tünetek jelentkezésekor szükséges felkeresni gyermekorvosukat! Ha a fent említett tünetek közül több is jelentkezik, érdemes gyermekorvossal vagy gyermekneurológussal konzultálni. A korai felismerés kulcsfontosságú, hiszen a megfelelő terápia (pl. gyógytorna, gyógyszeres kezelés) segíthet a problémák orvoslásában és a csecsemő optimális fejlődésének biztosításában.
Ha a tüneti szerek és a gondos pihenés mellett sem enyhülnek a panaszok, láz vagy újabb tünet jelentkezik, feltétlenül keressék fel a gyermek háziorvosát! A köztudatban elterjedt gyomorégés, gyomorfájdalom, savas szájíz és gyakori böfögés mellett a reflux betegség számtalan egyéb tünet formájában megnyilvánulhat, sőt, az is lehetséges, hogy „néma” marad.
Vizsgálatok és diagnózis
Kiemelendő, hogy amennyiben „egyszerű”, súlyosabb tünetek nélküli torokfájással találkozunk, nem szükséges feltétlenül rögtön fül-orr-gégészeti vizsgálat. Amennyiben indokolt, a házi gyermekorvos továbbküldi gyermekével speciálisabb vizsgálatokra. A nyelési nehézség és nyelési fájdalom diagnózisa több lépésből áll, és számos vizsgálatot igényel, hogy az orvosok pontosan megértsék a tünetek okát.
- Fizikai vizsgálat és anamnézis: A nyelési nehézség és nyelési fájdalom tünetei különböző módon jelentkezhetnek, és eltérő hatással lehetnek az érintett személyekre. Mindkét állapot tünetei jelentős hatással lehetnek az életminőségre, és ha valaki ilyen tüneteket tapasztal, fontos, hogy minél előbb orvosi segítséget kérjen.
- Torok megtekintése: A torok megtekintésekor általában annak vérbősége, erős vöröses, sokszor úgymond "haragos vörös" elszíneződése látható. Bizonyos fertőzések esetén a szájpadláson kis piros foltok, bevérzések figyelhetőek meg, máskor az egész szájüregben, nyelven hólyagok jelenhetnek meg. Ha a torokfájás sérülés vagy egyéb folyamat következménye, akkor annak megnézésekor természetesen eltérő kép látható. Az esetek egy részében a garatmandulák is begyulladnak, illetve a fertőzés tovább terjedhet a légutak felé. A legtöbb esetben a nyaki nyirokcsomók is megnagyobbodnak, amelyről a nyak körkörös tapintásával győződik meg az orvos.
- Torokváladék-vétel: A garat vizsgálata mellett szükség lehet torokváladék-vételre, kenetvételre is. A klinikai gyakorlatban sokszor pozitív a tenyésztés különböző baktériumokra (pl. Streptococcus), de ennek ellenére sok esetben nem indítanak antibiotikumot a szakemberek. (Természetesen súlyosabb esetekben vagy potenciális szövődmények kivédése esetén más a helyzet.) Annak oka, hogy sokszor nem indítanak antibiotikum kezelést, az, hogy sok ember lehet tünetmentes “hordozó” is és ebben az esetben felesleges kezelést indítani. Vannak esetek azonban, amikor a gyermek lázas és az állapota miatt fontos, hogy meg lehessen állapítani a kórokozó fajtáját, illetve annak gyógyszerérzékenységét, azaz azt, hogy milyen gyógyszerrel lehet az adott kórokozót elpusztítani, ehhez mintát kell venni a torokból. Ez egy kis pálcika végén lévő vattapamacs segítségével történik, mellyel a torokba nyúlva letörlik annak felszínét, majd a mintát egy műanyag csőben a helyi mikrobiológiai laboratóriumba küldik elemzés céljából.
- Báriumos röntgenfelvétel: A beteg báriumot tartalmazó folyadékot iszik, amely bevonja a nyelőcsövet és a gyomrot. Ezután röntgenfelvételeket készítenek, amelyek megmutatják az étel útját a nyelőcsőben, és felderítik az esetleges szűkületeket, elzáródásokat vagy egyéb rendellenességeket.
- Endoszkópia: Az endoszkópia során egy vékony, rugalmas csövet, amelynek végén kamera van, bevezetnek a torokba és a nyelőcsőbe. Ez a vizsgálat lehetővé teszi az orvos számára, hogy közvetlenül megtekintse a nyelőcső és a gyomor nyálkahártyáját, és biopsziát vegyen, ha szükséges.
- Manometria: A manometria a nyelőcső izommozgásának és nyomásának mérésére szolgáló vizsgálat. Egy vékony csövet vezetnek le az orron keresztül a gyomorba, amely rögzíti az izomösszehúzódások erősségét és koordinációját. Ez a vizsgálat segíthet az izomműködési zavarok azonosításában.
- Nyelőcső pH-mérés: A nyelőcső pH-mérésével meghatározható, hogy a gyomorsav refluxa okozza-e a nyelési nehézséget és nyelési fájdalmat.
- Vérvizsgálat: Időnként vérvizsgálatra is szükség lehet a diagnózis, illetve a helyes terápia megállapításához.
Összességében a nyelési nehézség és nyelési fájdalom diagnózisának pontos meghatározása érdekében az orvosoknak többféle vizsgálatot kell elvégezniük. Az anamnézis felvétele, a fizikai vizsgálat, a báriumos röntgen, az endoszkópia, a manometria, a pH-monitorozás, a laboratóriumi vizsgálatok és a képalkotó eljárások mind hozzájárulnak a nyelési nehézség és nyelési fájdalom okainak feltárásához.
Kezelési lehetőségek és tanácsok
A nyelési nehézség (dysphagia) és nyelési fájdalom (odynophagia) terápiája az állapot mögött meghúzódó okoktól függ. A kezelés célja a tünetek enyhítése, az érintett személyek életminőségének javítása, és a nyelési folyamat biztonságosabbá tétele.
Torokfájás és láz esetén
Ha a tünetek kezdeti stádiumban vannak, azaz még nincs láz, csak maga a torokfájás, érdemes a gyermeknek fájdalomcsillapítót adni. A legtöbb fájdalomcsillapító egyben gyulladáscsökkentő, illetve lázcsillapító hatású is. Sokan erre az egyszerű dologra nem is gondolnak, pedig a kicsiknek sokat javíthatunk a közérzetén, és a folyamat elején esetleg megakadályozhatjuk a gyulladás további terjedését.
Fontos a vitaminpótlás (C-, D-vitamin) és a bőséges folyadékpótlás is! 1 éves kor felett mézet is adhatunk, amely úgynevezett „torokbevonó” szerként szintén segíthet a tünetek csökkentésében.
Reflux esetén
Ha idejében felismerjük a tüneteket és orvoshoz fordulunk, kivizsgálással a reflux megállapítható és még a súlyosabb szövődmények előtt kezelni lehet a betegséget. Ebben sokat segíthet, ha a kicsit egy nap több alkalommal, kisebb adagokban tápláljuk, többször, hosszabban büfiztetjük és a refluxos baba ágy fejvégét kicsit megemeljük.
Evés közben a csecsemők sok levegőt is nyelnek, ezért fontos étkezések után függőleges helyzetben büfiztetni a babát, hogy ez a levegő távozni tudjon. A tápszer cseréjével, vagy az ahhoz, vagy az anyatejhez kevert sűrítővel is csökkenteni lehet a bukások számát. Jó hír, hogy a panaszok nagyjából a kicsi fél-egy éves kora körül - az emésztőrendszer fejlődésével, a szilárd táplálékok bevezetésével és a kicsi mozgásának változásával (kevesebb időt tölt fekve) - rendszerint megszűnnek.
Ilyen esetben a gyermekorvos anyatejes táplálás mellett olyan kiegészítést rendelhet, ami a reflux ellen hat, vagy speciális tápszert ír fel a gyermeknek. Ahogy a gyomor záróizma megerősödik, a gyermek fél-egy éves korában a refluxos panaszok rendszerint megszűnnek.
Nyelési zavarok esetén
A csecsemők, kisbabák még nyelvlökéses nyelők, náluk élettani sajátosságnak számít ez a nyelési technika. Kórosnak akkor tekinthető, ha a tejfogak elhagyása után is fennáll a nyelvlökéses nyelés. A helyes nyeléskor az arc, ajak, nyak, a nyelv, illetve az egész test izmai egyensúlyban működnek, így egy harmonikus arcfejlődést és szabályos fogazat kialakulását eredményezik. A magyar szakemberek - egyidejűleg európai, tengeren túli kollégákkal - azt fogalmazták meg, hogy több tudományterület együttesen ér el tartós változást. A helyes nyelés tanításakor logopédus és gyógytornász kollégák innovatív, egymásra épülő munkája az optimális. A könyv hiánypótló kiadványnak számít a nyelvlökéses nyelés (infantilis nyelés) terápiák otthoni gyakorlatsorainak bemutatásában. A gyakorlatok lépésenként haladnak az egyszerűtől a bonyolultabbakon át az egyre több koncentrációt igénylő gyakorlatok felé. A könyv azok számára ajánlott, akiknek nyelvlökéses nyelés miatt gyakorlatokat kell végezniük, ugyanakkor szakemberek is haszonnal forgatják, ajánlott logopédusoknak, gyógytornászoknak, a fogászati ellátásban dolgozóknak.
Megelőzés
Csecsemőknek az anyatejes táplálás a legkiválóbb megelőzési lehetőség. Az anyának megfázása esetén sem kell abbahagynia a szoptatást, hiszen az anyatejjel átjutnak a baba szervezetébe azok az ellenanyagok, amit az édesanya szervezete termelt a kórokozók ellen. Vannak gyermekek, akik nem hajlandóak zöldséget, gyümölcsöt enni, nekik mindenképpen érdemes vitaminokat adni, melyek gazdag választékban kaphatóak. Minden korosztály számára hasznos a mindennapos levegőzés, a nagyobb gyermekek számára pedig lehetőség szerint a rendszeres sportolás. Lényeges még megtanítani gyermekeinket, hogy tüsszentés, köhögés alkalmával kezüket tegyék szájuk elé, és hogy alaposan mossanak kezet. Az orrfújás jelentőségére ugyancsak tanítsuk meg gyermekeinket! Ezzel az egyszerű módszerrel megakadályozhatjuk, hogy a betegség futótűzként terjedjen végig az egész családon, vagy elérhetjük, hogy legalább ne olyan súlyos tünetekkel.