Az észak-amerikai profi jégkorongbajnokság (NHL) az egyik legnépszerűbb és legdinamikusabban fejlődő sportliga a világon. Nemcsak a játék izgalma, hanem a liga működési mechanizmusai, a pontrendszer és a történelmi fejlődés is rendkívül érdekessé teszi. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk az NHL pontrendszerét, szabályait, rájátszási struktúráját, és megemlítünk néhány legendás játékost, akik hozzájárultak a liga hírnevéhez.
Az NHL története és felépítése
A National Hockey League-et (NHL) 1917-ben alapították Montréalban, egy korábbi sportszövetségből, a National Hockey Associationből (NHA). Kezdetben mindössze négy csapat lépett pályára, de az évtizedek során folyamatosan bővült. Ma már 32 csapat alkotja a ligát, ebből 25 amerikai és 7 kanadai.
Az NHL a világ vezető jégkorongligájaként tagja az észak-amerikai profi sportligáknak. Számos tehetséges külföldi játékos is szerepel a ligában, jelenleg húsz ország sportolói képviseltetik magukat, bár a kanadai jégkorongozók még mindig többségben vannak.
Az alábbi táblázat az NHL csapatainak számát és bővülését mutatja be:
| Időszak | Csapatok száma | Fontosabb események |
|---|---|---|
| 1917 | 4 | Ligaalapítás: Canadiens, Wanderers, Senators, Toronto Arenas |
| 1926 | 10 | Bővítés: Boston Bruins, Montréal Maroons, New York Americans, Pittsburgh Pirates, New York Rangers, Chicago Blackhawks, Detroit Cougars |
| 1942 | 6 | "Original Six" időszak a gazdasági válság és a világháború miatt |
| 1967 | 12 | Bővítés: Philadelphia Flyers, St. Louis Blues, Minnesota North Stars, Los Angeles Kings, Oakland Seals, Pittsburgh Penguins |
| 1970-es évek | 18 | Bővülés: New York Islanders, Atlanta Flames, Kansas City Scouts, Washington Capitals |
| 1990-es évek | 28 | Intenzív bővülés: San Jose Sharks, Ottawa Senators, Tampa Bay Lightning, Mighty Ducks of Anaheim, Florida Panthers, Nashville Predators, Atlanta Thrashers, Minnesota Wild, Columbus Blue Jackets |
| 2017-18 | 31 | Vegas Golden Knights csatlakozása |
| Napjainkban | 32 |
Az alapszakasz és a rájátszás
Egy NHL szezon két részből áll: az alapszakaszból és a rájátszásból. Az alapszakasz október első hetében kezdődik és április elejéig, közepéig tart. A rájátszás ezután pár nappal kezdődik és legfeljebb június elejéig tart, kieséses rendszerben zajlik.
Alapszakasz lebonyolítása
Az alapszakaszban minden csapat 82 mérkőzést játszik (41-et otthon, 41-et idegenben). A csapatok a saját csoportjukban szereplő ellenfelekkel 32 mérkőzést játszanak (nyolc mérkőzés minden egyes divízió-ellenfél ellen). További 40 mérkőzést olyan csapatok ellen játszanak, amelyek ugyanabban a konferenciában, de más osztályban szerepelnek (minden csapat ellen négy mérkőzést). A maradék tíz mérkőzésen olyan együttesek ellen játszanak, amelyek másik főcsoportban szerepelnek, rotációs rendszerben.
Az NHL ligája a keleti és a nyugati konferenciára oszlik, mindkettő két-két divízióból áll. A Nyugati főcsoportban a Csendes-óceáni és Központi divízió, a Keleti főcsoportban az Atlanti és a Világvárosi divíziók találhatók.
Pontrendszer az alapszakaszban
Az alapszakaszban egy győzelemért két pont jár. A hosszabbításos vagy szétlövéses vereségért egy pont jár, míg a rendes játékidőben elszenvedett vereségért nulla pontot kap a csapat.
Sok a különbség az európai és a tengerentúli hoki szabályai között, így több más mellett a pontrendszer sem azonos. Az IIHF szerint a rendes játékidőben kiharcolt győzelem három pontot ér, a hosszabbításos pedig eggyel kevesebbet. Ezzel 1997-ben kísérleteztek először, 2007 óta pedig minden hivatalos IIHF-eseményen ez a szabály. Dave Fitzpatrick sportigazgató állítja, a rendszer jót tett a sportágnak, izgalmasabban alakulnak a véghajrák, örülhetnek a szurkolók. Az európai és amerikai kutatók egyetértenek abban, a hárompontos rendszer sokkal jobb, mert számokkal bizonyítható, hogy a támadójátékot erősítik, illetve arra sarkallják a csapatokat, hogy 60 percen belül eldöntsék a meccseket, elkerülve az unalmas végjátékokat.
Az NHL igazgatótanácsa rendszeresen ülésezik, ahol a liga legfontosabb kérdéseiről döntenek, többek között a szabályváltoztatásokról is. A szurkolók körében régóta felmerült a hárompontos rendszer bevezetése, amely a rendes játékidőben szerzett győzelemért 3 pontot, a hosszabbításban vagy szétlövésben szerzett sikerért pedig 2 pontot adna. Az EBEL-ben például a győzelemért két pont jár, akár 60 perc után születik, akár hosszabbításban vagy büntetőkkel. A vereségért csak akkor nem kapnak pontot a csapatok, ha a rendes játékidőben maradnak alul. Ez a rendszer kedvezhet a döntetleneknek, hiszen egyrészt iksz után is meg lehet szerezni a maximális pontszámot, másrészt felmerülhet a gyanú, hogy az egymással szimpatizáló két csapat szándékosan játszik egálra, mert mindketten pontokhoz juthatnak.
A magyar OB I.-ben a 2002/03-as bajnokságban játszottak utoljára klasszikus rendszerben (győzelemért 2, döntetlenért 1, vereségért 0 pont). 2003/04-től a jelenleg is használt 3-2-1-0 szisztéma van érvényben, ahol a rendes játékidős győzelem 3, a hosszabbításos/büntetős győzelem 2, a hosszabbításos/büntetős vereség 1, a rendes játékidős vereség 0 pontot ér.
NHL vs. olimpiai jégkorong magyarázata és a legfontosabb különbségek, amelyeket tudnod kell
Rájátszás és a Stanley-kupa
A rájátszásba konferenciánként az a 8-8 csapat jut be, amelyeknek a legtöbb pontjuk van az alapszakasz végén. A csoportgyőztesek jutnak be az első három helyen, még akkor is, ha kevesebb pontjuk van, mint a negyediknek. Az alapszakasz győztese kapja az Elnöki trófeát.
A rájátszás egy egyenes kieséses rendszerű mérkőzéssorozat, ahol a divíziókból a legjobb négy csapat jut be. Az első fordulóban, a divízió-elődödntőben az 1.-4. és 2.-3. kiemeltek játszanak egymással. A két győztes a divízió-döntőbe jut, majd a főcsoportdöntőbe. Minden forduló négy nyert mérkőzésig tart, azaz egy párosítás legalább négy, de legfeljebb hét mérkőzésből állhat. Pályaelőnye van a magasabb kiemeléssel rendelkező csapatnak.
A rájátszást az NHL döntője, a Stanley-kupa-döntő zárja, amelyen a két főcsoport győztese vesz részt. A döntőben is az egyik félnek négy mérkőzést kell megnyernie. A Stanley-kupa a bajnoki cím jelképe, amelyre minden évben felkerül az aktuális bajnokcsapat tagjainak a neve. A Montréal Canadiens a legsikeresebb csapat 24 Stanley-kupa-győzelmével, őket követi a Toronto Maple Leafs 13, majd a Detroit Red Wings 11 kupával.
Játékmenet és szabályok
Egy mérkőzés 60 percből áll, amit három 20 perces harmadra osztanak, a harmadok közötti szünet időtartama 18 perc. A csapatok 5-5 mezőnyjátékossal és 1-1 kapussal játszanak. Az a csapat nyer, amelyik több gólt lő a játékidőben.
Hosszabbítás és szétlövés
Döntetlen esetén hosszabbítás következik. Az alapszakaszban a hosszabbítás öt perces, és ekkor már csak 4-4 mezőnyjátékos játszik, plusz a kapusok. A hosszabbításban hirtelen halál (másképp aranygól) van, ami azt jelenti, hogy az első gólt szerző csapat nyeri a mérkőzést. Ha a hosszabbításban sem esik gól, akkor szétlövés (shootout) következik. Ilyenkor csapatonként 3-3 játékos büntetőt lő, és az a csapat nyer, amelyik több büntetőt érvényesít. Ha három büntető után is döntetlen az állás, akkor egyesével lőnek a csapatok, amíg el nem dől a győztes.
A rájátszásban döntetlen esetén a hosszabbítás addig tart, amíg nem esik gól, azaz ilyenkor nincs szétlövés. Ekkor szintén 20 perces harmadokat játszanak 5-5 mezőnyjátékossal.
Pálya és felszerelés
A jégkorongot téglalap alakú pályán játsszák, amelynek a sarkai le vannak kerekítve. A küzdőteret palánk veszi körbe, aminek a felső része rugalmas plexi. Egy NHL szabványhoz illeszkedő méretű pálya 25,91 m széles és 60,92 m hosszú. A középen található vastag piros csík a felező vonal. A pályára még két darab kék vonal kerül felfestésre, amelyek hozzávetőlegesen harmadolják a pályát. A középső harmad a semleges harmad, a másik kettő pedig a támadó, illetve védekező harmad. A sarkok görbületének kezdetén található az alapvonal, ami a kapunál a gólvonal szerepét tölti be.
A 2005-2006-os szezontól kezdve a kapuk mögött található egy trapéz alakú terület, és a kapus az alapvonal mögött csak ott érhet hozzá a koronghoz, ha ezen kívül érinti, akkor 2 perces kisbüntetést kap. A kapu előtt van egy kékre festett terület ami a kapusé (az NHL-ben már nincs arra szabály, hogy támadó játékos nem tartózkodhat ott).
Szabálytalanságok és büntetések
Az NHL szabályai nem sokban térnek el a Nemzetközi Jégkorongszövetség (IIHF) szabályaitól. A 2004-2005-ös NHL-lockout után eltörölték a kétvonalas lest, hogy a játék gyorsabb legyen. A másik eltérés a nemzetközi jégkorongtól a tilos felszabadítás. Ha valaki szabálytalankodik, akkor 2 perces kisbüntetésre kiül a büntetőpadra, és addig a csapata emberhátrányban játszik. Ha az emberhátrányban játszó csapat közben gólt kap, akkor a kiállított játékos visszajöhet a jégre. Ha nagybüntetéssel küldenek ki valakit (5 perc), az gól esetén sem jöhet vissza, csapata az 5 perc leteltéig emberhátrányban játszik. Európában a verekedésért kizárás jár, míg az NHL-ben csak 5 perc, és utána vissza lehet térni.
Legendás játékosok és statisztikák
Az NHL története során számos hihetetlen tehetségű játékos tette le névjegyét. Wayne Gretzky, akit "The Great One"-nak hívtak, több tucat rekordot tart, és sokan minden idők legnagyobb jégkorongozójának tartják. Visszavonulása után még abban az évben beválasztották a Jégkorong Hírességek Csarnokába, ahova csak a legjobb sportolók kerülnek be.
Bobby Orr
Bobby Orr minden idők legjobb védőjének tartott játékosa, aki nemcsak saját posztját, de az egész sportot megreformálta. Ő az egyetlen játékos az NHL történetében, aki hátvédként is pontkirály tudott lenni az alapszakaszban, ráadásul kétszer is. Kétéves volt, amikor először korcsolyát húztak a lábára, és 14 évesen már elkötelezte magát a Boston Bruinshoz. Első NHL-meccsén, 1966. október 19-én, a Detroit Red Wings ellen debütált, és már a második harmadban kiosztott egy asszisztot. Orr a sérülései miatt 30 évesen vonult vissza, de így is legenda lett, számos rekordot tartva a mai napig.
Wayne Gretzky
Wayne Gretzky, a "Great One", gyerekként szinte mindig nála 4-5 évvel idősebbek között játszott, és 13 évesen már 1000 gólnál járt. Az NHL korhatára miatt a WHA-ban (World Hockey Association) kezdte profi pályafutását az Indianapolis Racersnél, majd az Edmonton Oilershez került. Első NHL-mérkőzésére 1979. október 10-én került sor a Chicago Black Hawks ellen, ahol gólpasszt adott. Gretzky az első szezonjától kezdve uralta a statisztikákat, és számos rekordja máig megdönthetetlennek tűnik.
Mario Lemieux
Mario Lemieux-ről szintén látszott fiatalon, hogy fantasztikus játékos válhat belőle, ő tartja a kanadai juniorligában a pontrekordot. 1984-ben a Pittsburgh Penguins első kiválasztottja lett, és már első NHL-meccsén, 1984. október 11-én a Boston Bruins ellen gólt szerzett és gólpasszt adott. Lemieux krónikus hátfájása és rákbetegsége miatt 1997-ben idő előtt visszavonult, de 2000-ben visszatért. Kétszer nyert Stanley-kupát játékosként, és háromszor tulajdonosként a Penguins élén.
Jaromír Jágr
Jaromír Jágr a szocializmus haláltusája és a Vasfüggöny lehullása után nyitott utat a kelet-európai játékosok számára az NHL-be. 1990-ben a Pittsburgh Penguins választotta ki. Első mérkőzésén a Washington Capitals ellen debütált, de még nem szerzett pontot. Jágr rendkívül sokat dolgozott, és Mario Lemieux oldalán vezérré fejlődött, ötszörös pontkirály lett. Az NHL örökös pontlistájának második helyén áll Gretzky mögött, és 48 évesen is aktív volt.
Dominik Hasek
Dominik Hasek, minden idők talán legjobb kapusa, 1990-ben, jóval később debütált az NHL-ben, mint a fent említett játékosok. Első mérkőzésén 1990. november 6-án a Hartford Whalers ellen kiválóan védett, és 1992-ben belekóstolhatott a Stanley-kupa döntőjébe. Hasek a Buffalo Sabresben vált legendává, ahol "Dominator" becenevet kapta. Hatszor nyerte el az NHL legjobb kapusának járó Vezina-trófeát, és kétszer választották az egész NHL legértékesebb játékosának.
További legendák
A jégkorongban számos más nagyszerű játékos is játszott. Gordie Howe ("Mr. Jégkorong") Gretzky előtt sok mindenben csúcstartó volt. A 80-as évek elején a verhetetlen New York Islandersben olyan játékosok játszottak, mint Mike Bossy és Bryan Trottier. A 70-es évek nagy játékosa volt Guy Lafleur. Maurice Richardot tartják minden idők legnagyobb góllövőjének, róla nevezték el a gólkirályi trófeát is. Kapus poszton Patrick Roy, Jacques Plante, Martin Brodeur és Georges Vézina neve is említésre méltó.