A 10 hónapos baba válogatós étkezése: útmutató szülőknek

A kisgyermekek táplálkozása sok szülő számára jelent kihívást, különösen, amikor a baba eléri a 10 hónapos kort és elkezdődik a válogatósság. Ez az időszak, bár bosszantó, általában átmeneti és a gyermek fejlődésének természetes része. A tudomány mára igazolta, hogy a baba 1 éves koráig minél több étellel, ezzel való tapasztalattal, élménnyel rendelkezik, annál kisebb a későbbi evésproblémákra (pl. válogatósság) az esély.

Az 1 éves kor mérföldkő: önálló evés és fejlődés

Az 1 éves kor mérföldkő lehet a baba életében. Mintegy célként gondoljunk rá, de mint tudjuk, nem a végcél a lényeg, hanem maga az út. A 10-12 hónapos baba már elméletileg 4-6 hónapja felfedez, eszeget. Fontos, hogy már jó, ha egyedül, különösebb segítség nélkül, ÖNÁLLÓAN eszik. Az étkezések (anyatejen és/vagy tápszeren kívüli) kb. 2,5 óránként váltakoznak.

Az anyatejet/tápszert azt ajánlom, térben és időben különítsük el az evéstől. Előbbieknek jelentős érzelmi funkciójuk IS van, tápanyagokon kívül a babának kellemes, komfortos, nyugodt légkört adnak. A darabos ételek ezzel szemben felfedezést és jóllakottságot adnak, nem megnyugvást/lazítást/érzelmi kielégülést. A baba már kb. 12 hónapos korig az 500 ml az átlagos, ajánlott tápszer mennyiség 24 (!) óra alatt, a szoptatás igény szerinti. Azaz, ha jön az ebéd, én javaslom, hogy ne tápszer, majd ebéd következzen, hanem szünet az ebéd előtt.

Az önálló evés támogatása

Kézzel eszi a darabos ételeket, ami pedig krémesebb/püré jellegű (pl. burgonyapüré, zabkása, joghurt, túrókrém, főzelék, zellerkrém, stb.) azt is egyedül, a NumNum Előkanalakkal, gond nélkül. Fontos, hogy megjelenik a csipesz/csippentő fogás, azaz a mutató-, és hüvelykujjával tartja a tárgyakat ÉS az ételeket. A falatoknak ehhez kell alkalmazkodniuk, ezt kell segíteniük, ezért megjelennek a kisebb, darabos ételek.

Kerülendő ételek és állagok

VIGYÁZZ: ne legyen a falat túl pici (pl. rizsszem/apró husi), mert a baba, amikor beveszi a szájába, nem fogja érezni, hol van azon belül: a rágás nem fog beindulni. Legyen a falat megfelelő méretű. KERÜLENDŐ állagok: a nagyon kemény dolgokkal (pl. nyers répa, alma, dió, mandula) legalább 2 éves korig várjunk. Tudom, rengeteg baba eszi ezeket korábban gond nélkül, de sajnos többen kórházba is kerülnek miatta, ugyanis ha félrenyeli, a kemény falat lejuthat a tüdőbe is, gondot okozva. Könnyebb ezeket félrenyelni, csökkentsük ennek valószínűségét úgy, hogy adjuk ezeket, de a megfelelő állagban. KERÜLENDŐ formák: érme alak keresztmetszetben (pl. virsli karika, szőlő félbevágva vagy egészben), nagy húsdarab, kemény állag (pl. nyers répa, POPCORN!), ragadós állag (pl. mogyoróvaj).

Amíg a baba nem rágja jól a puha finger foodokat, ne adjunk neki kekszet se! A keksz külön kategória, ugyanis az a szájban a harapás hatására apró darabokra esik szét. Fogalmam sincs miért van ráírva több termékre, hogy 6 hónapos korban adható, én nem ajánlanám az első időszakban (mondjuk össze lehet turmixolni, így por lesz belőle, ezzel süthetünk, főzhetünk, pl. kókuszgolyót ami már jó állag ).

Rágásnál segíti az állkapocs erősödését, fejlődését, száj körüli izmokat edzi egy szuper rágóka is (nem mindegy a formája, anyaga, textúrája).

Étrend és tápanyagok 1 éves korig

Az étrend összetétele (ITT 1 éves korig) nem teljesen mindegy, mint ahogy sokan gondolják. Láthatjuk, hogy 1 éves korhoz közeledve a baba tápanyag-ellátottságát már nagyban meghatározza az étrendje. Ennek ellenére rengeteg baba van, aki ekkor még zömmel anyatejes, és alig-alig kóstolgat. Mivel minden baba más, nem lehet azt mondani, hogy minden egyes gyermeknek jó így vagy úgy. Ezt a baba igényei, a baba-anya kapcsolat, a család helyzete, élete határozzák meg. Ezen kívül általában leginkább a minőség számít, nem a mennyiség.

Ha a baba napi 5x meg van kínálva az anyatejen/tápszeren keresztül (jól válogatva, azaz nem csak zöldséggel/gyümivel, és jó időközönként), annyit eszik, amennyit kíván, jól fejlődik, nincsen semmi gond. A családi ételek akkor alkalmasak a baba hozzátáplálására, ha a család egészségesen táplálkozik és változatosan. Ez nagyon szubjektív tud lenni, érdemes figyelni a kiegyensúlyozottságra, és mondjuk arra a tényre, hogy a baba igényei mások, mint egy felnőtté igényei. A vasbevitel, omega-3 bevitel (halak!) kiemelten fontosak például.

Allergének és glutén bevezetése

Az allergének bevezetése és a glutén bevezetése az első szülinap előtt ajánlott, hogy megtörténjen egészséges baba esetében. Azaz ekkora már nagyjából pipa a búza, a földimogyoró, a hal, a tojás, a tejfehérje, a szója. Ha a baba speciális diétán volt, pl. tejmentesen, lassan eljön a visszaterhelés ideje, ha a gyermekorvos ezt írja elő 1 éves kor körül. Fontos, hogy attól még, hogy nem fogyasztott tejtermékeket, a helyettesítő termékeket ismernie kell. Nézd meg a Kisokosunkban, hogyan a legbiztonságosabb ezeket bevezetni, ha pedig a babád ekcémás és/vagy allergiás, gyermek-allergológus/gasztroenterológus segítségét kérd a bevezetések módjáról, idejéről.

Az első szülinapi torta emlékezetes lesz. Ne úgy képzeljük, hogy mostantól a baba chilis babot ehet sózott földimogyoróval, de ne is úgy, hogy maradunk a zöldségpüréknél és a natúr húsoknál. Nem jó egyik véglet sem.

Miért válogat a baba? A válogatósság okai és kezelése

A válogatós étkezés gyakori jelenség kisgyermekkorban, és sok szülő számára komoly stresszforrást jelenthet. Bár nincs egyetértés a válogatós evés hivatalos meghatározásában, általában az ismerős és az ismeretlen ételek elutasítását jelenti. A válogatósság kialakulásának több oka is lehet, amelyek különböző tényezőkből erednek.

A válogatósság lehetséges okai:

• Szoptatási problémák és a kiegészítő ételek késői bevezetése: összefügghetnek a válogatós evéssel. A darabos ételek késői bevezetése megnehezítheti a gyermek számára az új textúrák elfogadását.
• Szülői nyomás: Ha a szülők aggódnak a gyermek válogatós viselkedése miatt, és nyomást gyakorolnak rá az étkezések alkalmával, az csak fokozhatja a probléma súlyosságát.
• Genetikai hajlam és neofóbia: Néhány kutatás arra utal, hogy a válogatós evés genetikai hajlammal is összefügghet. A neofóbia, vagyis az új ételektől való félelem, szintén hozzájárulhat a válogatóssághoz.
• Korai étkezési élmények: A korai étkezési élmények nagyban befolyásolják a gyermek táplálkozási szokásait.
• Önállóvá válás: Ahogy a gyermek növekszik, egyre inkább szeretné kontrollálni saját döntéseit, beleértve az ételválasztásait is.
• Változó étvágy: Ebben az életkorban (1-3 éves kor között) jellemző, hogy a kicsinek egyik nap farkasétvágya van, a másik nap pedig csak eszeget. Ez összefügghet a fogzással, de növekedési ugrásokkal is.
• Betegség vagy fájdalom: Megfázás, torokgyulladás, láz vagy fogzási fájdalom esetén a gyermek kevesebbet ehet.

A válogatósság következményei:

• Tápanyaghiány: A válogatós evők étrendje gyakran egyoldalú, ami tápanyaghiányhoz vezethet. Különösen az alacsony vas- és cinkbevitel okozhat problémát.
• Székrekedés: Az alacsony gyümölcs- és zöldségfogyasztás következtében a válogatós gyerekeknél gyakran előfordulhat székrekedés.
• Fejlődési problémák: Bár kevés bizonyíték van arra, hogy a válogatós evés következetesen befolyásolná a növekedési mutatókat, néhány gyermeknél, akiknél a válogatós evés hosszabb ideig jelen van, fennáll az étkezési rendellenességek kockázata serdülőkorban és felnőttkorban.

A válogatósság kezelése és megelőzése

A válogatós evés kezelése kihívást jelenthet, de a megfelelő stratégiák alkalmazásával a szülők támogathatják gyermekük egészséges étkezési szokásainak kialakítását. Az ismeretlen ételek többszöri bemutatása kulcsfontosságú. Az új ízek és textúrák elfogadása időt vesz igénybe, ezért türelemre van szükség. Kutatások szerint akár 10-15 próbálkozásra is szükség lehet, hogy egy gyermek elfogadjon egy új ételt.

Szülői stratégiák:

• Példamutatás: A gyermekek gyakran utánozzák szüleiket, így az egészséges táplálkozás elősegíthető, ha a szülők jó példát mutatnak.
• Pozitív légkör: Az étkezések során pozitív, nyugodt légkör megteremtése elengedhetetlen. Fontos, hogy az étkezések közös családi élmények legyenek, amelyek során mindenki ugyanazt az ételt fogyasztja.
• Kreatív tálalás: A kreatív tányérok és evőeszközök használata szórakoztatóbbá teheti az étkezést. Kezdd kis adagokkal és dicsérd meg a gyermeket, ha megkóstol valami újat.
• Rugalmasság és türelem: Fontos, hogy a szülők rugalmasak legyenek és ne kényszerítsék a gyermeket az evésre. Adjunk időt a gyermeknek, hogy saját tempójában fedezze fel az új ízeket és textúrákat.
• Rendszeres étkezések: A napi 5, kiegyensúlyozott idejű étkezés a cél. Nincs egész nap evésidő. Struktúrálás: Mondd meg neki: „most nyitva van a konyha, tudunk enni. Ha zár a konyha, akkor megyünk a játszótérre”.
• Választási lehetőségek: Engedd, hogy a gyermek válasszon ételt (ne azt kérdezd „Mit szeretnél enni?”, hanem azt: „Spenótot vagy tökfőzeléket kérsz?”).
• Közös ételkészítés: Vonja be a folyamatokba, tehát lássa a gyermek is a bevásárlást, a tisztítást, előkészítést és a főzést.

Ha a gyermeked inkább a „második” verzió szerint viselkedik (azaz konstans nem eszik meg bizonyos dolgokat, egész ételcsoportokat elkerül, kevesebb, mint 30-féle ételt fogad el, betegsége vagy egyéb tünete van, félelmet/szorongást mutat az ételekkel kapcsolatban), kérd szakember segítségét, mert a fentiek nem elegek önmagukban.

Normális és kóros válogatósság

A válogatósság alatt általában azt értjük, hogy a gyermek által elfogadott ételek palettája valamelyest beszűkült, vagy az elfogyasztott mennyiség feltűnően kicsi, miközben a gyermek az általa ismert vagy az ismeretlen ételeket is részben elutasítja. Kapcsolódó fogalom az étel neofóbia - ez a kifejezés azt jelenti, hogy a gyermek következetesen elutasítja az új ételeket, élelmiszereket.

Az evéssel kapcsolatos nehézség a gyermekkorban bármikor megjelenhet, de a kisgyermekkorban (1,5 éves kor körül) különösen gyakori. Ennek evolúciós oka van: ebben az életkorban a gyerekek megtanulnak eltávolodni a szüleiktől, megtanulnak önállóan enni, így nagyobb jelentősége lesz annak, mit fogadnak el ételként.

Mikor szükséges szakember segítsége?

Ha a gyermek nem követi a normál gyarapodás ütemét, hanem kifejezetten elmarad, vagy éppen túlsúlyos vagy elhízott, ha rágási vagy nyelési nehézség látszik vagy gyakran öklendezik/félrenyel, ha egyéb mozgásszervi, testtartási eltérés jelentkezik, ha nem eszik önállóan, vagy csak pépeset eszik, stb. akkor javasolt szakember segítségét kérni. Első körben érdemes a házi-gyermekorvoshoz fordulni: megvizsgálja a gyermeket és szükség esetén továbbirányítja a családot a megfelelő kivizsgálásra.

A válogatósság lehet átmeneti probléma, vagy tartós, de mindenképpen elkülönítendő az evészavaroktól. Evészavarnak tekintjük a tágabb értelemben vett evésmagatartás (étrend, testsúlyhoz való hozzáállás, testsúlyszabályozó viselkedés) zavarával járó tünetegyütteseket.

tags: #10 #honapos #baba #valogat