A beszédfejlődés egy igen összetett folyamat. Egészséges gyermekek között is nagyon sok egyéni variáció lehetséges a különböző fejlődési szakaszok elsajátítási idejét tekintve, de a folyamat sorrendje általában adott.
A baba érzékszervei valamint az érzékeléssel összefüggő agyi folyamatok az élet első néhány hetében sokat finomodnak: 2-3 hónapos korában már bizonyíthatóan felismeri édesanyja hangját, sőt, a közelében élő családtagok hangját is meg tudja különböztetni egymástól. Ha édesanyja beszél hozzá, gyakran már a hangja is elég ahhoz, hogy megnyugtassa.
A magzat már az anyaméhben hall hangokat. Az édesanya szívverése, az emésztőrendszer hangjai és az anya beszédhangja, a családtagok hangja mind-mind részei a baba világának még a megszületés előtt. A magzat az anyaméhben töltött utolsó három hónapban már meghallja a különféle „zajokat”, beszédet, zenét. Már a 28-29. terhességi héttől, a nyugalomban lévő magzatban az erős hanginger úgynevezett tájékozódási reakciót hoz létre, megmozdul, rúgkapál. Ez a jelenség, a terhesség utolsó hónapjaiban rendszeresen megfigyelhető. A méhen belül a magzat hallja édesanyja hangját, szívverését, így nem csoda, hogy mire az újszülött világra jön, már ismerős számára az édesanyja hangja és szívverése is.
Az újszülött első hangjai élesek, tagolatlanok. A környezet ezeket panaszhangoknak tekinti, és jelentést tulajdonít neki, ezért aztán közbelép (eteti, simogatja, stb.). A kezdeti egyhangú színezet kezd változni; a második hónapban a csecsemő környezetében élők már meg tudják különböztetni, hogy mikor van valami baj, és mi a nyugalmi helyzetet kísérő örömhang. A hangadás sokáig nem önálló megnyilvánulás, hanem egy globális reakció része. (Egész testével felel a gyerek. Rugdalózik, kapálózik, megfeszíti magát, stb.) Ebben a korban még nem tekinthető sem a hangadás, sem a globális reakció szándék kifejezésének. A csecsemő nem közöl semmit, egyszerűen él.
A harmadik hónap végéig semmi nem mutat arra, hogy a gyerek összefüggést élne meg a hangképző mozgásai, és a saját hangja között. A süket csecsemő ugyanolyan színezetű és intenzitású hangokat ad, mint a halló. Ennek a hónapnak a végén kezd megmutatkozni a különbség, mikor is a halló csecsemő felfedezi a kapcsolatot a hallás és a hangképzés között. (Elkezdi utánozni a saját hangját.) Kezdetét veszi a játék a hangképzéssel, ami a 4-5. hónaptól a mászás kezdetéig, a gyerek kedvelt tevékenysége.
A beszédfejlődés első lépései az észlelés és a megértés, ha ezeket elsajátította a gyermek, kezdődhetnek az önkifejezés különböző formái (beszédmegértés -> beszédhasználat). Eleinte a gyermek még nem a szavak jelentését érti, csak a környezet és a mimika, gesztus, és hangsúly komplexusában tudja értelmezni a hallottakat.
Az újszülöttek szívesen hallgatnak ütemes, monoton zajokat, lágy dallamokat, melyek nyugtatóan is hathatnak rájuk. Szabályosan ismétlődő ingerre, a kezdetben észlelt mozgás, nyugtalanság csillapodását követően megszokási reakció alakul ki. A legtöbb háztartási gép működésekor ilyen zajok keletkeznek, gondoljunk csak a mosógép, a hajszárító, a porszívó zúgására. Az ilyen hangok akár álomba is ringathatják a gyermeket. Természetesen az a legjobb, ha ezek a monoton „zajok” valamilyen lágy, andalító, álomba-ringató muzsikának, vagy egyenletes beszéd-, énekhangunknak felelnek meg. Nem véletlen, hogy az altató dalok, mesék megnyugtatják, álomba segítik a gyermeket.
A kisbaba egyébként reagál minden hangra, a láthatóan élénken figyeli, ha beszélünk, énekelünk. Ha lassan, magasabb hangon és ritmikusan beszélünk, azt tapasztaljuk, hogy gyermekünk még élénkebben figyel ránk. A kisbaba mások hallgatásán keresztül jut el oda, hogy megformálja korai szókincsét.
A méhen belül a magzat hallja édesanyja hangját, szívverését, így nem csoda, hogy mire az újszülött világra jön, már ismerős számára az édesanyja hangja és szívverése is. A hallásküszöbe viszont alacsonyabb, ezért az újszülött megriad a váratlan és ismeretlen hangoktól, ám nyugodtan alszik a hangos, de állandó zajok között is.
A születés pillanatában hallott zenére vagy hangokra, ha azokat a későbbiek során lejátsszák neki, különösen emlékszik, és erősen reagál rá. Az is észrevehető olykor, hogy a baba olyan hangokat kedvel, amelyekre nem is gondolnánk. Ilyen például egy duruzsoló autó vagy a porszívó hangja.
Az első hónapokban ügyeljen hangja dallamára és figyelje a kicsi válaszát. A gyerekbeszédet testbeszéddel is fejlesztheti. Alakítson ki néhány gesztust, amelyeket ismételni fog. Mutogasson ujjával a kiválasztott tárgyakra vagy személyekre, bólintson fejével az elutasítás vagy egyetértés jeléül vagy jelezze az éhségét szája nyitogatásával és csukogatásával.
Az újszülöttek kifejezetten érzékenyek lehetnek a hangokra, mind pozitív, mind negatív értelemben. A hirtelen hangokat és erős zajokat meglepve, megijedve fogadják és sírással fejezik ki ijedtségüket.
A születés utáni első hetekben az újszülöttek hallása még fejletlen, ezért a tompa hangokra, enyhe zajokra nem minden esetben reagálnak. Ennek oka többek közt az, hogy ilyenkor még a fülükben lévő maradék magzatvíz füldugóként szolgál számukra. Erős, éles hanghatásokra azonban már ekkor is összerezzennek.
Az idő előre haladtával egyre pontosabban érzékelik a hangokat, azt is, hogy honnan jönnek ezek, és mind a tekintetük, mind a fejük odafordításával keresik a hangforrást. Már röviddel a megszületésük után különbséget tudnak tenni a saját, és más babák sírása között.
A második hónapban a csecsemő környezetében élők már meg tudják különböztetni, hogy mikor van valami baj, és mi a nyugalmi helyzetet kísérő örömhang. A harmadik hónap végéig semmi nem mutat arra, hogy a gyerek összefüggést élne meg a hangképző mozgásai, és a saját hangja között.
A harmadik hónap végére már képesek lehetnek követni a mozgó tárgyakat, jobban érdeklődnek a formák és a minták iránt, akár távolabbi arcokat is képesek észlelni.
Az emberi arcok válnak már-már a legérdekesebb látnivalóvá, különösen a saját arcok vagy a szülők arca lesz számukra gyakran vizsgálandó.
A baba számára a színek látványa is egyre inkább előtérbe kerül és az élénkebb karikatúrákat, rajzokat, képeket szívesen nézik és ezek elő is segítik, hogy a kicsi képes legyen színeket különböztetni.
A harmadik hónap végére, az agy azon része, amely a hallásért, a beszédért és a szaglásért felelős, egyre aktívabb és befogadóbb lesz. Ekkor már a baba odafordul, amikor beszélnek hozzá, és igyekszik válaszolni a hallottakra.
A sok mesélés, beszélgetés, a szókincs fejlesztése másfél éves kortól kezdve kiemelt feladattá válik.
Az első 6 hónapban az optimális táplálék számukra az anyatej: tápanyagokban gazdag és tartalmazza a csecsemő immunrendszerének kialakításához szükséges antitesteket is.
Egy hónap alatt egy baba fejlődésében rengeteg változás következik be - ebből persze a leginkább szembetűnő a súlygyarapodás és az, hogy a hosszúságuk is változik.
Mivel a nyaki izmaik gyorsan erősödnek, jellemző, hogy az első hónapban már ügyesen emelik a fejüket és átrakják egyik oldalról a másikra.
Kezdenek érzékenyebbek lenni a külvilág ingereire, reagálnak a hangokra, követik az arcokat, és a fényt is egyre erőteljesebben érzékelik.
Kifejezetten észrevehető, hogy abba az irányba fordítják a fejüket, ahonnan a hang forrása érkezik feléjük.
Az újszülött babák behajlított végtagokkal pihennek, nem tudják kinyújtani a kezüket és a lábukat.
A szopó-kereső reflex ösztönös és azonnal megjelenik, hiszen születés után az édesanya mellére kerülnek és tudják, mi a teendőjük és hogyan kell szívni a tejet. Annyira erős nekik, hogy ha odatartjuk az ujjunk a szájukhoz, azonnal szívni szeretnék és próbálják bekapni.
Ez egyébként körülbelül 3-4 hónapos korra tűnik el, természetesen ettől még nagyon sokáig képesek az anyukájuk melléből táplálkozni.
Csodálatos dolog, hogy ez az a reflex, mely előkészíti az orron át történő légzést, és később ennek köszönhetően alakul ki a hangképzés és a beszéd megtanulása.
A fogó reflex is születés után megjelenő automatikus mozgás, melynek során az újszülött a szorosan megfogja, összeszorítja azokat tárgyakat vagy épp felnőtt ujjakat, melyek a tenyeréhez érnek.
Ez néhány hónapig figyelhető meg, utána szép lassan eltűnik.
A reflex jelenléte és megszűnése az agy és az idegrendszer fejlődésével, valamint a motoros készségek kialakulásával egyeztethető össze.
Néhány hónap múlva a csecsemő elkezdi tudatosan használni a kezeit és irányítani fogja a mozgását - kettőt pislogunk, és már tudatosan nyúlnak a szebbnél szebb játékok után!
A Moro-reflex szintén a csecsemőknél jellemző, és egy idő után ez is eltűnik. Egy automatikus válasz a hirtelen jelentkező ingerekre. A babák általában hirtelen, erős mozdulattal megrázkódnak, kitárják a karjukat.
A sárgaság már a kórházban központi téma az újszülött osztályon való tartózkodás során és rengeteg anyuka izgul miatta. Egy gyakori állapot az újszülöttek körében, a bilirubin nevű sárga pigment felhalmozódása miatt alakul ki. A bőrön és a szemük fehér részén jelenik meg néhány nappal vagy héttel a születés után. Jellemzően teljes mértékben ártalmatlan, és ahogy az újszülött mája képessé válik eltávolítani a bilirubint, úgy távozik sárgaság is.
A második héttől kezdve a babák már a hang irányába néznek, egy hét múlva pedig már arra is fordulnak, ahonnan a hangot hallják.
Az 1 hónapos babák átlagosan 17-20 órát alsanak és nagyon kevés még az ébrenléti idejük - ez természetesen ahogy növekednek, folyamatosan csökken és aktívan töltik a mindennapjaikat.
Éjszaka is táplálkoznak, így ez az időszak megterhelő lehet a szülők számára, ha további ébredéseik is vannak a picinek.
Egy 1 hónapos babával olyan játékokat játsszunk, melyek fejlesztik a látást, a hallást, és a tapintást - szóval stimuláljuk az érzékszerveiket!
A baba szereti hallani a szülei hangját szóval érdemes hozzá beszélni, énekelni neki vagy éppen mozogni előtte.
Különösen élvezi a baba a saját hangját, a gagyogást így ha a szülő ezen hangokat utánozza jó eséllyel találkozik majd tündéri baba mosollyal.
Ha kisbabád hangokat ad ki, ismételd utána és várd, amíg reagál rá.
Az ilyen korú csecsemők általában jobban reagálnak a magasabb hangfrekvenciákra, ezért van az, hogy a legtöbb felnőtt természetes folyamat során megemeli a hangmagasságát, amíg egy kisbabához beszél.
Ez teljesen rendben van - tanulmányok bizonyították, hogy a kisbabával való bármilyen nemű kommunikáció fejleszti a későbbi beszéd készség kialakulását.
Az emberi hangokon kívül a kisbaba valószínűleg élvezni fogja a zene hallgatását is (különféle stílusokban) és elbűvölőnek találhatja majd a mindennapi élet rutinszerű hangjait is.
A közelben lehet főzés során, amikor csörögnek az edények és akkor is jó ötlet a babát az hordozóba ültetni néha, amikor a többi tesó, gyermek körülötte játszik.
Az újszülöttek valószínűleg hallásvizsgálaton is átestek a kórházból való hazaengedés előtt (ezt a legtöbb helyen elvégzik).
Ha nem akkor a lehető leghamarabb érdemes egy szűrővizsgálatot elvégeztetni, hogy kiderüljön megfelelően fejlődik-e.
A baba képes lesz ízlelni és megkülönböztetni az édes ízeket például a keserűtől.
A kisbaba érzi majd, ha valami finom édes és elfordul esetleg sír, ha valami keserű vagy savanyú.
Bár az édes íz kerül előnybe, az ízpreferenciák az első év folyamán tovább alakulnak majd.
Tanulmányok azt mutatják, hogy az édesanya étrendje befolyásolja az anyatej ízét.
Ezek a preferenciák járulnak hozzá a későbbi gyermeki étkezés és ízlés kialakulásához.
A gagyogásban, mint játék megjelenik a hangkettőzés. A kettőzött ajakhang az, amit a gyerektől a környezete elvár (ma-ma, pa-pa) ez pozitív visszajelzést biztosít neki, így megerősíti a gyakorlását. Ez már a beszéd kezdete.
A gagyogásból kiemelkedő első szavak 1 éves kor körül jelennek meg. A gyerek beszédfejlődése itt még lassú. A 16. hónapra 8-15 szót tudnak, az élénk beszédfejlődésű gyerekek 30-40 szót tudnak. A megértett szavak száma azonban ennél sokkal több.
Az aktív szókincset a gyerek utánzással sajátítja el.
Kezdetben a beszéd egyszavas mondatokból áll.
A második életév második felében ugrásszerűen meggyorsul a beszéd fejlődése. A szókincs ötszörösére-tízszeresére nő. Ez a néhány hónap a beszédfejlődés fordulata. A gyereknek megjön a beszédkedve. Mintha rájönne arra, hogy a beszéd eszköze a kapcsolatteremtésnek.
Az egyéni eltérések jelentősek lehetnek. Akadnak gyerekek, akiknél ez a fordulat a harmadik életévben van.
Amennyiben 18 hónapos koráig a gyermek nem szólal meg egyáltalán, nem mond szótagokat, nem utánoz hangokat, keressenek fel egy szakembert.
A hallásmagatartás egészséges fejlődésének ismerete, nyomonkövetése a nagyothallás, esetleges süketség felismerésben rendkívül fontos.
A süketséget, nagyothallást a lehető legkorábban szükséges felfedni.
Ezért már az újszülött osztályon megtörténik az újszülött hallás vizsgálata.
Ennek ellenére a későbbi hetekben a szülők is figyeljék, hogyan reagál a csecsemő a különböző hangingerekre; fordítja-e a csecsemő a fejét a hang, a zene, különböző zajok irányába.
A „pislogó reflex” segítségével is megbizonyosodhatnak gyermekük hallásáról.
Egy másik könnyen elvégezhető teszt; álljon gyermeke mögé, úgy hogy ő ne lássa önt, és zörgessen papírt, vagy kulcscsomóval keltsen zajt.
A gyermeknek erre meg kell fordulnia, a zajforrást keresnie kell.
Mivel a szülők vannak állandó kapcsolatban a csecsemővel, leggyakrabban ők veszik észre, vagy feltételezik a hallás zavarát, mivel öt-hat hónapos csecsemőjük keveset, vagy egyáltalán nem gügyög, nem fordítja a fejét a hang irányába, és úgy tűnik, hogy viszonylag erős zajok sem zavarják.
Magatartása közönyösnek, egykedvűnek tűnik.
A gagyogást, gügyörészést - mint reflextevékenységet - a nagyothalló csecsemő is elkezdi, de hangja fokozatosan elszíntelenedik, elsivárosodik.
A halláscsökkenésben szenvedő gyermek inkább vizuális beállítottságú, feltűnően keresi, figyeli a beszélő szájmozgását.
A lassan kialakuló beszéd akusztikailag is megváltozik, jellemző a monotónia, a rossz szóhangsúly, a magas hangszín, halk vagy túl hangos beszéd.
A kiejtés zavara is megfigyelhető, elsősorban a sziszegő hangok helytelen képzése észlelhető, gyakori a selypítés.
A nagyothalló gyermek kivizsgálásával, kezelésével és gondozásával az audiológia foglalkozik.
Vezetéses zavarban a hanghullámok átvezetése, továbbítása, ill. felerősítése károsodott. Az elváltozás a hallójáratot, a középfület érinti.
Idegi eredetű nagyothallás esetén a belsőfül, a hallóideg vagy a központi pályák károsodnak.
Öröklött, máskor toxikus okok idézik elő.
Méhenbelüli fertőzés, a szülés során vagy a fejlődés korai szakaszában elszenvedett fertőző és egyéb betegségek következménye is lehet.
Idegi eredetű nagyothallás esetén főleg a magas hangok, a súgott beszéd hallása zavart.
A hallászavar legcsekélyebb gyanúja esetén, késedelem nélkül feltétlenül meg kell vizsgáltatni a csecsemőt egy fül-orr-gégésszel.
Korai felismerése nagyon fontos, mert jó hallás nélkül gyermeke nem tanul meg beszélni.
Az orvosi vizsgálat hallótesztekkel történik, illetve megalapozott gyanú esetén eszközös hallásvizsgálatot is el kell végezni.
A beszédfejlődés serkenthető mondókázással, énekes játékokkal, meséléssel, vagy pusztán azzal is, ha sokat beszélünk a gyermekünkhöz.
A gesztusok és a nyelv közötti kapcsolat kialakítása segíthet a beszédfejlődésben.
Fontos, hogy a gyermek korának (és érdeklődésének) megfelelően válasszunk a könyvek közül, ugyanis egy 1 éves gyermeknek biztos nem lesz türelme több mondatot végighallgatni egy oldalon.
Ha a gyermek 18 hónapos (fiúk 2 éves) koráig nem szólal meg, akkor mindenképpen kivizsgálás javasolt!
Megkésett beszédfejlődésről beszélünk, ha a gyermek beszédkészsége az életkori átlagnak nem felel meg tehát, ha pl.: a gyermek, aki 2 éves korára nem birtokol 50 szavas szókincset, és nem alkot 2 szavas mondatokat.
Ebből még hosszú távú következményeket nem lehet levonni, de mindenképpen érdemes ilyenkor kiemelten foglalkozni a gyermek otthoni fejlesztésével!
Hasznos kiadványok az otthoni beszédfejlődés támogatására az "Látogatás a beszéd birodalmába" könyvek és "Szókártyák".
A komplex grammatikai rendszert tartalmazza a könyvcsomag az alapoktól az összetett mondatalkotásig, egyfajta térképként szolgál a beszédfejlődés útján.
Ha csupán késésről van szó, akkor általában a beszéd fejlődése ugyanazokon a szinteken megy végbe, mint normál esetben, csak kissé lassabb mértékben.
Akadályozott beszédfejlődés esetén a beszéd elmaradásán, vagy megrekedésén túl egyéb kommunikációs szintekben is problémák észlelhetők.
Hátterében több ok (családi öröklődés, idegrendszeri sérülés, idegrendszer lassabb érése, környezeti tényezők, oxigénhiány, kis születési súly, stb.) állhat.
Ilyenkor előfordulhatnak a mozgásfejlődés különböző elmaradásai is.
Az ilyen problémák maguktól vagy pusztán otthoni fejlesztéssel nem oldhatók meg, általában szakembert szükséges bevonni.
Egyes beszédhibák, mint a pöszeség, vagy dadogás egy ideig élettanilag tekinthetők, melynek hátterében a beszédszervek átmeneti gyengesége, beszédkészségnél gyorsabb gondolkodás és nem eléggé fejlett hallási megkülönböztető képesség áll.
Akkor kell szakemberhez fordulni, ha az a gyermek, amelyik időben elkezdett beszélni még 4-5 éves korában is beszédhibás.
Ha csak 3 éves korban kezdett el beszélni némileg kitolódik ez az időintervallum, hiszen a beszédfejlődés fokozatait neki is végig kell járnia, csak ez számára tovább tart.
Nagyon meghatározó, hogy a szülők hogyan viszonyulnak a beszédhibákhoz.
Dadogás esetén például, főleg az érzékenyebb gyermekeknél, ha a szülők idegesek lesznek miatta, rendszeresen kijavítják, felhívják a hibára a figyelmet, előidézhetik annak rögzülését.
A megkésett beszédfejlődés leggyakoribb oka, hogy a gyermek rosszul hall.
Igaz, hogy születés után a kórházban illetve a háziorvosi rendelésen is rendszeresen vizsgálják a hallást, mégis, ha a gyermek 2 éves korára egyáltalán nem beszél, akkor először a hallást érdemes vizsgálni.
A gagyogás első fázisáig a nem jól halló gyermek is eljut, majd az utánzás fázisában a hangképzése elsivárodik.
Ha 3 éves kor alatti gyermek beszédfejlődését szeretnénk szakemberrel segíteni, speciálisan olyan logopédust kell keresni, aki 3 év alatti gyermekekkel is foglalkozik, hiszen általában idősebb korosztállyal dolgoznak.
Ezen kívül felkereshetőek olyan korai fejlesztéssel foglalkozó intézmények, korai fejlesztő központok, ahol a megfelelő segítséget megadják ebben az életkorban is mind a mozgás mind a beszédfejlesztés szintjén.
Ha szopási nehézségeket észlelünk egy csecsemőnél, aminek hátterében nem táplálkozási tényezők állnak, érdemes gyógytornászt felkeresni az arcizmok tréningezése miatt, melyek megfelelő funkciója a normál beszédhez elengedhetetlen.
Összetett fejlődési zavarban szenvedő (beszéd- és mozgászavar is) gyermekek kezelésére az erre specializált gyermekek komplex rehabilitációjával foglalkozó osztályokon is van lehetőség, ha a kivizsgálás alapján ez indokolt.
A rögzült pöszeség hátterében kis százalékban állhat a fogak vagy az ajkak anatómiai rendellenessége, melynek oka akár az elhúzódó cumihasználat is lehet.
A beszédhibáknál kiemelten fontos, hogy ne javítgassuk folyton a gyermeket, mert még frusztráltabbá, gátlásosabbá válnak, ha beszédről van szó és még a terápiás együttműködésük is megszűnhet.
A beszédértés ebben a korban jól fejleszthető azáltal, ha az egyes szavakat mindig más-más helyzetekben használunk.
Pl. a pohárból néha kiöntjük a vizet, néha megmutatjuk, hogy inni lehet belőle, megmutatjuk a fürdőszobában a fogmosópoharat, a kádban együtt fürödhet vele és öntözgetheti belőle a vizet, és megmutatjuk a konyhában is, ahol a főzéshez is ebből öntjük a vizet az edénybe, néha betesszük a mosogatóba, máskor pedig iszunk belőle.
10 hónapos korra a kicsi a szavakat elkezdi a kicsi a környezettől függetlenül is megérteni, 1 éves korra pedig már legalább 80-100 szó jelentését értik pontosan a babák és ez a szám a hónapok előrehaladtával fokozatosan nő.
Ebben az életkorban jelentkezik egy másik jelenség is: a kicsi elkezdi megérteni az érzelmes helyzeteket elsősorban azokat, amikhez nagy, látványos jelenetek fűződnek.
Pl. a csúnya szavakat gyorsan megtanulja és megérti, mert ezekhez nagy indulatok társulnak.
De hasonlóképpen a szirupos dalocskákra is látványosan szomorú arckifejezéssel reagálhat vagy elsírhatja magát.
Másfél éves korra már az 1-2 tagú utasításokat (pl. "Add ide a labdát!") képes végrehajtani.
A 2 tagú utasításokat nagyjából 2 éves korra értik a gyerekek (pl. "Vedd fel a cipődet és hozd be a játékot!").
1-2 éves kor között, ha szeretnénk valamire megkérni őket, azt úgy érhetjük el a leghatékonyabban, ha egyszerű, rövid utasításokat adunk (pl. "Gyere ide!").
Vajon, mit ért a baba a beszédből? Mit jelent számára a beszéd? Mit ért meg a mesékből? És mit az utasításokból? Mit ért meg a szavaidból 1-2 és 3 évesen?
Fontos, hogy a kicsivel sokat beszélgessünk, de egyáltalán nem mindegy, hogy a rádiót/tévét, vagy a mi hangunkat hallja: a beszéde és a szövegértése a spontán beszédtől fejlődik leginkább, a készülék által torzított elektronikus hangtól kevésbé.
Azonban több vizsgálat is kimutatta, hogy 3 éves kor után a mesenézés, mesehallgatás jó hatással van a szókincs fejlődésére, ez a különbség azonban a korábbi életkorokban nem igaz.
És ahogyan kisebb korban, úgy nagyobb korban is igaz, hogy a gyermek nyelvi fejlődésére legjobb hatással a családtagokkal való beszélgetés, a hozzá legközelebb állókkal való kommunikáció van.
6-8 hónapos kor között jelentős változás áll be ebben a helyzetben: a baba elkezdi megérteni a szavakat, de elsősorban azokat, amik szorosan kapcsolódnak 1-1 helyzethez.
8 hónaposan már akár egyszerűbb felszólításokra is képes reagálni (pl. Tapsolj!), de a szavak még nagyon kötődnek a hanghordozáshoz (pl. a „tapsolj” szót más hanglejtéssel már nem érti meg) és a helyekhez vagy testhelyzetek is segítenek a kicsinek a beszédértésben, mint ahogyan a mimikánk és gesztusaink is.
Hasonló módon működik ez, mint a nyelvtanulás, amikor egy idegen országba kerülsz: először még nem értesz pontosan minden szót, de próbálod megérteni, mi történik körülötted, mit mondhattak neked.
Ehhez támpontot nyújt a helyzet, amiben hallod az adott szöveget, hogy ki az, aki mondja, mi az a hely, ahol az adott mondat elhangzik és persze, hogy milyen hanglejtéssel hangzik el.
Ez utóbbi azonban csak benyomás: egy vizsgálat bizonyította, hogy 6 hónaposan valójában még csak a helyzetben tájékozódnak kiválóan a babák: egy adott helyzetben, egy adott hanghordozásnál ugyanúgy reagálnak mindig függetlenül attól, hogy mi a „szöveg”, ami elhangzik (pl. "Most már megetted a vacsorát" és "Ne egyél már annyit!").
Mekkora a baba alvásigénye? Altatási praktikák | Babamánia
