A Balaton időtlensége megragadható a mesés táj, a klíma, az egyedi ízek és a hangulat felől, vagy a tóparthoz társított feledhetetlen közösségi élmények mentén ugyanúgy. A balatoni nyári táborok emléke képes összesűríteni mindezt, és minél távolabbról nézünk vissza, annál romantikusabb a kép.
A balatoni üdültetés kezdetei
Az 1920-as év sok szempontból a balatoni üdültetés rajtvonala. Ekkor még nagyon szegényes körülmények fogadták a nyaralókat, különösen, ha azok nem az elit tagjai voltak. Az első világháború utáni években a magyarországi turizmus jóval szűköbb földrajzi területre szorult vissza, így a Balaton jelentősége megsokszorozódott. Rengeteg fejlesztés indult a tó környékén, modernizálták a sportéletet és a gyógyüdülőket, bővítették a kulturális kínálatot. Ebben az időszakban vezették be a nyolcórás munkaidőt, ami alapvető életmódváltással járt, hiszen tömegek számára vált értelmezhetővé a szabadidő fogalma. Ünnepnapokon fürdővonatokat indítottak a fővárosból, turistaházak sokasága épült, megnyitották az első szociális alapú gyermeküdülők.
A 19. század végéig a nyaralás az arisztokrácia és a gazdagabb polgárság kiváltsága volt, és a cél nem feltétlenül a szórakozás, sokkal inkább az egészségmegőrzés volt, és a fürdőkultúrával kezdődött minden. A 20. század elejére a nyaralás egyre szélesebb társadalmi rétegek számára lett elérhető, főként a középosztály körében vált szokássá a hosszabb kiköltözés a tópartra, természetbe. A Balaton partján - főleg Balatonfüreden, Siófokon, Balatonalmádiban - ekkor épültek meg az első villák, amiket sokszor pesti orvosok, ügyvédek vagy értelmiségiek építtettek.
Balatonvilágos és a turisztikai fejlődés
Balatonvilágos (a hozzá tartozó Aligával együtt) kiváló elhelyezkedése miatt a kezdetektől meghatározó pontja a tó turisztikai fejlődésének. A déli vasútvonal 1863-as megépítését követően nem sokkal önálló vasúti megállóhelyet kapott, szálloda és vendéglő épült. 1912-ben itt alakult meg a Balatoni Yacht Club, ami a vitorlássport népszerűsítésében mérföldkő lett. A két világháború közötti időszakra tehát már bejáratott üdülőcélpontnak számított.
A leventeintézmény és a Balaton
A leventeintézmény az egész országra kiterjedt ifjúságnevelő szervezet volt a Horthy-korszakban, amikor is a katonaság bővítését korlátozta a trianoni békeszerződés. A leventéket 21 éves korukig kötelezték rendszeres testedzésre és hazafias oktatásra. A dunapataji leventék táborában zajlott ételosztás, a kortalan bográcsozásnak hála.
Balaton a II. világháború idején
Kevesen tudják, hogy 1944 tavaszáig a Balaton egyfajta békeszigeteként nyitva állt a szerencsésebbek előtt, akik épp nem a fronton vagy munkatáborokban sínylődtek. Ugyanakkor viszonylagos biztonságban lehetett itt gyakorlatozni a hadsereg utánpótlásával is. Sőt, a francia szökevény foglyoknak Balatonbogláron külön átmeneti tábort működtettek, a beszámolók szerint meglehetősen barátságos körülmények között. A háborús valóság tehát jelen volt, csak szelídebb köntösben. A honvédség központi gépkocsijavító-műhelyének tanonc táborában örömzenéltek a fiatalok.
A szocializmus korszaka és az Ifjú Gárda
A szocializmusban, a 60-as és 70-es években már tömegek nyaraltak a Balatonnál - vasúti különjáratokkal, Trabanttal, sátrazással.
Zamárdi jelenleg leginkább a Balaton Sound fesztiválról ismert, idegenforgalmi vonzereje azonban már az 1910-es évek óta fokozatosan nő. Budapest felől közelítve Siófok után a következő település Zamárdi. Széles területen elnyúló strandjai jó fürdőzési lehetőséget biztosítottak a nyaralóknak. A gyerekek is nagyon szerettek a parton dagonyázni a homokban.
Az Ifjú Gárda gyermeküdülő 1950-ben már működött Zamárdiban. Sok gyerek élvezte a Balaton hűs habjait a gyereküdülőkben.
A déli partszakasz az 1950-es évektől különös figyelmet élvezett, az ifjúsági táborfejlesztések javát ide szervezték. Az Ifjú Gárda elnevezést a Szovjetuniótól kölcsönöztük, ahol óvodától kezdve lapkiadón át mozgalmi dalokig számtalan kezdeményezést hívtak így, az akkoriban szenzációnak számító szovjet regény, Az ifjú gárda nyomán (írta Fagyejev). Magyarországon az ifjúgárdisták a KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) rendezvényeit voltak hivatottak biztosítani. 14 éves korban kezdődött a fiúk-lányok egyenruhás betanítása. A szervezet a katonai hierarchia logikája szerint épült fel, tagjaiból sokan a rendészeti szerveknél álltak munkába felnőttként.
Balatonfűzfő és az ipari üdültetés
Balatonfűzfő ipari jellegű településként élt a köztudatban évtizedeken át, főképp a vegyi- és papíripar regionális központjaként. Később az uszoda megnyitásával egyfajta sportközponttá is lett, amire már lényegesen könnyebb volt iskolai üdültetési programokat építeni. A Petrik Lajos Vegyipari Technikumból érkezett diákok Fűzfő összes jellegzetességéhez kapcsolódni tudtak a nyári tábor keretében.
Alsóbélatelep és az Eötvös Gimnázium
Alsóbélatelep Balatonfenyves és Fonyód közt található, szemben a Badacsonnyal, szabadstrandja jelenleg is sokak kedvenc fürdőzőhelye. A budapesti Eötvös Gimnázium sportos diákjai mintha épp elkerülnék az ütközést egy gyanútlanul napozó hölggyel. Ahogy az Eötvös tanulói évről évre Fenyvesre jártak, úgy minden iskola és munkahely bevett szokása lett bérelt helyekre visszajárni, először régről megmaradt táborhelyekre, utóbb egyre több újonnan épült üdülőtelepre.
Balatonföldvár és az Express táborok
Balatonföldvár 1948-ban vált le Kőröshegy településről, utána rohamos fejlődésnek indult. A szállodák, éttermek és üzletek mellett szabadtéri mozi és színpad is nyílt. Csúcsszezonban nyaralók tömege lepte el a várost. Az úgynevezett Express táborokban készült képek a fiatalok utazási irodájának tevékenységét mutatják be, mely 1957 és 2007 között működött. Belföldi és külföldi tanulmányi kirándulásokat, valamint fiataloknak társasutazásokat, rendezvényeket szervezett. Balatonföldvár mellett a Velencei-tónál és a Dunakanyarban is modern szálláshelyek épültek a részükre, később külföldi kirendeltségekkel bővült a tevékenységük.
A zánkai úttörőváros
A zánkai úttörővárosban készült képek a központi úttörőtábor ötletének megvalósulását illusztrálják. Másfél évtized előkészítés után az 1969-es alapkőletétel betonozta be a projektet. Az ünnepélyes átadásra végül 1975-ben került sor, és talán az alapítókat is meglepve minden várakozáson felüli sikert hozott. Évente akár 25 ezer gyerek is megfordult Zánkán, jelentős részük a keleti blokk más országaiból, például Ázsiából vagy Afrikából érkezett. A cserkészmozgalom mintájára kiépült ifjúsági tömegszervezetben az általános iskola alsós évfolyamaira járók voltak a kisdobosok, a felsősök az úttörők, a náluk idősebbek az ifivezetők és az úttörővezetők (önkéntes pedagógusok). Zánka és környéke kiváló természeti adottságait manapság az Erzsébet-táborok diákközönsége vette birtokba, ugyan jóval szerényebb kapacitással.
Rákosi Mátyás korszaka és a gyermeküdültetés
Az 1948-ban még tartott az a "gazdasági csoda", amely Magyarországot Európa legfürgébb talpraállói közé emelte. Az újjáépítésen, a közlekedés helyreállításán túl a földreform, a stabilizáció, a megszűnő éhezés (a kenyérfejadagot húszról huszonöt dekára emelték; az ára kilogrammonként egy forint), a munkanélküliség felszámolása tény volt. 1948 nyarán Ausztriából ötszáz gyermek üdült Magyarországon. Az újságokban hirdették: "Egy kilogrammos szeretetcsomagot küldhet Németországba."
Rákosi Mátyás és a balatoni üdültetés
A korszakban, melyet Rákosi Mátyás neve fémjelzett, a társadalmi egyenlőség és az alapvető szolgáltatások ingyenessége (iskola, egészségügy) kiemelt célkitűzések voltak. Ezek a célok a gyermeküdültetésben is megmutatkoztak, hiszen tömegek számára vált elérhetővé a Balaton. Bár a rendszerrel kapcsolatban sok az előítélet és a legenda, tény, hogy a Rákosi-korszakban jelentős erőfeszítéseket tettek a gyermekek nyaraltatására és a szabadidő hasznos eltöltésére.
