A terhesség alatti súlygyarapodás egyéni és sokszor komplex folyamat, amely a fent említett tényezők együttes hatására alakul ki. A súlygyarapodás természetes velejárója a terhességnek, ami elengedhetetlen a baba egészséges fejlődéséhez. Azzal, hogy egy magzat növekszik a testedben, elkerülhetetlen a hízás. Nem szükséges 15 percenként ráállnod a mérlegre, akár terhes vagy, akár nem. Nincs okod a mérleg megszállottjává válni, de azt nem árt tudni, hogy a terhesség alatti túlsúly vagy a nem megfelelő mértékű hízás növelheti a fertőzések és a koraszülés kockázatát. A rövid időn belüli nagy súlygyarapodás a preeklampszia jele is lehet, így erre is érdemes odafigyelni.
A terhesség alatti testsúly összefüggésben van a baba születési súlyával, de a te várandósság előtti súlyodtól is függ. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogyha valaki túl sovány, annak többet kell híznia a terhesség alatt, mint annak, aki túlsúlyos. A súlygyarapodásban a genetika is nagy szerepet játszik, szóval tényleg ne hasonlítsad magad másokhoz. Az sem szokatlan, ha a terhesség elején akár 1-2 kilót veszítesz, amennyiben jellemzőek rád a rosszullétek.
Az ideális súlygyarapodás minden nőnél eltérő lehet, és számos tényezőtől függ. A nő előzetes testsúlya jelentős hatással van arra, hogy mennyit hízik a terhesség alatt. Azok a nők, akik normál testsúlyúak (BMI 18,5-24,9), általában 11-16 kilogrammos súlygyarapodásra számíthatnak. Azoknak a nőknek, akiknek a testtömeg indexe (BMI) kisebb, mint 18.5, kifejezetten ajánlott a nagyobb súlygyarapodás. A genetika is szerepet játszik a súlygyarapodás mértékében.
Az étrend minősége és mennyisége kulcsfontosságú. A kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag étkezés segít elkerülni a túlzott súlygyarapodást, míg a magas kalóriatartalmú, egészségtelen étkezések hozzájárulhatnak a gyorsabb hízáshoz. A rendszeres mozgás, mint például a séta, a kismama torna, kismama jóga segíthet kontrollálni a súlygyarapodást és fenntartani az egészséges testsúlyt.
Az első trimeszter közepn vagyunk és rendszeresen fáj az alhasam. Próbálok sokat pihenni. NőgyógyászatiTisztelt Dr Úr! Lenne egy olyan problémám, hogy július 14.én volt egy elhalt terhesség miatt egy műtétem! Köldökzsinór trombózisTisztelt Doktorúr! A terhesség alatti elhízás elkerülése, sőt már az az előtti is, nem csak azért fontos, mert a szülést követően nem lesz a kismama annyira elragadó a felszedett kilóktól. A túlsúlyos kismamák nehéz várandósság, esetlegesen kialakuló szövődményeknek néznek elébe. Nagyobb eséllyel alakul ki náluk a terhességi cukorbetegség, vagy lesz magas a vérnyomásuk. Sajnos ugyanilyen kockázatokat rejt, ha az édesanya túl soványan indul neki a terhességnek. Ez esetben fennáll a vetélés kockázata, vagy, hogy babájuk túl alacsony testsúllyal születik. Az anya súlyának szélsőségei sajnos visszafogják az egészséges méhen belüli fejlődést.
Az első trimeszterben még minimális a súlygyarapodás mértéke (1-3 kg), sőt az is előfordulhat, hogy a rosszullétek miatt a kismama veszít a súlyából. Emiatt nem kell aggódni, azonban ha a rosszullétek nem múlnak el a második trimeszterben sem és a kismama továbbra is súlyt veszít, az orvosi beavatkozást igényel.
A második trimeszterben már hetente akár 0,3-0,5 kg-mal gyarapodhat a súlyod, főleg, ha alacsony súllyal vágtál bele a terhességbe. A harmadik trimeszterben szintén heti 0,3-0,5 kg súlygyarapodást tartanak ideálisnak, de általánosságban elmondható, hogy az utolsó hónapban a legtöbb anyuka súlygyarapodása megáll, vagy akár minimális súlycsökkenés is előfordulhat.
A túlzott súlygyarapodás a terhesség alatt nem csak azért kedvezőtlen, mert szülés után sokkal nehezebb lesz megszabadulni a túlsúlytól, de azért is, mert egészségügyi kockázatokkal jár. Kialakulhat terhességi cukorbetegség, terhességi magas vérnyomás, vagy visszérgyulladás és a baba is átlag feletti súllyal jöhet a világra. Ezért érdemes tehát odafigyelni a megfelelő táplálkozásra és mozgásra.
A terhesség alatt a hormonális változások hatással vannak az anyagcserére és a test víz- és sóháztartására. A terhesség során jelentkező egészségi problémák, mint például a terhességi cukorbetegség, a preeclampsia (terhességi magas vérnyomás) vagy a szív- és érrendszeri problémák, befolyásolhatják a súlygyarapodást. A terhesség alatti stressz, szorongás és érzelmi állapotok is befolyásolhatják a súlygyarapodást.
A súlygyarapodás összetétele
A terhesség során felszedett kilók nagyjából a következő testrészekre rakódnak le, illetve keletkeznek egy átlagos, kb. 12-13 kg-os súlygyarapodás esetén:
| A baba súlya | kb. 3-4 kg |
| A méhlepény súlya | kb. 0,5 kg |
| A magzatvíz súlya | kb. 0,8-0,9 kg |
| A méh súlya | kb. 0,8-0,9 kg |
| Az emlők növekedése | kb. 0,4-0,5 kg |
| Anyai zsírgyarapodás | kb. 2,9-3 kg |
| Anya testének víztartalma | kb. 1,5 kg |
A terhesség súlygyarapodással jár, ami elengedhetetlen a baba egészséges fejlődéséhez. A baba súlya (kb. 3-3,5 kg) mellett a terhesség alatti zsírtartalék (2-4 kg), mely a magzat fejlődéséhez és a szoptatáshoz szükséges, is hozzájárul a súlygyarapodáshoz. A terhesség végén a baba körülbelül 3,5 kg súlynövekedést jelent (ez persze több, ha ikreket vársz). Azonban a testedben sok más dolog is hozzájárul a súlygyarapodásodhoz. A plusz kilók nagy része folyadékból és vízből áll, ezen felül a méhlepény, a melleid (amelyek közel 1 kg-mal nehezebbek lesznek), a méh és a magzatvíz is hozzájárulnak a terhesség alatti hízáshoz.
A baba pontos növekedési mintázata viszont elég állandó. Eleinte lassú, a 32. hét táján megszalad, majd újból lelassul a szülés előtti utolsó hetekben. A 14. és a 15. hétben például a baba súlya naponta 5 grammal, a 32. és a 34. hét között pedig akár 50 grammal is nőhet. A súlygyarapodás természetesen azért több, mint a megszületett babánk súlya, mert nem csak az ő tömege növekszik, hanem a méh, a méhlepény, a magzatvíz, az emlők és a szervezetben felhalmozódó plusz folyadék és zsír is hozzájárulnak.
Hormonális és szervrendszeri változások
A várandósság időszaka alatt kialakuló változások nem csak az emlőket és a méhet érintik. Valójában az egész test átalakul, hogy megfelelő környezetet, elegendő tápanyagot és oxigént biztosítson a fejlődő magzatnak.
Szív- és érrendszeri változások
A terhesség során kialakuló változások kihívást jelentenek a várandós szíve számára: egyrészt olyan hormonális és anyagcsere-változásokra kerül sor, amelyek befolyásolhatják a szívműködést is, másrészt a magzat számára is biztosítani kell a vérkeringést. A perctérfogat, tehát a szív által percenként továbbított vér mennyisége a 28. hétig nő. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy nő a pulzustérfogat (az egy szívdobbanás alatt kilökött vér mennyisége), másrészt a pulzus is emelkedik (akár 100/perc is lehet nyugalomban a terhesség végén). A megnövekedett perctérfogat a méh és a magzat vérellátását fedezi. Az emésztőrendszer és a vázizmok vérátáramlása csökken.
A várandósság első felében a szisztolés és a diasztolés vérnyomásértékek csökkennek, majd újra elkezdenek emelkedni a terhesség előtti szintig. Az alsó végtagokban a vénás nyomás nő, ennek következményeként visszeresség és ödéma alakulhat ki. A terhes méh háton fekvő helyzetben összenyomhatja az alsó üres visszeret, ami hirtelen vérnyomáseséssel, ájulással, a magzati szívverés lassulásával járhat. Ezt vena cava inferior szindrómának nevezzük, és oldalra fektetéssel szűnik meg.
Terhesség során a szív megnagyobbodhat, mivel akár 30-50%-kal keményebben dolgozik, mint terhesség előtt. A vérkeringés fokozott terhelése miatt telt nyaki vénák és szívzörejek jelenhetnek meg.
Légzőrendszeri változások
A terhesség hatására nő a mellkas átmérője és körfogata, a légzési térfogat akár 40%-kal is nőhet. Ezzel párhuzamosan nő a légzésszám is. A rekeszizom feljebb kerül. A felső légutak nyálkahártyája megduzzadhat, ami orrduguláshoz vezethet.
Emésztőrendszeri változások
Az első trimeszterben gyakori lehet a reggeli rosszullét. Kialakulhat émelygés hányással vagy anélkül. Általánosságban elmondható, hogy a nyálelválasztás fokozódik, ami akár nyálcsorgáshoz is vezethet. Megváltozik a nyál összetétele is, így nő a fogszuvasodás kialakulásának esélye, illetve a fogíny különböző betegségei is jelentkezhetnek, ezért a várandósgondozás részét képezi a kismama fogorvosi vizsgálata is. A táplálék lassabb ütemben szívódik fel, mivel a bél- és a gyomormozgások gyakorisága csökken. Kialakulhat gyomorégés, mert a gyomor savtartalma és a hasűri nyomás megnövekszik, illetve a záróizmok lazábbak lesznek.
Nő a székrekedés kialakulásának esélye, mivel a vastagbélben több víz szívódik vissza. Ezért nagyon fontos várandósság alatt a rostdús táplálkozás és a bő folyadékfogyasztás. A székrekedés és a vénák összenyomása miatt aranyér alakulhat ki. Az epe panghat, mivel az epehólyag fala is lazább lesz, így epekövek képződhetnek.
Húgyúti változások
A vese mérete megnő, véráramlása fokozódik, így a vese kiválasztásának mérhető értéke is nő. A vese több nátriumot szív vissza, azonban kevesebb szénhidrátot, aminosavat, B12-vitamint, folsavat, így a terhesek vizeletével több cukor távozik, ami hajlamosít húgyúti fertőzésekre. Gyakori a vizelési inger, mivel a méh nyomja a hólyagot. A jobb oldalon gyakran megjelenhet vesemedence-tágulat a jobbra dőlő méh leszorító hatása miatt.
Érzékszervi változások
A várandós nők igénye megnő a sósabb és az édesebb ételek iránt. Az első trimeszterben az ízérzés csökkenhet, ezzel párhuzamosan megnőhet az ingerküszöbük a savanyú, sós, csípős ételekkel szemben. Fémes íz jelenhet meg a szájban, ami hányingert okozhat. Bizonyos szagokkal szemben a várandósok érzékenysége megnő.
A szem szaruhártyájában vizenyő alakulhat ki, mely fénytörési hibákat eredményezhet. Jellemző, hogy kontaktlencsével is homályos lehet a látás, kényelmetlen a lencsék viselése.
Hormontermelő szervek változásai
Az agyalapi mirigy megnő, mivel több növekedési hormont és prolaktint termel. A pajzsmirigy megnő, de a T3-, a T4- és a TSH-szint is változatlan marad, mivel a vérben inaktív állapotban fognak keringeni. A mellékpajzsmirigy hormontermelése is fokozódik. A mellékvese több aldoszteron és kortizol hormont termel, hogy a magzat fejlődését biztosító irányba terelje az anyagcserét.
Anyagcsere-változások
A terhesség végére általában 12-13 kg súlynövekedéssel számolhatunk, mivel ennyi összesen a magzat, a méh, a méhlepény, a magzatvíz, a megnövekedett emlők és a visszatartott víz tömege. Összességében az alapanyagcsere 20%-kal nő meg. Ez azt az alapvető energiaigényt jelenti, ami a létfontosságú életfunkciók fenntartásához szükséges.
A várandós nő szövetközti tere sok vizet köt meg, illetve a vérplazma térfogata is nő. A szervezet ásványianyag-tartalma (pl. kalcium, vas) csökken, mivel a magzatnak is szüksége van ezekre a nyomelemekre. A vérben megemelkedik a zsírok, például a koleszterin szintje is. Inzulinrezisztencia alakulhat ki. A jelentkező hormonváltozások diabetogén hatásúak, fokozva ezzel a terhességi cukorbetegség (gesztációs diabétesz) kialakulásának kockázatát. A fehérjefelhasználás is fokozott, mivel a magzatnak és a méhlepénynek sok fehérjére van szüksége a növekedéshez, az anyai vér fehérjeszintje csökken.
Vázizomrendszeri változások
Ágyéki lordosis (fokozott derékgörbület) alakulhat ki, mivel a terhes méh miatt megváltozik a várandós súlypontja. Ez derékfájást is okozhat. A csontok kalciumtartalma csökken. Az ízületi szalagok lazábbak lesznek, így a sérülések (ficamok) esélye megnő. A vádli izmainak fájdalma, görcse jelentkezhet, ez a kalciumbevitel növelésével csökkenthető.
A bőrt, hajat, körmöket érintő változások
A várandósság a kültakarón jelentkező változásokat is okozhat. A szeméremajkak, az emlőbimbók és a végbél bőre, valamint a sebhelyek pigmentáltabbak, sötétebb színűek lesznek. Az anyajegyek, a szeplők is sötétedhetnek. A szőrnövekedés beindul, fokozódik, olyan helyeken is megjelenhet szőr, ahol korábban nem nőtt. Gyakran megfigyelhető, hogy a haj dúsabb, erősebb lesz. Terhesség után ugyanakkor hajhullás, a haj elvékonyodása jellemző. További változások lehetnek: Az arcon barnás foltok (chloasma) jelenhetnek meg. A tenyér pirosabb lesz. Az arc, szemhéj, alsó végtag ödémás lehet. A bőrön érgomolyagok jelenhetnek meg. A hason, melleken, combokon, fenéken lilás striák jelennek meg. A hason vöröses-fehéres csíkszerű hegek jelentkezhetnek. A körmök gyorsabban nőnek. Bőrviszketés is jelentkezhet, akár egészséges várandósokon is. A tartós viszketés azonban belgyógyászati betegség tünete is lehet, ezért az eredendő okát mindig tisztázni kell.
Vérképző rendszeri változások
A keringő vér térfogata megnő. Nő a vérplazma térfogata, és a csontvelő több vörösvértestet termel. A megnövekedett vérmennyiség a magzat és a méh igényeit elégíti ki. A keletkezett hőt is elszállítja a bőrhöz. Továbbá felkészíti a szervezetet a szülés során fellépő félliteres vérveszteségre. A fehérvérsejtek száma emelkedik.
SÚLYGYAPÍR TERHESSÉG ALATT | Mennyit kellene híznia terhesség alatt?
Tisztelt Doktor Úr! Utolsó menstruációm első napja alapján 30 hét + 5 napos a terhességem. Szinte valamennyi létező vizsgálatot elvégeztettük eddig, kombinált teszt, PrenaTest, a "fontosabb" UH-okat (12.heti, 19.heti, 30.heti) a Czeizel Intézetben, közben természetesen 4, az utóbbi időben 3 hetente szakorvosi kontroll, védőnő.. Egészséges életmódot folytattam korábban is, várandósságom alatt pedig kiváltképp ügyeltem mindenre. Ezidáig mindent rendben találtak, múlt héten, 29 hét+ 4 naposan a Czeizel Intézetben mért adatok: BPD: 79,9mm, FL: 54,2 mm, AC: 242,3 mm, becsült súly: 1480g. A doktor úr azt mondta, mindent rendben talál. A tegnapi napon azonban szakorvosi kontroll során az alábbi adatok születtek: BPD: 82mm, FL: 56 mm, AC: 242 mm, becsült súly: 1400 g. Valamilyen szinten egymásnak ellentmondó adatok, a tegnapi vizsgálatok során fogadott nőgyógyászom figyelmeztetett, kissé elmarad a haskörfogat és a magzat súlya a normálistól. A magzatvizet, mennyisége továbbra is normális, kzs. áramlása jó.jelenleg sok fekvest javasolt felpuhult mehszaj miatt, valamint MgB6, Velfem, vas szedését. Én babám miatt aggódom, mit gondol a két kissé eltérő eredmény hallatán? Amennyiben valóban elmarad a súlya a normalistól, mi állhat a háttérben? Köszönöm válaszát. Dr. A két biometriai mérésben gyakorlatilag nincs kóros eltérés. Egy hét különbséggel a magzat növekedése látható. A súlybecslés különbsége a mérés egyediségének tudható be, a magzat súlya a terhességi kornak megfelelő. Aggodalomra jelenleg okot nem látok. 4 hét múlva az ultrahang vizsgálat ismétlése célszerű, azzal a magzat növekedése, fejlődése megítélhető.
Tisztelt Szakértő! 35 hetes várandós kismama vagyok, lassan 36. Hetet töltöm be! TanácstalanságTisztelt Szakértő! Hasfájás terhesenAz első trimeszter közepén vagyok és rendszeresen fáj az alhasam. Próbálok sokat pihenni. NőgyógyászatiTisztelt Dr Úr! Lenne egy olyan problémám, hogy július 14.én volt egy elhalt terhesség miatt egy műtétem! Köldökzsinór trombózisTisztelt Doktorúr! A terhesség alatti elhízás elkerülése, sőt már az az előtti is, nem csak azért fontos, mert a szülést követően nem lesz a kismama annyira elragadó a felszedett kilóktól. A túlsúlyos kismamák nehéz várandósság, esetlegesen kialakuló szövődményeknek néznek elébe. Nagyobb eséllyel alakul ki náluk a terhességi cukorbetegség, vagy lesz magas a vérnyomásuk. Sajnos ugyanilyen kockázatokat rejt, ha az édesanya túl soványan indul neki a terhességnek. Ez esetben fennáll a vetélés kockázata, vagy, hogy babájuk túl alacsony testsúllyal születik. Az anya súlyának szélsőségei sajnos visszafogják az egészséges méhen belüli fejlődést. A kismamák eltérő ütemben szednek fel súlyt, azonban egy általános összsúly meghatározható, összesen mennyit is kellene és szabad hízniuk ebben az időszakban. A terhes gondozás során legalább egyszer mérlegre kell állniuk, mikor meghatározzák kezdő, terhességi testtömeg-indexüket. Általánosságban 12 kg-ot hízhat a kismama, de 15-16 kg még nem számít veszélyesnek. Az elhízott kategóriába esett hölgyeknél nem nagyon kellene 10 kg-nál többet hízni terhességük során, az alultáplált, sovány kategóriába esőknél viszont az átlagosnak mondott 12 kg-nál nagyobb testtömeg is megengedett. Terhességi hízás során fontosos megjegyezni, hogy a felszedett kilók mellett, a hirtelen súlyvesztésre vagy súlynövekedésre is figyelni kell. Az ilyen esetekben mindenképpen ajánlott orvoshoz fordulni, mert valamilyen betegség, pl. Várandósság alatt a hízás üteme nem egyenletesen oszlik meg a trimeszterek között. Rendszeresen a 12. Ez után viszont a 13. és a 20. hét között összesen kb. 3kg az össz gyarapodás. A 20. és a 30. hét között pedig újabb 5,5-6kg-ot szed fel magára, ezt követ a 31. és a 36. hét között nagyjából újabb 3kg növekedés. Hogy mikor melyik szervünk növekszik az a várandósság alatt változó. Nem állandó, például, a magzatív mennyisége a kilenc Hogy mikor melyik szervünk növekszik az a várandósság alatt változó. A baba pontos növekedési mintázata viszont elég állandó. Eleinte lassú, a 32. hét táján megszalad, majd újból lelassul a szülés előtti utolsó hetekben. A 14. és a 15. hétben például a baba súlya naponta 5 grammal, a 32. és a 34. A súlygyarapodás természetesen azért több, mint a megszületett babánk súlya, mert nem csak az ő tömege növekszik, bennünk. A terhesség során felszedett kilók nagyjából a következő testrészekre rakódnak le, illetve keletkeznek egy átlagos, kb.
A terhesség súlygyarapodással jár, ami elengedhetetlen a baba egészséges fejlődéséhez. Azzal, hogy egy magzat növekszik a testedben, elkerülhetetlen a hízás. Az is lehet, hogy mások kéretlenül véleményt alkotnak a pocakod méretéről vagy akár szemtelenül megkérdezik tőled, hogy mennyit híztál. Ha ez történne, szólj rájuk kedvesen, de határozottan. Nem szükséges 15 percenként ráállnod a mérlegre, akár terhes vagy, akár nem. Nincs okod a mérleg megszállottjává válni, de azt nem árt tudni, hogy a terhesség alatti túlsúly vagy a nem megfelelő mértékű hízás növelheti a fertőzések és a koraszülés kockázatát. A rövid időn belüli nagy súlygyarapodás a preeklampszia jele is lehet, így erre is érdemes odafigyelni. A terhesség alatti testsúly összefüggésben van a baba születési súlyával, de a te várandósság előtti súlyodtól is függ. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogyha valaki túl sovány, annak többet kell híznia a terhesség alatt, mint annak, aki túlsúlyos. A súlygyarapodásban a genetika is nagy szerepet játszik, szóval tényleg ne hasonlítsad magad másokhoz. Az sem szokatlan, ha a terhesség elején akár 1-2 kilót veszítesz, amennyiben jellemzőek rád a rosszullétek. Az első trimeszterben elég, ha naponta csak eggyel több gyümölcsöt eszel. A másodikban már beiktathatsz mellé még egy kisétkezést, például egy joghurtot vagy szendvicset. A harmadik trimeszterben pedig plusz két kisétkezés és egy gyümölcs fogyasztása javasolt. Természetesen mindig hallgass a tested jelzéseire, ha több ételre van szükséged az éhség vagy hányinger csillapításához, akkor étkezz gyakrabban! Persze fontos átgondolni, hogy mit eszel. Ha egy kiló édességet falnál fel legszívesebben, érdemes inkább valami táplálóbb alternatívát választani. A terhességed végén a baba körülbelül 3,5 kg súlynövekedést jelent (ez persze több, ha ikreket vársz). Azonban a testedben sok más dolog is hozzájárul a súlygyarapodásodhoz. A plusz kilók nagy része folyadékból és vízből áll, ezen felül a méhlepény, a melleid (amelyek közel 1 kg-mal nehezebbek lesznek), a méh és a magzatvíz is hozzájárulnak a terhesség alatti hízáshoz. Az orvosod a váradósság során néha ellenőrzi a súlyodat, de nem kell, hogy emiatt aggályaid legyenek a testeddel kapcsolatban. Ez csak és kizárólag a kockázatok megelőzéséről szól. Van, akit izgalommal tölt el, hogy a mérések során láthatja, mennyit változott a teste az előző alkalom óta, másokat viszont ez a procedúra érzelmileg nagyon megviseli. Mindannyian máshogy viszonyulunk a saját testünkhöz és másképp érezzük magunkat, amikor mások előtt kell ráállni a mérlegre. Ha a súlyod vagy étkezési szokásaid számodra nehéz témát jelentenek, akkor ezt már az első alkalommal jelezd orvosodnak és a védőnőnek. Nehéz lehet következtetni arra, hogy a terhesség hogyan hat egy meglévő vagy korábbi étkezési zavarra. Vannak, akiknek csökken a táplálkozási zavaruk a várandósság alatt, másoknál viszont pont ez hozza elő. Az orvosok nem feltétlenül tesznek fel erre vonatkozó kérdéseket, így fennáll annak a veszélye, hogy észrevétlen marad. A legjobb tippünk, hogy a kilók helyett fókuszálj olyan dolgokra, amik feltöltenek testileg és lelkileg is. Nyilván te tudod a legjobban, hogy ez számodra mit jelent, de a friss levegő, nagy séták, kedvenc zenéid, finom ételek, a barátokkal töltött idő és egy szeretett személy érintése mind jó hatással vannak a testedre és a lelkedre is. Törekedj arra, hogy minden napban legyen valami, ami boldoggá tesz.
Az első trimeszterben, azaz a babavárás 12. hetéig nem túl nagy a súlygyarapodás, hiszen ilyenkor az esetleges rosszullétek miatt akár súlyvesztés is előfordulhat. A második trimeszterrel azonban megindul a gyarapodás, ami a várandósság félidejéig, azaz a 20. hétig átlagosan 3-4 kg, a 30. hétig további 5-6 kg, majd a 36. hétig ismét 3-4 kg. A várandósság utolsó négy hetére az a jellemző, hogy ilyenkor kissé csökken a magzatvíz mennyisége, viszont a kisbabád súlya növekszik. A kisbaba növekedése nagyon érdekes. Az első időszakban lassan növekszik a súlya, majd kissé beindul, és a 14. héttől már napi 5 grammal nő. A legtöbbet a 32. és a 34. hét között nő a súlya.
Egészséges életmóddal, helyes táplálkozással és a megfelelő tápanyagok bevitelével nagyon sokat tehetsz azért, hogy a kisbabád egészséges fejlődése mellett a te egészséged is fókuszban maradjon. Ha a várandósság előtt elkezdesz ügyelni arra, hogy a vitamin-, nyomelem- és ásványi anyag-beviteled megfelelő legyen, akkor egészségesebb szervezettel vágsz neki a nagy utazásnak, amit egy várandósság jelent. A 9 hónap alatt is fokozottan figyelj arra, hogy minél jobb minőségű tápanyagokkal lásd el a szervezeted. A szoptatás ideje alatt sem szabad diétázni, hiszen az anyatej mennyisége és minősége függ attól is, hogy hogyan táplálkozol.
Hogy kinek mi az ideális súlygyarapodás a várandósság alatt, azt elsősorban a terhesség előtti súlya határozza meg. A babák átlagos születési súlya 3-4 kg között van. Az anyaméhben a babát körülvevő folyadék, a magzatvíz, melynek mennyisége a 3. hónaptól a terhesség 28. hetéig folyamatosan növekszik, majd a 36. hétig csökken. A méhlepény a sejtosztódás során a szedercsírából alakul ki, tehát a magzat része. Ugyanis a fogantatást követően 72 órán belül a megtermékenyített petesejt négy, nyolc, tizenhat, harminckettő, majd 64 sejtre oszlik. Ennek a szedercsírának a sejtjei két irányba fejlődnek. Az egyikből kialakul az embrió, a másikból a magzatburok, a méhlepény és a köldökzsinór. A várandósság előtt a méh kb. 7 cm hosszú és 5 cm széles, vastagsága pedig 2,5 cm. A baba születésének idejére ezek az értékek jócskán megváltoznak. A hossza 38 cm, a szélessége 25,5 cm, a vastagsága pedig 20 cm lesz. A kismamák melle már a kezdetektől feszül, növekszik, mirigyállománya megduzzad. A baba fogantatása előtti állapothoz képest a várandósság alatt a keringetett vér mennyisége fokozatosan nő, egészen a 30. hétig. Ekkorra a terhesség előtti 5 liter vér helyett már 6,5-7 liter vért keringet a kismama teste, s ez a szülésig már így is marad. Az eddigiek voltak az ún. "hasznos" súlytöbbletek, azonban a zsír formájában képződő súlytöbblet sem funkció nélküli.
I. Azoknál, akik a gyomorégés ellen gyakran esznek, csipegetnek, előfordulhat némi súlygyarapodás, a 3 hónap alatt kb. II. A második trimeszterben heti 300-500 gramm hízás várható. III. A harmadik trimeszter első két hónapjában, azaz a hetedik és nyolcadik hónapban heti 300-500 gramm hízás várható. Az utolsó hónapban a legtöbb kismamánál már nincs további súlygyarapodás, sőt előfordulhat fogyás is.
