Amikor egy kisbaba megérkezik, a szülők figyelmét azonnal megragadja minden apró részlet: a ráncos ujjak, a tejillatú bőr, és persze a fején lévő első pihék. Néhányan sötét, dús hajkoronával születnek, mások gyönyörű, platinaszőke tincsekkel, míg vannak olyanok, akiknél szinte alig látszik valami. De vajon miért van az, hogy a kórházi fotókon látható fekete hajú csecsemőből néhány hónap alatt tündöklő szőkeség, vagy éppen fordítva, sötét hajú kisgyermek lesz? Ez a hajszín változás az egyik legizgalmasabb és leggyakoribb rejtély, amivel a szülők találkoznak a gyermek első éveiben. A vörös hajú babák esetében ez a folyamat még különlegesebb, hiszen a lángszínű árnyalat mögött egy egyedi genetikai mutáció és számos érdekes jellemző rejlik.
A hajszín genetikája és a vörös árnyalat eredete
A hajszínünket, ahogy a bőrünket és a szemünket is, a melanin nevű pigment határozza meg. Ezt a pigmentet a hajhagymákban lévő speciális sejtek, a melanociták termelik. Két fő típusa van a melaninnak. Az egyik az eumelanin, amely a sötét, barna és fekete színekért felelős. Minél több eumelanin van jelen, annál sötétebb a haj. A másik típus a feomelanin, amely a vöröses és sárgás árnyalatokat adja. Minden ember hajában található pheomelanin, de a valódi vörös hajúaknál alig van vagy egyáltalán nincs eumelanin.
A vörös haj egy genetikai mutáció során jön létre, így az emberiségnek mindössze két százaléka születik ezzel a hajszínnel. A vöröses árnyalatokért elsősorban az MC1R gén felelős, amely a melanocita-stimuláló hormon receptora. Ha ez a gén mutáción megy keresztül, a szervezet nem tud elegendő eumelanint termelni, helyette a feomelanin válik uralkodóvá.
Egy párnak csak akkor születhet vörös gyermeke, ha mindketten hordozzák az erre való hajlamot, azaz a mutált MC1R gént. De még ebben az esetben is csak 25 százalék esély van arra, hogy vörös lesz a baba hajszíne. Így valószínűleg már érthető, hogy miért vannak ennyire kevesen. A vörös hajszín recesszíven öröklődik, vagyis minden olyan ember magában hordozhatja a vörös hajszín génjét, akinek felmenői között volt vörös hajú. Ha csak az egyik szülő hordozza a gént, akkor egy gyerek 50 százalék eséllyel örökli a hajlamot.
Ahogy a vörös hajat, úgy a kék szemet okozó gén is recesszív, így csak akkor jöhet elő, ha mindkét szülő hordozza. Így lett a világon a legritkább kombináció a vörös haj és a kék szem.
Földrajzi eloszlás
Érdekes módon a vöröshajúság a brit szigetvilágban sokkal jellemzőbb, mint bárhol máshol. Általában ezt az időjárási adottságokkal magyarázzák, hiszen a vörös hajúaknak a világos bőrük miatt a napfény nem a legjobb barátja. Angliában a népesség 6, Írországban 10, Skóciában pedig 13 százaléka vörös, ami világszinten is kiugró adat. A kutatások szerint ez a mutáció gyakrabban maradt fenn az északi területeken, ahol kevesebb a napsütés. A világos bőr és a vörös hajszín lehetővé tette a szervezet számára, hogy kevesebb UV-sugárzás mellett is elegendő D-vitamint termeljen.
A vörös haj speciális jellemzői
Magának a vörös hajnak igazán érdekes jellemzői vannak. Míg a barna hajúak átlagosan 140 ezer, a szőkék pedig 110 ezer hajszállal rendelkeznek, addig a vörös hajúaknak mindössze átlagosan 90 ezer hajszáluk van. Ennek ellenére nagyon is gyakori a sűrű vörös hajkorona, hiszen a vörös hajszálak erősebbek és vastagabbak is.
A vörös hajúak bizonyos szempontból nagyon szerencsések, ugyanis sokkal később őszülnek, és egészen máshogy, mint szőke vagy barna társaik. A vörös színt okozó pigmentek nagyon erős színtartó képességgel bírnak, ezért fokozatosan veszítik el a színüket. Előbb rezessé, majd fokozatosan szőkévé alakul, és csak ezután jelennek meg az ősz hajszálak.
Habár az előbb szerencsésnek neveztük őket, ezeknek a különleges pigmenteknek negatívumai is vannak. Ha például hajfestésre adnák a fejüket, akkor nehéz dolguk lesz, a vörös hajat ugyanis nagyon nehezen fogják be a festékek, és sokkal jobban roncsolják is a vörös tincseket. A vörös árnyalatért felelős pigmentek sokkal erősebb színtartó képességgel rendelkeznek, ezért nehezebb ezt a hajszínt elfedni hajfestékkel.
Fájdalomtűrő képesség és hőmérséklet-szabályozás
A tudósok arra is rájöttek vizsgálódásaik során, hogy a genetika a vörösek fájdalomtűrő képességére is kihatással volt. A természetes vörös hajzuhataggal rendelkezők fájdalomküszöbe alacsonyabb más embertársaiknál, és nehezebben viselik mind a hideget, mind a meleget. Ugyanakkor testük sokkal gyorsabban képes megváltoztatni hőmérsékletét, ezzel védve önmagukat.
A hajszín változása a babakorban
Amikor a kisbaba megérkezik, a szülők figyelmét azonnal megragadja a fején lévő első pihék. Néhányan sötét, dús hajkoronával születnek, mások gyönyörű, platinaszőke tincsekkel, míg vannak olyanok, akiknél szinte alig látszik valami. Ez a hajszín változás az egyik legizgalmasabb és leggyakoribb rejtély, amivel a szülők találkoznak a gyermek első éveiben.
A csecsemők melanocitái a születés pillanatában még nem működnek teljes kapacitással. Gyakran csak lassan, fokozatosan indul be a teljes pigmenttermelés, ahogy a gyermek növekszik és a hormonrendszere érik.
Mielőtt a baba „igazi” haja megjelenne, két korábbi hajtípus is szerepet játszik a folyamatban. Az első a lanugo, az a finom, piheszerű szőrzet, amely a magzat testét borítja az anyaméhben. Ennek elsődleges feladata a magzat bőrének védelme, és általában még a születés előtt, a harmadik trimeszterben lehullik. A második fázis a velus szőrzet, amelyet gyakran babahajnak nevezünk. Ez nagyon finom, vékony és általában alig pigmentált. Ez a hajtípus az, amit a legtöbb csecsemő fején látunk a születés utáni hónapokban, és ez az, ami hajlamos a leggyorsabb és legdrámaibb változásokra.
A velus hajszálak ciklusai rövidek. Ahogy a baba növekszik, ezek a finom szálak kihullanak, és helyükre vastagabb, erősebb, azaz terminális hajszálak nőnek. Ekkor dől el, hogy milyen lesz a végleges hajszín. A vörös hajú babák gyakran nagyon világos, szinte fehér hajjal születnek, ami idővel sötétedik, rézszínűvé vagy mély mahagónivá válhat.
Környezeti tényezők hatása
Bár a genetika a főszereplő, a környezeti tényezők is jelentős mértékben befolyásolják a haj megjelenését, különösen az első években. A nap ultraibolya (UV) sugárzása károsítja, azaz oxidálja a hajban lévő melanint. A felnőtteknél ez a folyamat világosítja a hajat - gondoljunk csak a nyári szőkítésre. Ha egy szőke baba sokat tartózkodik a napon, a haja még világosabbá válhat, platinaszőke árnyalatot kapva. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a haja véglegesen szőke marad. Amint a terminális haj megjelenik, az már genetikailag kódolt pigmentet tartalmaz. Az UV-sugárzás okozta oxidáció átmeneti, ám látványos változást okozhat.
A vörös haj esetében a napfény hatása különösen látványos. A vörös hajat adó feomelanin érzékenyebb az oxidációra, de a vörös árnyalatok gyakran intenzívebbé válnak a nyári hónapokban, ragyogó, rezes fényt kapva.
A hajszín véglegesedése
A hajszín véglegesedése ritkán történik meg az első évben. A velus haj kihullása után megerősödnek a terminális hajszálak 6 hónapos kor után. 2-3 éves korra a hajszálak vastagodnak, és a melanociták stabilizálják a pigmenttermelést. A serdülőkor (Pubertás) az utolsó nagy hormonális hullám, ami befolyásolhatja a hajszínt. Ne ijedjünk meg, ha a babahaj színe fokozatosan, hullámokban változik.
A szülők gyakran szomorúan konstatálják, hogy a gyönyörű, platinaszőke babahaj fokozatosan elveszíti tündöklését. Ez a sötétedési folyamat nem hirtelen történik, hanem lassú, éveken át tartó átmenet. A haj színe nem csak a melanintól függ, hanem a hajszál vastagságától is. A vékonyabb szálak látszólag világosabbnak tűnnek, mert kevesebb fényt nyelnek el.
Koszmó a baba fején
A koszmó (seborrhoeás dermatitis) gyakori jelenség az első hónapokban, és gyakran sárgás, pikkelyes foltokat okoz a fejbőrön. Nálunk ez nem jött szóba, Apa csak akkor gyanakodott, amikor Áron haja néha becsomósodott. Az egyik (talán a 4 hónapos) státuszvizsgálaton hívta fel a védőnő a figyelmemet, hogy a baba fején (a homloka felett egy háromszög alakú területen) koszmó tanyázik. Ha nem mondja, észre sem veszem. Picit megkaparta, és jött is le. Azt tanácsolta, hogy napraforgóolajjal alaposan kenjem be fürdetés előtt egy órával, aztán ujjbeggyel vagy óvatosan körömmel vakarjam le a lerakódást, majd hajmosás után fésüljem ki a bennmaradó darabokat. Ennek megfelelően cselekedtem. Előző napi vágás miatt köröm híján vattával próbálkoztam, amúgy se nagyon akartam karmolgatni. Nagyon cseles ez a koszmó, mert tényleg csak nagyon jó (természetes!) fényviszonyok között látható. Világítótestek mellett, leeresztett redőnynél, félhomályban ember legyen a talpán, aki megpillantja. Később alaposabban szemléltem a bébi fejbőrét, a haját mindenhonnan elsimítva. Keletkezett még kisebb foltokban ez a sárgás-barnás lerakódás, kicsit makacsabb formában, illetve mivel hátrébb volt, több hajjal beborítva. Ott nehezebben tudtam beolajozni is - hogy ne folyjon le, de felpuhítsa -, főleg, hogy Áron feje, arca elég érzékeny a fogzás miatt, illetve azért is, mert már ismerte a kapargatást, amitől aztán a vékony fejbőre kis időre be is pirosodott. Aztán az olajtól - hol napraforgóval, hol babaolajjal kísérleteztem - kellett megszabadítani a kicsi haját. A koszmó elleni harcot nem segítette az sem, hogy a kicsi esténként előadta a nagy szerenádot, és a kiabálással egyidejűleg két másodperc alatt csurom vizes lett a feje az izzadságtól. Igyekeztünk eltüntetni és mihamarabb megszabadulni tőle, de ijedségre semmi ok, ez is „csak” egy korpaféle. Tény, hogy továbbterjedhet, de azért nem tetű.
Hiedelmek és szexepil a vörös haj körül
A lángszínű hajkorona bizony mindig is megihlette az embereket, hiszen ritkának, így igencsak különlegesnek számított, amitől az emberiség kezdetben rettegett. Már az egyiptomiak is úgy gondolták, hogy balszerencsét hoz a vörös hajkorona, a görögök szerint pedig a vörösek haláluk után vámpírrá változnak. A késő középkorban, a babonák fénykorában nemcsak, hogy tisztátalannak tartották őket, de több tízezer vörös hajú nőt égettek el mágián boszorkányság vádjával.
Az ókori rómaiak nagyobb eséllyel lettek rabszolgák, ha vörös hajúak voltak. Hitler elmélete szerint két vörös utódja deviáns lesz. A gyerekek hamar észreveszik, ha a hajuk színe eltér a többségétől, különösen egy vörös hajú kisgyermek esetében lehet ez hangsúlyos. Az utóbbi években egy sor tanulmány készült a vörös hajú emberek fizikai és pszichológiai tulajdonságait górcső alá véve.
A 21. századi megítélés
A 21. század hipszter időszakában ebből a különleges hajszínből szexepil lett. Ebben nagy szerepe van annak is, hogy rengeteg fotós választotta művészi fotósorozata témájának a vörös haj szépségét.
Pár évvel ezelőtt egy fotós, Tristan Rodgers fejéből pattant ki az ötlet, hogy egy magazint hoz létre, aminek középpontjában a vörös haj áll. A magazin a MC1R nevet kapta arra génre utalva, ami a vörös hajért felelős. A fotós korábban így nyilatkozott a szerelemprojektről: "kezd kialakulni egy újfajta trend, most óriási pozitív hype veszi körbe a vöröshajúságot, így ha valaki ki tud hozni a vörösségből valami szépet és kreatívat, az olyanokra is hatással lehet akár a világ másik végén, akik ezt még mindig átokként élik meg." A projekt igencsak kinőtte magát, igazi divat- és kulturális magazin lett belőle, természetesen vörös modellekkel. Egyébként a vörös férfiak sincsenek lemaradva, ők is egyre nagyobb teret kapnak a művészeti vonalon. A Red Hot Project Thomas Knights fényképész és a brit tervező Elliott James Frieze közreműködésével jött létre. A vörös hajú férfiakat szerepeltető naptárral egyébként jótékony célokra gyűjtenek pénzt.
Tévhitek a hajszín öröklődéséről és változásáról
A népi bölcsesség és az internetes fórumok világa tele van tévhitekkel a baba hajszínét illetően. Az egyik legmakacsabb elmélet, hogy a baba hajszíne pontosan a két szülő hajszínének átlaga lesz. Ez a „festékkeveréses” elmélet azonban a genetikában nem állja meg a helyét. Nem úgy működik, mint amikor a piros és kék festéket összekeverjük, hogy lilát kapjunk.
Egy másik gyakori tévhit, hogy ha egy gyermek szőkének születik, az is marad. Ahogy korábban részleteztük, a pigmentáció folyamata évekig tarthat, és a legtöbb esetben sötétedéssel jár. Sokan hiszik azt is, hogy a vörös haj „átugrik” egy generációt. Szintén téves az az elképzelés, hogy a környezeti hatások, például az anya étrendje a terhesség alatt befolyásolhatná a baba hajszínét. A genetikai kód a fogantatás pillanatában eldől, és azt a táplálkozás nem módosítja. A napfény ugyan kiszőkítheti a már meglévő hajszálakat, de a hajhagymákban zajló pigmenttermelést nem írja felül.
Végül, sokan gondolják, hogy a hajszín meghatározza a gyermek személyiségét is. Bár a kultúránkban számos sztereotípia él a „tüzes vörösekről” vagy a „szelíd szőkékről”, ezeknek semmilyen tudományos alapja nincs. A hajszín és a temperamentum között nincs genetikai összefüggés. Minden gyermek egyedi személyiség, függetlenül attól, hogy milyen árnyalatú fürtök keretezik az arcát.