A méhen kívüli terhesség: tünetek, okok, diagnózis és kezelés

A méhen kívüli terhesség (ektópiás terhesség) egy olyan állapot, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méh üregébe ágyazódik be, mint normális esetben, hanem a méhen kívül fejlődik. Ez az állapot a terhességek körülbelül 1-2 százalékát teszi ki, és jelentős kockázatot jelenthet az anya egészségére, akár életveszélyes belső vérzéshez is vezethet, ha nem kezelik időben.

Normál terhesség esetén a megtermékenyített petesejt beágyazódik a méh nyálkahártyájába, ahol kezdetét veszi az embrió fejlődése. A megtermékenyítés általában a petevezetékben történik, ahonnan a petesejt 3-4 nap alatt vándorol a méhüregbe. Méhen kívüli terhesség esetén a petesejt a méhen kívül máshol tapad meg, ami megakadályozza a normális fejlődését, és a magzat végül nem marad életben. Mivel a méhen kívüli terhesség nem hordható ki, az életveszélyes szövődmények megelőzése érdekében a méhen kívüli szövetet el kell távolítani.

Mi is pontosan a méhen kívüli terhesség?

Minden olyan terhességet, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méhüregen belül ágyazódik be, méhen kívüli terhességnek nevezünk. A legtöbb esetben (98%) az egyik petevezetékben alakul ki a terhesség, amelyet kürtterhességnek is neveznek. Ritkábban előfordulhat azonban az is, hogy a petesejt a petefészekben, a hasüregben (hasűri terhesség) vagy a méhnyakban (nyakcsatorna-terhesség) tapad meg. Mindkét eset életveszélyt okozhat a kismamára nézve, például hasüregi vérzéshez vezethet, amely azonnali orvosi beavatkozást igényel.

A méhen kívüli terhesség időtartama az elhelyezkedésétől függ. Ha a megtermékenyített petesejt egy kisebb, kevésbé rugalmas testrészhez, például a petevezetékhez kapcsolódik, nem tart tovább néhány hétnél tovább. A megtermékenyített petesejt nem tud életben maradni a méhen kívül, és a növekvő szövet életveszélyes vérzést okozhat, ha nem kezelik.

A méhen kívüli terhesség tünetei

Mivel a kezdeti időszakban a méhen kívüli terhesség éppen olyan tünetekkel jár, mint a méhen belüli várandósság, előfordulhat, hogy csak néhány hét után derül rá fény. Az esetlegesen elvégzett terhességi teszt is pozitívan jelezhet. Eleinte a méhen kívüli terhesség tipikus terhességnek tűnhet, ugyanazokkal a tünetekkel, mint például a fáradtság, a menstruáció kimaradása, a mellek érzékenysége, a hányinger, hányás, gyakori vizelési inger és a hangulatingadozások.

Akadnak azonban apróbb jelek, amelyekből lehetséges következtetni, hogy a petesejt nem megfelelő helyen ágyazódott be. Ahogy a megtermékenyített petesejt a nem megfelelő helyen növekszik, a jelek és tünetek egyre inkább észrevehetővé válnak. Gyakran a méhen kívüli terhesség első figyelmeztető jelei az enyhe hüvelyi vérzés és a kismedencei fájdalom.

Specifikus tünetek:

• Barnás folyás, pecsételő vérzés: Az egyik leggyakoribb jel, ha a terhesség első heteiben barnás folyás, pecsételő vérzés jelentkezik. Ez a tünet más okból is eredhet (például hüvelyi fertőzésre, a várandóssággal járó hormonális változásokra is utalhat), azonban ennek ellenére mindenképp orvoshoz kell fordulni vele.
• Hasi fájdalom, végbélfájdalom, deréktáji fájdalom: Mivel a petevezetőkben beágyazódott petesejt növekedésnek indulhat, a kismama érezheti a több ponton kisugárzó feszítő, szúró fájdalmat. A hasi fájdalom jellemzően az egyik oldalon jelentkezik, lehet tartós, vagy csak megjelenik, és elmúlik.
• Vállfájdalom: Nem ismert, hogy pontosan miért fordul elő (talán a frenikus ideg irritációja miatt), de a vállfájdalom a méhen kívüli terhesség jele is lehet. Ha a petevezetékből vér szivárog, akkor vállfájdalmat vagy székelési ingert érezhetnek a méhen kívüli terhességben szenvedő nők.
• Heves tünetekkel kísért vérzés: Mivel az embrió növekszik, a petevezeték megrepedhet, emellett a vetélés is megkezdődhet, mégpedig a hasüregi szakasz felé. A vérzést ebben az esetben egyéb komoly tünetek kísérik, mint ájulás, heves szívdobogás, sápadtság, lecsökkent vérnyomás. Ha a vérzés hirtelen és hevesen lép fel, akkor vérnyomás-zuhanás és sokkszerű állapot alakulhat ki. A legjellemzőbb, hogy a nő hirtelen erős fájdalmat érez és elveszti az eszméletét. Az ilyen nőt sürgősen kórházba kell szállíttatni.

Mikor forduljon orvoshoz?

Mivel a méhen kívüli terhességet nem mindig könnyű felismerni, ha a legkisebb lehetősége is felmerül annak, hogy méhen kívüli terhességről van szó, haladéktalanul forduljon orvoshoz! Általánosan elmondható, hogy nem szűnő vagy fokozódó hasi panaszok vagy a menstruáció kimaradása esetén kérjen orvosi segítséget. Ha a panaszok alapján felmerül a méhen kívüli terhesség vagy egyéb okból jelentkező kóros vérzés, azonnal menjen be a legközelebbi sürgősségi osztályra, vagy hívja a 112-es segélyhívó telefonszámot, és kérjen mentőt!

A méhen kívüli terhesség okai és kockázati tényezői

A méhen kívüli terhesség fő oka, hogy bizonyos tényezők lassíthatják a megtermékenyített petesejt útját a méhbe, amely normál esetben 3-4 napot tesz ki. A kóros esetben a megtermékenyített petesejtnek a méh üregébe való eljutása zavart szenved, és a megtapadás a méhen kívül történik. A méhen kívüli terhesség okai nem ismertek pontosan. Hormonális egyensúlyhiány vagy a megtermékenyített petesejt rendellenes fejlődése is szerepet játszhat a kialakulásában.

Bár a méhen kívüli terhesség létrejötte kiszámíthatatlan, akadnak bizonyos tényezők, amelyek növelik az esélyét a kialakulásnak.

Kockázati tényezők:

• Korábbi méhen kívüli terhesség: Amennyiben nem az első méhen kívüli terhességről beszélünk, nagy rá az esély, hogy az összes terhesség során probléma lép majd fel.
• Kismedencei gyulladások és fertőzések: A főként szexuális úton terjedő kismedencei területeket érintő gyulladások, mint például a Chlamydia trachomatis, már egy alkalommal megtapasztalva is hatszoros rizikót jelentenek, többszörös megfertőződést követően azonban 35-75 százalékra emelhetik a méhen kívüli terhesség esélyét.
• Hasi műtétek, petevezetékben történt beavatkozások, meddőségi kezelések: Szintén befolyásolhatják a megtermékenyített petesejt méhüregbe való eljutását a különböző korábbi beavatkozások. A hasi műtétek mellett gyakran okozhatnak méhen kívüli terhességet a petevezetőkkel kapcsolatos kezelések (például az elzáródott vezetők kifújása), illetve a petefészek stimulációját elősegítő meddőségi kezelések. Az in vitro megtermékenyítésen (IVF) vagy hasonló kezeléseken átesett nőknél nagyobb a valószínűsége a méhen kívüli terhességnek.
• Fejletlen belső nemi szervek: Bármilyen beágyazódásban jelentős szerepet játszó belső nemi szerv rendellenessége, nem megfelelő fejlettsége gondot okozhat.
• Dohányzás: Bizonyos kutatások alapján a dohányzás is rizikófaktorként könyvelhető el. A cigarettázás közvetlenül a teherbeesés előtt növelheti a méhen kívüli terhesség kockázatát. Minél többet dohányzik, annál nagyobb a kockázat.
• Méhen belüli fogamzásgátló eszköz (IUD, spirál) használata: Ezek megakadályozzák a megtermékenyített petesejt beágyazódását a méhüregbe, de a megtermékenyítést és a méhen kívüli megtapadást nem akadályozzák meg. Ha valaki teherbe esik spirál mellett, nagyobb a valószínűsége, hogy méhen kívüli terhesség lesz.

A méhen kívüli terhesség diagnózisa

A méhen kívüli terhességet - főként még tünetek hiányában - nem mindig egyszerű feladat megállapítani. Az orvos a pontos diagnózis felállítása érdekében részletesen kikérdezi a kismamát. Ismernie kell az utolsó menstruáció idejét, a menstruáció kimaradás tartamát, a fájdalom mértékét, jellegét és helyét. Amennyiben az elmondottak alapján valóban felmerül a méhen kívüli terhesség lehetősége, további vizsgálatok szükségesek.

Diagnosztikai módszerek:

• Hüvelyi tapintásos vizsgálat: Ezzel észlelhető a megnagyobbodott, puhábbá váló méh. Előrehaladott esetben a méhen kívüli terhesség a kismedencében, a tapadás helyén fájdalmas duzzanatként jól kitapintható. Ha már kialakult a hasüregi vérzés, akkor a vér által okozott erős hashártyaizgalom nagyon fájdalmassá teszi a hüvelyi vizsgálatot.
• Terhességi teszt és vérvizsgálat (hCG szint): A terhesség megléte a boltokban is kapható terhességi tesztekkel bizonyítható, mely a HCG hormon jelenlétét mutatja ki vizeletből. Pontosabb eredményt ad, ha a hormon szintjét vérvétellel nézzük meg. A hCG hormon szintje megemelkedik a terhesség alatt. Normál terhességnél a hCG szintje gyorsan, körülbelül minden 48-72 órában megduplázódik, de méhen kívüli terhességnél ez lassabban vagy egyenetlenül történik. Ezt a vérvizsgálatot néhány naponta meg lehet ismételni, amíg az ultrahangvizsgálat meg nem erősíti vagy ki nem zárja a méhen kívüli terhességet.
• Ultrahang vizsgálat: A hüvelyi ultrahangvizsgálat nagy képfelbontása révén a közeli kismedencei szervek részletes vizsgálatát teszi lehetővé. Ezzel a módszerrel a nőgyógyász nagy biztonsággal meg tudja állapítani a terhesség tényét. Ha a méhen belül nem látható embrió, ez megerősíti méhen kívüli terhesség fennállásának lehetőségét. Az ultrahang lehetővé teszi, hogy lássuk az embrió helyét. Az ultrahang vizsgálat gyors, biztonságos, megbízható, teljesen fájdalommentes eljárás.

A méhen kívüli terhesség kezelése

A megtermékenyített petesejt nem tud normálisan kifejlődni a méhen kívül. Az életveszélyes szövődmények megelőzése érdekében a méhen kívüli szövetet el kell távolítani. Valamennyi olyan beteget, akinél felmerül a méhen kívüli terhesség gyanúja, kórházi ellátásban kell részesíteni.

Kezelési lehetőségek:

• Spontán felszívódás: A nem jó helyen beágyazódott embrió sok esetben magától felszívódhat: azaz a test önmagától eljut a gyógyulás folyamatáig. Ebben az esetben a laborértékek alapján látják a szakemberek, hogy a szervezet már nem érzékeli a terhességet, a hormonok megváltozott arányát. A legtöbb esetben ilyenkor a petevezetékek is átjárhatóak maradnak, hiszen az embrió nyomtalanul szívódik fel. Ilyenkor az utóvizsgálatokon kívül más teendő nincs.
• Gyógyszeres kezelés: Kellően korán felismert esetekben a gyógyszeres kezelés is szóba jön. A Metotrexát nevű, injekció formájában alkalmazott kemoterápiás szer leállítja a petesejt növekedését és feloldja a meglévő sejteket. A terhesség ennek hatására elhal, nyom nélkül felszívódhat. Nagyon fontos, hogy a kezelés előtt biztos legyen a méhen kívüli terhesség diagnózisa, valamint a kezelés után is meg kell győződni a sikerességéről. A petevezetékeket a gyógyszer nem károsíthatja.
• Laparoszkópos műtét (hastükrözés): Amennyiben a terhesség nagysága miatt a gyógyszeres kezelés nem alkalmazható, hastükrözés (laparoscopia) elvégzése szükséges. Altatásban három-négy kisebb metszést ejtenek a hasfalon, ezeken keresztül vezetnek a hasüregbe kamerát és operáló eszközöket. Laparoszkópia során a terhességet lehetőség szerint vagy kiágyazzák a petevezetőből, vagy előrehaladottabb esetben a petevezetékkel együtt távolítják el (salpingektómia). Ép petevezetők esetén a kóros helyen megtapadt petezsák kihámozható, ezért a petevezeték eltávolítása nem szükséges, így a jövőben nagyobb esély marad egészséges terhesség kialakulására. A laparoszkópos műtéttel a nagy metszés elkerülhető és a beteg felépülése jelentősen hamarabb következik be.
• Sürgősségi hasi műtét (laparotomia): Ha a méhen kívüli terhesség erős vérzést okoz, sürgősségi műtétre van szükség. Súlyos állapotú, azonnali beavatkozást igénylő betegnél, amennyiben a méhen kívüli terhesség szövődményeként már hasüregi vérzés lépett fel, sürgősen hasi műtétet kell végezni. Ilyen esetben az elsődleges cél a beteg életének megmentése, vagyis a vérzés gyors elállítása. A beteg sokszor vérátömlesztésre is szorul, és intenzív osztályos megfigyelést igényel a műtétet követően. Ebben a stádiumban a petevezető mindig súlyosan károsodott, elkerülhetetlen az eltávolítása.

Megelőzés és a jövőbeli terhesség esélyei

A méhen kívüli terhesség létrejöttét kivédeni sajnos nem lehet, mivel a konkrét okok sokszor nem ismertek, és bizonyos fokú kockázat minden terhességben fennáll. A kockázatok azonban csökkenthetők egészséges életmóddal, szexuális úton terjedő fertőzésektől való védelemmel és a dohányzás abbahagyásával.

Ha már létrejött a méhen kívüli terhesség, nagyon fontos a korai felismerés, mert így jó eséllyel megelőzhető a váratlanul jelentkező és életveszélyes állapotot okozó hasüregi vérzés. A méhen kívüli terhesség újabb kialakulásának kockázata természetesen annak függvényében határozható meg, hogy mi állt előzőleg a háttérben, valamint a kezelés során sérültek-e a belső nemi szervek. A méhen kívüli terhesség ismétlődési kockázata 12,5 százalék, és 33 százalék a valószínűsége a szervi meddőség kialakulásának.

Méhen kívüli terhességet követően ismét kialakulhat hasonló, kóros állapot, de a petevezetékek és a petefészkek állapotától függően jó esély van élettani terhességre. Amennyiben legalább az egyik oldali kürt ép marad, akkor a későbbiekben várható spontán terhesség létrejötte. A méhen kívüli terhesség ténye és a szükséges beavatkozás sem okoz terméketlenséget, még abban az esetben sem, ha az egyik oldali petevezetőt el kellett távolítani. Amennyiben mindkét kürt károsodása és a petevezetékek lezártsága kimutatható, csak mesterséges megtermékenyítés igénybevételével lehetséges a későbbiekben terhesség. A lombikbébi kezelés (IVF) segítségével a terhesség létrejötte jó eséllyel várható.

A méhen kívüli terhességen átesett beteg a kellemetlenségeken felül nagyon komoly veszteséget él át, ezért szüksége van mind a család, mind a szakemberek fokozott támogatására.

tags: #volt #valakinek #mehen #kivuli #terhessege