Az emberi szervezet működésében 13 vitamin vesz részt: 4 zsírban oldódó (A, D, E, K) és 9 vízben oldódó forma (B1, B2, B3, B5, B6, B7, B9, B12 és C-vitamin). A csecsemő- és gyermekkor különösen hajlamosít vitaminhiányra, ezért fontos a megfelelő vitaminbevitel biztosítása a kicsik számára.
Az újszülöttek jó esetben elegendő vitaminhoz jutnak az anyatejnek köszönhetően, amennyiben az anyuka vitamindúsan étkezik. Azonban fontos megemlíteni, hogy egy csecsemő szervezete sokkal több vitamint igényel egy felnőttével szemben. Egy babának körülbelül negyvenszer több D-vitaminra, négyszer több A-vitaminra, négyszer több C-vitaminra, hatszor több vasra, ötször több kalciumra és négyszer több jódra van szüksége.
K-vitamin pótlása csecsemőkorban
Az újszülött babáknak megszületést követően szükségük van K-vitamin adására, hogy megelőzzük vele a korai (1-7. nap) és késői (8. nap után) vérzékenység kialakulását. A K-vitamin alig jut át a méhlepényen az anyából a gyermekbe, és alig választódik ki az anyatejbe, így az újszülött nem jut elég vitaminhoz élete első időszakában. Két hetes kortól kezdve gondoskodni kell a K-vitamin pótlásról azoknál az újszülötteknél, akiknél az anyatejes táplálás fedezi a bevitel több mint 50%-át. Fontos tudni, hogy a tápszerben benne van a K-vitamin.
A K-vitamin fontos szerepet játszik a véralvadásban és az egészséges csontképződésben, sejtnövekedésben. A K-vitamin természetes tápanyagokban is jelen van, és a bélbaktériumok is termelik.
Az adagolás a következőképpen történik:
- 7. életnapon 2 mg (egy ampulla) K-vitamin szájon át, valamelyik etetés előtt (az anyatej/tápszer a maradék gyógyszert lemossa a gyomorba)
- Minden betöltött hónapban 2 mg szájon át 1-2-3-4-5-6 hónapos korban, ha az étkezés nagyrészt anyatej.
Fontos, hogy az ampullán egy pötty jelzi, hol kell megnyomni, hogy a teteje könnyen letörjön. Ha nem a felfestett pöttynél nyomjuk meg, az ampulla akár több darabra is törhet, sérülést okozva.
6 hónapos kor után a K-vitamin adagolást nem kell folytatni, mert a vérzékenység veszélye nem áll fenn tovább. Legkésőbb 6 hónapos korban a hozzátáplálást meg kell kezdeni, és annak gyors felépítésére kell törekedni, nemcsak a K-vitamin bevitel, hanem például a vas és más mikrotápanyagok és vitaminok bevitele miatt is.
D-vitamin: a csontok őre és immunerősítő
A D-vitamin a kalciummal együtt a csontok egészséges fejlődéséért felel, segíti a kalcium felszívódását és gátolja a szervezetből való kiürülését. A D-vitamin azonkívül, hogy pozitív hatással van a csontanyagcserére, bizonyítottan immunerősítő és tumorellenes hatású is. A szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminként és endokrinhormonként funkcionál, receptora szinte minden sejtünkben megtalálható, és a génreguláció egyik fontos szereplője.
Az anyatej tartalmaz D-vitamint, de csak elenyésző mennyiségben (25-50 NE/l), így 2 hetes kortól kezdve, megelőzendő a csontrendszeri problémákat, napi 400-500 NE D-vitamin adása szükséges 1 éves korig, illetve ezt követően a téli hónapokban.
A jelenlegi konszenzus szerint minden csecsemő 2 hetes kortól egyéves korig napi 1 csepp Vigantolt kap, mely 500 NE D-vitaminnak felel meg. Tápszeres csecsemőknél a tápszert dúsítják D-vitaminnal (10 μg = 400 NE). 12 hónapos kor felett tehéntej helyett junior italok fogyasztását javasolják, melyek szintén D-vitaminnal dúsítottak.
A D-vitaminhiány következtében a csontban lecsökken a kalciumtartalom, ezáltal csontvesztés jön létre. Tartósan fennálló D-vitamin-hiány esetén jellegzetes csonteltérések alakulnak ki, a csont szerkezete megváltozik, ún. csontmineralizációs zavarok jönnek létre, melyek fizikális vizsgálattal és röntgenképalkotással is jól észlelhetők; ez a kórkép a rettegett angolkór, más néven rachitis.
Az angolkór klinikai tünetei:
- A hosszú csöves csontok elgörbülnek (O-láb)
- A koponya ellaposodik, a nagykutacs tátongó, a nagykutacs 18 hónapos korig nem záródik
- Megkésett fogzás
- A csont- és porchatárokon a csontvégek megvastagodnak (rachitises karperec, rachitises „olvasó” a bordák porchatárán)
- Megkésett mozgásfejlődés
Ezek a gyermekek alacsony növésűek maradnak, csontjaik életük végéig deformáltak lesznek, gerincük elgörbül, gyakran ortopédiai beavatkozásra szorulnak.
A túladagolás elkerülése végett figyeljünk arra, hogy a tápszerek és a junior italok már D-vitaminnal dúsítottak, így amennyiben a gyermek akár tápszerből, akár junior italból elfogyasztja a napi D-vitamin-szükségletének megfelelő mennyiséget (10 μg D-vitamin = 400 NE), a pótlást mellőzhetjük.
C-vitamin: antioxidáns és immunerősítő
A C-vitamin (l-aszkorbinsav) nélkülözhetetlen az emberi szervezet egészséges működéséhez, kiemelkedő szerepe van az immunrendszer megfelelő működésében, és erős redukálószerként részt vesz az oxidációs folyamatokban. Kiváló antioxidáns, nagymértékben hozzájárul a szövetek egészséges növekedéséhez és regenerálásához, az immunrendszer és neuroendokrin rendszer megfelelő működéséhez, emellett gyulladásgátló hatású és enyhíti az allergiás tüneteket.
Fokozott fizikai megterhelés, gyulladásos, lázas esetben, terhességben és szoptatáskor emelkedik a szervezet igénye. Vízoldékony vitamin, a felesleg a vesén keresztül távozik a szervezetből. Tartós, nagy dózisú C-vitamin adagolás egyéni hajlam esetén összefüggésbe hozható vesekőképződéssel, de normál adagban még tartós adagolás sem eredményez problémát.
A konyhai műveletek során az aszkorbinsav 10-90%-a is tönkre mehet, emiatt a C-vitaminban gazdag ételek nyersen vagy párolva fogyasztása előnyösebb. A tárolással is rapidan csökken a vitamin mennyisége, például a kelkáposzta két nap alatt elveszti C-vitamin tartalmának 95%-át.
A 10 legjobb C-vitamin forrás
Ajánlott C-vitamin bevitel csecsemők számára:
- Újszülött: 40 mg naponta (kb. 6 mg/kg/nap)
- 1-6 hónap: 40 mg naponta (kb. 6 mg/kg/nap)
- 7-12 hónap: 50 mg naponta
A C-vitamin adagolása az életkornak előírt mennyiségben biztonságos és akár egész évben folytatható. A C-vitamin forrásai: csipkebogyó, citrusfélék, zöldpaprika, a saláta, a brokkoli, a kelbimbó, a burgonya, a friss gyümölcsök. Fény és hőhatásra, valamint levegővel érintkezve bomlani kezd.
Vas: az anémia megelőzése
Az anyatej vastartalma alacsony (0,05-0,13 mg/100 ml), azonban biológiai hasznosulása kiváló, kb. 50%-a felszívódik, ellenben a tápszerrel bevitt vas mindössze 5%-a. A vas felszívódását segíti a C-vitamin együttes adagolása és rontja a teával való beadás.
Fél éves kor után a számított napi vasszükséglet 11 mg-ra emelkedik, ez fedezi ugyanis a napi szükségletet és a raktárak feltöltését. A természet rendje szerint 2-3 hónapos korra a csecsemők vérszegények. Lecsökken a hemoglobin szintjük és a szervezet vasraktárainak kiürülésével vashiány is kialakul. Azonban ezt az állapotot nem kell kezelni, csak ha tünetei vannak a csecsemőnek!
A gyermek elégtelen táplálkozása esetén bizonyos tünetek utalhatnak az elégtelen bevitelre. Gyakran az étvágytalanság hátterében vashiány vagy B-vitamin hiány bújik meg.
További fontos vitaminok és ásványi anyagok
A csecsemő és gyermekkor különösen hajlamosít vitaminhiányra. Az anyatejes táplálással számos vitaminhoz jut a baba, de az anyatej összetétele a szoptatás előrehaladtával változik. A kolosztrumnak még magas az A- (1800 NE/l), E- (2,4 mg/l) és K-vitamin tartalma, azonban később egyre csökken a mennyiség.
A-vitamin
Az A-vitamint az 1920-as években antiinfektív, azaz fertőzésellenes vitaminként is emlegették, és az elnevezés nem volt alaptalan, hiszen az A-vitamin több ponton is befolyásolja az immunrendszer működését. Az A-vitamin előanyagai, a számos zöldségben és gyümölcsben megtalálható karotinoidok is kedvező hatással vannak az immunrendszer működésére.
A-vitamin források: halolaj, tejtermékek, hús, máj, sárga zöldségek és gyümölcsök (pl. sárgarépa, sütőtök).
B-vitaminok
A B6-vitamin (piridoxál, piridoxamin és piridoxol) nélkülözhetetlen az aminosavszintézishez, ezért hiányában az immunvédekezés egyik legfontosabb eleme, az antitestképződés szenved zavart. Mind a B6-vitamin-hiány, mind a folsavhiány az immunválaszban kulcsfontosságú sejtek (limfociták, fagociták) működésének károsodásához vezet.
B12-vitaminhiány esetén (ami különösképp vegetáriánus és vegán étrend esetén alakul ki) a nem specifikus immunválasz is sérül, károsodik egyes fehérvérsejtek (pl. neutrofilek) működése. B-vitamin hiánytünetei lehetnek az étvágytalanság is.
B-vitamin források: hüvelyesek (pl. bab, borsó, lencse), zöldleveles zöldségek (pl. spenót), hús, hal, tojás, tejtermékek.
E-vitamin
Az E-vitamin szintén hozzájárul az immunrendszer megfelelő működéséhez, valamint fokozza a szervezet oltásokra adott immunválaszát. Erős antioxidáns hatása révén védi a sejtalkotókat, és A-vitaminnal, illetve karotinoidokkal együtt alkalmazva mérsékli azok oxidációját.
Mivel az E-vitamin, az A-, D- és K-vitaminokhoz hasonlóan zsírban oldódó vitamin, ezért túladagolható és a maximálisan ajánlott beviteli értéket - amennyiben az orvos másképp nem rendeli - be kell tartani. A nagy dózisú E-vitamin-fogyasztás (>400 mg) csökkenti a sugárterápia hatékonyságát.
E-vitamin források: növényi olajok (napraforgó-, búzacsíra-, tökmag-, olíva-, kukoricaolaj), csírák, mogyoró, mandula, édes burgonya.
Immunrendszer erősítése növényi szerekkel
A betegségekkel szembeni ellenállóképesség fokozásában kiemelkedő szerepe van a természetes eredetű anyagoknak és vitaminoknak. Egészen kisgyermekkorban nem ajánlott beavatkozni az immunrendszer természetes működésébe növényi szerekkel, és bár, mint azt látni fogjuk, egyik növény sem javasolható 6 éves kor alatt, a későbbi életkorokban ezeknek a növényeknek jó hasznát vehetjük.
Kasvirág (Echinacea)
A kasvirág fajokkal végzett vizsgálatok során kiderült, hogy hatóanyagaik több ponton is befolyásolják az immunrendszer működését, emellett antibakteriális, gyulladáscsökkentő és sebgyógyító hatással is rendelkeznek. Az időben megkezdett kezelés jelentősen lerövidíti az akut betegségek időtartamát. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) ajánlása alapján a kasvirág fajokból készült gyógyszereket a betegség kezdetén kell elkezdeni alkalmazni és maximum 10 napig használhatók. Fontos kiemelni, hogy a hosszú időn át alkalmazott kasvirág készítmények betegségmegelőző hatása nem igazolt.
Klinikai vizsgálatok hiányában egyik növény sem ajánlható 12 éves kor alatt, továbbá használatuk ellenjavallt immunszupresszív terápia alatt, valamit autoimmun és krónikus progresszív betegségek (pl. HIV, sclerosis multiplex) esetén.
Dél-afrikai muskátli (Pelargonium sidoides)
A dél-afrikai muskátli szintén igazolt immunstimuláló és antibakteriális hatással rendelkezik, és alkalmazható akut légúti betegségek tüneteinek enyhítésére és a gyógyulás elősegítésére. A növényből hagyományos növényi gyógyszer, illetve étrend-kiegészítő is készülhet. Hagyományos növényi gyógyszerként a megfázás tüneteinek enyhítésére, maximum 7 napig alkalmazható. Klinikai vizsgálatok hiányában ez a növény sem ajánlható 6 éves kor alatt.
A vitaminpótlás szükségessége
Az egészségügyi szervezetek szerint az egészséges, kiegyensúlyozott étrendet fogyasztó gyerekeknek nem szükséges vitamin-kiegészítés. Megfelelő gyümölcs, zöldség, teljes kiőrlésű gabonaféle, tejtermék és állati eredetű sovány fehérje fogyasztása esetén az élelmiszerek tartalmazzák a szükséges tápanyagokat a gyermek megfelelő növekedéséhez. A megfelelő vitamin ellátottság érdekében fontos, hogy változatos étrendet biztosítsunk a gyermekek számára.
Azonban a fejlődő országokban is gyakori probléma a vitaminhiány, ezért érdemes egyeztetni a házi gyermekorvossal a vitaminpótlás szükségességéről. Bár sok gyümölcsben és zöldségben megtalálható, mégis gyakori probléma a C-vitamin hiány. Gyermekek esetén előfordulhat hiány folsavból és B12-vitaminból is. Világszerte az egyik legáltalánosabb a D-vitaminhiány.