Az elmúlt évtizedekben a császármetszés aránya folyamatos emelkedést mutatott Magyarországon, és nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magasnak számít. Ez a tendencia számos kérdést vet fel az egészségügyi ellátás minőségével, a szakmai irányelvekkel és az anyák döntési szabadságával kapcsolatban.
A hazai és nemzetközi statisztikák
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2022-ben Európában 3,88 millió újszülött majdnem harmada, 1,14 millió császármetszéssel született. A beavatkozással végzett szülések arányában Ciprus áll a dobogó tetején, Romániában, Bulgáriában, Írországban és Lengyelországban is magas ez az arány. Magyarország a hatodik helyen szerepel a legtöbb császármetszést végző uniós országok képzeletbeli listáján.
A NEAK adatai szerint Magyarországon az állami kórházakban 2023-ban a szülések 40,86 százaléka történt császármetszéssel. Ez az arány 2019-ben még több, mint 42 százalék volt, ami bár javuló tendenciát mutat, még így is rendkívül magas. Összehasonlításképpen, Finnországban a szülések mindössze 16 százaléka végződik császármetszéssel, de hasonlóan alacsony arányokról számoltak be Svédországban, Litvániában, Észtországban, Franciaországban és Dániában is, ahol a megszületett csecsemők több mint négyötöde „természetes úton” lát napvilágot.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a császármetszések átlagának 15 százalékos érték körül kellene mozognia. Ebben benne vannak a magas és az alacsonyabb progresszivitási szintű intézmények is, vagyis míg előbbiben az ellátás jellegéből fakadóan gyakrabban, addig utóbbiban ritkábban kellene, hogy sor kerüljön császármetszésre, és a kettő átlaga ideálisan 15 százalék körüli értéken kellene, hogy alakuljon. A 10 százalék alatti arány az ellátáshoz való hozzáférés miatt növelheti az anyát és babát érintő kockázatokat, míg a 20 százalék feletti arány a túlzott mértékű alkalmazásból eredő megnövekedett kockázatokat jelenti.
Miért ilyen magas az arány?
Annak, hogy ekkora különbség van a császármetszések arányában az uniós tagállamok között, számos oka lehet. A beavatkozás természetesen sok esetben kikerülhetetlen, hiszen az édesanyának és a babának is életmentő lehet. Világszinten kihívást jelent ugyanakkor, hogy néha nem szakmai, hanem kényelmi okokból választják a műtétet az orvosok, sőt egyes esetekben még az édesanyák is.
A túlterhelt és az ügyeleti óráikért gyakran rosszul kompenzált szülész-nőgyógyászok ugyanis néha hajlamosak a jól időzíthető és gyorsan elvégezhető császármetszések felé tolni a kismamákat. Az európai statisztikák emellett azt mutatják, hogy a kórházak koronavírus-járvány alatti leterheltsége is hatással volt a szülések módjára, bár Magyarországon már az ezt megelőző időszakban is a 40 százalékot súrolta a művi szülés aránya.
Iványi Anna szülésznő, a Másállapotot a Szülészetben mozgalom szakértője és aktivistája szerint a megfelelő infrastruktúra és az oktatási rendszer reformján múlik, sikerül-e a trendet megállítani. „Nagyon gyakran az orvosokat arra készítik fel, hogyan kell a normálistól eltérő eseteket kezelni, ezért hajlamosabbak adott esetben ott is bajt látni, ahol nincs.”
Mit kell tudni a császármetszésekről + császármetszés utáni ápolás
Hálapénz és szabad orvosválasztás
Magyarországon 2021. március 1-jén tiltották be törvénnyel a hálapénzt, amely így a szülészorvos választását is ellehetetlenítette. Míg korábban sokan „borítékban” fizettek a szolgáltatásért, ma már csak akkor van lehetősége a szülő nőnek az általa választott és az egész terhességet figyelemmel kísérő orvos praxisában szülni, ha az éppen ügyeletes műszakban van. A rendelkezéstől sokan a szülésindítások és a császármetszéses szülések számának csökkenését vártak, de a változás egyelőre minimális.
Iványi Anna úgy látja, mindössze annyi történt, hogy mióta betiltották a hálapénzt, és a szabad orvosválasztást is korlátozta a kormány, Magyarországon a „nők számára kisebb a kontroll”. Véleménye szerint emellett öngerjesztő folyamat indult el a szülészetben. A szabad orvosválasztás lehetőségének megszűnése óta a magánszülészetek sokkal népszerűbbé váltak, van olyan intézmény, ahol megháromszorozódott a szülések száma. Eközben azonban a túlterheltség és a szakemberek véges kapacitása miatt a magánellátásban is megugrott a könnyebben kivitelezhető és ütemezhető császármetszéses szülések száma.
Az anyák életkora és a közösségi média hatása
Az európai statisztikák és a hazai adatok is azt mutatják, hogy a magyar nők átlagéletkora a szülés pillanatában folyamatosan növekszik. 2022-ben 30,43 év, 2013-ban 30,09 év, 2003-ban pedig 27,92 év volt a KSH adatai szerint. Ezzel pedig nő az esély a császármetszésre is, ahogyan ezt a spanyol El Confidencial című lap felmérése is alátámasztja, ahol a magánklinikákon a császármetszéssel végzett szülések magasabb aránya (34,5%) visszavezethető arra, hogy ezt a szolgáltatást inkább az idősebb nők veszik igénybe.
Az ország és a vagyoni státusz mellett további tényezők is befolyásolják a nők szülésimód-választását, ilyen például a közösségi média. Az anyák ugyanis az interneten első kézből oszthatják meg egymással tapasztalataikat az adott orvossal, vagy a kórházzal kapcsolatban is, ami néhány esetben torz képet festhet a szakemberről, vagy magáról a szülés folyamatáról, ami „nem mindig idilli”.
Császármetszés indikációi és okai
A császármetszésnek vannak abszolút és relatív okai. Abszolút oknak hívjuk, ha biztosan tudjuk, hogy a császármetszés az anya és/vagy a baba élete/egészsége érdekében elkerülhetetlen. Ilyen például, amikor a méhlepény elfedi a méhszájat, a köldökzsinór előre esik, vagy a baba harántfekvésben helyezkedik el. Emellett vannak relatív okok, amikor az egyéni helyzet mérlegelése alapján kell a szakembereknek az anya, család bevonásával dönteni, hogy a hüvelyi szülés, vagy a császármetszés jár-e kevesebb kockázattal az anya és a baba számára.
Az "Ablak a világra" szülészeti adatbázis anyai tapasztalatai alapján a programozott császármetszések vezető okai az 1 vagy 2 korábbi császármetszés, illetve a farfekvés. Amikor vajúdás közben döntöttek a császármetszés mellett, az anyák 41,1 százaléka számára indokolták a tágulás nem megfelelő ütemével a döntést, második helyen pedig 22,6 százalékkal a romló magzati szívhang szerepel.
A magánklinikák szerepe
A Szülészeti Adatbázis adatai szerint a magánklinikákon szült anyák 28,4 százaléka jelölte meg, hogy ő császármetszéssel szeretett volna szülni. Fontos azonban, hogy ezeknek az anyáknak csak az egyharmada nem választott más válaszlehetőséget is. Kétharmaduk a saját kérés mellett olyan további okokat jelölt meg a császármetszés okaként, mint például a korábbi császármetszés, vagy a farfekvés. Ez a 476 magánklinikán szült anyának kevesebb mint 2 százaléka, amit ha országos szintre nagyítunk, elenyésző ahhoz mérten, hogy a WHO ajánlás a császármetszés arányára vonatkozóan 15 százalék, és a hazai érték meghaladja a 40 százalékot. Ráadásul az ismert, hivatalos császárfrekvenciában nem szerepelnek a magánklinikák adatai, miközben az anyai kérsére történő császármetszések megvalósulását jellemzően a magánintézményekkel hozzák összefüggésbe.
Lehetséges megoldások és pozitív példák
A császármetszések magas számával kapcsolatban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is aggodalmát fejezte ki, jelentésében pedig ajánlásokat is megfogalmazott arról, hogyan lehetne csökkenteni az orvosilag szükségtelen beavatkozások arányát. Ezek között szerepelnek:
- Oktatási lehetőségek, amelyek aktívan bevonják a nőket a szülésük megtervezésébe, mint például felkészítő workshopok, relaxációs programok és pszichoszociális támogatás azok számára, akik a fájdalomtól való félelem vagy szorongás miatt igénylik.
- Bizonyítékokon alapuló klinikai irányelvek használata, a császármetszési gyakorlatok rendszeres felülvizsgálata az egészségügyi intézményekben, és visszajelzés az egészségügyi szakemberek számára az eredményekről.
- Második orvosi vélemény kötelezővé tétele a császármetszésről szóló döntések esetében, ahol ez lehetséges.
Európában több olyan ország is van, amely már a gyakorlatban is próbálkozik a statisztika megfordításával, de csak mérsékelt sikerrel. Litvániában, ahol a kormány elszánta magát, hogy fordít a növekvő császáros trendeken, tavaly január 1-je óta az anyák maguk határozhatnak arról, milyen módon kívánják világra hozni gyermeküket. Más EU-s tagállamokban egyéb megoldásokkal is kísérleteznek, ilyen például a szülésznő és a nőgyógyász együttműködésén alapuló modell, ahol az ellátást elsődlegesen a szülésznők biztosítják, egy kijelölt szakorvos 24 órás készenléti háttértámogatásával. Máshol a finanszírozás változtatásával próbálják elkerülni a szükségtelen orvosi beavatkozásokat.
Magyarországi kezdeményezések
A magyarországi aggasztó statisztikák és a nőkkel való szülészeti bánásmód javítását a Másállapotot szakértője elsősorban az infrastruktúra korszerűsítésében látja. Ebbe beletartozik a megfelelő mennyiségű vajúdószoba kialakítása, a szabad mozgás lehetősége vajúdás közben és a szülő anya saját dúlájának és kísérőjének beengedése. Alapfeltétel emellett az egységes és színvonalas szülészeti ellátás megteremtése és az természetes szülés levezényléséhez szükséges készségek folyamatos oktatása a szülésznőknek is. Ezzel elkerülhető, hogy a nem komplikált szüléseknél ne kelljen egy orvosnak is jelen lennie, ami hatalmas könnyítést jelentene az egész intézményrendszer struktúrájára nézve.
A Budai Perinatális Központ (BPK) és a Kistarcsai Flór Ferenc Kórház példái is azt mutatják, hogy vannak pozitív kezdeményezések Magyarországon. A BPK-ban, ahol szülészeti szempontból alacsony rizikójú kismamák szülhetnek, a császármetszések aránya 5% volt 2022 szeptembere óta, ami pontosan megfelel a nemzetközi ajánlásoknak. A Kistarcsai Flór Ferenc Kórház statisztikái is jobbak a hazai átlagnál (33% volt 2024-ben), amihez hozzájárulnak az evidenciákon alapuló szakmai irányelvek, köztük a faros babák fordítására és a faros szülések kísérésére bevezetett protokollok.
A császármetszés távlati hatásai
Dr. Varga Katalin, az ELTE affektív pszichológiai tanszékének vezetője szerint érdemes a császármetszés mérlegelésekor a közvetlen következményeknél messzebbre is gondolni. A természetes szülés során olyan neurokémiai hatások zajlanak az anya és a baba agyában, amelyek segítik magát a megszületést, valamint az anya-újszülött egymásra hangolódást, és az „anyai gondozói teendők” örömtelivé tételét. A folyamatnak fontos része a megszületés utáni bőr-bőr kontaktus. Ezek értelemszerűen nehezítettek lehetnek császármetszés esetén. Emiatt az anya-baba összehangolódás eltér az ideálistól.
Mindezen nehézségek jól ellenpontozhatók a császármetszés esetén is biztosítható bőr-bőr kontaktussal (ún. szelíd császár), testközeli neveléssel, szoptatással; és nyilván vállalható kompromisszumot jelentenek, amennyiben valóban az anya vagy a baba egészsége, élete forog kockán, és emiatt kerül sor a műtétre. Szakemberként fontos, hogy elősegítsük a tájékozott döntéshozatalt, és bizonyított alternatívákat kínáljunk a szülésre készülő anyák számára, amikor a császármetszés mint választott lehetőség merül fel.
tags: #csaszarmetszes #frekvencia #magyarorszagon