Mit jelent, ha egy kisgyerek nincs tanulásra kész állapotban? Okok, jelek és megoldások

A közvélekedés szerint, ha valakinek nehezen megy az iskola, az buta. Ezzel le is van írva a gyerek, otthon pedig megy a küzdelem a tanulással. Sokszor éjszakába nyúlóan, különtanárokkal, korrepetálással. A gyerek közben érzi, hogy ő más, neki nem megy úgy, ő kevesebb, értéktelenebb. Minél többet tanulunk, annál több a kudarc lehetősége. Sokszor csak a kórházban derül ki a probléma, hogy az 5. osztályos gyermek diszlexiás, miközben ő azért jött ide, mert mostanában sokat fáj a feje.

A cikk célja felhívni a figyelmet arra, mennyire fontos időben diagnosztizálni a problémát, majd megfelelő szakemberek segítségével segíteni a gyermeket a tanulásban. A tanulási nehézségek nem „rossz tanulóságot” jelentenek, hanem készség- és környezetfüggő kihívásokat. Megfelelő keretekkel, következetes gyakorlással és érzelmi biztonsággal fejleszthetők. A tanulási zavar orvosi diagnózis. A nemzetközileg meghatározott BNO rendszer „Az iskolai teljesítmény specifikus fejlődési zavarai” néven említi.

A tanulási zavarok meghatározása és típusai

Tanulási zavarnak tekintjük azt az intelligencia szint alapján elvárhatónál lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely gyakran neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív tünetegyüttessel. Ezek a részképesség zavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, az írás és/vagy a matematika elsajátítását. A teljesítménykudarcok gyakran másodlagos neurotizációhoz vezetnek. A tanulási zavar a legkorábbi időszakban alakul ki és tünetei felnőtt korban is fellelhetők. Kognitív és tanulási terápiával jól befolyásolható. Társuló tünetként megjelenhet különböző fogyatékosságoknál.

A tanulási nehézségek fő típusai:

• Diszlexia: Olvasási zavar. Napjainkban vannak, akik kizárólag a speciális olvasási nehézséget értik rajta, mások kombinált, olvasási és írási nehézséget definiálnak vele, és végül vannak, akik mindenfajta tanulási nehézséget diszlexiának neveznek.
• Diszgráfia, diszortográfia: Az írás, helyesírás nehézsége. Gyakran a diszlexiához párosuló tanulási zavar.
• Diszkalkulia: A számolás nehézsége, számolási zavar. A zavarok elsősorban a matematikával, a számokkal kapcsolatban jelentkeznek.

A tanulási zavar egy általános fogalom és a központi idegrendszer nem pontosan megállapítható diszfunkciójának tulajdonítható. Sokszor már a korai fejlődés is megkésett és egyéb területeken is érezhető a zavar. A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő gyermekek az életkorukhoz viszonyítottan jelentősen alulteljesítenek, társas kapcsolati problémákkal, tanulási és magatartásszabályozási hiányosságokkal küzdenek, mind a közösségbe való beilleszkedésük, mind személyiségfejlődésük nehezített.

A tanulási nehézségek okai

A jelenség hátterében sok, egymásra épülő ok húzódik meg. A tanulási zavart legtöbbször részképesség-kiesések, egyes területeken történt fejlődésbeli elmaradások okozzák. Sok esetben valóban csak megkésett fejlődésről van szó, de gyakran igazi deficit áll az olvasás, írás, helyesírás vagy számolás terén mutatott gyenge teljesítmény mögött. Oka lehet a beszédközpont szervi vagy működéses sérülése, mely elsősorban a látási, hallási ingerek felfogásának és azok kapcsolatainak zavarában jelentkezik. A sérülés bekövetkezhet a születés előtt, a szülés alatt vagy után is.

Ennek oka lehet az anya terhesség alatti megbetegedése vagy veszélyeztetett terhesség, nehéz, elhúzódó vagy rohamos szülés, illetve szülés után hosszan tartó sárgaság, középfülgyulladás, agyhártyagyulladás, csecsemőkori ismétlődő lázas állapotok. A diszlexia az olvasás elsajátításának nehézségében nyilvánul meg. Tehát ha az olvasáshoz szükséges idegrendszeri funkciók és részképességek fejlődése jelentősen eltér a szokásostól, akkor beszélünk diszlexiáról. Fontos, hogy a diszlexia az intelligenciától független. Megkülönböztetünk szerzett és fejlődési diszlexiát, melyek hátterében többnyire több tényező áll.

Rizikófaktorok és egyéb okok:

• Az olvasási nehézség lehet örökletes; egyes kimutatások szerint egy diszlexiás szülőnek 50%-os eséllyel lesz diszlexiás gyermeke, sőt, a nagyszülők problémáját is örökölheti az utód.
• Rizikófaktora lehet az átszoktatott balkezesség is.
• A szerzett diszlexia pedig legtöbbször valamilyen trauma bekövetkeztére, pl. balesetre, vezethető vissza - tehát nem lélektani traumáról van szó, hanem valamely agyi sérülésről.
• Az írásbeli készségek zavarához hasonlóan a számolási nehézségek hátterében szintén örökletes gének állhatnak.
• A hiányos környezeti ingerlés is vezethet a tanulási nehézségek kialakulásához.
• A korai fejlődésbeli elmaradások, például a bizonytalan testséma, az összerendezetlen, ügyetlen mozgás.
• A figyelemzavar (például ADHD) mögött gyakran idegrendszeri éretlenség vagy eltérő működés áll.
• Az agyi traumát (pl. stroke) követő kognitív rehabilitáció támogatása is idetartozhat.

Figyelmeztető jelek és tünetek

A tanulási nehézségek jelei életkoronként más-más módon bukkannak fel. A tanulási nehézséggel küzdő gyermekre jellemző, hogy figyelmetlen, ügyetlen, munkái rendetlenek, rajzai csúnyák és teljesítménye ingadozó. A viselkedésbeli tünetek nagyrészt másodlagosan, a teljesítményprobléma nyomán fejlődnek ki.

Korai jelek óvodás korban:

• Rendezettlen, bizonytalan mozgás, ügyetlenség, keresztmozgások nehézsége, bizonytalan testséma.
• Kialakulatlan dominancia (pl. kezek, lábak).
• Nehezen követi a mozgásokra vonatkozó utasításokat.
• Figyelmetlen, szétszórt.
• Rossz ceruzafogás, rajzai kuszák, rendezetlenek, esetleg elutasítja a rajzolást.
• Beszédértési és kifejezésbeli problémák (megkésett beszédfejlődés, súlyos beszédhibák, nehezen fejezi ki magát, beszéde éretlen).
• Gyenge ritmus- és rímérzék.
• Problémás tér-idő érzékelés (összekeveri a jobb és bal oldalt, az előtte és utána jelentését, nem tudja megtanulni, hogyan működik az óra).
• Nem akar ceruzát a kezébe fogni, nem akar rajzolni.
• A bölcsődei, óvodai közösségbe nem tud beilleszkedni, vagy a társadalmi és együttélési szabályokat folyamatosan megszegi, rendszeresen és akarattal fájdalmat okoz másoknak, illetve nem az életkorának megfelelően viselkedik.

Iskolás korban jelentkező tünetek:

Olvasási zavar (diszlexia):

• A gyermek lassan, akadozva olvas, miközben feltűnően sok hibát vét.
• Olvasás közben a képek segítségével igyekszik nehézségeit leplezni, vagy találgatja a szavakat.
• A betűk sorrendjének, az olvasás irányának felcserélése (pl. "nem" helyett "men").
• A szövegértés zavara: nem tud egyszerre figyelni az olvasás technikájára és a szöveg tartalmára.
• Az olvasás tempója nagyon lassú, elmarad az iskolai követelményektől.
• Gyenge szövegekre való emlékezet, szegényes szókincs, ügyetlenebb szóbeli kifejezés, fogalmazás.
• Nehezen tanul verseket, szósorokat.

Írási zavar (diszgráfia, diszortográfia):

• Írása éretlen, olvashatatlan.
• Rossz ceruzafogással, görcsös, rossz vonalvezetéssel, lassan, sok betűtévesztéssel, kihagyással ír.
• Gyakori a szavak egybe-, illetve különírása.
• A hosszú és rövid magánhangzókat, mássalhangzókat nem érzékeli, ezek jelölése számára nehéz.
• Gyenge a helyesírása és a fogalmazása.

Számolási zavar (diszkalkulia):

• Életkorának megfelelő számolási feladatok elvégzése nehézséget okoz.
• Hiányosak és hibásak az elképzelései a számokról, mennyiségekről, nagyságokról és a matematikai műveletekről.
• A hibák számok felcserélésében, nagyságrendek tévesztésében, számok megfordításában és egyéb módokon jelentkezhetnek.
• Feltűnően sok időre van szüksége a számolási feladatokhoz, és nagyon hamar kimerül.
• A számolási szimbólumokat (pl. plusz, mínusz) nem mindig ismeri fel, illetve felcseréli.
• Az intenzív gyakorlás ellenére sincs érdemi haladás, amit megtanul, azt nagyon gyorsan elfelejti.
• Nehézségei vannak a tízes számkörből a százasba, ezresbe való átlépésnél.
• Az egyszeregy megtanulásával komoly nehézségei vannak.
• Szöveges feladatok értelmezése nehéz.

Viselkedésbeli jelek:

• Agresszivitás, dac, magatartásproblémák, depresszió, szorongás, frusztráció (másodlagos tünetként).
• Kisgyermekes, játékos, figyelme csapongó, a tanulásban nem kitartó.
• Bohóckodással próbálja áthidalni a kudarcokat.
• Visszatérő testi tünetei vannak (gyomorgörcs, fejfájás) dolgozatok előtt.
• A tanulás körüli konfliktusok állandósulnak.

Előfordul, hogy gyermekünk azt mondja, hogy nincs kedve, fáradt vagy ez a lecke nem is volt feladva. Ezeknek a kijelentéseknek a hátterében az húzódik meg, hogy gyermeked pillanatnyilag nincs egységben. Azonban lehetséges, hogy ennek a lekapcsolt állapotnak csak valamilyen könnyen orvosolható és hétköznapi oka van:

• Ha túl keveset isznak, vagy főleg a kólát és más szénsavas italokat részesítik előnyben, szervezetük könnyen dehidratálódik.
• A gyakori tévézés negatív velejárója a mozgáshiány, az információözön és a háromdimenzió mélységének hiánya.
• A tartós stressz beszűkíti a figyelmet és a tanulási kapacitást. Ha a gyerek folyamatosan teljesítményelvárást él meg, vagy feszült az otthoni légkör, a tanulás „veszélyzónává” válik.
• Az alváshiány közvetlenül rontja a memóriát, a reakcióidőt és a hangulatot. A késő esti képernyő (kék fény) késlelteti az elalvást és rontja az alvás minőségét.
• A sűrű délutánok, edzések, különórák - a pihenőidő hiánya azonnal látszik a teljesítményen és a hangulaton.
• Előfordulhat, hogy a gyermeked olyan helyzetbe kerül, hogy az egész osztály előtt megszégyenül vagy kinevetik az osztálytársak.
• A biciklivel való elesés vagy egy sportbaleset ugyanúgy „bevésődik” a gyerekek agyába és testébe. A gyerek tudat alatt védekezni akar az esetleges sérülések ellen.

Diagnózis és fejlesztés

A tanulási nehézséggel küzdő gyermekek számára a legfontosabb, hogy kiderüljön, milyen természetű a probléma. Egy komplex gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálat ezt el tudja dönteni, ezért érdemes minél előbb időpontot kérni és adott esetben megkezdeni a fejlesztést. Tanulási vizsgálatokat a lakóhely szerinti illetékes Nevelési Tanácsadóban vagy (speciális esetben) a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottságban végeznek.

Az ötéves korban történő szűrővizsgálatok a részképesség-gyengeségek és -zavarok idejében történő felismerését szolgálják. Ilyenek például a DIFER-vizsgálat, illetve a pedagógiai szakszolgálati rendelet által is előírt komplex nyelvi szűrővizsgálat, amelyet a logopédusok végeznek el. Magyarországon az önkormányzati óvodákban logopédusok végeznek szűrést az ötévesek körében, ha ekkor felmerül a diszlexia gyanúja, akkor egy komolyabb kivizsgálásra küldik a gyereket, melynek során a szakértők kizárhatják az esetleges látás- és hallásproblémákat, valamint a mozgászavart.

Szerencsés esetben már az óvodában fény derül a diszlexiára és már korán elkezdődhet a terápia, melynek során a logopédus fejleszti azokat a sérült vagy ki nem alakult részfunkciókat, amelyekre a későbbiekben szükség lesz az olvasáshoz, illetve bővíti a memóriát és a szókincset. Szintén szerencsés esetben a logopédus együtt dolgozik mozgásterapeutával, gyógypedagógussal és pszichológussal is, hiszen a probléma kezelése rendkívül összetett feladat és több szakmát érint. Ha idejében elkezdődik a komplex kezelés, akkor jó eredményeket lehet elérni.

Milyen segítségre lehet szükség? Ki tud segíteni?

A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség megállapítására, ellátása módjának, formájának és helyének, valamint a fejlesztendő területeknek a meghatározására a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága jogosult. A gyermek intézménye a szakvéleményben foglaltak alapján köteles megszervezni a fejlesztő foglalkoztatását, ami vagy a nevelési tanácsadás, vagy az óvodai nevelés keretében valósítható meg. Mindez azt jelenti, hogy amennyiben az óvoda nem rendelkezik megfelelő végzettségű szakemberrel, abban az esetben a pedagógiai szakszolgálat szakemberei látják el a gyermek fejlesztését.

Beilleszkedési és magatartási nehézség esetén a gyermekpszichológus a hatékony kezelés és megoldás érdekében Önökkel közösen tárja fel a probléma mögött húzódó okokat, és segít a változtatásban. Ha a gyermek az intézményben viselkedik „másképp”, akkor a problémát természetesen ott kell orvosolni. A gyermekek ebben az életkorban egy-egy helyzet megoldását csak az adott szituációban képesek megérteni, ezért a büntetésnek, avagy a helyes viselkedés megerősítésének csak „ott és akkor” van értelme.

A Szent Vincent Kids fejlesztő központban nagy tapasztalattal dolgoznak figyelem- és tanulási zavarokkal élő gyermekekkel. Intézményükben először részletes képességfelmérés történik, majd erre építve, személyre szabott terápiás terv készül. A fejlesztést egy sokoldalú terápiás team végzi: gyógypedagógus, szomatopedagógus, mozgásterapeuta és logopédus is részt vesz a munkában, hogy minden érintett terület megfelelő támogatást kapjon. Kiemelt szerepet kap a mozgásfejlesztés, mivel a tanulási nehézségek mögött gyakran áll egyensúlyi, koordinációs vagy testséma-zavar is. A mozgás és a kognitív képességek fejlesztése egymást erősítve hatékonyabb lehet.

Speciális fejlesztési módszerek:

• Diszlexia: A tanulandó anyagot érdemes rajzos formában is megjeleníteni. Az ábra készítésénél be kell tartani néhány fontos szabályt, hogy hatékonyan segítse a tanulást. A papírra fekvő helyzetben rajzoljatok, hiszen ez az elrendezés felel meg leginkább a látómezőnk formájának. Írjatok nyomtatott nagy betűkkel, mert ezeket könnyebb megjegyezni, egyszerűbb képként emlékezni rájuk. Középre mindig a fő gondolat kerüljön, ebből ágazzanak el a kisebb egységek vonalai. A rajzot szebbé és érthetőbbé teszi, ha különböző színeket használtok az egyes gondolati egységek megkülönböztetésére.
• Diszgráfia: Nem javul a sok másoltatással, hanem speciális kezelést igényel. Nagyon fontos a komplex megközelítés, szükség esetén több módszer alkalmazása egymásra épülve, vagy párhuzamosan. Az íráskészséget diktálással fejlesztik; eleinte betűket és szótagokat mondanak tollba, később egyes szavakat. Megfigyeltetik és alaposan áttanultatják a betűk és a betűkapcsolatok formáját. A kezelés későbbi szakaszaiban a tanulónak képekről kell beszélnie, egyes szavakat mondania, mondatokat befejeznie.
• Diszkalkulia: Ha az idegrendszer sérült, akkor azt kell kezelni, ez a legtöbb esetben mozgásterápiával történik. Ennek az a szerepe, hogy a megfelelő és speciálisan erre alkalmazott mozgás során az idegrendszer fejlődésnek indul. Mivel a térbeli tájékozódás az egyik legfontosabb részképesség, amely alkalmassá tesz egy gyereket a matematikai készségek elsajátítására, így erre külön nagy figyelmet kell fordítani a fejlesztés és kezelés során. A terápia mindig alkalmazkodik a szakemberek által meghatározott probléma jellegéhez, hiszen csak így lehet hatásos.

Megelőzés és otthoni támogatás

Az észlelési és mozgási (úgynevezett szenzomotoros) képességeinek fejlesztésével, ingergazdag környezet biztosításával a legtöbb esetben megelőzhető a tanulási nehézség kialakulása, vagy csökkenthető annak súlyossága. A megelőzésben kulcsfontosságú a széleskörű mozgásfejlesztés. Ösztönözni kell a gyermeket a mozgásra, a szabadban való játékra, például nyáron veszélytelen helyeken sokat legyen mezítláb. Tornázzon földön, széken, padon, másszon mászókára és fára. Így ismerje meg testét, tanulja meg a téri viszonyokat. A mindennapi tevékenységek, akár sport, játék (pl. konyhai segítség, vagy barkácsolás, kerti munka) igen alkalmasak. Az otthoni gyakorlás legyen érdekes, változatos, gyakori szünetekkel, és juttassa a gyermeket sikerélményhez. Az idejében elkezdett fejlesztés védi a gyerek lelki békéjét, önbecsülését.

Tippek szülőknek az otthoni fejlesztéshez:

• Mozgásfejlesztés: Kiscsecsemőkorban énekeljünk, verseljünk a gyermeknek. Fontos a minél változatosabb mozgás, a nagymozgások gyakorlása. Minden egyensúlygyakorlat hatású.
• Finommotorika fejlesztés: Óvodás korban sokat segít, ha otthon is fejlesztjük a gyermek finommotorikus készségeit gyurmázással, gyöngyfűzéssel, rajzos labirintusok megfejtésével, vagy a kösd össze a pontokat típusú feladatokkal vagy a különbségkeresőkkel is.
• Matematikai készségek fejlesztése: A matematikát nem csak papír és füzet mellett lehet tanulni, hanem a kertben vagy a parkban is. Számoljatok kövekkel, csigaházakkal, gesztenyékkel. A számokat (sőt a betűket is) leírhatjátok a homokba, vagy felrajzolhatjátok a járdára.
• Olvasás, írás készségek fejlesztése: Olvassunk sokat meséket, történeteket, meséljünk a gyermeknek. A közös felolvasások hatása igen sokrétű. A mese segítségével a gyermek elsajátítja az idegen szavak használatát. Megismerkedik a történet minden egyes eleméről.
• Kreativitás és játék: Készítsetek modelleket, kísérletezzetek, gyurmázzatok. Ha például arról tanul gyermeked, hogy milyen lakóházakban éltek bizonyos korokban az emberek, akkor ezeket el is készíthetitek agyagból, gallyakból, növényi anyagokból vagy épp kövekből. Ez garantáltan jó szórakozás, és biztos, hogy az itt tanult információk nagy részére gyermeked még felnőtt korában is emlékezni fog.
• Érzelmi támogatás: A szülő feltétel nélkül fogadja el olyannak a gyermeket, amilyen, és ahogy tudja, motiválja őt. Dicsérje, bíztassa, és ne hasonlítsa más gyerekekhez, akik esetleg ügyesebbek vagy könnyebben veszik az akadályokat. Keressék meg együtt azokat a területeket, melyeken a gyermek kiemelkedőt tud alkotni, és hagyják, hogy kibontakoztassa képességeit, tehetségét.

tags: #mit #jelent #ha #egy #kisgyerek #nincs