Visszamaradt méhlepény darabok: okok, tünetek és kezelés

A szülés a női szervezet csodálatos teljesítménye, melynek során egy új élet jön a világra. Azonban a szülés folyamatában nemcsak a baba megszületése, hanem a méhlepény (placenta) távozása is kulcsfontosságú. A méhlepény az a szerv, amely a terhesség alatt táplálja és életben tartja a magzatot, és amelynek teljes egészében el kell távoznia a szülés után. Ha a méhlepény egy része visszamarad a méhben, az súlyos egészségügyi problémákat okozhat az édesanyának.

Mi az a méhlepény?

A placenta a petesejt beágyazódási helyén jön létre, trophoblast sejtek szaporodásával. Ezek a sejtek oszlopokat alakítanak ki, amikbe erek fognak benyomulni. Kialakul a petekamra és létrejönnek chorionbolyhok. A lepény szerkezeti fejlődése a 16. terhességi hétig tart. Súlya átlagosan 500 gramm körül mozog, általában korong alakú, de szív, ovális és egyéb formákat is ölthet. Átmérője általában 22 cm. Anyai és magzati felszínre különíthető el.

• Anyai felszín: Itt találhatók a cotyledok (tagolt húsos rész), ezzel az oldalával rögzül az anyaméhhez. A placenta tapadási felületének a helyéből származik a gyermekágyas vérzés. Ennek a „hegnek” a gyógyulási ideje 4-6 hét, ez idő alatt a gyermekágyas vérzésnek meg kell szűnnie.
• Magzati felszín: Amnion lemez (magzathoz közelebb eső rész) ezen belül található a magzatvíz. A másik a chorion lemez (magzattól távolabbi rész) rétegből áll.

A méhlepényben közvetlenül sosem keveredik az anyai és magzati vér. A vér az intervillosus térbe és a bolyhokba kerül közvetetten. A folyamatos keringést az erek közti nyomáskülönbség, a méh izomzatának finom mozgása és a magzati szívverés biztosítja. A vérellátás az 500-600 ml/percet is elérheti.

A méhlepény funkciói:

• Közvetlen kapcsolatot biztosít anya és a magzat között.
• Gázcsere (oxigén, szén-dioxid) végrehajtása.
• Endokrin funkció (hormonális).
• A magzat táplálása: diffúzió útján megy végbe, glükóz (cukor), víz, elektrolitok formájában, aktív transzporttal vitamin átvitel történik.
• Szűrési funkció (kóros anyagcsere termékek). A lepény nem engedi át az IgA, IgD, IgE, IgM immunglobulinokat, de az IgG-t igen.

A méhlepény visszamaradásának okai és kockázatai

Az úgynevezett lepényi szak a szülés legutolsó szakasza, amikor a baba világra jövetele után megszületik a magzatot addig tápláló méhlepény is. Fontos, hogy a méhlepény teljes egészében távozzon a szülés után, mert akár csak kicsiny darabjának visszamaradása is súlyos következményekkel járhat. A statisztikák szerint a szülések körülbelül 3 százalékában fordul elő, hogy visszamarad a lepény egy darabja a méh üregében.

Kockázati tényezők:

• Átlagosnál erősebben tapadó méhlepény.
• Koraszülés.
• A méh bizonyos fejlődési rendellenességei.
• Ha korábbi szülés során már előfordult hasonló szövődmény.

A méhlepény részleges visszamaradásának következménye nem szűnő vérzés, illetve méhűri fertőzés lehet. Ha a szülés után a vérzés nem szűnik meg vagy átmeneti szünet után visszatér, feltétlenül fordulj orvoshoz!

Tünetek és diagnózis

Ha a méhlepény egy része bent marad a méhben, az vérzéshez, a méh nem megfelelő összehúzódásához és méhűri fertőzéshez (sepsis) vezethet. Ebből eredően alakulhat ki láz és méhgyulladás a gyermekágyas időszak alatt. A legjellemzőbb tünet a vérzés, valójában a visszamaradt méhlepény a szülés utáni vérzések vezető okai közé tartozik. Előfordulhat, hogy a szülés után egyébként is jelentkező vérzés abbamarad, majd 2-3 hét után ismét jelentkezik.

Gyakori tünetek:

• Nem szűnő vagy visszatérő vérzés.
• Láz.
• Bűzös folyás.
• Hasi fájdalom.
• Kis szövettörmelékek távozása a hüvelyen keresztül.
• Gyengeség, rossz közérzet.
• Nehézlégzés (embólia gyanúja esetén).

Az orvosnak a megszületett lepényt alaposan meg kell vizsgálnia, hogy nem hiányzik-e belőle egy darab. Ha csak a gyanúja is felmerül a lepényrész visszamaradásának, az orvos méhűri betapintást végez, és a lepényrészt eltávolítja. Ha a tünetek később jelentkeznek, az orvos ultrahang vizsgálatot végez.

Kezelés és szövődmények

Ha kiderül, hogy méhlepény darabok maradtak benn, általában egészségügyi küretet (méhkaparást) végeznek, és átfertőtlenítik az egész méhet. Ez esetben antibiotikumos terápiát is elrendelnek. A 6 hetes kontroll vizsgálat során újra ellenőrzik, hogy megfelelően kiürült-e a méh, rendesen össze van húzódva és nincs sérülés vagy rendellenes vérzés.

Egyes esetekben a visszamaradt méhlepény darabok súlyos szövődményeket okozhatnak. Egy kismama például embólia gyanújával került kórházba, ahol kiderült, hogy a méhlepény darabjai maradtak benne. Az erős vérzés miatt négy egység vérrel és egy egység vérplazmával kellett pótolni a vérveszteséget. Fontos megjegyezni, hogy a méhlepény visszamaradása okozta szövődmények miatt történt beavatkozások általában nem befolyásolják a későbbi gyermekvállalást.

Példák a kezelésre és szövődményekre:

1. Egy kismama, aki császárral szült, két nap után erős hátfájásra és nehézlégzésre panaszkodott. Orvosa szerint minden rendben volt, de a háziorvos sürgősségi beutalóval szívultrahangra és tüdőgondozóba küldte. Végül embólia gyanúval CT-re került, ahol kiderült, hogy méhlepény darabok maradtak benne. Egészségügyi küretet és méhfertőtlenítést végeztek, és a tüdőjébe egy csövet dugtak.
2. Egy másik édesanyánál 8 hétig tartó vérzés után gyógykaparást végeztek, mivel a méhlepény egy része bent maradhatott. A második szülésnél a 6. héten kijött egy hüvelykujjnyi lepénydarab, de ultrahangvizsgálat után minden rendben volt.
3. Egy harmadik esetben a szülés után sokáig tartó vérzés miatt méhöblítést csináltak, mert ultrahang szerint vérömleny volt benne, ami nem távozott magától. Ez arra utalt, hogy placenta darab maradt benne. Antibiotikumot kapott.

Az esetek többségében a szülés után észleli az orvos, hogy hiányzik a méhlepény egy darabja, és megteszi a szükséges lépéseket. Ha azonban ez elmarad, az komoly veszélyt jelenthet az anya egészségére.

A méhlepényi szak levezetése

A méhlepény megszületésétől a méhlepény távozásáig tartó szakasz normális esetben 30 perc. Ha ennyi idő alatt nem válik le a lepény spontán, valamilyen beavatkozásra (oxitocin adása, húgyhólyag katéteres kiürítése, külső nyomás) van szükség. Bizonyos helyeken aktívan vezetik ezt a szakot, tehát 5 vagy 10 NE oxitocint adnak vénásan vagy infúzióban. Passzív lepényi szaknál várjuk, amíg magától leválik és távozik a lepény, az anyának ösztönös nyomási ingere lesz. A szülésznő a lepény leválás jeleit figyeli:

• A méh jellegzetes összehúzódása „tarajosodás”.
• Leválási vérzés.
• A köldökzsinór kijjebb csúszik a hüvelyből.
• A szeméremcsont felett benyomva a hasat, a köldökzsinór már nem húzódik vissza.

Ha ezek valamelyike megtörténik, nyomásra bíztatják az édesanyát, és a köldökzsinór enyhe húzása mellett a lepény a szülésznő kezébe születik.

A méhlepény utóélete: Mi történik vele a szülés után?

Miután a méhlepény megszületett, számos kulturális és modern gyakorlat létezik a kezelésére. Bár a legelterjedtebb az orvosi hulladékként való kezelés, vannak, akik más módon viszonyulnak ehhez a különleges szervhez.

Köldökzsinór elkötés:

Késleltetett köldökzsinór-elkötról akkor beszélünk, amikor a köldökzsinórt csak a köldökzsinór pulzálásának megszűnése után, vagy a születés után 1-3 perccel szorítják vagy vágják el. A késleltetett köldökzsinór elkötés állítólag növeli a kisbaba vasraktárait, valamint a hemoglobinszintet (oxigénszállító vérsejt) és a vértérfogatot. Ez még több előnnyel jár a koraszülöttek számára. Kisebb tanulmányok azonban kimutatták, hogy a köldökzsinór elszorításának késleltetése növeli a sárgaság kockázatát.

Fontos tudni, hogy ha a köldökzsinórból valaki őssejteket tervez gyűjteni a köldökzsinórvér banki tárolása céljából, akkor nem lehet késleltetni a köldökzsinór elszorítását, mivel a köldökzsinórt korán kell elszorítani és elvágni, hogy a lehető legtöbb őssejtet lehessen gyűjteni.

Lotus szülés:

A Lotus szülés az, amikor a köldökzsinórt nem vágják el vagy szorítják el, és a születés után is a babához csatlakozik. A méhlepényt és a köldökzsinórt hagyják, hogy magától leváljon a baba hasáról, ami általában a születés után 5-15 nappal történik meg. Miután a méhlepény megszületett, meleg vízben, szitával átmossák, majd sóval és gyógynövényekkel dörzsölik be, hogy segítsék a kiszáradást, megakadályozzák a rossz szagot és lassítsák a baktériumok szaporodását. Ezután tiszta kötszerbe csomagolják, és pamutzsákba teszik, vagy a babához pólyázzák, amíg természetes módon el nem válik. A kutatások hiánya miatt jelenleg nem ajánlott gyakorlat. Ha a Lotus szülés mellett döntesz, nagyon fontos, hogy figyeld a babán a fertőzés jeleit, különösen a köldökcsonkjánál.

Placenta kapszulázás:

Amikor a placentát kiszárítják, lebontják és kapszulába töltik, hogy szájon át bevehesse az édesanya. Egyes anyukák azért csinálják ezt, mert állítólag javítja a tejellátást, a hangulatot és a vasraktárakat, miközben csökkenti a szülés utáni depresszió esélyét, de ezen a területen még több kutatásra van szükség, hogy alátámasszák ezeket az állításokat.

Művészeti alkotás:

A méhlepényt gyakran „az élet fájaként” emlegetik. Fektess egy darab papírt vagy kartont a méhlepény fényes oldalához, és nyomd meg erősen. A méhlepény hátoldalán lévő erek a papírhoz fognak nyomódni. Óvatosan húzd vissza a papírt, és a képen egy életfa minta fog megjelenni.

Fogyasztás vagy elültetés:

Néhány édesanya úgy dönt, hogy a szülés után megeszi a méhlepényét. Erre vonatkozóan azonban minimális kutatás van, ezért erősen javasoljuk, hogy beszélj az egészségügyi szolgáltatóddal, mielőtt úgy döntesz, hogy hazaviszed és megeszed. Sok kultúrában elássák a méhlepényt, és fát ültetnek rá, ami egyre népszerűbb Magyarországon is.

tags: #visszamaradt #placenta #darabok #wikipedia