Benne felejtették a méhlepényt. Ezen meghökkentő címmel tudósít egy magyar bulvárlap egy angliai műhibáról. "Egy frissen szült kismamában hagyták a méhlepényt az orvosok - az asszony két hónapon át szenvedett, mire rájöttek a bakira." foglalta össze a cikk a történteket.
A visszamaradt szövetnek nincs beidegződése, a haj vagy körömvágáshoz hasonlóan eltávolítása nem jár fájdalommal. A visszamaradt méhlepény (retentio secundinarum) a szülés utáni időszak egyik legsúlyosabb szövődménye lehet, amely azonnali orvosi beavatkozást igényel.
A méhlepény a terhesség alatt létfontosságú szerv, amely táplálja és oxigénnel látja el a magzatot, valamint eltávolítja a salakanyagokat. A szülés során a méhlepénynek általában spontán vagy enyhe beavatkozással kell leválnia és távoznia. Ha ez nem történik meg teljesen, a méhlepény egy része vagy egésze a méh üregében maradhat, ami súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet.
A visszamaradt méhlepény okai és felismerése
A méhlepény részleges vagy teljes visszamaradásának több oka lehet. Ezek közé tartoznak:
- A méhlepény kóros tapadása (placenta accreta spektrum), amikor a lepény túlságosan mélyen beágyazódik a méh falába.
- A méhlepény leválásának zavarai, például ha a méh nem tud megfelelően összehúzódni.
- A méhlepény mechanikai akadálya a távozásban.
- A szülés során végzett bizonyos beavatkozások, bár ezek általában a szövődmények elkerülését szolgálják.
A visszamaradt méhlepény tünetei lehetnek:
- Erős, elhúzódó hüvelyi vérzés a szülés után.
- Erős hasi fájdalom, görcsök.
- Láz, hidegrázás, általános rossz közérzet, ami fertőzésre utalhat.
- A méh nem megfelelő összehúzódása.
A visszamaradt méhlepény ultrahangvizsgálattal tökéletesen diagnosztizálható, mérete és elhelyezkedése, esetleges vérellátása pontosan vizsgálható. A további előny az altatás elkerülése, mely felesleges kockázat a hölgy páciensek számára. Az ambuláns méhtükrözés előnye az altatásban végzett műtétekhez képest, hogy nem szükséges méhszáj tágítás, mely durva beavatkozás, így roncsolja a kötőszövetet és izomrostokat. Ez utóbbiak épsége a sikeres terhesség egyik alapfeltétele. Az office hiszteroszkóp átmérője kevesebb mint a fele az altatásban használt eszközöknek, így a tágítás szükségtelen.
A visszamaradt méhlepény kezelése
A visszamaradt méhlepény kezelése sürgős beavatkozást igényel, hogy megelőzzék a súlyos szövődményeket, mint a fertőzés vagy a túlzott vérzés.
A méhlepény részleges visszamaradásának következménye nem szűnő vérzés ill. méhűri fertőzés lehet. A szülésznő vagy szülészorvos által szülés alatt végzett beavatkozások célja a magzat megszületésének segítése, a szülő nő támogatása vagy a szülés közbeni szövődmények megelőzése, illetve ellátása. Fontos kiemelni, hogy ezek a beavatkozások mindig egyéni mérlegelés alapján történnek, és nem minden szülés esetén válnak szükségessé.
A méhlepény és maradványainak eltávolítására minden esetben azért van szükség, mert a születést követően a méhlepény mint szerv már nem életképes, szövetei elhalnak, ami kedvező környezetet biztosíthat egyes baktériumok felszaporodására.
A méhlepény visszamaradása (kotiledoretenció) esetén a méh műszeres kiürítése jelent megoldást (lásd még: Nőgyógyászati küret). Ha később derül ki a retentio szembetűnő tünet a láz, alhasi fájdalom, bűzös hüvelyi folyás/vérzés, ököl nagyságú véralvadékok távozása. Ha valaki szülés után ezeket a tüneteket tapasztalja, azonnal forduljon szülész-nőgyógyászhoz. Az orvos ultrahang vizsgálatot végez és altatás mellett küret kanalas betapintással kiüríti a méhet. Ez esetben antibiotikumos terápiát is elrendelnek.
A visszamaradt méhlepény kezelésének leggyakoribb módja a curettage, amely során a méh üregét speciális műszerrel tisztítják ki. Ezt a beavatkozást általában altatásban végzik.
A szakértők kiemelik, hogy a szülészorvos köteles alaposan megvizsgálni az eltávozott méhlepényt, aprólékosan ellenőrizni, hogy minden rész hiánytalanul látható-e. Ha csak a gyanúja is felmerül a lepényrész visszamaradásának, az orvos méhűri betapintást végez, és a lepényrészt eltávolítja.
Szülés utáni vérzés és a méhlepény szerepe
A szülés utáni fokozott vérzés (postpartum hemorrhagia, PPH) a szülések 7-20%-ában fordul elő, és a méhlepény visszamaradása az egyik fő oka lehet. A méh nem megfelelő összehúzódása, vagyis az elégtelen méhtónus felelős az esetek 70-80%-ában a PPH kialakulásáért. A méhlepény visszamaradása vérzéshez, a méh nem megfelelő összehúzódásához és méhűri fertőzéshez vezethet (sepsis).
A méhlepény szerepe a vérzés megelőzésében kulcsfontosságú. A baba megszületése után a méh összehúzódása segíti a méhlepény leválását és a vérzés elállását. Ha a méh nem húzódik össze megfelelően, a méhlepény helyénél a méh tovább vérzik, és szülés utáni hemorágia alakul ki.
Az Egészségügyi Világszervezet javasolja a lepényi szakasz aktív vezetését a PPH megelőzésére. Ez magában foglalja méhösszehúzó gyógyszer adását, a köldökzsinór elkötését és a méhlepény megszületésének segítését.
Szülés utáni vérzés (PPH) kezelése | Etiológiák, megelőzés, kezelés | TVASurg
A méhlepény anatómiája és funkciói
A méhlepény egy rendkívül összetett szerv, amely a terhesség alatt létfontosságú a magzat fejlődéséhez. A méhlepény szerkezeti fejlődése a 16. terhességi hétig tart. A magzatot tehát a méhlepény táplálja és tartja életben.
A méhlepény súlya átlagosan 500 gramm körül mozog. Általában korong alakú, de szív, ovális és egyéb formákat is ölthet. Átmérője általában 22 cm. Anyai és magzati felszínre különíthető el.
Anyai felszín: Itt találhatók a cotyledok (tagolt húsos rész), ezzel az oldalával rögzül az anyaméhhez. A placenta tapadási felületének a helyéből származik a gyermekágyas vérzés. Ennek a “hegnek” a gyógyulási ideje 4-6 hét, ez idő alatt a gyermekágyas vérzésnek meg kell szűnnie.
Magzati felszín: Amnion lemez (magzathoz közelebb eső rész), ezen belül található a magzatvíz. A másik a chorion lemez (magzattól távolabbi rész) rétegből áll.
A méhlepény funkciói közé tartozik:
- Kapcsolatot biztosít anya és a magzat között.
- Gázcsere (oxigén, szén-dioxid).
- Endokrin funkció (hormonális).
- A magzat táplálása: diffúzió útján megy végbe, glükóz (cukor), víz, elektrolitok formájában, aktív transzporttal vitamin átvitel történik.
- Szűrési funkció (kóros anyagcsere termékek). A lepény nem engedi át az IgA, IgD, IgE, IgM immunglobulinokat, de az IgG-t igen.
A méhlepény elhelyezkedésének jelentősége
A méhlepény beágyazódása és elhelyezkedése eltérő lehet a méhben. Ezek a következők:
- Hátsó falon: A lepény a méh hátsó területén (az anyai gerinc felé) helyezkedik el. A magzat a lepény előtt helyezkedik el. Elég gyakori beágyazódási típus, problémát nem okoz a várandósság alatt. Akinek hátul tapad a lepénye, előbb érezhet magzatmozgást.
- Elülső falon: A lepény a méh elülső területén (anya hasa felé) helyezkedik el. A magzat a lepény mögött helyezkedik el. Szintén gyakori beágyazódási típus és nem jelent problémát a várandósság szempontjából. NST vizsgálatok alkalmával nehezebben befogható a magzati szívhang, mivel a lepény a magzat előtt van.
- Fundusban: “Méhfenékben” az anya gyomrához közel eső, kemény, könnyen kitapintható területen van a lepény. A magzat a lepény alatt helyezkedik el. Alapvetően nem jelent problémát terhesség alatt.
- Előlfekvő lepény (placenta praevia): A lepény a méhszájhoz közel helyezkedik el. A lepény széle elérheti, részben fedheti vagy teljesen befedheti a méhszájat. Ha teljesen vagy részlegesen fedi a méhszájat a lepény, akkor hüvelyi szülés a fizikai akadály és a vérzés veszély miatt nem lehetséges.
Idő előtti lepényleválás akkor következik be, ha a lepény akkor kezd leválni, mikor a magzat még nem született meg. Ez az egyik legsúlyosabb terhességi szövődmény, amely magzati és anyai halálhoz is vezethet. Jellemző tünetei a barnás vérzés, fokozott méhtónus, korlátozott fájdalom, rossz közérzet, és a magzati szívhang hirtelen csökkenése. Diagnózisa UH vizsgálattal történik, és minden esetben azonnali, életmentő császármetszést végeznek.
A placenta accreta spektrum a szülés körüli méheltávolítások vezető oka. Ez azért van így, mert a kórosan tapadó méhlepényt teljes mértékben nem lehet eltávolítani, de tartósan a méhben hagyni is veszélyes.
A köldökzsinór és szerepe
A köldökzsinór általában a méhlepény közepéből ered és a magzat köldökén keresztül biztosít összeköttetést. A kzs-ban 2 artéria és 1 véna található. Átlagosan 50-70 cm hosszúságú.
A köldökzsinórt körülvevő kocsonyás anyagot Wharton-kocsonyának nevezzük. A Wharton-kocsonya segít megvédeni a köldökzsinórt a fizikai ártalmaktól, mint az összenyomódás és a csomók.
Különböző köldökzsinór rendellenességek léteznek, mint a túl rövid vagy túl hosszú zsinór, amelyek komplikációkat okozhatnak a szülés során.
A késleltetett köldökzsinórelkötésről akkor beszélünk, amikor a köldökzsinórt csak a köldökzsinór pulzálásának megszűnése után, vagy a születés után 1-3 perccel szorítják vagy vágják el. Ez növelheti a vasraktárakat és a hemoglobinszintet, de növelheti a sárgaság kockázatát is.
tags: #visszamaradt #mehlepeny #kezelese