A csecsemők immunrendszere még éretlen, így fogékonyabbak a fertőzésekre. Fontos, hogy naprakész információkkal rendelkezzünk a vírusbetegségekről, azok tüneteiről, szövődményeiről és megelőzésükről. Megbízható források, mint az UNICEF, a WHO, valamint a Nemzeti Népegészségügyi Központ és az operatív törzs tájékoztatásai segíthetnek eligazodni a témában.
Az immunrendszer fejlődése csecsemőkorban
A gyermekek immunfejlődése már a magzati korban megkezdődik, és a korai serdülőkorig tart. Újszülöttkorban az immunrendszer még éretlen, ami növeli a fertőzések kockázatát. A koraszülöttek különösen veszélyeztetettek, mivel kevesebb anyai ellenanyag jut át beléjük a méhlepényen keresztül.
Az anyaméhben már a harmadik trimeszterben ellenanyagok juthatnak át a méhlepényen keresztül, melyek mennyisége és típusa az anya immunitásszintjétől függ. Szoptatás során az anyatejjel is átjutnak ellenanyagok a csecsemő szervezetébe, ez a passzív immunizáció egyik formája. Azonban ezek az anyai ellenanyagok csak néhány hónapig védenek, majd lebomlanak.
A normál szülés során a csecsemő érintkezik az anya hüvelyi baktériumflórájával, ami fontos az immunrendszer fejlődéséhez. Császármetszés esetén, vagy ha a csecsemő antibiotikumos kezelést kap, az nehezítheti az immunrendszer fejlődését. Később a csecsemő folyamatosan találkozik új kórokozókkal, amelyekre immunrendszere válaszol.
A pár hónapos gyermekek különösen fogékonyak a tokos baktériumok (Meningococcus, Hib, Pneumococcus) által okozott fertőzésekre, valamint az RSV-fertőzésre, influenzára és vírusos eredetű gyomor-bélrendszeri fertőzésekre.
A környezet, a közösségbe való belépés időpontja, a testvérek jelenléte, és az antibiotikumos kezelések gyakorisága mind befolyásolják az immunrendszer fejlődését.
A veleszületett és szerzett immunitás
Az immunrendszer két fő részből áll: veleszületett és szerzett (tanult vagy adaptív) immunitásból. A veleszületett immunitás az azonnali immunválaszért felelős, ez az első védelmi vonal a fertőzésekkel szemben. Fő feladata a kórokozók elpusztítása és a szerzett immunválasz beindítása.
A szerzett immunitás a humorális (ellenanyagok) és a sejtes immunválaszból áll. A veleszületett immunrendszer részét képezik a falósejtek (makrofágok, neutrofil granulocita), a dendritikus sejtek, a természetes ölő sejtek, a granulociták, a hízósejtek, peptidek és a komplement rendszer. A szerzett immunitásban a B- és T-sejtek játszanak kulcsszerepet.
Az újszülöttek viszonylag kevés falósejttel rendelkeznek, ami sebezhetőbbé teszi őket a fertőzésekkel szemben. Körülbelül 2 hónapos korra a gyermek általában kinövi ezt a sérülékenységet. Az újszülöttek T- és B-sejtjei kevésbé hatékonyan aktiválódnak, és kevesebb T-sejtjük van a vírussal fertőzött sejtek elpusztítására, valamint alacsonyabb az antitesttermelő képességük. Ezért fogékonyabbak a tokos baktériumok által okozott fertőzésekre.
Az adaptív immunválasz akkor a legjobb, ha a szervezet már sokféle kórokozóval találkozott és immunmemória alakult ki. Az újszülöttek immunrendszere „tiszta lap”, minden kórokozó új számukra. Az immunizáció, például gyermekkori védőoltásokkal, segíthet az immunmemória kialakításában.
Az anyatejes táplálás és az immunrendszer támogatása
Az anyatejes táplálás jelentősen erősíti a csecsemők immunrendszerét. Az anyatejjel fontos anyagok, mint zsírok, fehérjék, vitaminok, cukrok, antitestek, probiotikumok és immunsejtek jutnak a baba szervezetébe. Az anyatejes babák hatékonyabban küzdenek a fertőzések ellen, ritkábban betegszenek meg.
Az anyatejjel átjutó antitestek passzív immunizációt biztosítanak. Ha az anya korábban találkozott egy kórokozóval és ellenanyagot termelt ellene, gyermeke is védett lesz. Fontos azonban megjegyezni, hogy a szoptatás nem véd minden betegség ellen, például a kanyaró vagy a diftéria ellen, ezért elengedhetetlenek a kötelező védőoltások. Az anyatejjel átadott ellenanyagok védelme időszakos, pár hét alatt lebomlanak.
Az egészséges anyai táplálkozás a szoptatás során biztosítja a baba számára is a szükséges tápanyagokat. Később, a hozzátáplálás során érdemes pürésített zöldségeket és gyümölcsöket is adni.
Antibiotikumos kezelés mellett, illetve azt követően probiotikumok szedése segíthet az ellenálló képesség növelésében.
Újszülöttkori fertőzések megelőzése
Az immunfejlődés korai szakaszában kiemelten fontos a fertőző betegségek kockázatának csökkentése. Érdemes limitálni a látogatók számát az első két hónapban, és mindig kérni a látogatókat, hogy alapos kézmosás után érjenek a csecsemőhöz.
Adassák be gyermeküknek az életkor szerinti kötelező védőoltásokat! Ha terhességet terveznek, a terhesség közepén érdemes lehet beadatni az influenza és a koronavírus elleni vakcinát, így a gyermek is védett lesz ezekkel a kórokozókkal szemben.
Ha gyermeke lázas, azonnal forduljon a gyermekorvoshoz! Csak az orvos tudja megítélni, szükség van-e gyógyszeres terápiára vagy kórházi kezelésre.
Az immunfejlődés és az allergia kapcsolata
A későbbi allergia kialakulásának esélye csökkenthető, ha a gyermek korán találkozik allergénekkel. A születés után a gyermek immunrendszere fokozatosan szokik hozzá a külvilág ingereihez. Az allergénekkel való találkozás orális toleranciát alakít ki, ezért fontos a csecsemőt megfelelő időben és módon hozzászoktatni a különböző tápanyagokhoz.
A túlzott védelem, a „búra alatt” nevelés gátolhatja az immunrendszer fejlődését. A higiéniai hipotézis szerint a gyermekkori allergiás esetek növekedésének hátterében az áll, hogy a gyerekek nem találkoznak elegendő kórokozóval és fertőzéssel. Azonban nem fertőzéseknek, hanem olyan mikrobáknak kell kitenni a csecsemőket, amelyek előnyösen hatnak az immunrendszer érésére.
A koronavírus (COVID-19) és más vírusok kezelése és megelőzése csecsemőknél
Érdemes informálódni a koronavírus betegségről (COVID-19), ideértve annak tüneteit, szövődményeit, terjedését és megelőzését. Legyen naprakész a COVID-19-ről olyan megbízható forrásokon keresztül, mint például az UNICEF és a WHO, valamint a Nemzeti Népegészségügyi Központ és az operatív törzs tájékoztatásai.
Gyanú esetén mindenképpen forduljon orvoshoz, először hívja fel háziorvosát, tájékoztassa a tüneteiről és arról, hogy hogy járt-e olyan országban, ahol nagymértékű a fertőzés. Ne feledje, hogy a koronavírus tünetei, például a köhögés vagy láz, nagyon hasonlóak lehetnek az influenza vagy a megfázás tüneteihez.
Ha gyermeke megbetegszik, ne engedje közösségbe. Fontos, hogy otthon folytassák az iskolai munkát. Lehet online, az interneten követni az iskolai tananyagot, vannak olyan kiadók, amelyek ingyen letölthetővé tették a járvány idejére a tankönyveket és a televízió is sugároz oktatási műsorokat segítségként.
A gyermekének tanítson meg olyan gyakorlatokat, mint a helyes, alapos és gyakori kézmosás, a könyökhajlatba vagy zsebkendőbe köhögés és tüsszentés.
Lépés: Szárítsa meg a kezét. Gyakran mosson kezet, különösen étkezés előtt és után; orrfújás, köhögés vagy tüsszentés után, amikor mosdóba megy és ha láthatóan piszkos a keze. Ha éppen nem áll rendelkezésre szappan és víz, használjon alkoholos alapú kézfertőtlenítőt, amely legalább 60% alkoholt tartalmaz.
A gyermekek a stresszre különféle módon reagálhatnak. Általános reakciók lehetnek az alvászavarok, az ágybavizelés, a gyomor- vagy a fejfájás, szorongás, visszavonulás, düh, ragaszkodó érzés vagy az egyedül maradástól való félelem. Válaszoljon a gyermek reakcióira támogató módon, és magyarázza el neki, hogy ezek normális reakciók egy ilyen nem megszokott helyzetben.
Ha lehetséges, adjon lehetőséget a gyermek számára a játékhoz és a pihenéshez. Tartsa be a rendszeres rutinokat és napirendeket, amennyire csak lehetséges, különös tekintettel az alvásidőre, és hozzanak létre újakat a megváltozott környezetben.
Mutassa be a gyerek életkorának megfelelően a tényeket, magyarázza el, hogy mi történik, és adjon egyértelmű példákat arról, hogy mit tehetnek a saját és mások védelme érdekében a fertőzés ellen. Például, ha gyermeke rosszul érzi magát, otthon vagy a kórházban, ezt mondhatja: „Azért kell otthon/ a kórházban maradnod, mert ez biztonságosabb a te és barátaid számára is. Gyakran mosson kezet szappannal és folyóvízzel. Ha szappan és víz nem állnak rendelkezésre, használjon alkoholos alapú kéztisztítót, amely legalább 60% alkoholt tartalmaz. Bátorítsa gyermekét, hogy tegyen fel kérdéseket, és mondja el érzéseit.
Az alábbiakban javaslatokat teszünk arra, hogyan vonjuk be a különféle korú gyerekeket a koronavírus és más vírusok terjedésének megelőzésébe és ellenőrzésébe. Tanítsa meg a gyermekének, hogy ha köhög és tüsszent, azt lehetőleg a könyökhajlatba vagy zsebkendőbe tegye, a használt zsebkendőt zárt szemetesbe dobja. A gyermekek üljenek egymástól távolabb, gyakorolják, hogy kinyújtják a karjukat, vagy „kiterjesztik szárnyukat”. Hallgassa meg a gyermekek aggodalmait, válaszoljon kérdéseikre az életkoruknak megfelelő módon; de ne terhelje őket túl sok információval. Ösztönözze érzéseik kifejezésére és közvetítésére. Segítsen a gyermekének a betegségmegelőzés és -kontroll alapfogalmainak megértésében.
Használjon olyan gyakorlatokat, amelyek demonstrálják a baktériumok/vírusok terjedését. Tegyen egy kis mennyiségű csillámport a gyerek kezébe, és először csak vízzel próbálják meg lemosni. Beszélgessenek a különféle reakciókról, amelyeket tapasztalnak, és magyarázza el, hogy ezek normális reakciók ismeretlen, új helyzetekre.
Az RSV (Respiratorikus Szinciciális Vírus) fertőzés
Az „RSV fertőzést” egy respiratory syncytial (RS) elnevezésű vírus (V) okozza, mely súlyos légúti tünetekkel járó betegséget eredményezhet különösen újszülött és csecsemő korban. Szezonalitását tekintve hazánkban októbertől májusig jelentkeznek halmozottan a megbetegedések, január-február hónapokban tetőzve. Két éves korára a gyermekek többsége kisebb-nagyobb panaszokkal átesnek a fertőzésen, azonban nem alakul ki tartós védettség, így későbbi életkorban, akár felnőttként is lehetőség van a fertőzésre.
Ez a vírus okozza az első életévekben a súlyos alsó légúti fertőzések legnagyobb százalékát (20-45 %), kórházi kezelés RSV fertőzés miatt 2-3 %-ban szükséges. Még napjainkban is az újszülöttkori halálozás 2,3 %-ában, csecsemőkori halálozás 6,7 %-ában az RSV fertőzés a felelős.
TÜNETEK: A fertőzés cseppfertőzéssel (tüsszentés, orrváladék) terjed, rendkívül ragályos, így akár egy légtérben tartózkodás, közös játékok vagy egy puszi kapcsán is fertőz. A lappangási idő 2-8 nap. Kezdetben a náthás tünetek dominálnak, orrfolyás, köhögés jelentkezik. Újszülöttkorban kínzó köhécselés kapcsán érdemes mindig gondolni RSV fertőzésre. Jellemző tünete a láz, nyugtalanság, táplálási zavar, súlyosabb formájában a zihálás, megemelkedett légzésszám, sípoló légzés, mely akár légzészavarhoz, légzéskimaradáshoz (apnoe), bágyadtsághoz, oxigénhiányhoz is vezethet. Klinikai megjelenése tekintetében a kis hörgők gyulladását (bronchiolitis) illetve tüdőgyulladást okoz.
DIAGNÓZISA: A tünetek és életkor alapján feltételezhető a betegség, azonban a biztos diagnózishoz a vírus kimutatása szükséges (immunfluoreszcencia, PCR, ELISA...), mely akár gyorsteszt formájában is elérhető a kórházakban.
KEZELÉSE: Enyhe esetekben a beteg tüneti kezelése (orrcsepp, orrszívás, megfelelő folyadékbevitel) és megfigyelése elegendő, azonban kifejezett nehézlégzés kapcsán kórházi felvétel, oxigénkezelés, légzéstámogatás vagy gépi lélegeztetés is szükséges lehet. Antibiotikum kezelés nem alkalmas az RSV fertőzés gyógyítására, ugyanúgy, ahogy a hörgtágító salbutamol sem hoz a legtöbb esetben eredményt, tehát rutinszerű alkalmazása felesleges. Váladékoldó köptető adása kis csecsemőkorban a tünetek súlyosbodásához vezethet, így kerülendő, illetve kizárólag orvosi felügyelet mellett alkalmazható. Idősebb gyermekeknél, akiknél másodlagos fertőzés vagy asztmás alapbetegség áll fenn, szteroid és hörgtágító kezelés is hatásos lehet.
MEGELŐZÉS: A kézmosás kiemelten fontos a fertőzés megelőzésében, illetve a kis csecsemők (6 hónapos kor alatt) védelme a téli időszakban az esetleges fertőzöttekkel zsúfolt helyektől (plázák, egészségügyi rendelők). Védőoltás (Synagis) adható a nagy kockázatnak kitett gyermekek esetén: RSV járvány kezdetén a 35. gestatiós héten vagy korábban született csecsemőknek és akik 6 hónapos korál fiatalabbak, 2 évesnél fiatalabb gyermekeknek, akik az utóbbi hat hónapon belül bronchopulmonalis dysplasia miatt kezelést igényeltek. 2 évesnél fiatalabb, haemodinamikailag jelentős veleszületett szívbetegségben szenvedő gyermekeknek.
Antivirális terápia
A vírusellenes kezelés, vagy antivirális terápia, olyan orvosi beavatkozás, amely során vírusellenes szereket alkalmaznak a vírusok által okozott fertőzések kezelésére. Ezek a gyógyszerek megakadályozzák a vírusok szaporodását a szervezetben, ezáltal csökkentik a betegség súlyosságát és időtartamát. Egyes antivirális szerek közvetlenül a vírusok életciklusának egy adott pontját blokkolják, míg mások az immunrendszer támogatásával segítik a vírus elleni küzdelmet. A hatásmechanizmus függ az adott vírus típusától és a gyógyszer összetételétől.
Az antivirális gyógyszerek különböznek az antibiotikumoktól, amelyek csak baktériumok ellen hatnak. Mivel a vírusok az emberi sejtekben szaporodnak, nehezebb célzott kezelést alkalmazni rájuk, ezért az antivirális szerek fejlesztése komplexebb.
Hogyan működik az antivirális terápia?
- A vírus bejutása a sejtekbe: egyes antivirális szerek megakadályozzák, hogy a vírus belépjen az emberi sejtekbe.
- A vírus szaporodása: más stratégiák a vírus replikációjának blokkolása, azaz a vírus DNS-ének vagy RNS-ének másolását gátolják meg.
- A vírus összeszerelődése és kijutása: egyes antivirális szerek meggátolják a vírus összeszerelődését vagy kijutását a fertőzött sejtekből.
Az antivirális kezeléseket számos, klinikailag jelentős vírusfertőzés esetén alkalmazzák, mint például influenza, herpesz fertőzések, HIV/AIDS, Hepatitis B és C, COVID-19, Cytomegalovírus (CMV).
Az antivirális kezelés előnyei közé tartozik a fertőzés súlyosságának csökkentése, a vírus terjedésének megelőzése, és súlyos esetekben életmentő lehet.
Kihívások az antivirális kezelés során a vírusrezisztencia kialakulása, a korlátozott terápiás ablak, és a mellékhatások. Az antivirális gyógyszerek többsége vényköteles, és csak orvosi diagnózist követően alkalmazhatók.
MEDukáció 2. évad 1. epizód - Infúziós terápia
tags: #virusfertozes #kezelese #csecsemoknel