Rengeteg különböző információ kering a gyermeket tervezők és várandósok kapcsán a COVID vakcináról és a fertőzésről. Pedig a megbízható információ talán számukra az egyik legfontosabb. A megbízható és adatokon nyugvó információk nyújtása érdekében szakorvosaink folyamatosan követik Dr. Victoria Male, a vírus és a vakcina adatok nemzetközi szakértőjének, valamint Dr. Kemenesi Gábor virológus szakorvos adatait és szakvéleményét, illetve egyeztetnek velük kérdések és a legújabb eredmények kapcsán. Alábbi cikkünk az Ő információik alapján íródott, Dr. Bock István vezető biológus és Dr. Varga Norbert klinikai genetikus közreműködésével.
A koronavírus járvány idején a kismamáknak jobban kell figyelniük egészségükre, mint általában. A terhesség korai szakaszában bármilyen fertőzés, illetve lázas állapot veszélyes lehet, amely szélsőséges esetben akár vetéléshez is vezethet - ez önmagában nem koronavírus függő. A terhesség egy csodálatos, de egyben rendkívül komplex élettani állapot, amely alapvetően áthangolja a női szervezetet. Ennek a változásnak a legfontosabb oka az anyai immunrendszer adaptációja. Ahhoz, hogy a szervezet ne utasítsa el a genetikailag félig idegen magzatot, az immunválasz bizonyos aspektusai csökkennek. A várandós nők szervezetében bekövetkező kardiovaszkuláris és légzőszervi változások szintén hozzájárulnak a fokozott kockázathoz. A megnövekedett méh miatt a rekeszizom magasabbra tolódik, csökken a tüdő kapacitása, és a légutak nyálkahártyája is hajlamosabb a duzzanatra.
A COVID-19 fertőzés hatásai terhesség alatt
A kismamák nagyobb eséllyel kerülhetnek kórházba, mint a nem várandósok. A terhesség korai szakaszában, különösen az első három hónapban, amikor zajlik a szervek kialakulása (organogenezis), egy olyan gyakori légúti fertőzés, mint az influenza vagy a COVID-19, komoly félelmet kelthet. A legújabb kutatások arra utalnak, hogy a koronavírus fertőzés egyértelműen megnöveli a koraszülés kockázatát. A jelenség oka döntően a kismama vírusfertőzés miatt kialakult súlyos állapota, tüdőgyulladás, légzészavar, keringési problémák, melyek akár az életét is közvetlenül veszélyeztethetik. Másrészt, az anya rossz állapotán keresztül a méhlepény funkciója úgy romolhat, hogy a magzat is veszélybe kerül. A koraszülések döntő része, több mint 90%-a így nem spontán beindult koraszülés, hiszen az anya súlyos állapota vagy a magzati veszélyhelyzet miatt az orvos kénytelen idő előtti császármetszést végrehajtani, ami az édesanya jobb túlélési esélyét biztosítja. A magzat szempontjából a koraszülés okozhat problémákat, melyek különösen a korai terhességi kor (30. hét előtt) esetén jelentősek.
A COVID-19 fertőzés kockázatot jelent a várandósok számára, különösen a terminus második felében. A 20. terhességi hét után, mint minden más anyai szervezetet igénybe vevő fertőzés, a COVID is megnöveli a koraszülés beindulásának kockázatát. Az izraeli kutatócsoport összesen 5506 terhes nőt vont vizsgálat alá. A vizsgálatból az derült ki, hogy akiknél a terhesség 34. hete után kimutatták a vírust, azok 9,1 százalékánál tapasztaltak koraszülést, míg a nem fertőzött nőknél ez az arány mindössze 1,4 százalék volt. A terhesség első hat hónapjában, körülbelül a 27. hétig, a koronavírus-fertőzés és a koraszülés kockázata között nem mutattak ki kapcsolatot a kutatók. Azoknál a nőknél azonban, akik a várandósság 28. hetétől kezdve fertőződtek meg coviddal, kétszeresére emelkedett a koraszülés valószínűsége, és ez a kockázat a 34. héttől kezdve a fertőzés súlyosságától függetlenül a hétszeresére nőtt. Korábbi kutatásokkal ellentétben ez a tanulmány nem hozza kapcsolatba a vetéléseket, a halva születéseket vagy a kisebb születési súlyokat a Covid-dal.
A vírus elsődlegesen anyai komplikációkat okoz és ezen keresztül jelent veszélyt a terhesség sorsát illetően. A kismamák oltása a 12. hét után lehetséges, egyelőre Pfizer és Moderna vakcinákkal, melyekből két oltás szükséges a megfelelő védettség kialakulásához. Magát a fertőzést értelemszerűen a várandósok esetében sem védi ki a vakcina. Az oltást követően ők is ugyanúgy reagálnak majd, mint mindenki más: fájdalmat tapasztalnak a végtagjaikban, esetleg lesz egy kis lázuk, de a komoly szövődmények - amik akár koraszülést eredményező sürgős császármetszéshez vezethetnek - jó eséllyel elkerülhetők.
A vakcina tüske fehérjéi nem okoznak problémát a méhlepényben. Az oltás működési elve, hogy szervezetünket a tüske (Spike) elnevezésű vírusfehérjéhez kötődő antitestek termelésére készteti, ami megállítja a vírusfertőzést a testünkben. A méhlepényben is találhatók a tüske fehérjéhez hasonló fehérjék, de laboratóriumi vizsgálatok alátámasztották, hogy nem okoznak problémát. A fertőzés ellen védő IgG antitestek át tudnak jutni a méhlepényén keresztül. Mivel más védőoltások (pl. influenza) antitestjei is átjutnak a placentán, ez a magzat számára is védelmet jelenthet.
A Favipiravir rendkívül hatékony gyógyszer a vírus ellen, azonban magzatkárosító hatású, tehát ártalmas lehet a születendő gyermek számára, így terhesség során NEM szedhető! Mivel a gyógyszer a spermiumba is kiválasztódik, még a terhesség alatti közösülés Favipiravir-t szedő férfival is növeli a magzati károsodás lehetőségét! Ha a gyógyszer szedése korai terhességben történik (2-6 terhességi hét között), jellemzően spontán vetélés alakul ki. Ha a kismama ezt a gyógyszert szedte, és a terhesség folytatása mellett dönt, a 12. és a 18. heti magzati ultrahang vizsgálatot is olyan helyen kell elvégeztetni, amely kiváló felbontású ultrahang készülékkel, és nagy tapasztalattal rendelkezik ezen a téren. Az előírt vizsgálatokon felül magzati szív ultrahang is javasolt.
A COVID elleni oltás nem csökkenti a teherbeesés esélyét. Az oltás tesztelésekor ugyanannyian estek teherbe azok közül, akik valódi vakcinát kaptak, mint akik nem kaptak. Ez azt mutatja, hogy a vakcinák nem akadályozzák a teherbeesést. A lombik programban (IVF) résztvevők oltása nem érintette a petefészek működését, a petesejt minőséget és a megtermékenyítési vagy a fogantatási arányt.
A COVID vakcina nem okoz elváltozást a spermaszámban és a minőségben. Három tanulmány is készült, amely a hímivarsejt minőséget vizsgálta az oltás előtt és után. Ezzel ellentétben a koronavírus fertőzésről már tudjuk, hogy káros hatással van a sperma minőségre.
A terhesség első 12 hete a szervek kialakulásának szakasza. Az embrió különösen érzékeny a 3. és a 8. hét között. Az influenza vírusa önmagában nem feltétlenül jut át a placentán - bár ez a kérdés még kutatások tárgya -, de a fertőzés okozta szisztémás reakciók, mint a láz és a gyulladás, közvetetten, de erőteljesen befolyásolhatják a magzat fejlődését. A leggyakrabban vizsgált és leginkább dokumentált kockázati tényező a magas, tartós láz (hipertermia). Ha az anya testhőmérséklete hosszan tartóan 38,9 °C fölé emelkedik az első trimeszterben, ez a hőmérsékleti stressz zavarhatja a sejtosztódást és a fehérjék működését a fejlődő embrióban. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a kockázat nem automatikus, hanem dózis-függő: minél magasabb a láz és minél hosszabb ideig tart, annál nagyobb a potenciális veszély. Az influenzafertőzés során az anyai szervezet masszív gyulladásos választ indít be. Ezek a gyulladásos mediátorok azonban áthatolhatnak a placentán, és befolyásolhatják a magzati környezetet, potenciálisan zavarva a normál fejlődési pályát. A modern epidemiológiai vizsgálatok szerencsére meglehetősen megnyugtató képet festenek. A legnagyobb kutatások szerint, ha az influenza nem jár extrém magas és hosszan tartó lázzal, a magzatra gyakorolt kockázata alacsony. A szakirodalom egyértelműen kimondja: az influenzafertőzés okozta legnagyobb veszély a magzatra nézve nem maga a vírus, hanem az anyai láz és a súlyos gyulladásos állapot. Sajnos az első trimeszterben az influenza, különösen ha súlyos, növelheti a spontán vetélés kockázatát. Ez a jelenség általában a láz, a kiszáradás, az anyai általános rossz állapot és az immunrendszer stresszre adott válaszának összegződéséből adódik.
A Semmelweis Egyetem kutatói megállapították, hogy átlagosan 50 százalékkal magasabb lehet a fejlődési zavarok kialakulásának kockázata azoknál a magzatoknál, akiknél az édesanya a várandósság első három hónapjában influenzafertőzésen esik át. Átlagosan hasonló mértékben, szintén 2,48-szeresére nőhet az ajak- és szájpad-hasadék kialakulásának kockázata is. A harmadik nagy csoport, a veleszületett szívhibák kockázata pedig átlagosan 63%-kal (1,63-szorosára) emelkedhet. Az eredményeink azt mutatják, hogy az első trimeszteri influenzafertőzés súlyos szövődményekkel járhat, mert ez a legkritikusabb időszak a magzat fejlődésében. Az eddigi megfigyelések szerint nem maga a vírus, hanem az azzal járó láz vezethet komplikációkhoz. Ezért, ha valaki várandósan mégis megfertőződik, a szakemberek a lázcsillapítás fontosságát és a magzat rendszeres ultrahangos szűrését ajánlják.
A terhesség alatt terhességi cukorbetegség alakulhat ki a kismamák egy részénél, amely állapot a legtöbb esetben csak a várandósság idejére korlátozódik.
A terhesség alatt a kismamák immunológiai működése megváltozik, ami eleve növelheti az esetleges szövődmények kialakulásának esélyét. Azonban az alapbetegségek, illetve az olyan, részben a terhesség által kialakított betegségek, mint például a toxémia, a cukorbetegség, vagy a magasvérnyomás - amelyek normál terhesség során is plusz kockázatot jelentenek -, fertőzés esetén még nagyobb veszélyt hordoznak. Emellett számolni kell a terhességet kísérő mechanikai tényezőkkel is: a kismama rekeszizma a kisbaba és a terhes méh miatt felnyomódik, így kisebb a tüdőkapacitása, továbbá a várandós anyuka szíve eleve terheltebb a magzat miatt.
Az influenza hatása a terhességre
A terhesség korai szakaszában, különösen az első három hónap, a legkritikusabb időszak, hiszen ekkor zajlik a szervek kialakulása, az úgynevezett organogenezis. Ebben a sebezhető időszakban egy olyan gyakori légúti fertőzés, mint az influenza, komoly félelmet kelthet. Jogos a kérdés: mekkora valójában a kockázat, és hogyan védhetjük meg magzatunkat a vírus esetleges káros hatásaitól? Sokszor még a tapasztalt szülők is összekeverik a banális megfázást az influenzával, pedig a két állapot közötti különbség a terhesség alatt különösen releváns. A közönséges náthát többnyire rhinovírusok okozzák, tünetei lassabban alakulnak ki, és általában helyi jellegűek (orrfolyás, tüsszögés, enyhe torokfájás). A legfontosabb elkülönítő jegy a magas láz és az általános rossz közérzet. Influenza esetén a láz gyakran 38,5 °C fölé emelkedik, erős izom- és ízületi fájdalom, valamint extrém fáradtság kíséri.
Az influenzafertőzés nem jelent veszélyt a fejlődő embrióra, magzatra. Tehát a méhen belüli fertőzésnek jellegzetes, ultrahanggal felismerhető jelei lehetnek a magzaton és a mellékrészeken (lepény, magzatvíz) egyaránt. Az anatómiailag károsodott szervek működése is megváltozik, amit ultrahangos áramlás-vizsgálatokkal szintén ki lehet mutatni. A gyanút megerősítheti a terhes nő kikérdezése, hiszen először ő fertőződik meg és a betegségnek lehetnek tünetei (sokszor azonban nincsenek).
A legfontosabb védekezés természetesen a megelőzés. Az influenza elleni oltás a terhesség bármely szakaszában biztonságosan beadható, beleértve az első trimesztert is. A szakmai szervezetek (például a WHO, CDC) egyöntetűen javasolják az oltást minden várandós nő számára az influenza szezon előtt vagy alatt. Az oltás mellett elengedhetetlen a szigorú higiénia betartása. A vírusok cseppfertőzéssel terjednek, így a kézmosás a legfontosabb védelmi vonal. Különösen a tömegközlekedés, bevásárlóközpontok vagy orvosi rendelők látogatása után mossunk kezet szappannal és vízzel legalább 20 másodpercig. Kerüljük a zsúfolt helyeket és a beteg emberekkel való közvetlen érintkezést.
Ha a kismama influenzaszerű tüneteket észlel a korai terhesség alatt, azonnal fel kell vennie a kapcsolatot orvosával. Ahogy már említettük, a magzatra nézve a láz jelenti a legnagyobb veszélyt. A paracetamol a legbiztonságosabb lázcsillapító és fájdalomcsillapító szer terhesség alatt. Ezt a szert azonnal alkalmazni kell, ha a testhőmérséklet 38 °C fölé emelkedik, szigorúan betartva az orvos által javasolt adagolást. Súlyos vagy szövődményekkel járó influenza esetén az orvos mérlegelheti vírusellenes szerek, mint például az oseltamivir (Tamiflu) felírását. Ezek a szerek akkor a leghatékonyabbak, ha a tünetek megjelenését követő 48 órán belül elkezdik szedni.
A táplálkozás önmagában nem helyettesíti a védőoltást, az erős, megfelelően működő immunrendszer felkészültebben várja a kihívásokat. A D-vitamin hiánya összefüggésbe hozható a légúti fertőzésekre való fogékonysággal. A terhesség alatt gyakran szükséges D-vitamin és C-vitamin pótlása, de mindig konzultáljunk a kezelőorvosunkkal az adagolásról. A bélflóra egészsége is kiemelt jelentőségű, hiszen az immunsejtek jelentős része a bélrendszerben található. A korai terhesség amúgy is fáradtsággal jár, de ha a szervezet egy vírus ellen küzd, a pihenés szerepe felértékelődik. A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás elengedhetetlen az immunrendszer regenerációjához.
A kismamák gyakran extrém szorongást élnek át, ha a terhesség korai szakaszában megbetegszenek. A félelem, hogy kárt okozhattak a babának, néha nagyobb stresszt okoz, mint maga a fizikai betegség. A valós kockázatok ismerete: Az első és legfontosabb lépés a szorongás csökkentésére a hiteles információk keresése, és a túlzott aggodalom elkerülése. Emlékezzünk rá, hogy a legtöbb terhes nő, aki elkapja az influenzát, egészséges babát hoz a világra. Ne habozzunk segítséget kérni a partnerünktől, családunktól, és osszuk meg félelmeinket az orvosunkkal vagy egy szülésznővel.
A Centers for Disease Control and Prevention adatai szerint évente 39-51 millió ember kapja el az influenza A, B vagy C vírusát, leginkább a decembertől márciusig tartó időszakban. Magyarországon a statisztikai hivatal adatai szerint ez a szám 400 ezerre tehető. A vírus lappangási ideje körülbelül 48 óra, a gyógyulás pedig általában 3-7 nap, de előfordul, hogy bakteriális felülfertőződés alakul ki a páciensnél.
Vírusfertőzések és a magzatvédelem
A magzatra is veszélyes vírusfertőzések előfordulási gyakoriságát megbecsülni a terhesség alatt nem könnyű feladat. Szerény becslések szerint ez 5%-ra tehető. Ennél persze lényegesen több az észrevétlenül zajló fertőzés, mely sem a magzatban, sem az anyában kárt nem okoz. Még ennél is több a fertőzések száma, ha mindehhez hozzászámítjuk a többi kórokozó által okozott újszülöttkori fertőzést, amit kb. 7-10%-ban kórisméznek. Ezeknek nagy része méhen belül észrevétlen marad.
A rubeola talán a legismertebb vírusfertőzés, ami most már kevesebb gondot okoz a szervezett oltási kampány eredményeképpen, mégis ajánlott még a rubeola-szűrés a családtervezés időszakában, vagy a terhesség elején. A vírus a vérárammal átjut a méhlepényen és megbetegíti a magzatot. Főleg a terhesség első harmadában okoz fejlődési rendellenességet, elsősorban hallás-, látáskárosodást és a szív fejlődésében is zavart okozhat. Ultrahang-vizsgálattal felfedezhetők - a fentieken kívül - a máj és lép megnagyobbodása, károsodik a méhlepény is, ami jelentősen megvastagszik, gyakran meszesedés látszik benne. A magzat visszamarad a fejlődésben és -az anatómiai eltérések mellett- áramlásvizsgálattal kimutatható a belső szervek működési zavara is.
A cytomegáliavírus okozza a legtöbb méhen belüli vírusfertőzést. A betegségen átesett személyek a fertőzést többször elkaphatják, tehát - szemben az előző esettel- nem marad utána védettség. Nagyobb viszont az esély a magzat fertőződésére (kb. 40%), ha az anyát először betegíti meg a vírus. Az újszülöttekben az előfordulási arány 0,4-2,3% között mozog, de csak minden tizedik mutat a betegségre utaló tüneteket. Ultrahanggal a fertőzöttség a jellemző jelek alapján valószínűsíthető: a lepényi meszesedés, máj- és lépduzzanat mellett a meszesedés az agyállományban is kialakul. Laborvizsgálatok igazolhatják a gyanút.
A herpes simplex vírusfertőzés az emberben az egyik leggyakoribb fertőzés. Az arcon, főleg a száj és orr körül okoz jellegzetes nedvedző, fájdalmas kiütéseket és előfordul a nemi szerveken is. Közvetlen érintkezéssel terjed. A népesség legkevesebb harmada, a zsúfoltabb körülmények között élők több mint háromnegyede átesik a fertőzésen. A tüneteket mutató terhesnél kevesebb, mint 1%-ban várható a magzat fertőződése, amit ultrahang-vizsgálattal felismerhetünk az előző esetekben leírt jelek alapján. A szülés alatt aktív herpeszes kiütésekkel érintkező újszülöttek közel harmada kapja el a fertőzést.
Bár gyakori a 2-12 éves korosztálynál, az ennél idősebbek 40%-a nem mutat védettséget. Cseppfertőzés révén terjed és a fenti korosztálylyal találkozó várandósok vannak a fertőzés szempontjából nagyobb veszélynek kitéve. A fertőzést kiütések és ezzel egy időben jelentkező izületi fájdalmak jelezhetik. Kb. minden 400. terhesnél számíthatunk erre. Közel minden harmadik magzat fertőződik méhen belül és a kialakult magzati fertőzés esetén 10%-ban fordul elő vetélés.
Kb. minden 6000. terhességnél fordul elő, többnyire az idősebb korban. A terhesség első harmadában 10% és 50% között okoz magzati rendellenességet. Ultrahanggal a megvastagodott, meszes lepény mellett a központi idegrendszer, a szem és a végtagok rendellenességeit figyelhetjük meg.
A világ különböző részein az előfordulási gyakoriság 0,2% és 20% között mozog. A vírushordozó anyáról a magzatra terjedő fertőzés ritka. Amennyiben mégis megtörténik, máj- és lépduzzanat mellett a növekedés visszamaradását láthatjuk. Magzati rendellenesség kialakulása nem várható. Az újszülött azonban 95%-ban fertőződik a vírushordozó anyától, amennyiben védőoltást nem kap. A fertőződött újszülöttek életük 15. és 60. esztendeje között nagy eséllyel kapnak májzsugort vagy májrákot. Itt is a megelőzés a fontos, a terhesség 16. hetétől a magzat védőoltása javasolt.
A kombinált teszt Fetal Medicine Foundation (FMF) rendszerű kiterjesztett genetikai szűrővizsgálat, melyet a terhesség 11-13. hetében végzünk, ultrahangvizsgálat és vérvizsgálat kombinációjával. Az iGen NIPT szűrésekkel ön a lehető legnagyobb biztonságban tudhatja születendő gyermeke egészségét. Bármely NIPT tesztünket is választja, a 99% feletti megbízhatóságon kívül komplex szolgáltatásra számíthat, sosem “csak” egy anyai vérteszt elvégzésére. Klinikai genetikusok, saját citogenetikai laborháttér és a legkiválóbb magzati diagnosztikus orvosok várják intézményünkben.
Új tanulmányok a COVID-19, a terhesség és az influenza kapcsolatáról
A terhesség alatt terhességi cukorbetegség alakulhat ki a kismamák egy részénél, amely állapot a legtöbb esetben csak a várandósság idejére korlátozódik.
Az Istenhegyi Meddőségi Diagnosztikai Centrum centrumában házon belül, komplett orvosi team nyújt teljes körű kivizsgálást, tanácsadást és kezelést a leggyakoribb fogantatási problémák feltárásáért és megoldásáért.
A terhesség és bármiféle hormonpótlás mind lényegesen megnövelik a mélyvénás trombózis esélyét, így ha a családjában már előfordult trombózis, vagy ha ön esett már túl rajta, akkor feltétlen szükséges trombofília szűrésen részt vennie. Amennyiben a vérvétel során bizonyosságot nyer a megnövekedett trombózishajlam, úgy az illető prevenciós alvadásgátló terápiában részesül. Vannak esetek, amikor elég, ha a prevenciót a terhességi próba pozitivitásának észlelése után elkezdjük, de van amikor már a fogantatás előtt a hormon-indukció alatt LMWH profilaxis szükséges.
A svéd tanulmányok szerint a több, jó minőségű petesejt termelődéséhez használt hormonpótlás - a fogamzásgátló tablettákhoz hasonlóan- megnöveli a mélyvénás trombózis esélyét. A vizsgálatban ezer lombik programban lévő nőnél 4,2 esetben alakultak ki vérrögök. Éppen ezért még mielőtt az illető belevágna a projectbe, mindenképpen szükséges trombózis rizikó felmérést végeztetnie, hogy elkerülhető legyen a mélyvénás trombózis és a tüdőembólia!
A kismamák által termelt, védő hatású antitestek nagy koncentrációban eljutnak az anyatejbe és az eddigi vizsgálatok alapján ez a koronavírus fertőzésre reagáló T sejtekre is igaz.