A gázálarc vegyvédelmi eszközből rövid idő alatt az I. világháború jelképévé vált, hogy aztán a hidegháborús paranoia ikonja, majd napjaink popkulturális mémje legyen.
Az első kezdetleges eszközök a porálarcokhoz hasonló, a klórt semlegesítő vatták voltak, amelyet a száj és az orr elé kellett kötni s szemüveg tartozott hozzá.
Ezt követően a brit hadsereg az egész fejet és a vállakat eltakaró zsákszerű csuklyával kísérletezett, amelyben a védelmet szintén ellenvegyianyaggal átitatott gézlapok látták el (British Hypo Helmet).
A ma ismert formájú gázálarcot a brit Edward Harrison fejlesztette ki 1916-ban, amelyért Winston Churchill írásban gratulált neki.
1915-től már létezett a gázálarcok szűrőjének belsejét ma is alkotó aktív szén, amely megköti a harcanyagot - ez az orosz kémikus, Nyikolaj Zelinszkij találmánya volt.
A háború utolsó két évében minden hadsereg modern gázálarcokkal szerelte fel katonáit, amelyet az antanthoz tartozók vászontáskában, a német és osztrák-magyar csapatok pedig kis fémszelencében magukkal tudtak vinni.
A jól záró fejrész hajlamos volt azonnal bepárásodni, így a katonák páramentesítő szappant is kaptak; a kilégzést együtemű, a szűrőfilteren keresztüli belégzést viszont a biztonság kedvéért kétlépcsős - így a külső levegőt holtjátékkal kizáró - gumiszeleppel oldották meg.
A fej méretére alakítható tartószalagok, a kényelmes viselésre tekintettel elhelyezett, cserélhető, ki- és becsavarható szűrőfilter, valamint a harctéri álcázáshoz idomuló, barnás színű, vízhatlan álarcrész - az előbb felsorolt technikai paraméterekkel együtt - máig a gázálarcok alaptartozéka.
A gázálarc kinézete az elmúlt száz évben érdemben alig változott, a legnagyobb innovációnak a kulacsból való ivást lehetővé tevő amerikai verzió és a rádiós, telefonos headset beépítése számít.
A ’30-as évek háborús készülődése váltotta ki a lakosság gázálarccal való tömeges ellátását.
A brit légoltalom az 1938-as müncheni egyezmény eredményétől megijedve fejlesztette ki azt a polgári gázálarcot, amelyből összesen 30 milliót állítottak elő Nagy-Britannia lakosságának.
Az eszköz rövid idő alatt a hátország (Home Front Britain) jelképe lett.
Az olcsón legyártható tömegtermék darabját - mai értékén számítva - 37 Forintért tudták előállítani.
A polgári védelmi gyakorlatok, elsötétítések, gázriasztások, gázbiztos óvóhelyépítések és szirénapróbák a ’30-as évek végétől kezdve minden európai ország hétköznapjaihoz hozzátartoztak.
A magyar Légó, vagyis a Légoltalmi Liga szintén osztogatott a civileknek gázálarcot, kis vászontáskában, használati útmutatóval.
A felnőtt lakosság mellett természetesen gyermekek részére is rendszeresítettek egyéni védőeszközt, sőt a náci Németországban fényképek tanúsága szerint gázbiztos babakocsit is előállítottak.
A II. világháború alatt tudomásunk szerint nem vetettek be harci gázt az európai hadszíntéren, de a távol-keleti japán invázió során alkalmazták a császári csapatok.
A hidegháború idején, főként az ’50-es évek nukleáris félelmei közepette újra divatba jött a gázálarc.
Az immár atombiztos tömegóvóhelyek létrehozása (például a metróalagutakban), az üzemi légoltalmi felelősök kijelölése, a polgári védelmi szervek militarizálása és a New Yorkban a mai napig látható sárga alapon piros óvóhelyjelek elhelyezése mind azt bizonyítja, hogy a hátország támadásra való felkészítése mindenütt tervszerűen zajlott.
A 20. század végétől s különösen a 21. század elejétől a gázálarc számos filmben feltűnt, például bankrabláshoz használt maszk gyanánt (Vabank. 1981), posztapokaliptikus látomásokban (Gasmask. 2014) és horrorfilmekben (Guts & Gore. 2014).
A fenyegetettség csökkenésének hatására aztán vagy a lomtárba vagy sziluettként a koncertmeghívókra, pólókra és stencillel a falakra kerültek.
A gázálarc fejlődése és típusai
Az első világháború és a gázálarc
Fritz Haber porosz kémiaprofesszor, aki 1919-ben az ammóniaszintézis felfedezéséért kémiai Nobel-díjat kapott, laboratóriumában izolálták először a későbbi kémiai harcanyagok ősét.
Történt, hogy egy alkalommal ammóniával kísérletezett, amelynek eredménye kiszökött és megölte munkatársait.
Ekkor jött az ötlet, hogy vegyianyagot is vessenek be a fronton.
Egy efféle haditechnikai áttörésre a német hadseregnek szüksége is volt, 1915 elejére ugyanis beállt a nyugati front.
A Kémiai Hadászati Szolgálat vezetőjeként Haber fejlesztette ki a klórgázt, amelyet 1915. április 22-én a belgiumi Ypres/Ypern határában vetettek be először.
A támadással sokáig kellett várni, ugyanis a szél a gázfúvókon keresztül a szemben lévő lövészárok felé továbbított gázfelhőt ellenkező irányba sodorta volna.
A 170 tonna klórgázzal megtöltött közel hatezer palackot a 6 és fél kilométer hosszú frontvonal mentén fektették le, a kezelőszemélyzetnek pedig oxigénpalackot adtak és a kedvező szellők megérkezésekor támadást vezényeltek.
A háború során ezt követően mindegyik fél bevetette a gázt, amelynek típusai közül különösen a sárga színű mustárgáz volt veszedelmes fegyver, amely testszerte hólyagokat égetett a bőrbe és kimarta a légutakat, a tüdőt.
Sok esetben a harci gázt füsttel együtt vetették be, ugyanis ez utóbbit a gázálarcok nem tudták megkötni, viselője pedig fulladozni kezdett és automatikusan levette fejéről a szerkezetet.
A pokoli eszközből összesen több mint 50 ezer tonnát vetettek be az I. világháború alatt, legalább 80 ezer katona halálát okozva.
A gázsérültek száma milliós nagyságrendű volt, köztük egy Adolf Hitler nevű német káplárral.
A gáztámadások után még napokig nem oszlott el a harcanyag, itt-ott ún. gázszigetek keletkeztek.
A Doberdó-fennsíkon zajló elkeseredett harcok folyamán az osztrák-magyar csapatok felmentési szándékából vetettek be gázt, 1916. június 29-én.
Az olasz front parancsnoka, József főherceg maga kérte a vegyifegyver alkalmazását, de hatásától az azt bevető VII. hadtest parancsnoka is visszaborzadt.
Amint írta: „Megértettek vagy meg fognak-e valaha érteni engem, hogy mit akartam az eszközök legborzasztóbbikával, legszörnyűségesebbikével elérni?
Az első borzalmas gáztámadás után rövidesen feltalálták és egyre tovább és tovább fejlesztették az ellenszert: az egyéni vegyvédelmi eszközt, vagyis a gázálarcot.
Magyarországon gyártott gázálarcok
A 28 M. német Auer cég licensze alapján gyártott 28 M. A Mercur Műszaki és Vegyipari Rt. már közvetlenül az álarcokhoz lehetett erősíteni, és új álarcokkal is kísérletezett.
A 34 M. gázálarcot menet alatt vászonból készült 34 M. bőrlap zárja le.
A 34 M. gázálarc (ún. be a helyére.
A 34 M. ez biztosítja a légmentes zárást.
A 34 M. rendelkezett cserélhető páramentesítő lemezzel.
A 34 M. légzést.
A 34 M. hordtáskán lévő D-gyűrűhöz kapcsolható.
A 34 M. gázálarc négy méretben készült, a legnagyobb az 1-es, legkisebb a 4-es.
A 34 M. tartalék páramentesítő számára.
A 34 M. légzést.
A 34 M. belégző szelep felett van, a gumiból készült tányérszelepet bádog szelepház védi.
A 34 M. kampóval rögzíthető heveder található.
A 34 M. a szűrők szétbontásából nyert, újrahasznosított anyagokat töltötte.
A 34 M. legfontosabb kezelési utasítások.
A 34 M. harmadik, a füstök kizárására szolgáló réteg egészít ki.
A 34 M. megelőzően vegyük le.
A 34 M. rögzítőgyűrűt.
A 34 M. meg, illetve hogy a "Belső oldal" felirat belülről legyen olvasható, majd rögzítsük a rugós gyűrűvel.
A 34 M. a kilégzett levegő pedig a szelepen keresztül távozik az álarctestből, a pára nagy részével együtt.
A 34 M. havonta egyszer alaposan tisztítsuk meg a gázálarcot.
A 34 M. megszárítani.
Tilos napon, vagy kályha mellett szárítani, mert ez a gumirészek megrepedezéséhez vezet.
Ugyancsak tilos az álarc bármely részét zsírozni vagy olajozni, beleértve a fémrészeket is.
A 34 M. szelepbe havonta egyszer 2 csepp higított glicerint kell csepegtetni.
A 34 M. oldalára ragasztottunk) tegyük vissza.
A 34 M. fényképeken azonban csak ritkán látni.
A 34 M. korona nélküli köztársasági címer helyett későbbi, ötágú csillaggal ellátott bélyegzések is).
A 34 M. tábori zöldre van festve.
A 34 M. csatkerettel szabályozható, a doboz aljához rögzített kampót viseléskor a derékszíjba lehet akasztani.
A 34 M. doboz aljához rögzített kampót viseléskor a derékszíjba lehet akasztani.
A háború végén jelent meg a némethez hasonló, belül kartonpapírral bélelt 42 M. doboz.
A 42 M. elhelyezve, általában itt találjuk meg az átvételi bélyegzőt is.
A 42 M. ragasszuk azt a szűrő oldalára, hogy később visszahelyezhessük.
Amíg gázveszély nem fenyeget, az álarcot összeszerelve a hordtáskában tartjuk.
A Mercur Műszaki és Vegyipari Rt. működő Vegyvédelmi és Vegyiharc részlegével együttműködve rövid idő alatt módosította a 34 M. csapatok ellátását az új szűrőréteggel kiegészített betétekkel.
A gázálarcok gyártása a háború után Műszaki és Vegyiművek Rt., majd 1004. sz. szűrők szétbontásából nyert, újrahasznosított anyagokat töltötte.
A gázálarcok szabványai és modern típusai
A gázmaszk vásárlás első kérdése nem az ár és nem az esztétika: a menetszabvány.
Egy 40 mm NATO-menetes katonai gázálarc és egy szovjet GP-5-ös között nem elsősorban a dizájn a különbség, hanem az, hogy az utóbbihoz legfeljebb adaptert és reményt.
Európában a gázálarc három alapszabványa határozza meg, mit jelent a valódi minőség.
Az EN 136:1998 a teljesálarc mechanikai és tömítési követelményeit rögzíti: nyomáskülönbség-tesztet, szemüveg látómező-elvárást (legalább 70°), és a viselési terhelhetőséget.
Az EN 143:2000+A1:2006 a részecskeszűrőkre vonatkozik - a P3 osztály legalább 99,95%-os szűrési hatékonysággal bír finomporokkal, füsttel, aerosolokkal szemben, szemben a P2 94%-ával.
Az EN 14387:2004 definiálja a gázszűrők osztályait: A (szerves gőzök, forrpont ≥65°C), B (szervetlen gázok, pl.
Az ABEK P3 kombinált szűrő ezért a leguniverzálisabb megoldás: egyidejűleg véd gázoktól és részecskéktől.
A 40 mm NATO RD40 menet (EN 148-1 szerint) és a szovjet/orosz 40 mm GOST menet külsőre hasonlít, de eltérő menetemelkedéssel készül: a NATO-menet 1/7 inch, a GOST menet 1/8 inch.
Ez azt jelenti, hogy egy orosz gázmaszk - például a GP-7V vagy a PMK-2 - alapállásban nem fogadja a modern ABEK P3 szűrőt adapter nélkül.
Ezeket kifejezetten exportra szánták, és a keret oldalán nyomtatva szerepel a „EN 148-1″ jelölés.
A szovjet gázmaszk kollekció legismertebb darabja a GP-5, amelyet 1962 és 1990 között gyártottak tömegesen polgári és katonai felhasználásra.
Az arcrész butil-gumiból készült, amely 30 év felett szinte kivétel nélkül rideg, repedezett, és tömítésre alkalmatlan.
A GP-7 1989-ben jelent meg, és mind anyagában (modern butilgumi), mind kialakításában modernebb: a GP-7VM változat állított panorámás szemüvegrésszel és dupla szűrőcsatlakozóval készült.
A GP-7V változat ivócsővel felszerelt, elsősorban katonai alkalmazáshoz.
Az orosz gázálarc eladó kínálatban a reenactment és gyűjteményi célra való modellek teljesen jogos vásárlások.
A modern nyugati hadseregek által alkalmazott katonai gázálarc modellek közül a Dräger FPS 7000, a Scott ProMask, az MSA Millennium és a Mira Safety CM-6M széles körben elérhetők polgári piacon is.
Mindegyik 40 mm NATO-menetes, EN 136 tanúsított, és CBRN-minősítéssel rendelkezik - ez utóbbi azt jelenti, hogy radioaktív részecskék, biológiai aerosolok és vegyi harcanyagok ellen is tesztelték.
A CM-6M NIOSH CBRN minősítése 2012-ben szerezte, és jelenleg az egyik legelterjedtebb civil-taktikai modell.
A választásnál az arcrész mérete kritikus: a legtöbb modell S/M/L méretben érkezik, és a valódi tömítés ellenőrzése negatívnyomás-teszttel (belégzés + orrlyuk befogása) kötelező minden viselésnél.
Az ipari teljesálarc (pl. Dräger X-plore 6300, 3M 6800) hosszabb viselési időre van optimalizálva, könnyebb és szellőzöbb, mint a katonai változat.
Viszont nem CBRN-minősített: szimultán kémiai-biológiai kockázat esetén ez lényeges különbség.
Ha az igény ipari vegyi anyagok elleni védelem, ATEX-környezet, permetezési munka - az ipari teljesálarc a racionális választás, olcsóbb is.
Az ABEK P3 kombinált szűrő átlagos élettartama nyitott állapotban ipari környezetben 8 óra a szerves gőz komponensre (A osztály), telített állapotban átléphet a szűrőn.
Egyes gyártók - köztük a Dräger - indikátoros szűrőt forgalmaz, ahol az A-szűrő telítődésekor a szín megváltozik.
Lezárt, gyárilag csomagolt szűrőt száraz, 5-25°C közötti hőmérsékleten, fénytől védve tárolj: így az EN 14387 által meghatározott szavatosság elérhető.
A gázálarc táska funkciója nem pusztán hordozás: védi az arcrészt a mechanikai sérüléstől, és elkülöníti a maszkot a szűrőtől tárolás közben - a szűrő felfogadón való hagyása feleslegesen rövidíti annak élettartamát.
A gázmaszk vásárlás döntési fa egyszerű: NATO-menet vagy nem, CBRN-minősítés szükséges-e, és az arcrész gumija alkalmas-e tömítésre.
A gyűjtői és reenactment célú orosz gázmaszk modellek ezt a keretet nem érintik, de védelmi célra minden esetben ellenőrizendő az állapot és a szűrőkompatibilitás.
Nagy háború emlékei - Lövészárkok élete I. - A gázálarc
tags: #vilaghaboru #babakocsi #gazmaszt