Vetélés utáni komplikációk és a gyógyulás útja

A vetélés a terhesség elvesztését jelenti a betöltött 24. terhességi hét előtt, Magyarországon vetélésnek hívjuk a terhesség betöltött 24. hete - vagy az 500 grammos magzati súly elérése - előtt megszakadást. Az esetek 50 százalékában kromoszóma-rendellenességek váltják ki. Becslések szerint a fogamzások több mint a fele vetéléssel végződik. A felismert terhességek körülbelül 10-20 százaléka végződik vetéléssel, leggyakrabban a 12. hét előtt. Ritkán fordulnak elő komplikációk, de mégis jó tisztában lenni azzal, hogy milyen esetekben érdemes orvoshoz fordulni.

Vetélést követő tünetek és okai

A vetélés után önmagában a vetélés tényével megbirkózni is nagy feladat lehet, de néha ezt a folyamatot megnehezítheti, hogy átmeneti ideig kisebb-nagyobb terhességre utaló jelek, tünetek még jelentkezhetnek. Néha kifejezetten megzavarhatják a pácienst is, ezért jó tudni, hogy a panaszok néhány hét alatt csökkenni szoktak.

Gyakran tapasztalhatják a betegek, hogy a terhességre jellemző tünetek, eltérések vetélést követően nem szűnnek meg. Ilyen tünetek lehetnek az alábbiak:

• Duzzadt, érzékeny emlők, sötétebb emlőbimbókkal, időnként tejelválasztás is jelentkezhet.
• Reggeli rosszullétek, hányinger, hányás, bizonyos megszokott ételektől való undor, és szokatlan táplálékok fogyasztása.
• Puffadás, megnövekedett hasi körfogat.
• Fáradtság, hangulatingadozások.
• Szédülés, gyakori vizelés.

Általánosságban elmondható, hogy minél korábbi terhességi héten következik be a vetélés, annál kevésbé jellemzőek a panaszok, és annál hamarabb megszűnnek, de ez nem minden esetben történik így. Szélsőséges esetekben, későbbi terhességi héten történt vetélés után egyes nők még magzatmozgásra emlékeztető érzésekről is beszámolnak, amit a hormonális és hangulati változások, az érzelmi bizonytalanság magyarázhat, de pontosan nem ismert ennek a jelenségnek az oka.

A terhesség alatti hormonális változások sok tünetért felelősek, az emésztési zavarok, a bőrtünetek mind miattuk jelentkeznek. Egy vetélés után a terhességre jellemző hormonszintek nem állnak helyre egyik napról a másikra, több nap, de akár több hét is eltelhet, míg a terhesség előtti állapot visszaáll. Minél nagyobb volt a terhesség, annál kifejezettebbek lehetnek ezek a panaszok, és annál több időbe telik, míg megszűnnek. A folyamatot befolyásolhatja a lelkiállapot is, hiszen a jelentkező gyászreakció olyan tüneteket is felerősíthet, amik talán nem is voltak jellemzőek a terhesség alatt. A folyamat természetes jelenség, és néhány héten belül csökkennek a panaszok.

A korai terhességben jelentkező tünetekért felelős egyik hormon a béta-HCG. A hormon vérben lévő szintje terhességi hétről hétre változik, és emellett egyéni változatosságot is mutat. A szintje nem csökken le egyik napról a másikra, így az is érthető, hogy az általa okozott tünetek sem szűnnek meg sajnos azonnal. Általánosságban elmondható, hogy a vetélést követően körülbelül 35 nappal csökken le teljesen a hormon szintje, ez természetesen egy nagyon korai terhességi szakaszban bekövetkezett vetélés esetén sokkal gyorsabb lesz. A legtöbb nőnél 2 hét alatt eltűnik a hormon a szervezetből. Így elmondhatjuk, hogy a vetélést követően a kellemetlen, terhességre utaló jelek leggyakrabban 2 hét alatt megszűnnek, néha azonban ennél tovább is tarthat a folyamat. Nagyobb terhesség elvesztése esetén például a tejelválasztás beindulását gyógyszeresen szoktuk meggátolni.

A vetélés típusai és diagnosztizálása

A vetélésnek több típusa létezik, és ezek eltérő módon befolyásolhatják a nők állapotát és a szükséges orvosi beavatkozást. Fontos, hogy a tünetek észlelésekor azonnal orvoshoz forduljunk.

Vetélés típusai:

• Fenyegető vetélés: Görcsök és minimális vérzések jelentkeznek, de a méhszáj zárt marad. Az esetek 85 százalékában a terhesség nem szakad meg.
• Kezdődő vetélés: A tünetek hasonlóak a fenyegető vetéléshez, de a méhszáj már nyitott.
• Komplett vetélés: A korai terhességnél fordul elő, 6 hetes korig gyakoribb. Ebben az esetben is kórházi megfigyelés szükséges. A komplett vetélés teljes egészében spontán lezajlik, a magzat bő menstruációs vérzéssel távozik. Ha a méh ürege a vetélés során teljes mértékben ki tud ürülni, akkor nagy valószínűséggel nem lesz komplikáció.
• Inkomplett vetélés: A folyamat beindul, méghozzá bő, darabos vérzés és görcsök kíséretében, de nem fejeződik be. A méh nem képes kellőképp összehúzódni és kiürülni, a vérzés folyamatos is lehet, a kismama nagyon rossz állapotba kerülhet, kivérezhet. Mindenképpen szükség lesz egy nőgyógyászati kisműtétre, mivel ilyenkor a bennmaradt terhességi szövetek miatt elhúzódó, bő vérzés, fertőzés jöhet létre.
• Elmaradt vetélés (missed abortion): Az elhalt magzat a méhüregben van, a vetélés folyamata be sem indul. Ilyen esetben orvosi beavatkozásra van szükség, műtéttel végződik.
• Lázas vetélés: Fertőzés kíséri.

Diagnosztizálás:

Ha egy kismamának vérzése van (ez lehet barnás pecsételés vagy bővebb vérzés) és görcsöl, mindenképpen fel kell keresnie orvosát, hogy megnézhessék, vetélésről van-e szó vagy sem. Egy barnás pecsételés nem feltétlen jelez vetélést, a bő vérzés viszont már nagyon veszélyes állapot.

Vetéléskor az orvosok általában már a fizikai vizsgálatnál is látják, hogy a méhszáj nyitva van, akár ujjnyira is. A vetélés diagnózisát ultrahangvizsgálattal állítják fel. A vizsgálatot akkor végzik el, ha a kismama vérzéssel és görcsös panaszokkal érkezik a kórházba. Ha az ultrahangvizsgálat során még látszik a szívműködés, akkor nem lehet vetélésről beszélni. Ha a kismama minimális pecsételéssel és enyhe görcsökkel érkezik, de az ultrahangvizsgálat szerint nincs szívműködés, akkor elmaradt vetélés állapítható meg. Megesik, hogy a kismama úgy érkezik, hogy már hoz magával szövetdarabokat is. Ilyenkor az inkomplett vetélést az ultrahangvizsgálat után a kórházban befejezik. Ha a kismama komplett vetéléssel érkezik a kórházba, akkor jellemzően szintén hoz szövetdarabokat.

A vetélést követő fizikai és lelki gyógyulás

A vetélés felkavaró élmény az anya és az egész család számára. Teljesen normális, ha ebben az időszakban igen erős érzelmek kerítenek téged hatalmukba. Bár nincs általános, mindenki számára működő recept, amit segít leküzdeni az ilyenkor érzett fájdalmat, de annyi biztos: semmiképp nem szabad elfojtanod a helyzettel járó érzéseidet.

A szomorúság, a zavartság, a düh, a bűntudat - ezek mind természetes reakciók, így kimutatni sem szégyen őket, sokkal inkább bátorság. Engedd, hogy barátaid és családtagjaid is segítsenek megbirkózni a veszteséggel. Ha úgy érzed, ez nem elegendő, akkor vedd igénybe tanácsadók vagy önsegítő csoportok támogatását!

Műtéti befejezés és utókezelés

A spontán vetélés kezelése attól függ, hogy az elhalt magzat magától távozik-e, vagy pedig orvosi beavatkozás szükséges az eltávolításához. Ha komplett vetélésről van szó, akkor nincs szükség külön kezelésre. Ha elmaradt vetélésről beszélünk, akkor kis várakozási idő után - akár a spontán vetélés lehetőségét megtartva - történik a műszeres befejezés.

A műszeres befejezést műtéti körülmények között, altatásban végzik. Ha az érintett korábban már szült, akkor a méhszájat nem szükséges érlelni (tágítani), viszont ha még nem történt szülés, akkor a méhszájat mechanikus módszerekkel vagy gyógyszeresen tágítani kell. A műtéti beavatkozást követő 2 hétig kell kerülni az ülőfürdőt, szexuális életet, tamponhasználatot. Egyéb megszorítás nincs. A beavatkozást követően 6 héttel javasolt a kontrollvizsgálat.

Vetélés utáni komplikációk

Ritkán fordulnak elő komplikációk, de mégis jó tisztában lenni azzal, hogy milyen esetekben érdemes orvoshoz fordulni:

1. Inkomplett vetélés: Amennyiben a méhüreg nem ürült ki teljesen, és a tünetek elhúzódnak (bővebb vérzés, erősödő alhasi görcsök), azonnali orvosi kontrollvizsgálat javasolt. Első körben gyógyszeresen lehet a folyamatot segíteni méhösszehúzó készítményekkel, ritkán van szükség műtétre.
2. Bő hüvelyi vérzés: Véralvadási rendellenességek vagy a méh nem megfelelő összehúzódása is okozhatja. Ha egy óra alatt egy betét átázik, vagy a már megszűnt vérzés néhány napon belül újra jelentkezik, az ellenőrzést igényel. Fontos tudni, hogy egy nő méhéből igen nagymértékű vérzés léphet fel, és rövid idő alatt nagymennyiségű vért is veszíthet a beteg.
3. Fertőzés: Körülbelül a nők 3%-ánál alakul ki vetélést követően fertőzés. Jelei lehetnek az elhúzódó vérzés és alhasi görcsök, láz, hidegrázás, kellemetlen szagú hüvelyi váladékozás, vagy vérzés. Megfelelő gyógyszeres kezeléssel általában hamar megszűnnek a panaszok.
4. Asherman-szindróma: A műtétes úton befejezett vetéléseknek egy nagyon ritka komplikációja, a méh üregében összenövések keletkeznek. Okozhat visszatérő vetélést, meddőséget vagy menstruációs zavarokat. Diagnosztizálása méhüregi tükrözéssel történik, amely során az összenövéseket el lehet távolítani.
5. Depresszió és szorongásos zavarok: A vetélés utáni gyászreakció nagyon gyakori. Ha a reakció nem a megszokott formában jelentkezik, elhúzódó és a páciens mindennapi életét befolyásolja (alvászavarok, koncentrációzavarok, evészavarok, öngyilkossági gondolatok), mindenképpen orvosi segítséget kell kérni.

A teherbeesés esélye vetélés után

A vetélésnek csak ritkán van szövődménye, a teherbeesés már a következő ciklusban is lehetséges. Akkor is így van, ha a vetélést műszeres beavatkozással fejezik be. Ez azért lehetséges, mert az érintett területek nagyon gyorsan regenerálódnak, és hamar helyreáll a hormonrendszer működése is. A következő menstruáció időpontja egyénenként változik. A műtétet követően 3 hónappal kell legkésőbb jelentkeznie a vérzésnek. A következő terhesség befogadására onnantól alkalmas a szervezet, hogy a beavatkozást követő első menstruáció lezajlott.

Ha a dolog pszichés oldalát nézzük, lehetetlen megmondani, mennyi idő után fogod úgy érezni, hogy készen állsz ismét a próbálkozásra - erről partnereddel közösen kell beszélnetek. Teljesen egyéni döntésről van szó. Mindenki más, így nincs olyan, hogy jó vagy rossz döntés.

Vetélés megelőzése és a rizikófaktorok

A vetélés sok esetben nem megelőzhető, hiszen előfordulhatnak teljesen véletlenszerű elváltozások, melyeket nem lehet kontrollálni. Azonban az egészséges életmód, a megfelelő táplálkozás, a testmozgás és a stressz kerülése segít megelőzni, illetve fontos a rizikót növelő alapbetegségek kezelése is.

Rizikófaktorok:

• 40 év feletti anyai életkor
• Dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás
• Túlzott koffeinfogyasztás
• Véralvadási zavarok
• Cukorbetegség, extrém túlsúly
• Lisztérzékenység, pajzsmirigy működési zavarok
• Policisztás ovárium szindróma (PCOS)
• Korábbi spontán vetélés
• Alacsony folátszint

Megelőzési stratégiák:

A vetélésre hajlamosító alapbetegségek jelentős része kezelhető. Jól gyógyítható a sárgatest-elégtelenség, az ivarcsatorna-gyulladások, a nyakcsatorna-elégtelenség. Előzetes műtétre lehet szükség méhnyak-elégtelenség, egyes daganatok (pl. mióma), súlyosabb méhfejlődési rendellenességek, illetve Asherman-szindróma esetén.

Az egészséges várandósság érdekében a továbbiak betartása is ajánlott:

• Egészséges életmód és táplálkozás
• Fertőzések megelőzése, megfelelő kezelése
• Rendszeres testmozgás (legalább heti 150 perc mérsékelt edzés, pl. gyaloglás, kocogás, úszás, jóga, pilates)
• Stressz kerülése
• Alkohol- és dohányzás mellőzése
• Terhesvitamin és/vagy folát szedése (ideális esetben néhány hónappal a fogamzás előtt kezdve)
• Egészséges testsúly fenntartása
• Koffeinbevitel csökkentése

tags: #veteles #utanni #komplikacio