A vetélés a terhesség egyik legszomorúbb és legmegrendítőbb eseménye, amely sok nőt és családot érint. Fontos, hogy tisztában legyünk a jelenséggel, annak okával, lehetséges tüneteivel és a gyógyulási folyamattal. A becslések szerint a kezdődő terhességek egytizede-egynegyede végződik vetéléssel, és jelenleg nincs olyan módszer, amellyel az embrió elvesztése teljesen elkerülhető lenne.
Mi az a vetélés és milyen típusai vannak?
Vetélésről akkor beszélünk, amikor a terhesség a várandósság 24. hete - vagy az 500 grammos magzati súly elérése - előtt megszakad. Ha a terhesség első tizenkét hetében történik az esemény, korai vetélésről, ha a második trimeszterben - a terhesség 12. és 24. hete között - késői vetélésről beszélünk. A 24. hetet követően már nem vetélésről, hanem halvaszületésről van szó.
A spontán vetélés esetén az embrió elvesztése külső behatás nélkül következik be. A spontán vetélések többnyire a várandósság első 12 hetében fordulnak elő; ritkábban a 12. és a 24. terhességi hét között. A spontán vetélések jelentik a terhességek megszakadásának leggyakoribb formáját. Ezek között az úgynevezett kémiai terhesség a leggyakoribb, amely a spontán vetélések 50-75%-ánál fordul elő. A terhesség ilyenkor nem sokkal az embriókezdemény méhfalba történő beágyazódása után szakad meg.
A spontán vetéléseknek többféle típusa is létezik aszerint, hogy mik a vetélés lefolyásának stádiumai. A legismertebb az úgynevezett fenyegető vetélés (abortus imminens), amelyet hüvelyi vérzés és alhasi görcsös fájdalom jellemez. A baba ebben az esetben még megmaradhat, de ugyanígy el is veszítheti a kismama. Befejezetlen vetélésről (abortus incompletus) van szó akkor, ha a fejlődő embrió elvesztése már megtörtént, azonban a méh nem ürült ki teljesen. A vetélés a méh üregében visszamaradt, fogantatásból származó képletek miatt nem tekinthető befejezettnek. A kiürítést ebben az esetben mesterségesen kell megtenni (műszeres befejezés). A méhszáj ilyenkor már nyitott, emellett hasi fájdalom és gyakran erős vérzés észlelhető. Ezzel szemben, egy befejezett vetélés (abortus completus) során minden kiürül a méhből. A vérzés ezután már hamar alábbhagy, és a görcsökkel együtt a fájdalom is elmúlik. A fentieken kívül még két fő vetélési típus ismert, az abbamaradt (missed abortion) és a visszatérő vagy habituális vetélés. Az abbamaradt vetélés esetén az embrió fejlődése megáll majd elpusztul, de nem lökődik ki (ezt elmulasztott vetélésnek is nevezik, az angol missed abortion fordításából). Visszatérő vagy habituális vetélésről olyankor van szó, ha egy kismamánál háromszor vagy ennél többször ismétlődik meg a többnyire első trimeszteri (a terhesség első 12 hetében lezajló) vetélés.
Mik a vetélés leggyakoribb okai?
A spontán vetélések okait a legtöbbször nem sikerül felderíteni. A becslések szerint a fogamzásoknak több mint a fele vetéléssel végződik, és a legtöbbször ki sem derül, hogy erről van szó, a nők csupán annyit vesznek észre, hogy a menstruációs ciklusuk néhány napot késik. A felismert terhességek körülbelül tizenöt-húsz százaléka spontán vetéléssel fejeződik be.
Az első trimeszterben bekövetkező vetélések leggyakoribb kiváltó okának a magzati kromoszóma-rendellenességek tekinthetők. Ezek az esetek 80%-ában az embrió öröklött vagy szerzett genetikai hibája (aneuploidia), 20%-ban pedig valamilyen egyéb anyai betegség vagy állapot, mely az embrió fejlődését megzavarja vagy lehetetlenné teszi. Az anya életmódbeli tényezői -például a súlyos stressz, extrém fizikai terhelés, dohányzás vagy alultápláltság - szintén elvezethetnek a várandósság megszakadásához.
A fogamzás elmaradásának háttérében állhatnak még a méh veleszületett, vagy szerzett anatómia rendellenességei, hormonális zavarok, fertőzések, toxikus ártalmak, valamint immunológiai és genetikai defektusok is. A sárgatest-elégtelenség: ha a sárgatest a menstruációs ciklus során nem termel elég progeszteront (sárgatesthormont), akkor a méhnyálkahártya nem tud kellően felépülni vagy fennmaradni a megtermékenyített petesejt befogadására. Hüvelyi fertőzés: bizonyos kórokozók a terhesség 16. hetétől képesek elérni a magzatburkok alsó felszínét; az így kialakuló gyulladás következtében a burok megrepedhet, ami a magzat kilökődését okozhatja. Nőgyógyászati rendellenességek: vetélést okozhat például a méh fejlődési rendellenessége, a méhnyálkahártya pusztulása, a méhfalak összenövése, esetleg nagy, sok vagy rossz helyen lévő mióma jelenléte is. Méhnyak-elégtelenség: lehet elsődleges a méh fejletlensége vagy fejlődési rendellenessége miatt, illetve másodlagos korábbi szülés vagy terhességmegszakítás során elszenvedett sérülés miatt is kialakulhat. Immunológiai összeférhetetlenség: ha a pár antigénjei nagyon hasonlítanak egymáshoz, akkor késhet a magzatot védő ellenanyagok termelése, ezáltal a magzat az idegen szövetekkel szemben agresszív nyiroksejtek (ún. killer sejtek) áldozatává válhat.
Mik a vetélés tünetei és mikor forduljunk orvoshoz?
A vetélés leggyakoribb tünete a terhesség alatt bekövetkező hüvelyi vérzés. A vérzés erőssége egyénileg változó lehet. Előfordulhat erős vérzés, amelyet vérrögök kísérnek, máskor csupán néhány pecsét vagy barnás folyás jelentkezik. Ez a vérzés akár két hétig is tarthat. A vetélés másik tünete az alhasi fájdalom. Ezt a méh izmainak összehúzódása okozza, amelyek célja az, hogy a terhességi szövetek vérrögök formájában kilökődjenek a hüvelyen keresztül.
A vetélés esetén az alábbi tünetek jelenhetnek meg: hátfájdalom; súlycsökkenés; fehéres-rózsaszínes, nyálkás folyás; 5-20 percenként ismétlődő méhösszehúzódások okozta erős fájdalom; barnás vagy élénkvörös hüvelyi vérzés, görcsökkel vagy anélkül; vérrögökkel kísért szövetdarabok távozása a hüvelyből; a terhesség ismert jeleinek hirtelen megszűnése.
Ha a várandóssága alatt rendellenes hüvelyi váladékképződést vagy vetélésre utaló jeleket tapasztal, érdemes mielőbb felkeresni nőgyógyász szakorvost! Amennyiben nincs saját kezelőorvosa, a területileg illetékes nőgyógyászati rendelés beutaló nélkül felkereshető. Bő vérzés esetén, vagy ha ismert várandósság esetén a magzat mozgásának hiányát észleli, akkor sürgős orvosi vizsgálatra van szükség: hívja a 112-t, és kérjen mentőt, vagy menjen be a területileg illetékes sürgősségi ügyeletre!
A vetélés ténye nőgyógyászati vizsgálattal és ultrahangvizsgálattal állítható fel. Két egymást követő spontán vetélés esetén szükség lehet a méh anatómiájának vizsgálatára, illetve hormonális és immunológiai kivizsgálásra is.
Hogyan történik a gyógyulás és mikor próbálkozhatunk újra?
A terhesség megtartásában nagyon fontos szerepe van az életkornak, hiszen ennek a növekedésével párhuzamosan a vetélés esélye is növekszik. Egy spontán vetélést követően nincs szükség speciális kivizsgálásra. Nagy valószínűséggel véletlen esemény, ami nem fog megismétlődni. Más a helyzet, ha két vagy több vetélésről van szó az anamnézisben, ebben az esetben már indokolt a kivizsgálás.
A vetélés után körülbelül 4-6 hét múlva áll vissza a ciklusod. Ez persze nagy egyéni változatosságot mutat, és az sincs kizárva, hogy a regenerálódási folyamat hónapokon át fog tartani. A legtöbb nőnek teljesen egészséges terhessége lesz a vetélés után. Nagyon kicsi azoknak az aránya - 1 százalék - akiknek kettő vagy több vetélése lesz az életében.
Sokáig azt gondolták, hogy a vetélés után hagyni kell időt a méh és méhnyálkahártya regenerálódására és ezért néhány hónapig valamilyen fogamzásgátlási módszert javasoltak. Azonban több kutatás is igazolta, hogy nem szükséges a várakozás. Ha a vetélés ismétlődik, komplett kivizsgálásra van szükség. A nőgyógyászati vizsgálat mellett a kezelőorvos kérhet általános laboratóriumi vizsgálatot, ellenőrizheti a hormonszinteket, megnézheti, nem áll-e valamilyen fertőzés a probléma hátterében. A teljesség igénye nélkül szükség lehet még immunológiai és genetikai vizsgálatokra, a méh anatómiai rendellenességeit kimutató vizsgálatokra, esetleges véralvadási zavarok fennállásának ellenőrzésére és a partner andrológiai vizsgálatára is.
A kutatások azt mutatják, hogy ha a vetélés és a következő terhesség között 6 hónapnál kevesebb idő telik el, akkor nagyobb az esély az egészséges és komplikációk nélküli terhességre. Pároddal újra próbálkozhattok, ha fizikailag és lelkileg is készen állsz rá. Előbbi kérdésben az orvosod fog dönteni, utóbbi csakis rajtad áll. Ami fontos, hogy ne akarj azonnal és mindenáron gyorsan újra teherbe esni, hagyj időt a történtek feldolgozására, és csak akkor induljon újra a „babaprojekt”, amikor nem csak testileg, de lelkileg is meggyógyultál!
Némán szenvedés a veszteség után | Cassandra Blomberg | TEDxSDMesaCollege
A vetélés felkavaró élmény az anya és az egész család számára. Teljesen normális, ha ebben az időszakban igen erős érzelmek kerítenek téged hatalmukba. Bár nincs általános, mindenki számára működő recept, amit segít leküzdeni az ilyenkor érzett fájdalmat, de annyi biztos: semmiképp nem szabad elfojtanod a helyzettel járó érzéseidet. A szomorúság, a zavartság, a düh, a bűntudat - ezek mind természetes reakciók, így kimutatni sem szégyen őket, sokkal inkább bátorság. Engedd, hogy barátaid és családtagjaid is segítsenek megbirkózni a veszteséggel. Ha úgy érzed, ez nem elegendő, akkor vedd igénybe tanácsadók vagy önsegítő csoportok támogatását!
A vetélés után is megmaradhatnak a terhességi tünetek, de ezek mértéke és időtartama változó. Sok tünetért a terhesség alatti hormonális változások felelősek. A vetélés után ezeknek a hormonszinteknek a terhesség előtti állapothoz való visszaállása nem egyik napról a másikra történik. A folyamatot befolyásolhatja a lelkiállapot is. Ha nem szűnnek meg a tünetek, orvosi, pszichológusi segítségre is szükség lehet.
Ha ismétlődő vetélésekről van szó, és a kivizsgálás során sikerül kideríteni, miért történnek, akkor - ideális esetben - kezelésükkel csökkenthető vagy megakadályozható a következő vetélés. A vetélésre hajlamosító alapbetegségek jelentős része kezelhető. Jól gyógyítható a sárgatest-elégtelenség, az ivarcsatorna-gyulladások, a nyakcsatorna-elégtelenség. Előzetes műtétre lehet szükség méhnyak-elégtelenség, egyes daganatok (pl. mióma), súlyosabb méhfejlődési rendellenességek, illetve Asherman-szindróma esetén.
A többedszer vetélőknél oki terápiára kell törekedni, hogy amennyiben ez lehetséges, megelőzhető legyen a magzat ismételt elvesztése. Ennek érdekében feltétlenül meg kell vizsgálni a vetélésre hajlamosító, fentebb említett tényezőket.
Ha kettő vagy több, egymást követő vetélésed volt, mindenképp konzultálj orvosoddal arról, hogy szükséges-e további kivizsgálás, mielőtt ismét megpróbálnál teherbe esni. A vetélés hátterében álló esetleges okok azonosításában segíthet például vérvizsgálat, kromoszóma vizsgálat, ultrahang, méhtükrözés (hiszteroszkópia), petevezeték átjárhatósági vizsgálat (hiszteroszalpingográfia), ultrahangos méhvizsgálat (szonohiszterográfia).
Az egészséges várandósság érdekében a továbbiak betartása is ajánlott: egészséges életmód és táplálkozás; fertőzések megelőzése, megfelelő kezelése; rendszeres testmozgás; stressz kerülése; alkoholfogyasztás, dohányzás mellőzése. A babatervezés időszakában érdemes rendszeresen tornáznunk, egészségesen táplálkoznunk és csökkenteni a minket érő stresszt, amennyire lehet.