A terhesség, a vetélés és a szoptatás mind jelentős hormonális változásokkal járnak, amelyek különféle módon befolyásolják a női testet, különösen az emlőket. A vetélés utáni időszak különösen megterhelő lehet mind fizikailag, mind lelkileg. Fontos tisztában lenni azzal, hogy milyen tünetek jelentkezhetnek ilyenkor, és mikor kell orvoshoz fordulni.
A vetélés gyakorisága és okai
Becslések szerint a fogamzások több mint a fele vetéléssel végződik. A legtöbbször észre sem veszi a nő, hogy erről van szó, csupán annyit tapasztal, hogy a menstruációs ciklusa néhány napot késik. A felismert terhességek körülbelül tizenöt-húsz százaléka spontán vetéléssel fejeződik be. A vetélések nagy része (hetven-nyolcvan százalék) az első trimeszterben zajlik le. Az ilyenkor bekövetkező vetélések leggyakoribb kiváltó okai a magzati kromoszóma-rendellenességek.
A fogamzás elmaradásának hátterében állhatnak még a méh veleszületett vagy szerzett anatómiai rendellenességei, hormonális zavarok, fertőzések, toxikus ártalmak, valamint immunológiai és genetikai defektusok is. Jó, ha tudjuk azonban, hogy a spontán vetélések okait a legtöbb esetben nem sikerül felderíteni.
A terhesség megtartásában nagyon fontos szerepe van az életkornak, hiszen ennek növekedésével párhuzamosan a vetélés esélye is növekszik. A terhesség megszakadását a betöltött 24. terhességi hét előtt nevezzük spontán vetélésnek. Ha az első tizenkét hétben történik az esemény, korai vetélésről, ha a második trimeszterben - a terhesség 12. és 24. hete között - késői vetélésről beszélünk.
Vetélés utáni tünetek és a mell érzékenysége
A vetélés utáni időszakban sok nő tapasztalhatja, hogy a terhességre jellemző tünetek, eltérések nem szűnnek meg azonnal. Ilyen tünetek lehetnek:
- Duzzadt, érzékeny emlők, sötétebb emlőbimbókkal, időnként tejelválasztás is jelentkezhet.
- Reggeli rosszullétek, hányinger, hányás, bizonyos megszokott ételektől való undor és szokatlan táplálékok fogyasztása.
- Puffadás, megnövekedett hasi körfogat.
- Fáradtság, hangulatingadozások.
- Szédülés, gyakori vizelés.
Általánosságban elmondható, hogy minél korábbi terhességi héten következik be a vetélés, annál kevésbé jellemzőek a panaszok, és annál hamarabb megszűnnek, de ez nem minden esetben történik így. Egy vetélés után a terhességre jellemző hormonszintek nem állnak helyre egyik napról a másikra, több nap, de akár több hét is eltelhet, míg a terhesség előtti állapot visszaáll. Minél nagyobb volt a terhesség, annál kifejezettebbek lehetnek ezek a panaszok, és annál több időbe telik, míg megszűnnek. A folyamatot befolyásolhatja a lelkiállapot is, hiszen a jelentkező gyászreakció olyan tüneteket is felerősíthet, amik talán nem is voltak jellemzőek a terhesség alatt. A folyamat természetes jelenség, és néhány héten belül csökkennek a panaszok.
A korai terhességben jelentkező tünetekért felelős egyik hormon a béta-HCG. A hormon vérben lévő szintje terhességi hétről hétre változik, és emellett egyéni változatosságot is mutat. A szintje nem csökken le egyik napról a másikra, így az is érthető, hogy az általa okozott tünetek sem szűnnek meg sajnos azonnal. Általánosságban elmondható, hogy a vetélést követően körülbelül 35 nappal csökken le teljesen a hormon szintje, ez természetesen egy nagyon korai terhességi szakaszban bekövetkezett vetélés esetén sokkal gyorsabb lesz. A legtöbb nőnél 2 hét alatt eltűnik a hormon a szervezetből.
After A Miscarriage: What Happens Next? Ovulation, Fertility, and Periods
Komplikációk és mikor forduljunk orvoshoz?
Ritkán fordulnak elő komplikációk, de mégis jó tisztában lenni azzal, hogy milyen esetekben érdemes orvoshoz fordulni:
Inkomplett vetélés
Spontán vetélést követően előfordulhat, hogy a méh ürege nem ürül ki teljesen. Ez igaz lehet akkor is, ha műtétes úton kellett a vetélést befejezni. Nagyon ritkán marad vissza a terhességből szövetrészlet, leggyakrabban egyszerűen a nagyobb véralvadékok nem tudnak kiürülni, miután a méhszáj összezáródik.
A vetélés után leggyakrabban 1-2 héten belül a vérzés jelentősen csökken, az első időszakban jelentkező alhasi görcsök is megszűnnek. Amennyiben ezek a tünetek elhúzódnak, bővebb vérzés, erősödő alhasi görcsök jelennek meg, mindenképpen javasolt az orvosi kontrollvizsgálat. Amennyiben igazolódik az, hogy nem ürült ki a méhüreg, akkor első körben gyógyszeresen lehet a folyamatot segíteni méhösszehúzó készítményekkel. Csak ritkán fordul elő az a helyzet, hogy műtétes beavatkozásra van szükség, mely során vénás bódításban a méh üregét vákuum segítségével kiürítik.
Bő hüvelyi vérzés
Az egyik oka a bő vérzésnek, mint ahogyan fent is említettük az inkomplett vetélés lehet. Ezen túl véralvadási rendellenességek is okozhatnak ilyen panaszokat, amikről esetleg a páciensnek még nem volt tudomása, de a méh nem megfelelő összehúzódása is bő vérzéshez vezethet. Egy vetélés utáni időszakban egy átlagos menstruációtól bővebb vérzés is jelentkezhet, azonban az a vérzés, ami során egy óra alatt egy betét átázik, vagy a már megszűnt vérzés néhány napon belül újra jelentkezik, szintén ellenőrzést igényel. Fontos tudni, hogy egy nőnek a méhéből igen nagymértékű vérzés léphet fel, és rövid idő alatt igen nagymennyiségű vért is veszíthet a beteg. Ezért mindig fontos erre figyelni, és erős panaszok esetén ügyeleti ellátást is igénybe kell venni.
Fertőzés
Körülbelül a nők 3%-ánál alakul ki vetélést követően fertőzés. Ritkán inkomplett vetélés áll ennek a hátterében, de terhességből visszamaradt szövetrészletek nélkül is kialakulhat fertőzés, mind a spontán lezajlott, mind a műszeresen befejezett vetélést követően. Ennek jelei lehetnek az elhúzódó vérzés és alhasi görcsök, láz, hidegrázás, kellemetlen szagú hüvelyi váladékozás, vagy vérzés. A fertőzésnek nagyon komoly következményei is lehetnek, de megfelelő gyógyszeres kezeléssel általában hamar megszűnnek a panaszok, ezért is fontos ezekkel a panaszokkal időben orvoshoz fordulni.
Asherman-szindróma
Az Asherman-szindróma a műtétes úton befejezett vetéléseknek egy nagyon ritka komplikációja, néha a kezeletlen, vagy makacs vetélés utáni fertőzések is okozhatják. A betegség úgy alakul ki, hogy a méh üregében összenövések keletkeznek. Ezek az összenövések lehetnek pici, szinte pontszerű hegek csupán, de akár az egész méhüreget is kitölthetik, ennek megfelelően jelentkezhetnek a panaszok és a tünetek. Okozhat visszatérő vetélést, amikor maga a hegszövet gátolja a beágyazódást, de nagyobb összenövések hatására a méhnyálkahártya sem tud fejlődni a ciklus során, így kifejezetten kevés mennyiségű vérzés jelentkezik, adott esetben el is maradhatnak a menstruációk is. A betegségnek meddőség, vagy visszatérő vetélés lehet a következménye.
A diagnosztizálás egy méhüregi tükrözéssel történik (HSC-hiszteroszkópia), amikor egy kamerás műszerrel a méhnyakon át a méhüreget át lehet tekinteni. Ennek a beavatkozásnak óriás előnye, hogy szükség szerint a talált elváltozásokat kezelni is lehet, a hegszövetet el lehet távolítani, az összenőtt területeket szét lehet választani. Nagy kiterjedésű összenövéseket szükség esetén többszöri műtéttel lehet csak szétválasztani, hogy a méhfal sérülésének az esélyét csökkentsük. A beavatkozással igen jó eredményeket lehet elérni, és a későbbiekben sikeresen vállalható terhesség.
Depresszió és szorongásos zavarok
A vetélés utáni gyászreakció nagyon gyakori, hiszen minden kismama valamilyen formában veszteségként éli meg egy terhesség elvesztését, legyen az bármilyen korai is. A folyamat a vetélés feldolgozásának része, ezt az időt türelmesen ki kell várni a környezetnek is. Vannak olyan esetek, amikor a reakció nem a megszokott formában jelentkezik, elhúzódó és a páciens mindennapi életét befolyásolja, jelentősen rontja az életminőséget.
Minden gyász, minden probléma feldolgozásának az időtartama, az intenzitása nagymértékű egyéni változatosságot mutat, hiszen minden ember máshogy éli meg, és fogadja el a történteket. Mindenképpen kiemelkedő figyelmet igényel, amikor a mindennapi élet vezetése akadályokba ütközik. Alvászavarok jelentkezhetnek, a hétköznapi teendőket képtelen a beteg ellátni, koncentrációzavarok, evészavarok, esetenként öngyilkossági gondolatok okoznak problémákat. A klinikai depresszió mellett gyakrabban fordulhatnak elő különféle szorongásos zavarok, akár poszttraumás stressz szindróma is felléphet.
After A Miscarriage: What Happens Next? Ovulation, Fertility, and Periods
Önmagát nehezen tudja bárki is diagnosztizálni a mentális zavarokkal, de amennyiben felmerül a gyanú, mindenképpen orvosi segítséget kell kérni, mert megfelelő terápiával, akár gyógyszeres kezeléssel a probléma megszüntethető, és a páciens a normális életviteléhez visszatérhet. Soha nem szabad szégyellni a pszichés nehézségeket, és érdemes mielőbb segítséget kérni a probléma megoldására. Ne felejtsük, az egészség része nemcsak a testi, hanem a pszichés egészség is, és ahol probléma adódik, azon segíteni kell.
Az emlő változásai a nő életében
Az emlőben hormonérzékeny szövet van a mirigyek, kötőszövet és zsír között, ezért egyes nők megérzik mellük feszességéből a közelgő (egy hét múlva esedékes) havivérzésüket. De az is normális, ha nem érez semmit. Fokozott érzékenység esetén beszélünk havivérzés előtti tünetegyüttesről (praemenstrualis syndroma), amikor a víz felhalmozódik a test szöveteiben, így az emlőkben is, emelkedhet a vérnyomás, kisfokú vizenyő (oedema) alakul ki, enyhe fejfájás, hangulati nyomottság, mellduzzanat alakul ki. Ezt megfelelő gyógyszerekkel, illetve életmód-változtatással (nyugodtabb élet, fehérjedús ételek kerülése, stb.) rendezni lehet.
Amikor terhesség jön létre, a női hormonok vérszintje a normálérték több százszorosára, illetve több tízezerszeresére emelkedik. Természetesen ez kihat az emlőre is. A mirigyállomány szaporodni kezd, hogy előkészüljön a tejtermelésre, ami a szüléskor a lepényleválása után kezdődik. De vannak olyan nők, akiknek már a terhesség közepétől kevés sárgás előtejük van. Ezzel nem kell tenni semmit. Az újszülött táplálását pedig már a szülőágyon meg lehet kezdeni, mert így hamarabb kellő mennyiségű anyatej képződik. Fontos az emlő védelmében is, hogy amíg csak lehet szoptassunk. Megfigyelték, hogy azon nőknél, akik sosem estek teherbe, illetve szülés után nem szoptattak, nagyobb eséllyel fordult elő emlőrák.
Ha vetélés zajlik le, akkor általában a 16. hét után már az esetek túlnyomó részében 2-3 nappal a vetélés után megindul a tejcsorgás mellfeszülés kíséretében. Ezt a nem kívánatos állapotot hideg vizes borogatással, hashajtással, és tejtermelést csökkentő tablettákkal (Bromocriptin, Parlodel) szüntethetjük meg.
Bizonyos megfigyelések arra utalnak, hogy terhesség-megszakítás után is kárt szenvedhet az emlő. Ugyanis a terhesség megfogant, a hormontermelés megsokszorozódott, majd a nő kérésére műtét következik. A törvény a 12. hét alatti terhességek megszakítását engedélyezi, és már ez idő alatt is szaporodtak, növekedtek az emlőmirigyek. Feltételezik, hogy ez is kiváltója lehet egy későbbi emlőráknak. Tehát már ezért is megfontolandó a fogamzásgátlás, illetve a megfogant terhességek kiviselése a terhesség-megszakítás helyett.
Mellvizsgálat és emlőrák
Ijesztő, amikor egy nő kisebb-nagyobb csomót vagy csomókat tapint ki a mellében. A legtöbben ekkor egyből rosszindulatú daganatra gondolnak, ám az esetek nagy részében egészen más húzódik a hátterében, ami gyakran kezelést igényel. Amennyiben valaki csomót érez a mellében, akkor egyből felvetődik a rákos megbetegedés lehetősége. Sajnos az egész világon évről évre nő a mellrákosok száma, ezért is fontos a rendszeres orvosi- és önellenőrzés (a hónalj területénél is), hiszen az idejében felismert probléma a túlélés záloga.
Éppen ezért, ha a vizsgálat során elváltozásokat észlelünk, főleg ha az emlő véres váladékozásával, ekcémaszerű kiütések megjelenésével és az itt lévő bőr behúzódásával társul, akkor az igen komoly figyelmeztető jel lehet, ami mielőbbi kezelést igényel! (Érdekes, hogy az esetek többségében a csomó fájdalmatlan).
A mellben lévő zsírcsomóval számtalan nőt rémít meg, ugyanis nagyon könnyű összekeverni a rosszindulatú elváltozásokkal. Ám a lipóma főleg fájdalmas csomóként jelentkezik, mely a zsírszövetből indul ki, és a test bármely részén kialakulhat. Lassú növekedést mutat és a bőr alatt könnyen elmozdítható. A folyadékkal telt csomó főleg menopauza táján és menstruáció előtt alakul ki, amikor nagymértékű hormonális változások zajlanak a testben. Méretüket tekintve igen változatos képet mutatnak, és az esetek többségében nyomásra érzékenyek, esetleg fájdalmasak lehetnek. Akár mindkét mellben megjelenthetnek, és a mintavétel után sokszor eltávolítják.
A fiatalabb korosztály tagjainál főleg a mell rostos kötőszövetének burjánzása jelentkezik csomók formájában. Az elváltozás kerek, élesen körülhatárolható, elmozdítható és fájdalmatlan. Bár kezelést nem mindig igényel, műtéttel gyorsan eltávolítható.
Várandósság és szoptatás során még nagyobb eséllyel lehet kitapintani kisebb-nagyobb csomókat a mellben. Szoptatáskor - főleg az első pár hétben, amikor még nem áll be a kereslet/kínálat egyensúlya - gyakori, hogy igen fájdalmas csomók jelennek meg. Ezeket egy vagy több tejcsatorna elzáródása okozza, amit sok esetben hőemelkedés, láz is kísér, valamint az érintett terület vörössé, meleggé válik.
Ajánlatos minden nőnek havonta legalább egyszer alaposan áttapintani mindkét mellét, nagy segítséget jelent az apró elváltozások észlelésében a gondos és figyelmes férj is.